Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-04 / 155. szám
Pénz nélkül a tőzsde szekere sem halad Hogyan lett a kiebrudalt tsz-elnökböl broker? Amikor Ballai Pállal nemrégiben találkoztam, két dologra voltam kíváncsi. Először is arra: hogyan lesz egy kiebrudalt tsz-elnökböl tőzsdei ügynök, vagyis broker? Másrészt, az újonnan alakult Termény Tőzsde Kft. működési rendszerébe akartam bepillantani. A Békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Tsz volt elnöke készséggel igyekezett bevezetni a tőzsde világába. — A „felvezetés” egyáltalán nem mentes az iróniától — kezdi csöppet sem szé- gvellősen Ballai úr —, de ilyen időket élünk. Én valóban a gazdasági és politikai rendszerváltás nyomására lettem munkanélküli, 27 évi, termelőszövetkezeti mozgalomban betöltött vezetői beosztás után. De hát ilyen az élet, tudomásul kell venni. Beszélgetőpartnerem a fenti, szűkszavúan jellemzett tényeken hamar túltette magát. S miként látható: aki szakember (és Ballai Pál az), megtalálja a helyét a piacgazdaság felé vezető úton is. Tavaly a budapesti tőzsde megalakulása méltán váltott ki nagy érdeklődést a szakemberek és a laikusok körében egyaránt. Sbár Magyarországon 1948-ig működött a tőzsde (a Magyar Televízió jelenlegi székházában), a mai generáció már csak filmeken láthatta az alkuszok hangzavaros, a civil számára érthetetlen kézjelekkel és pantomimhoz hasonló mutogatásokkal tarkított rejtelmes világát. — Ez a tőzsde még csak most bontogatja szárnyait — magyarázza a hivatásos ügynök. — Így hát az emlékeinkben élő sürgés-forgás egyelőre odébb van. Az idén márciusban kezdte meg tanulmányait az az Híven vállalkozó, aki tőzsdetagképző tanfolyamon vehetett részt- Ilyen képzés nálunk eddig nem volt, a gyakorlatban pedig nem lehetett megtanulni. E kisszámú csapat egyik tagja Ballai Pál volt. Az egyetlen Békés megyei szakember, aki az eredményes szakvizsga után bróker- képzettséget szerzett. Ügy látszik, akárki nem lehet tőzsdetag. — Nem bizony — vágja rá nem kis büszkeséggel Ballai Pál —, hiszen a feltételek rendkívül szigorúak. Tőzsdetag — jogi terminussal élve — csak természetes személy lehet. Olyan, aki betöltötte a 21. életévét, büntetlen előéletű, jártas a tőzsdén jegyzett termékek kereskedelmében, alaposan ismeri a tőzsde szabályzatát, s nem utolsósorban megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkezik. S ha a felsoroltak mindegyikének megfelel, akkor a Budapesti Árutőzsde vizsgáztatóbizottsága előtt bizonyítania kell szakmai felkészültségét. Ha ezen az akadályon is túljut a jelentkező, akkor válhat a tőzsde tagjává, ami annyit jelent, hogy jogosultságot szerez a tőzsdei üzletek megkötésére. Két fontos tőzsdei szereplőt ismerünk: a brókert, az ügynöki iroda tagját — aki ügyleteket készít elő —, illettje a flór brókert, aki pedig közvetlenül a tőzsdén belül kereskedik. Nem szóltunk még az anyagi háttérről, pedig fontos, mert pénz nélkül ez a „szekér” sem megy. Ballai Pál szakértelmét a Tsz-ker vásárolta meg, s tette le a kötelező 5 millió forint letétet. Azt a banki garanciát, ami szintén a tagsági viszony létesítésének feltétele. A két fél viszonyát szerződés határozza meg. Lényege, hogy a broker az áru- és értéktőzsdén előnyös üzletek lebonyolításával nyereséget szerezzen szponzorának. Fizetése az úgynevezett ügynöki bevétel (előre megállapított százalékos részesedés). Talán nem titok, hogy Ballai Pál jelenlegi állásában nagyságrenddel többet keres, mint tsz-elnök- ként keresett, pedig az sem volt filléres jövedelem. — Tényleg igy van — mosolyog vidáman —, csak azt bánom, hogy nem előbb lettem ügynök. Ezt nem csak a pénz miatt mondom. Az áru- és értéktőzsde a szabad piacgazdálkodás hajtómotorja, hanyatló gazdaságunk fontos mozgatórugója lehet. Szabályozó szerepénél fogva mindkettő alkalmas a kereskedelemben és a gazdaságban fellelhető monopoliszti- kus szervezetek és kötöttségek lebontására. A tőzsdén csak a kereslet és a kínálat dönti el az árakat. A nyilvánosság és a demokratizmus miatt itt nem alakulhat ki lefölözés vagy lánckereskedelem. A magyarországi tőzsde — éppen a szabad piaci viszonyokra való törekvés miatt — amerikai típusú, mert itt (nem úgy, mint a tőzsde nyugat-európai formájában) kevesebb az állami kötöttség. Egyébként a tőzsde nem nyereség- centrikus vállalkozás, hanem egy nullszaldós tevékenység. Egy szerepe van, hogy a szabadpiaci viszonyokat szabályozza. Papp János Fotó: Fazekas Ferenc Magyar—Amerikai Baráti Társaság Hz USA elnöke a társaság tiszteletbeli tagja Tíz éve is van már annak, amikor azt a „házifeladatot” kaptam, hogy írjak a békéscsabai Magyar—Szovjet Barátság Klubról. Hogy ne menjek teljesen készületlenül, egyik este csavargatni kezdtem a rádió keresőgombját: szerettem volna ráállni a Moszkvai Rádió magyar adására. Hiába a jó szándék, a hullámhosszon minduntalan a Szabad Európa magyar adása jelentkezett. Ami nem volt tragédia, csak éppen nem róluk kellett tudósítanom. Ez a sztori jutott eszembe, amikor hírt adtunk arról, hogy az országban elsőként Békéscsabán alakult meg (egy éve már) a Magyar—Amerikai Baráti Társaság. — Mi történt az egy év alatt? — erről tájékoztat Szedaglavics István, a társaság elnöke: — Országos hatáskörrel alakultunk annak idején. Értesüléseim szerint, az egy év alatt Sopronban, Siófokon, Kaposvárott és Gödöllőn is megalakult a társaság. Természetesen az egy év kevés ahhoz, hogy mélyebb ismeretséget alakítsunk ki. de az amerikai követséggel példás a kapcsolatunk. Minden erkölcsi és tárgyi segítséget megkapunk tőlük, bejáratosak vagyunk a követségre, a könyvtárukba. — Kötik-e valamihez a tagsági feltételeket? — Nemre, korra, hovatartozásra való tekintet nélkül bárki tagja lehet a Magyar— Amerikai Baráti Társaságnak. Nem az volt a célunk, hogy politizáljunk. Inkább a kultúrára fordítunk nagyobb figyelmet. Havonta összejövünk, és ezekre a találkozókra vendégeket is hívunk. A közelmúltban például Sean Egon Maxwell, a katonai attasé helyettese látogatott hozzánk. Élmény- beszámolókat, filmvetítéseket tartunk, amerikai és .magyar gyerekek rajzaiból kiállítást rendezünk. — Taglétszámuk? — Békéscsabán hetvenen, az országban kétszázan tagjai a társaságnak. Hadd mondjam el mint érdekességet, hogy én is részt vettem Bush elnök fogadásán. Feleségével együtt társaságunk tiszteletbeli tagjai lettek. — Következő rendezvényük? . — Bár az Egyesült Államok nemzeti ünnepe július 4-re esik. mi ezt július 14-én „ünnepeljük” meg, tekintettel a labdarúgóvilágbajnokságra. Békéscsabán, a ligeti sörkertben dzsessz- és bluesnapot rendezünk. A megnyitót Ruth M. Anderson, ezredesasszony, az USA katonai attaséja válj lalta. — a — i — Remport Katalin indítványa új határtákelök nyitására A kerülőutak a családi kötelékeket is lazítják Három határátkelőhely újbóli megnyitására tett önálló indítványt a közelmúltban dr. Remport Katalin, a mezőkovácsházi választókerület képviselőnője, csatlakozva a korábbi tanácsi kezdeményezésekhez. A Dombegyház—Kisvarjas közötti közúti határátkelőhely megnyitása azért lenne célszerű — indokol Remport Katalin —, mert a háború előtt itt vezetett át az úgynevezett aradi út. Mezőtúrról indulva ez volt a legrövidebb út Arad és Temesvár felé. A román szakaszon a határig ma is létezik a műút, és olyan katonai létesítmény található itt, amely alkalmas útlevélkezelésre. A magyar szakaszon mindössze egy háromkilométeres útszakaszt kellene építeni, s ez minimális anyagi ráfordítás. Az egységes akaratot pedig mi sem bizonyítja ékesebben, hogy Arad polgármestere, és valamennyi magyar szomszédos község egyöntetűen a határátkelő megnyitását kezdeményezi a dombegyházi tanácsnál. A Battonya—Tornya közötti vasúti határállomás ugyancsak működött a háború előtt. Sőt, közúton is átléphették az utazók a határt, ám ezt a dombegyházi átkelő megnyitásával — költségkímélés címén — megspórolhatnák, ha a vasút „szabad jelzést” kapna. Ez könnyítené a teherforgalmat, és fejlesztené a korszerűtlen vasutat. A személyforgalom is minden bizonnyal fellendülne, hiszen Battonyán, Tornyán és Pécskán — a hírek szerint — aláírásokat készülnek gyűjteni a határforgalom megindításáért. Körösnagyharsány és Körösszeg között is a háború vetett véget a vasúti és a közúti határforgalomnak. Most a két határ- szakaszon mintegy 2-2 kilométeres vasúti és közúti szakasz felújítása megteremthetné a határállomás működésének lehetőségét, tehát itt is viszonylag olcsó lenne a beruházás. Ezáltal mindkét oldalon enyhülne a környék meglehetős elszigeteltsége. Remport Katalin kézzelfogható indokokat sorol fel a levélben akkor, amikor hangsúlyozza: Békés megye az ország talán legelmaradottabb körzete, a határövezetben fekvő települések pedig — nyilvánvalóan elszigeteltségük miatt — még a megyei szinttől is elmaradtak. Némileg csökkenthető lenne ez a hátrány egy átmenőforgalommal, hiszen elkerülhetetlenné tenné az infrastruktúra, a kereskedelem, az úthálózat javítását, bővítését, teret nyitva ezzel a helyi vállalkozásoknak, új munkalehetőségeket is biztosítva ezáltal. A képviselőnő kiemeli a kormány felelősségét, a határokon túl élő magyarsággal szemben, s nem utolsó sorban említi a nemzetiségi kapcsolatok erősítését azáltal, hogy könnyebbé válna a családi kötelékek erősítése, hiszen a jelenlegi határátkelőkön csak nagy kerülővel érhetők el a szomszéd országbeli települések. Ki kaphat vállalkozói hitelt? Szarvasmarhát hizlalhatunk, de nem érdemes rókázni Gyakran halljuk mostanában, hogy vállalkozni kell, hiszen a piacgazdaság megteremtése csak a magántulajdon részarányának növekedésével együtt képzelhető el. Igen ám, de ehhez pénz kell, nem is kevés. De honnan? Megtakarított tőkéje csak egy-két vállalkozónak vagy családnak van. A másik út a hitelfelvétel. Ez utóbbinak jártunk utána az OTP-nél, pontosabban a dsorvási OTP vezetőjétől, Kálmán Jánostól kértünk felvilágosítást. — A vállalkozni szándékozók milyen feltételek mellett kérhetnek hitelt az OTP-től? — Egyéni és társasvállalkozás indításához — a vállalkozó saját forrásának kiegészítésére —, beruházás és forgóeszköz-finanszírozáshoz hitelt folyósítunk. Forgóeszköz beszerzésére maximum három évre nyújtunk hitelt, 30 százalék saját tőke mellett. Ha a hiteligény mértéke nem haladja meg a 100 ezer forintot, a saját* erőtől eltekintünk. A beruházások megvalósításával kapcsolatos kölcsönnyújtás feltételei részben hasonlóak a forgóeszközhitelekéhez. Itt a lejárati idő öt év. Az engedélyezett hitelek kamata jelenleg 27-28°/'o, a lejárattól függően. Indokolt esetben a törlesztés megkezdésére fél év türelmi időt adunk. Más szempontokat is figyelembe veszünk a hiteligényléskor. Minden vállalkozótól költségvetést kérünk, amelynek tartalmaznia kell, hogy a kölcsönből milyen tevékenységet szeretne folytatni. Megnézzük, mit kíván beszerezni, és megkérjük a beruházás költségkimutatását is. Kereskedelmi tevékenység esetén értékesítési szerződést vagy megrendelőt kötelesek bemutatni. Hiszen ez jelenti adósunknak az árbevételt, ami garancia a hitel visszafizetésére. — Milyen szempontok alapján rangsorolják a hitelkérelmeket? — Elsősorban, hogy a vállalkozás iránt van-e piaci igény vagy netán túlkeres- let mutatkozik. Előnyben részesítjük azokat, akik körzetünk számára a szolgáltatás fejlesztését ígérik, vagy az ipari-mezőgazdasági termelés növekedését eredményezhetik. Például hitellel támogatjuk a szarvas- marha, sertés, baromfi tartására irányuló beruházásokat, ugyanakkor a piaci feltételek miatt rókatartásra, libatartásra, gilisztahumusz előállítására pénzt nem adunk. — Ellentmondást látok az alacsony betéti és a magas hitelkamat között. Mi ennek az oka? — Ma, aki a pénzét takaréklevélben helyezi el, 21,6 százalékos nettó kamathoz jut. Ugyanakkor igaz: amikor az illető kölcsönt kér, akkor mi 30 százalék körüli hitelkamatot számolunk fel. Soknak tűnik a 10 százalék különbség. Az állampolgárok java része sajnos a mi propagandamunkánk hiánya miatt, több dologgal nincs tisztában. Például kevesen tudják, hogy az OTP a betétet elhelyező helyett 20 százalék kamatadót fizet a költségvetésnek. A betétforrás költsége így általában 25-27 százalék körül mozog. Ha ehhez hozzászámolom a rezsit, a nyomtatványköltséget, a beszedéssel kapcsolatos postai költséget és egyebet, akkor a pénzintézet haszna 2-3 százalékra- jön ki. Hogy valami jót is mondjak: ez év őszére kedvező kamatozású, jelentős nagyságrendű külföldi hitelforrást várunk. Ezenkívül ígéretet kaptunk világbanki mezőgazdasági és iparfejlesztő hitelre is. Ha ezek a nyugati pénzek valóban megjönnek, szívesen adunk további részletes tájékoztatást az érdeklődőknek. Papp János Védik a családi házak építőit — Franciaországban Biztosítékot kapnak ezentúl Franciaországban a családi házak építtetői az építők esetleges visszaélései ellen, sőt, arra az esetre is, ha az építési vállalkozó csődbe menne. Évente mintegy négyezer francia család jut súlyos helyzetbe amiatt, hogy a vállalkozó cserbenhagyja őket. A miniszter- tanács most törvénytervezetet fogadott el az építtetők védelmére. Franciaországban évente jelenleg mintegy 180 ezer családi ház épül. A sajáterős építés rendkívül ritka, szinte kivétel nélkül vállalkozók végzik el az építést. Az új rendelkezés életbe lépése esetén a vállalkozóknak biztosítást kell kötniük az építtető javára, illetve bankgaranciát kell biztosítani neki arra, hogy a vállalat határidőre és minőségben elvégzi a megrendelt munkát. Ha a vállalkozó csődbe menne, a biztosító intézet, vagy a bank fedezi a szükséges költségeket, keres új építőt és biztosítja az építkezés befejezését, s a szerződés megszegése esetén pedig kártalanítást fizet. Azokat az építési vállalkozókat, akik megszegik a szerződést, az új törvénytervezet jelentős pénzbírsággal, vagy akár börtönbüntetéssel kívánja sújtani.
