Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-26 / 174. szám

1990. július 26., csütörtök o Hz Igazságügyi Minisztérium intézkedései a cégbejegyzések gyorsítására * Törvénymódosítási javas­latot készít elő, gyorssegély­ként pedig létszámátcsopor­tosítást tervez az Igazság­ügyi Minisztérium a cégbí­róságokon felhalmozódott ügyhátralékok lehető legrö­videbb időn belüli megszün­tetése érdekében. A bírósá­gok ugyanis már szinte re­ménytelen helyzetben van­nak, s a jövőben még lénye­gesen több feladatuk lesz. Budapesten, ahol az összes magyarországi cégügy majd­nem 58 százalékát bonyolít­ják le, jelenleg minden egyes bíró asztalán kétszer-há- romszor annyi cégügy vár döntésre, mint amennyit ha­táridőre el tud intézni. Az Igazságügyi Minisztérium statisztikái szerint a fővá­rosban mintegy hatezer cég 1989-ben beadott kényszer­módosítási, illetve -átalaku­lási kérelme is elintézetlen. Mindez annak ellenére, hogy az Igazságügyi Minisztérium statisztikái szerint 1990 első félévében az ország illetékes bíróságain működő 110 cég­bíró mintegy 23 000 új be­jegyzési és 20 000 módosító kérelem ügyében járt el. Dr. Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rámutatott: az ügyek torlódásának alap­vetően két oka van. Az egyik az, hogy a jogszabá­lyok már eleve munkát las­sító, bürokratikus ügyinté­zést kényszerítenek a bíró­ságokra, a másik pedig a cégbíróságok szűk kapacitá­sa, személyi és tárgyi fel­tételrendszerének hiányossá­ga. Az utóbbinak főleg a Fővárosi Bíróságon van meghatározó szerepe. A minisztérium módosító elképzelései szerint, mint az államtitkár ugyancsak el­mondta, bírósági titkárok beállításával leveszik a bí­rók válláról az úgynevezett regisztratív ügyeket. így a bírók több időt szentelhet­nek a nagyobb szakértelmet igénylő fontosabb, közöttük a külföldi részvétellel mű­ködő cégek ügyeinek. Külön szervezési és pénzügyi intéz­kedéseket tesznek egy olyan országos cégnyilvántartó és információs rendszer kiala­kítására, amely alkalmas lesz a cégbejegyzési eljárás adminisztrációjának auto­matizálására, az ügytelek gyors és kulturált kiszolgá­lásának meggyorsítására. E rendszer kiépítése, a tervek szerint már ez év végére be­fejeződik. flz agrárvilág hírei Űj kistraktor gyártását kezdi meg farmergazdasá­goknak a Tobi nevű kis- erőgépéről ismert veszprémi ROBIX Mezőgazdasági Gép­gyár. A kéttengelyű 6-8 ki- lowattos kistraktor alkalmas többhektáros farmergazda­ságok művelésére. A traktor NSZK-licenc alapján készül és várhatóan ez év közepén kerül piacra. * * * Hörcsög- és mezei pocok­invázió várható, mivel a ta­valyi időjárás kedvezően be­folyásolta a szaporulatot. A szakemberek felmérései alapján elsősorban Hajdú- Bihar és Békés megye egyes területén várható sok hör­csög. Elképzelhető, hogy eze­ken a területeken, kémiai védekezés is szükségessé vá­lik. A mezei pocok kártéte­lei Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Heves és Csong­rád megyében a legerőseb­bek. * * * * * Holland hagymapiritó-, szárító berendezést állít be a Magyar Kertészek Egye­sülete 2,5 ezer négyzetméte­ren. A berendezés teljesít­ménye évi 1000 vagon. A külföldi partner a végter­méket visszavásárolja. A termelők részére kilónként mintegy 12 forintos ár ma­rad a feldolgozási költségek levonása után. * * * A lúdtartó vállalkozók vi­gyázzanak, mert az idén túl­termelés várható: 2 millió­val több naposlibát keltet­nek, mint tavaly. Az elmúlt évi tolltermelés 50 százalé­kát még nem adták el. A pecsenyelibákat a VI—VIII. hónapi értékesítésre állítsák elő, más időszakban értéke­sítési problémák várhatók. A juhásznak jól megy dolga...?! Nehéz idők járnak a juhá­szokra. Az alacsony gyapjúár, a bizonytalan piac ma nem ösztönzi a birkatartást MTi-fotó Túl a csecsemőkor veszélyei» Hogyan tovább/ szarvasi MAGNOR Kft.? Egyre több önálló új gaz­dasági társaság alakul me­gyénkben is. A cégbíróságon főleg az utóbbi hónapokban akad munka bőven. Ám a vállalat-, illetve cégalapítás csak a kezdet, hiszen ilyen­kor még aligha jósolható meg egy-egy vállalkozás jövője. Egyéves múlt viszont már némi lehetőséget ad arra, hogy megtudjuk, vajon a gazdálkodás mit hozhat az alapítók konyhájára. A Szarvasi Haltenyésztési Ku­tatóintézet megyénkben az elsők között alapította meg — éppen egy éve — a MAG­NOR Aquakultúra Fejlesztő Kft.-t. Váradi Lászlóval, a norvég—magyar vegyes vál­lalat ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, milyen volt a cég első éve, s túl a gyermekkor legkritikusabb időszakán, hogyan összegez- hetőek a tapasztalatok. A friss, jegelt, szeletelt halhúsexport és az élő hal­ivadék szállításán túl az ala­pításkor a cég minden egyéb mezőgazdasági termék ex­portjára is vállalkozott. Ezen túlmenően a haltermelési, il­letve -tenyésztési rendszerek exportját, szaktanácsadást, oktatást, és a különböző te­nyésztési célokat szolgáló be­rendezések hazai és külföldi forgalmazását is célul tűzte \ki. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint, ha nem is a tervezett nagyságrend­ben, de a cég valamennyi te­vékenységi körét megpróbál­ja kihasználni, természete­sen a mindenkori piaci le­hetőségek függvényében. Minden kezdet nehéz — Egy év tapasztalata mindenesetre csak óvatos kö­vetkeztetésekhez elegendő. Annyi azonban már elmond­ható, hogy a telep eddigi üzemeltetése nem ráfizetéses. S hogy ezt eredményként le­het számon tartani, annak oka a haltenyésztés és -ter­melés speciális, a biológiá­ból fakadó bizonytalansági faktora — magyarázza Vá­radi úr, aki egyébként a ku­tatóintézet munkatársa is. Három-négy hónapos kor után az alapító cégek, vagy­is a tulajdonosok arra kény­szerültek, hogy az alkalma­zottak létszámát csökkent­sék, s egyáltalán az első idő­szakban a lehető legkeve­sebb költségfelhasználással dolgozzanak. A racionalizá­lást elsősorban azért kellett megoldani, hogy a vállalko­zás majdani nyereségéből a befektetés’ költségeit minél hamarabb és a lehető leg­gyorsabban ki tudják gaz­dálkodni. Tehát önmagában egy korlátolt' felelősségű, vagy másfajta gazdasági tár­saság egyáltalán nem ga­rancia a sikerre, még akkor sem, ha ezek a társaságok már lényegesen ésszerűbb szervezeti felépítésben mű­Trágyából is * A Közös Piac brüsszeli bi­zottsága olyan törvényeket javasol elfogadásra, ame­lyek hosszú távon korlátoz­nák a nitrogéntartalmú trá­gyák alkalmazását. Bebizo­nyosodott ugyanis, hogy ezek a hathatós termésho­zam-javító szerek károsít­ják a környezetet: elpusztít­ják a vizek élővilágát, fo­kozatosan csökkentik az egészséges, nitrátmentes ivó­vízállományt, és savas esők kialakulásához vezetnek. A nitrátok, akár műtrá­gyából, akár hagyományos istállótrágyából származnak, ködnek, s a nyereség léte­zésük, működésük alapja. Különösen akkor célszerű a kezdeti takarékosság, ha nem működik a teljes rendszer, nem épült ki az á vertikum, ami az eredeti célok meg­valósítását jelenti. A MAG­NOR Kft. esetében ez annál is inkább így van, mivel a halivadék előállítása mellett még nem épült ki Kincses- bányán és Kiskunmajsán az a kétszer kétezer köbméteres tórendszer, ahol a piaci ér- tékesítésű halak termelése történne. Ezért a szarvasi re­ferenciatelep egyelőre kény­telen a szaporítóanyag 'mel­lett árutermeléssel is foglal­kozni. Olcsó termelés — extraprofit — Ha- minden elkészül, igazán akkor működik majd úgy a MAGNOR-társaság, ahogy mi és a norvég part­ner megálmodtuk. A tokhal iparszerű termelése a vilá­gon elsőként Magyarországon valósul meg. Franciaország és az Egyesült Államok is dolgozik a technológián, de eddig csak a szarvasi Haki know-howja kivitelezhető, illetve nyújt maximális biz­tonságot a folyamatos és tö­meges termeléshez. A ter­málvízre alapozott, egész évi, folyamatos termelésnek köszönhetően lényegesen ol­csóbban tudunk előállítani egy kiló tokhalat, s nyilván az idényszerű termelés pia­ci extraprofitjára biztonság­gal számíthatunk. Előnyként kell azt is elkönyvelnünk, hogy piaci dömping esetén — éppen a folyamatos ter­melésből adódó kisebb költ­ségek révén — minden koc­kázat nélkül alacsonyabb áron jelenhetünk meg a vi­lágpiacon — fejti ki a cég valóban ésszerűnek, sőt si­keresnek ígérkező termelési és piaci stratégiáját Váradi László. A marketingmunkát a nemzetközi halpiacon a több évtizedes, ha úgy tetszik év­százados tapasztalatokkal rendelkező norvég partner vállalta. Állítólag csak olyan szállítókkal kötnek szerző­dést, akik folyamatos vevői a MAGNOR-társaságnak és nem csupán esetlegesen je­lentkeznek áruért. Egyéb­ként a lénai tok és a ma­gyar kecsege keresztezéséből kinemesített szarvasi tok­hibrid íz- és zamatanyagá­ban is egyedülálló. Tehát a mindössze" 70-80 százalékban telített nyugat-európai pia­con valóban nem lehet gond az értékesítés. A tok szálka­mentes, különleges húsa ki­mondottan a luxusfogyasztók igényeit elégíti ki. Ára is meglehetősen borsos, hiszen kilogrammonként 20, sőt 25 német márkát is fizetnek ér­te. A tervek szerint az áru egy részét itthon, mégpedig a gyomaendrődi halfeldolgo­megárt a sok nem bomlanak el, hanem beszívódnak a földbe, onnan a talajvízbe, valamint a tengerbe. Azok növényvilá­gára pedig ugyanolyan ser­kentőleg hatnak, mint a ha­szonnövényekre. Ennek egyik, már ismert, kataszt­rofális következménye volt az olasz tengerpart algáso- dása az elmúlt nyáron. A Párizsi-medencében és Kelet-Angliában, ahol inten­zív gabonatermesztés folyik, a nitrát-túladagolás máris bekövetkezett. A franciák ezért egyrészt kötelezővé tették a gazdák számára a A szarvasi tok hibrid 25 márkát is megér Fotó: Veress Erzsi zóban félkészterméknek fel­dolgozzák, s amennyiben igény van rá, akkor teljes mértékben. A legnagyobb ve­vőkörnek az európai halpia­con az NSZK, Svájc, Észak- Olaszország és Franciaország számít, így a szarvasi vegyes vállalat is elsősorban ezeken a piacokon jelenik majd meg. Életveszélyes a kezdés Természetesen az előké­születek nehézségei mellett a fiatal vállalatnak a hazai bürokrácia akadályain is át kell vergődnie. A sokszor ésszerűtlennek tűnő forma­litások, kötöttségek nem ke­vés szerepet játszanak ab­ban, hogy a teljes szervezet kiépítése időben elnyúlik. Olykor-olykor a magyar ipar termékei, a hazai szolgálta­tások megbízhatatlan minő­sége is alaposan feladja a leckét a vállalat menedzse­reinek. Rengeteg bosszúsá­got okozott például a siker­telen kútfúrás, melyet egy hazai cég végzett. Az ala­csony vízhozam miatt újra kellett fúrni a kutakat, ter­mészetesen ez dupla költség­be került. Azt pedig, hogy a búvárszivattyúk folyamato­san robbannak le, s emiatt már a harmadik vadonatúj garnitúrát, kellett beüzemel­ni, már csak az apróbb gon­dok között tartja a vállalat vezetése számon. — Az átmeneti nehézsé­gek leküzdésére pedig nincs pénzforrás. Rövid lejáratú hitel felvétele esetén viszont a kezdeti időszakban nincs fedezetünk a kamatterhek- re. De hiába segítene raj­tunk a norvég tulajdonos némi pénzzel, ezt nem tehe­ti meg, mert a pillanatnyi pénzügyi szabályozás nem engedi. A külföldi társ pén­zét csak a törzstőke emelé­sére lehetne felhasználni — kesereg az ügyvezető igaz­gató. S hogy nem fenékig tej­fel a gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak sorsa Sem, arra még jó néhány példát hallhattunk Váradi úrtól. S az pedig valóban érthetetlen, miért nincs le­hetősége egy külföldi tőke- tulajdonosnak segíteni saját cége likviditási gondjain, hi­szen a magyar pénzintézetek úgysincsenek bővében a va­lutának. Avagy esetleg attól félnek, hogy csökken a ke­reslet, s nem lesz sorbán- állás a harmincszázalékos kamattal terhelt rövid lejá­ratú magyar hitelekért? Üjabb kiadásokat jelent az is a vállalatnak, hogy a hazai takarmány helyett im­portból kell megoldani a ha­lak táplálékát. Ugyanis a magyar hús- és halliszt mi­nősége elfogadhatatlan, mi­vel az állatok nem tudják tökéletesen megemészteni, s az ürülékkel oly mértékben szennyezik a vizet, hogy az ártalmas egészségükre. A ne­hézségek ellenére azonban a szarvasi Haki és a norvég MARENOR cég mégis biza­kodik. Pedig a vállalkozás igazi sikere, a megálmodott álmok még ki tudja mennyi bosszúság és milyen áldoza­tok árán valósulhatnak meg. De érzik viszont azt a vál­toztatási kényszert, ami el­engedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egy-egy termelő cég a jövőben fennmarad-» jón. Mindenesetre a MAG­NOR Kft. a lehetőségeket maximálisan kihasználva megpróbál egy piacgazdaság­ra felkészülni, s olyan ter­méket termelni, amelyre van kereslet. Persze az már más kérdés, vajon a magyar gaz­dasági szabályozó rendszer mikor próbál igazodni a nemzetközi szokásokhoz, s lesz-e valamikor is olyan nyitott nemzetgazdaságunk, hogy minden termelő azt a terméket és azt a minőséget vásárolhatja, ami számára a legbiztonságosabb, ha úgy tetszik a legjövedelmezőbb, s a legkisebb kockázatot je­lenti. Rákóczi Gabriella téli talajvédő növényzet ter­mesztését — ez csökkenti a nitrátok beszívódását a földbe —, másrészt környe­zetvédelmi adó bevezetését tervezik 1992-től. A britek a leginkább veszélyeztetett te­rületeken kísérletképpen pénzzel kívánják arra ösz­tönözni a termelőket, hogy eddigi módszereiken változ­tassanak. Bretagne-ban, Dániában, Hoilandiában és Belgium­ban, valamint az NSZK egyes részein a fő gondot az intenzív állattenyésztés és az ebből származó hatalmas trágyamennyiség okozza. * Hollandiában, ahol az 1960 óta megötszöröződött sertésállomány ma 14 mil­liósra tehető, a helyzet rendkívül súlyos. Dánia 1986-ban vezetett be trágyázást szabályozó tör­vényeket. A gazdák segélyt kapnak tárolók építéséhez, trágyaszórási kvótákat lép­tettek életbe. Hasonló intéz­kedések történtek az inten­zív állattenyésztést folytató északnémet tartományokban is. A Közös Piac 1980-ban alapította meg ívóvízszab­ványait. A tagországok je­lenleg’ csak az emberi fo­gyasztást megelőző utolsó fázisban kötelesek a vizet megtisztítani. Tervek szerint azonban a jövőben közvet­lenül a nitrátszennyeződést kiváltó okokat kell majd megszüntetni.

Next

/
Thumbnails
Contents