Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-26 / 174. szám
1990. július 26., csütörtök o Hz Igazságügyi Minisztérium intézkedései a cégbejegyzések gyorsítására * Törvénymódosítási javaslatot készít elő, gyorssegélyként pedig létszámátcsoportosítást tervez az Igazságügyi Minisztérium a cégbíróságokon felhalmozódott ügyhátralékok lehető legrövidebb időn belüli megszüntetése érdekében. A bíróságok ugyanis már szinte reménytelen helyzetben vannak, s a jövőben még lényegesen több feladatuk lesz. Budapesten, ahol az összes magyarországi cégügy majdnem 58 százalékát bonyolítják le, jelenleg minden egyes bíró asztalán kétszer-há- romszor annyi cégügy vár döntésre, mint amennyit határidőre el tud intézni. Az Igazságügyi Minisztérium statisztikái szerint a fővárosban mintegy hatezer cég 1989-ben beadott kényszermódosítási, illetve -átalakulási kérelme is elintézetlen. Mindez annak ellenére, hogy az Igazságügyi Minisztérium statisztikái szerint 1990 első félévében az ország illetékes bíróságain működő 110 cégbíró mintegy 23 000 új bejegyzési és 20 000 módosító kérelem ügyében járt el. Dr. Bogdán Tibor, az Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rámutatott: az ügyek torlódásának alapvetően két oka van. Az egyik az, hogy a jogszabályok már eleve munkát lassító, bürokratikus ügyintézést kényszerítenek a bíróságokra, a másik pedig a cégbíróságok szűk kapacitása, személyi és tárgyi feltételrendszerének hiányossága. Az utóbbinak főleg a Fővárosi Bíróságon van meghatározó szerepe. A minisztérium módosító elképzelései szerint, mint az államtitkár ugyancsak elmondta, bírósági titkárok beállításával leveszik a bírók válláról az úgynevezett regisztratív ügyeket. így a bírók több időt szentelhetnek a nagyobb szakértelmet igénylő fontosabb, közöttük a külföldi részvétellel működő cégek ügyeinek. Külön szervezési és pénzügyi intézkedéseket tesznek egy olyan országos cégnyilvántartó és információs rendszer kialakítására, amely alkalmas lesz a cégbejegyzési eljárás adminisztrációjának automatizálására, az ügytelek gyors és kulturált kiszolgálásának meggyorsítására. E rendszer kiépítése, a tervek szerint már ez év végére befejeződik. flz agrárvilág hírei Űj kistraktor gyártását kezdi meg farmergazdaságoknak a Tobi nevű kis- erőgépéről ismert veszprémi ROBIX Mezőgazdasági Gépgyár. A kéttengelyű 6-8 ki- lowattos kistraktor alkalmas többhektáros farmergazdaságok művelésére. A traktor NSZK-licenc alapján készül és várhatóan ez év közepén kerül piacra. * * * Hörcsög- és mezei pocokinvázió várható, mivel a tavalyi időjárás kedvezően befolyásolta a szaporulatot. A szakemberek felmérései alapján elsősorban Hajdú- Bihar és Békés megye egyes területén várható sok hörcsög. Elképzelhető, hogy ezeken a területeken, kémiai védekezés is szükségessé válik. A mezei pocok kártételei Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém, Heves és Csongrád megyében a legerősebbek. * * * * * Holland hagymapiritó-, szárító berendezést állít be a Magyar Kertészek Egyesülete 2,5 ezer négyzetméteren. A berendezés teljesítménye évi 1000 vagon. A külföldi partner a végterméket visszavásárolja. A termelők részére kilónként mintegy 12 forintos ár marad a feldolgozási költségek levonása után. * * * A lúdtartó vállalkozók vigyázzanak, mert az idén túltermelés várható: 2 millióval több naposlibát keltetnek, mint tavaly. Az elmúlt évi tolltermelés 50 százalékát még nem adták el. A pecsenyelibákat a VI—VIII. hónapi értékesítésre állítsák elő, más időszakban értékesítési problémák várhatók. A juhásznak jól megy dolga...?! Nehéz idők járnak a juhászokra. Az alacsony gyapjúár, a bizonytalan piac ma nem ösztönzi a birkatartást MTi-fotó Túl a csecsemőkor veszélyei» Hogyan tovább/ szarvasi MAGNOR Kft.? Egyre több önálló új gazdasági társaság alakul megyénkben is. A cégbíróságon főleg az utóbbi hónapokban akad munka bőven. Ám a vállalat-, illetve cégalapítás csak a kezdet, hiszen ilyenkor még aligha jósolható meg egy-egy vállalkozás jövője. Egyéves múlt viszont már némi lehetőséget ad arra, hogy megtudjuk, vajon a gazdálkodás mit hozhat az alapítók konyhájára. A Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet megyénkben az elsők között alapította meg — éppen egy éve — a MAGNOR Aquakultúra Fejlesztő Kft.-t. Váradi Lászlóval, a norvég—magyar vegyes vállalat ügyvezető igazgatójával arról beszélgettünk, milyen volt a cég első éve, s túl a gyermekkor legkritikusabb időszakán, hogyan összegez- hetőek a tapasztalatok. A friss, jegelt, szeletelt halhúsexport és az élő halivadék szállításán túl az alapításkor a cég minden egyéb mezőgazdasági termék exportjára is vállalkozott. Ezen túlmenően a haltermelési, illetve -tenyésztési rendszerek exportját, szaktanácsadást, oktatást, és a különböző tenyésztési célokat szolgáló berendezések hazai és külföldi forgalmazását is célul tűzte \ki. Az ügyvezető igazgató tájékoztatása szerint, ha nem is a tervezett nagyságrendben, de a cég valamennyi tevékenységi körét megpróbálja kihasználni, természetesen a mindenkori piaci lehetőségek függvényében. Minden kezdet nehéz — Egy év tapasztalata mindenesetre csak óvatos következtetésekhez elegendő. Annyi azonban már elmondható, hogy a telep eddigi üzemeltetése nem ráfizetéses. S hogy ezt eredményként lehet számon tartani, annak oka a haltenyésztés és -termelés speciális, a biológiából fakadó bizonytalansági faktora — magyarázza Váradi úr, aki egyébként a kutatóintézet munkatársa is. Három-négy hónapos kor után az alapító cégek, vagyis a tulajdonosok arra kényszerültek, hogy az alkalmazottak létszámát csökkentsék, s egyáltalán az első időszakban a lehető legkevesebb költségfelhasználással dolgozzanak. A racionalizálást elsősorban azért kellett megoldani, hogy a vállalkozás majdani nyereségéből a befektetés’ költségeit minél hamarabb és a lehető leggyorsabban ki tudják gazdálkodni. Tehát önmagában egy korlátolt' felelősségű, vagy másfajta gazdasági társaság egyáltalán nem garancia a sikerre, még akkor sem, ha ezek a társaságok már lényegesen ésszerűbb szervezeti felépítésben műTrágyából is * A Közös Piac brüsszeli bizottsága olyan törvényeket javasol elfogadásra, amelyek hosszú távon korlátoznák a nitrogéntartalmú trágyák alkalmazását. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ezek a hathatós terméshozam-javító szerek károsítják a környezetet: elpusztítják a vizek élővilágát, fokozatosan csökkentik az egészséges, nitrátmentes ivóvízállományt, és savas esők kialakulásához vezetnek. A nitrátok, akár műtrágyából, akár hagyományos istállótrágyából származnak, ködnek, s a nyereség létezésük, működésük alapja. Különösen akkor célszerű a kezdeti takarékosság, ha nem működik a teljes rendszer, nem épült ki az á vertikum, ami az eredeti célok megvalósítását jelenti. A MAGNOR Kft. esetében ez annál is inkább így van, mivel a halivadék előállítása mellett még nem épült ki Kincses- bányán és Kiskunmajsán az a kétszer kétezer köbméteres tórendszer, ahol a piaci ér- tékesítésű halak termelése történne. Ezért a szarvasi referenciatelep egyelőre kénytelen a szaporítóanyag 'mellett árutermeléssel is foglalkozni. Olcsó termelés — extraprofit — Ha- minden elkészül, igazán akkor működik majd úgy a MAGNOR-társaság, ahogy mi és a norvég partner megálmodtuk. A tokhal iparszerű termelése a világon elsőként Magyarországon valósul meg. Franciaország és az Egyesült Államok is dolgozik a technológián, de eddig csak a szarvasi Haki know-howja kivitelezhető, illetve nyújt maximális biztonságot a folyamatos és tömeges termeléshez. A termálvízre alapozott, egész évi, folyamatos termelésnek köszönhetően lényegesen olcsóbban tudunk előállítani egy kiló tokhalat, s nyilván az idényszerű termelés piaci extraprofitjára biztonsággal számíthatunk. Előnyként kell azt is elkönyvelnünk, hogy piaci dömping esetén — éppen a folyamatos termelésből adódó kisebb költségek révén — minden kockázat nélkül alacsonyabb áron jelenhetünk meg a világpiacon — fejti ki a cég valóban ésszerűnek, sőt sikeresnek ígérkező termelési és piaci stratégiáját Váradi László. A marketingmunkát a nemzetközi halpiacon a több évtizedes, ha úgy tetszik évszázados tapasztalatokkal rendelkező norvég partner vállalta. Állítólag csak olyan szállítókkal kötnek szerződést, akik folyamatos vevői a MAGNOR-társaságnak és nem csupán esetlegesen jelentkeznek áruért. Egyébként a lénai tok és a magyar kecsege keresztezéséből kinemesített szarvasi tokhibrid íz- és zamatanyagában is egyedülálló. Tehát a mindössze" 70-80 százalékban telített nyugat-európai piacon valóban nem lehet gond az értékesítés. A tok szálkamentes, különleges húsa kimondottan a luxusfogyasztók igényeit elégíti ki. Ára is meglehetősen borsos, hiszen kilogrammonként 20, sőt 25 német márkát is fizetnek érte. A tervek szerint az áru egy részét itthon, mégpedig a gyomaendrődi halfeldolgomegárt a sok nem bomlanak el, hanem beszívódnak a földbe, onnan a talajvízbe, valamint a tengerbe. Azok növényvilágára pedig ugyanolyan serkentőleg hatnak, mint a haszonnövényekre. Ennek egyik, már ismert, katasztrofális következménye volt az olasz tengerpart algáso- dása az elmúlt nyáron. A Párizsi-medencében és Kelet-Angliában, ahol intenzív gabonatermesztés folyik, a nitrát-túladagolás máris bekövetkezett. A franciák ezért egyrészt kötelezővé tették a gazdák számára a A szarvasi tok hibrid 25 márkát is megér Fotó: Veress Erzsi zóban félkészterméknek feldolgozzák, s amennyiben igény van rá, akkor teljes mértékben. A legnagyobb vevőkörnek az európai halpiacon az NSZK, Svájc, Észak- Olaszország és Franciaország számít, így a szarvasi vegyes vállalat is elsősorban ezeken a piacokon jelenik majd meg. Életveszélyes a kezdés Természetesen az előkészületek nehézségei mellett a fiatal vállalatnak a hazai bürokrácia akadályain is át kell vergődnie. A sokszor ésszerűtlennek tűnő formalitások, kötöttségek nem kevés szerepet játszanak abban, hogy a teljes szervezet kiépítése időben elnyúlik. Olykor-olykor a magyar ipar termékei, a hazai szolgáltatások megbízhatatlan minősége is alaposan feladja a leckét a vállalat menedzsereinek. Rengeteg bosszúságot okozott például a sikertelen kútfúrás, melyet egy hazai cég végzett. Az alacsony vízhozam miatt újra kellett fúrni a kutakat, természetesen ez dupla költségbe került. Azt pedig, hogy a búvárszivattyúk folyamatosan robbannak le, s emiatt már a harmadik vadonatúj garnitúrát, kellett beüzemelni, már csak az apróbb gondok között tartja a vállalat vezetése számon. — Az átmeneti nehézségek leküzdésére pedig nincs pénzforrás. Rövid lejáratú hitel felvétele esetén viszont a kezdeti időszakban nincs fedezetünk a kamatterhek- re. De hiába segítene rajtunk a norvég tulajdonos némi pénzzel, ezt nem teheti meg, mert a pillanatnyi pénzügyi szabályozás nem engedi. A külföldi társ pénzét csak a törzstőke emelésére lehetne felhasználni — kesereg az ügyvezető igazgató. S hogy nem fenékig tejfel a gazdasági társaságok ügyvezető igazgatóinak sorsa Sem, arra még jó néhány példát hallhattunk Váradi úrtól. S az pedig valóban érthetetlen, miért nincs lehetősége egy külföldi tőke- tulajdonosnak segíteni saját cége likviditási gondjain, hiszen a magyar pénzintézetek úgysincsenek bővében a valutának. Avagy esetleg attól félnek, hogy csökken a kereslet, s nem lesz sorbán- állás a harmincszázalékos kamattal terhelt rövid lejáratú magyar hitelekért? Üjabb kiadásokat jelent az is a vállalatnak, hogy a hazai takarmány helyett importból kell megoldani a halak táplálékát. Ugyanis a magyar hús- és halliszt minősége elfogadhatatlan, mivel az állatok nem tudják tökéletesen megemészteni, s az ürülékkel oly mértékben szennyezik a vizet, hogy az ártalmas egészségükre. A nehézségek ellenére azonban a szarvasi Haki és a norvég MARENOR cég mégis bizakodik. Pedig a vállalkozás igazi sikere, a megálmodott álmok még ki tudja mennyi bosszúság és milyen áldozatok árán valósulhatnak meg. De érzik viszont azt a változtatási kényszert, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egy-egy termelő cég a jövőben fennmarad-» jón. Mindenesetre a MAGNOR Kft. a lehetőségeket maximálisan kihasználva megpróbál egy piacgazdaságra felkészülni, s olyan terméket termelni, amelyre van kereslet. Persze az már más kérdés, vajon a magyar gazdasági szabályozó rendszer mikor próbál igazodni a nemzetközi szokásokhoz, s lesz-e valamikor is olyan nyitott nemzetgazdaságunk, hogy minden termelő azt a terméket és azt a minőséget vásárolhatja, ami számára a legbiztonságosabb, ha úgy tetszik a legjövedelmezőbb, s a legkisebb kockázatot jelenti. Rákóczi Gabriella téli talajvédő növényzet termesztését — ez csökkenti a nitrátok beszívódását a földbe —, másrészt környezetvédelmi adó bevezetését tervezik 1992-től. A britek a leginkább veszélyeztetett területeken kísérletképpen pénzzel kívánják arra ösztönözni a termelőket, hogy eddigi módszereiken változtassanak. Bretagne-ban, Dániában, Hoilandiában és Belgiumban, valamint az NSZK egyes részein a fő gondot az intenzív állattenyésztés és az ebből származó hatalmas trágyamennyiség okozza. * Hollandiában, ahol az 1960 óta megötszöröződött sertésállomány ma 14 milliósra tehető, a helyzet rendkívül súlyos. Dánia 1986-ban vezetett be trágyázást szabályozó törvényeket. A gazdák segélyt kapnak tárolók építéséhez, trágyaszórási kvótákat léptettek életbe. Hasonló intézkedések történtek az intenzív állattenyésztést folytató északnémet tartományokban is. A Közös Piac 1980-ban alapította meg ívóvízszabványait. A tagországok jelenleg’ csak az emberi fogyasztást megelőző utolsó fázisban kötelesek a vizet megtisztítani. Tervek szerint azonban a jövőben közvetlenül a nitrátszennyeződést kiváltó okokat kell majd megszüntetni.
