Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-25 / 173. szám
1990. július 25., szerda o ízNslMJbfiTcl Üj gépsor a Medicor makói gyárában. Makón, a Medicor Maros Bútoripari Rt. üzemében hatvanmillió forintos költséggel új olasz faanyag-megmunkáló gépeket helyeztek üzembe. A bútorlapok megmunkálására alkalmas, automatizált gépek lehetővé tették az önálló, komplex bútorgyártás bevezetését Suszter maradjon a kaptafánál Rendörpsr az Ulkotmánybíróságon Felröppent a hír: a Független Rendőrszakszervezet (FRSZ) az Alkotmánybírósághoz fordult egy belügyminisztériumi utasítás miatt. Arra kértük Kankai Istvánt, a békéscsabai FRSZ elnökét, az FRSZ országos választmányi tagját, magyarázza el, miről is van szó. Rendfokozatukat nem viselhetik — Melyik belügyminisztériumi utasítást kifogásolják? — Az állományi viszony rendezéséről 1990. június 26- án megjelent az 51/1990-es számú BM-utasítás. Ebben azokat a hivatásos állományban dolgozó munkatársainkat, akik a Belügyminisztériumban és az úgynevezett háttérintézményekben (mint igazgatóság, kórház és egyéb intézményekben) tevékenykednek, BM-alkalmazottá minősítették. Hogy ez mit jelent? Csak néhány példát sorolok. A már elért katonai rendfokozatukat nem használhatják, egyenruhát nem viselhetnek. Vagy 1991. január 1-jétől járó ruhapénzt csak annyit kapnak, ameny- nyit a polgári alkalmazottak. Ez egyénenként megközelítőleg 15 ezer forint veszteséget jelent. Az utasítás ugyan kimondja, hogy az érintettek összjövedelme nem csökkenhet, de nem rendelkezik a kompenzálás mikéntjéről. — Közvetlenül hány embert érint ez az utasítás? — Becsléseink szerint közel kétezer belügyminisztériumi dolgozót. Akik, vagy elfogadják a megkérdezésük nélkül született, de az ő sorsukat érintő jogszabályt, vagy a képzettségüknek megfelelő felajánlott munkakört, vagy felmondanak. — Az önök országos érdekvédelmi szervezete az Alkotmánybírósághoz fordult jogorvoslatért. Mi indokolta ezt a lépést? — Időben megint csak vissza kell mennünk. Az említett (51/1990. sz.) BM-utasítás július elsején hatályba lépett, és mi csak a megjelenése előtt néhány nappal értesülhettünk róla. Tehát az utasítás előkészítésébe — annak ellenére, hogy munkaviszonyra vonatkozó fontos változással jár — szak- szervezetünket nem vonták be időben. Így törvényes jogosítványainkat az állomány érdekeinek védelmében nem tudtuk érvényesíteni. Ezért első lépésben az utasítással szemben kifogással éltünk. Észrevételeinket elküldtük dr. Horváth Balázs belügyminiszter úrnak, aki ennek ellenére az utasítását nem vonta vissza. fl miniszter nem válaszolt — Melyek voltak az indokaik? — Az FRSZ-nek az a véleménye, miszerint az utasítás nem felel meg a jogalkotásról szóló 1987. évi- XI. törvénynek. Ami kimondja többek között a jogszabály előkészítésének menetét. Alacsonyabb rendű jogszabály nem mondhat ellent a magasabb rendű jogszabálynak, azaz nem sértheti azt. Ugyanakkor a hivatásos állományúak jogairól szóló 1971. évi 10-es törvényerejű rendelettel sincs összhangban a már sokszor említett BM-utasítás. Mivel a belügyminiszter nem érdemesített bennünket elfogadható válaszra, ezért az FRSZ országos vezetősége a Fővárosi Munkaügyi Bírósághoz fordult. Ettől a munkajogi kérdések tisztázását várjuk. Hiszen a fegyveres testületek állományába tartozóknak nem mindegy, hogy munka- viszonyban, vagy szolgálati viszonyban vannak-e. Például más a munkaviszonyban és megint más a szolgálati viszonyban eltöltött idő. Kisgazda rendőrtoborzó — Mit várnak a tiltakozástól? — Először is mi — az FRSZ — már a Németh-kor- mány ideje alatt kivívtuk magunknak azt a jogot, hogy rólunk, megkérdezésünk nélkül, senki se dönthessen. Erre szeretnénk az Antall-kor- mány figyelmét is felhívni. Észrevételeinket közös tárgyalások útján szerettük volna rendezni, de a Belügyminisztérium erre nem volt hajlandó. Holott a 39,1990-es BM-utasításban megállapodtunk, a szakszervezetünk a hierarchia megfelelő szintjein képviselteti magát. A legfelsőbb szinten a mai napig ez is csak ígéret maradt. Félreértés ne essék, mi értjük és támogatjuk a miniszter törekvéseit. Egyetértünk azzal, hogy a rendőrséget de- militarizálni kell és egyedül a végrehajtó állománynál legyenek rendfokozatok. De a forma és a módszer ellen tiltakozunk. A jogok és a kötelességek egyformán érvényesek legyenek mindenkire. — Nem egészen ide tartozik, mégis hadd kérdezzem meg? mit szól az FRSZ a kisgazdák ominózus leveléhez, vagy Nagy Ferenc miniszter úr nyilatkozatához? Mindkettő keményen bírálta a rendőrség tiszti állományát. — Ha nem kérdezi, mondtam volna, örülünk, hogy a kisgazdapárt besegít a rendőrtoborzásba. Itt viszont nem a politikai érzületnek — miként Nagy Ferenc fogalmazott — kell döntő szempontnak lenni, harvem a szakmai rátermettségnek. Persze nem zárjuk ki ebből a körből a kisgazdákat sem. Bár máraz előző rendszer alatt is voltunk annyira önállóak, hogy fenntartottuk magunknak a jogot, mi mondjuk meg, ki alkalmas rendőrnek és ki nem. A belső dolgainkba ne avatkozzon bele senki. Mi sem akarjuk a kisgazdákat megtanítani kaszálni. Sőt, nem minősítettük Nagy Ferenc szakmai rátermettségét sem, amikor őt Somogybán néhány évvel ezelőtt tsz-el- nöknek jelölték. Az az elvünk: suszter maradjon a kaptafánál. Papp János ATELEX GMK RENDKÍVÜLI ÄRAJÄNLATA: PANASONIC KX—F120 telefax (üzenetrögzítő -f- fax) PANASONIC KX—T2365 telefon 149 000,— Ft. (28 memória + hangostelefon) 7 400,— Ft. CANON F—80 telefax 77 900,— Ft.-MURATA M—I telefax 63 900,— Ft. Fenti áraink ÁFÁ-t nem tartalmaznak! Békéscsaba, Jókai u. 12. Telefon: (66) 28-440. Nyitva: 11.00—16.00-ig. Olaj-sokk Mi várható az energiapolitikában? (Folytatás az 1. oldalról) Az import aránya tehát eleve magas, ráadásul az’ importált energia majdnem teljes egészében egyetlen országból, a Szovjetunióból I származik. Ez az egyoldalú függőség hosszú ideig még előnyösnek is mutatkozott. Már ha azt nem vesszük figyelembe, hogy az olcsó energiáért cserébe hogyan torzult, s mek- * kora károkat okozott hosszú I távon a magyar iparszerke- 1 zet. A többoldalú függőség j szóba sem jöhetett, amíg tö- s kéletes biztonsággal működ- i tek az országainkat összekö- | tő vezetékrendszerek, s az | import mögött ott volt fe- jj dezetül a, szilárdnak mutat- í kozó szovjet gazdaság.' Csakhogy ez a biztonság t tovatűnt. Nem kell -ehhez j politikai megfontolás, a terhelést fizikailag nehezen bíró villamos távvezeték szétesése, az egyre nehezebb olajkitermelés, egy bányászsztrájk, a számos sebből vérző szovjet gazdaság szükségképpen pocsékoló energiafelhasználása gyorsan szétfújja az energiaellátás korábbi biztonságát. Mindez pedig alapvetően megváltoztatja a magyar energiagazdálkodással szemben támasztott követelményeket. Rendezni a szénbányászat helyzetét Mindenekelőtt persze azt kell meggondolni, HOGYAN ALAKUL A KŐVETKEZŐ ÉVEKBEN AZ ORSZÁG ENERGIAFOGYASZTÁSA, mekkora igények kielégítésére kell felkészülni. Különösen fontos ez a kérdés a legkevésbé rugalmas energia, a villamosenergia esetében, amihez több tízmilliárdos erőművek építésére kell vagy nem kell felkészülni. Ami ebből biztos: a korábbi koncepciók évi 1,5 százalék körüli nöyekedéssel számoltak. Az élet azután alaposan alulmúlta a terveket — az év során nemhogy nőtt, de * éppenhogy körülbelül fél százalékkal csökkent az áramfogyasztás. Amiben bizonyos szerény szerepe a jó időnek is volt, ám lényegében annak tudható be, hogy jelentősen csökkent az ipari termelés. Ha ez folytatódik, az persze jó az energetikának, de nem jó a gazdaságnak. Kérdés: mikor következik be az élénkülés, mi növelné az energiaigényeket — s bekövetkezik-e végre egy olyan ipari szerkezetváltás, ami háttérbe szorítja a nagy energiafaló ágazatokat, mint a kohászat, a nehéz- vegyipar vagy az építőanyagipar. Ettől függ ugyanis, mikor kell egy új alaperőmű építésére sort kerítenünk. Mit tudunk ehhez itthon megtermelni? Mindenekelőtt szenet. Ehhez azonban ELŐSZÖR RENDEZNI KELL A SZÉNBÁNYÁSZAT HELYZETÉT. A szakemberek abban nagyjából megegyeznek, hogy a hazai, 2000 megawattos szénerőműpark kihasználását hazai szénre célszerű alapozni. (Ez persze hosszú távú program, ma ugyanis, az alacsony áramigények miatt az egyébként is magas önköltséggel dolgozó szén- erőművek csökkentett kapacitással dolgoznak.) Ahhoz azonban, hogy a szükséges mennyiségű szenet a hazai szénbányászat valóban a felszínre tudja hozni, rendbe kell tenni, azaz fel kell emelni a szénárakat — a szén ugyanis ma alulértékelt —, hogy reális mérce mérje a gazdaságosságot, s el kell engedni a szénbányászat 41 milliárdos adósságának egy .. részét — legalább azt a har- mincmilliárd körülire becsült részét, amit központi döntések nyomán, elhibázott bá- nyaépítésre fordítottak, s amit a vállalatok képtelenen visszafizetni. Hogy ez hogyan történik meg. az. egyelőre bizonytalan, ami biztos, az egy ígéret: az ipari és kereskedelmi miniszter a bányásznapra döntést ígért. Európai csatlakozás, vezetékekkel Itthon tudjuk megtermelni szénhidrogénigényeink egy részét is — bár készleteink a maihoz képest csökkenő kitermelést tesznek lehetővé. Importfüggőségünk ezen a területen továbbra is megmarad — AZ EGYOLDALÚ FÜGGŐSÉG AZONBAN MÉRSÉKELHETŐ. A földgázimport biztonságosabbnak ígérkezik: a Szovjetunió többet is szállítana, mint amennyit át tudunk venni. A földgázszállítások további sorsa attól is függ, hogyan tudunk végül is megállapodni a Jamburg —Tengiz-beruházásról. Az ellátás több lábra állítására is van lehetőség — szakértők véleménye szerint egymilli- árd forintos beruházás árán rá lehetne csatlakozni árra a gázvezetékre, amelyen a Szovjetunió Nyugat-Európá- nak szállít, s amelynek még van szabad kapacitása. Bekapcsolódhatunk az európai gázrendszerhez úgy is, hogy például Norvégiából importálhatunk. Az olajimport több lábra állítására már ma is megvan a technikai lehetőség: a hetvenes években megépített, sokáig elhibázott beruházásnak minősült Adria olajveze-, ~" téken akár teljes olajimportunk is biztosítható, ugyanis éves szállítási kapacitása Százhalombattáig 10 millió tonna. Olasz cégek közreműködése a felújításban PROBLEMATIKUSABB A HELYZET A VILLAMOS- ENERGIA-IMPORT ESETEBEN. Itt az a kulcskérdés, hogy bár a nyugati és a keleti villamosenergia-rendszer elvileg azonos, 50 herzes frekvencián működik, a gyakorlatban a kelet-európai rendszer erősen ingadozik, ezért csak egy speciális műszaki megoldás, az egyenáramú betét megépítésével kapcsolhatók össze. Az elhatározás tehát, hogy ezentúl a magyar villamosener- gia-rendszer nem a keleti, hanem a nyugati villamosén ergi a -rend szcrrel jár együtt, nem elegendő — ilyen kuplungok létesítésére is szükség van. Az áttérésre többféle lehetőség is A’an — erről majd azzal összefüggésben kell dönteni, hogy mikor lesz szükség egy új alaperőműre, s melyik legyen az. I)e mindenekelőtt az áttérést segítheti egy olasz—szovjet üzlet, amely szerint olasz cégek részt vesznek a szovjet erőművek rekonstrukciójában, s cserébe 15 éven keresztül mintegy 1500 megawatt áramot kapnak a Szovjetuniótól. (összehasonlításul: a magyar áramimport 1850 «megawatt.) A TRANZITÚTVONAL MAGYARORSZÁGOT IS ÉRINTENÉ. s ez azt jelenti, hogy a nyugat-európai rendszerhez szükséges távvezetékek, valamint a szükséges egyenáramú betét megépülne az olasz üzlet keretében. (Ez- * esetben persze a kuplung a magyar—szovjet határon létesülne.) Ugyancsak ígéretes elképzelés a villamosenergiarendszerek összekapcsolására egy új magyar alaperőmű létesítése külföldi közreműködéssel. Erre több lehetőség is van. Az egyik a Francia Elektromos Művek ajánlata, amely szerint két, egyenként 900 megawattos atomerőműblokk létesülne. FELÉPÍTÉSÉT 70 SZÁZALÉKBAN A FRANCIÁK, 30 SZÁZALÉKBAN MI FINANSZÍROZNÁNK. Az előállított áramból fele-fele arányban részesülne Magyarország és Franciaország, s az árammal mintegy 15 év alatt fizetnénk vissza az erőművet. Az áramexport miatt a beruházás a szükséges egyenáramú betéteket, a magyar rendszer frekvenciaváltását is tartalmazná. Ez ugyanakkor csak az egyik ajánlat, hasonlót kaptunk Kanadából is, s a Magyai; Villamos Művek több külföldi ajánlatot kapott további atom- és szénerőművek létesítésére is. Végezetül meg kell jegyezni: AZ A LEGOLCSQBB ENERGIA, AMIT NEM KELL MEGTERMELNI. A magyar energiaprogramnak ezért csak egyik, bár ma a legfontosabbnak tűnő eleme az importfüggőség csökkentése, illetve több lábra állítása. Legalább ennyire fontos az energiaigényesség csökkentése, s ennek érdekében az ENERGIATAKARÉKOS TECHNOLÓGIÁK BEVEZETÉSE, a takarékosság. És persze az ipar szerkezetváltása, az energiafaló ágazatok háttérbe szorulása. Ez azonban már kívül esik az energetika hatókörén — sokkal inkább azon múlik, hogyan alakul a gazdaság a következő években. Amiben egyelőre még sok a bizonytalanság. Kozma Judit Értesítés! Értesítjük tisztelt gázfogyasztóinkat, hogy a mezőberényi GOV-átadóálIomást ellátó vezetékszakaszon a Gáz- és Olajszállító Vállalat által VÉGZENDŐ KARBANTARTÁSI MUNKÁK MIATT 1990. július 26-án 23.00 órától 27-én 03.00 óráig TELJES GÄZSZÜNET LESZ Mezőberény, Köröstarcsa és Csárdaszállás településeken. Kérjük a lakosságot, a.nagyüzemi és általános célú fogyasztóinkat, hogy a fenti időpontban gázberendezéseiket saját biztonságúk érdekében NE ÜZEMELTESSÉK. DÉGÁZ BÉKÉSCSABAI ÜZEMIGAZGATÖSÄGA
