Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-04 / 155. szám
BÉKÉS MEGYEI I HÁZI MINDEN ELÜTI 1990. JÜLIUS 4., SZERDA Ara: 4,30 forint XXV. ÉVFOLYAM 155. SZÁM Ismét a korona az ékköve hazánknak Folytatódott az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka A Parlament rendkívüli ülésszaka kedden folytatta mun. káját. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés alelnöke 296 képviselő jelenlétében bejelentette, hogy több képviselő nyújtott be kérdést. Horváth Vilmos (SZDSZ) a különböző rendű és rangú kiskirályok anyagi és erkölcsi elszámoltatása tárgyában; Ráday Mihály (SZDSZ), a gépjárművek környfezetká- rositó hatásának mérséklése ügyében; Varga Mihály (Fidesz) a távozó szovjet csapatok magyarországi környezet, szennyezése tárgyában kíván kérdést feltenni. Szűrös Mátyás ezután ismertette a már elfogadott napirendet, majd Dénes János (MDF) soron kívül kért és kapott szót. Ismertette az oroszlányi márkushegyi bányában sztrájkolók kiáltványának és követeléseinek lényegét, hangsúlyozva, hogy a Parlamentnek mindezeket figyelembe kell vennie jövőbeni döntései során. Deák Sándor (SZDSZ) oroszlányi képviselő nehezményezte, hogy bár kért, nem kapott szót már hétfőn e tárgyban és kérte a házelnököt, hogy egyenlően mérje a kormánypárt és az ellenzék képviselőjének hozzászólási szándékát. Bírálta Dénes János előadásmódját is. mire reagálásként az MDF-es frakciótagok egy csoportja kivonult az ülésteremből. A plénum ezután áttért a Magyar Köztársaság alkotmánya, címerre vonatkozó módosításának tárgyalására. Mivel az Országgyűlés egy korábbi ülésén nem sikerült dönteni a címer kérdéséA Parlamentben július 3-án folytatta munkáját az Országgyűlés. Képünkön, Antall József felszólal Fotó: Kovács Attila ben, most újból napirendjére tűzte a ház ezt a témát. Balsai István igazságügyminiszter előadta, hogy - a kormány gzűttal csak egyetlen javaslatot terjeszt a plénum elé, mégpedig a koronás kis címert. Salamon László, az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság is ezt a változatot támogatja. Miután lezárták az általános vitát, Szűrös Mátyás ■az illetékes bizottságnak utalta megvitatásra a kompromisszumos módosító indítványt. Ezután a Parlament megkezdte az Állami Vagyonügynökségről és a hozzá tartozó vagyon kezeléséről és hasznosításáról szóló 1990. évi VII. törvény módosítására benyújtott törvényjavaslat tárgyalását. Az előterjesztő, Balsai István igazságügy-miniszter hangsúlyozta: a kormányprogram egyik gazdaságpolitikai célja a szociális piacgazdaság megteremtése, amihez elengedhetetlen .a nemzeti vagyon 80-90 százalékát kitevő állami tulajdon jelentős részének privatizációja. E folyamat ellenőrzésében meghatározó szerepe van az Állami Vagyonügynökségnek. A kormányprogram megvalósításához indokolt, hogy az Állami Vagyonügynökség közvetlen irányítását és ellenőrzését az Országgyűlés helyett a kormány lássa el, a privatizáció fő irányának meghatározása viszont továbbra is az Országgyűlés hatáskörében marad. Ugyanakkor a privatizáció teljes körű ellenőrzés^, az állami vagyon védelme megköveteli az Állami Vagyonügynökség hatáskörének kiterjesztését a tanácsi alapítású vállalatok egy részére, különösen azokra, amelyeknél a spontán privatizáció veszélye a legnagyobb. A miniszter ilyennek- említette a kiskereskedelmet, a vendéglátást és a szolgáltatást. Végezetül indokoltnak minősítette annak lehetővé tételét, hogy az Állami Vagyonügynökség a vállalatot ne csak gazdasági társasággá alakíthassa, hanem értékesítés céljából államigazgatási felügyelet alá vonhassa. Szalay Gábor (SZDSZ) egyetértett azzal, hogy a privatizációval a szakmailag profi vagyonügynöséget bíz(Folytatás a 3. oldalon) A hegedű hangjaival vette kezdetét a megnyitó Fotó: Kovács Erzsébet Hz Erdély Művészetéért Alapítvány vándorkiállítása Kádár T. Tibor: Kolozsvár kövei Az Erdély Művészetéért Alapítványt hivatalosan 1988-ban hozták létre. E magánkezdeményezés köré tömörülő baráti kör feladatának tekinti az Erdélyben élő népek hagyományos kincseinek megőrzését, megismertetését itthon és szerte a világban. Számtalan kiállítást rendeztek már erdélyi magyar és szász alkotók műveiből. így például 1988 márciusában Páll Lajos köröndi festőművész 50. születésnapja alkalmából mutatták be a fővárosban munkásságának néhány darabját, majd Erdélyi csillagok címmel öt festő alkotásaival ismertették meg a fővárosi és a vidéki nagyközönséget. Magyar és szász művészeknek rendeztek tárlatot Münster- ben; de kiállították már a köröndi fazekasság néhány reprezentáns képviselőjét is. Ahogy Hajdú Demeter Dénes, a kuratórium elnöke kérdésünkre elmondotta, a műveket hazai magánalkotóktól szerzik be. (Vállalkozásuk lényegében magán- alapítvány. Megtudtuk, hogy eddig még állandó kiállítótermük sem Volt. Nemrégiben kaptak egy romos épületet a Fővárosi Tanácstól. Ennek helyreállításához is várnak anyagi segítséget.) Tevékenységükhöz tartozik még, hogy Erdélyben élő magyar művészeket ösztöndíjjal támogatnak. Ilyen ösztöndíjas volt Kádár T. Tibor festőművész is, aki hat hónapja Budapesten él. Az ő szénrajzaiból, akvarelljei- ből rendezett tárlatot nyitotta meg tegnap délután 5 órakor a békési Jantyik Mátyás Múzeumban a kuratórium elnöke, Hajdú Demeter Dénes. (Az eredeti tervek szerint Csurka István írót várták erre az alkalomra, de ő, parlamenti elfoglaltsága miatt, nem ért Békésre, erre az időpontra.) A megnyitón az alkotó Kádár T. Tibor is részt vett. Ez a kiállítás a Kolozsvár kövei címet viseli. A „kincses város” és környéke régi szép épületeit láthatjuk itt: ba- golyváras házat, kalotaszegi lakóépületet, boltíves tornácot a Bolyai utcából. Mindezt az érdeklődők augdsztus 17-ig tekinthetik meg a békési Jantyik Mátyás Múzeumban. K. K. Idegenforgalmi gyorsmérleg Bányászsztrájk: 16 pontos megállapodás Kedden folytatódott a sztrájk az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi bányaüzemében. A mintegy 2000 dolgozó hétfőn szüntette be a munkát, s követeléseik középpontjában a béremelés áll. A sztrájk folytatása mellett azért döntöttek, mert hétfői, Győrlványi Sándor munkaügyi miniszterrel és Pohankovics Istvánnal, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium politikai államtitkárával folytatott tárgyalásukon nem született megállapodás. A dolgozók emiatt kedden reggel 10-tagú küldöttséget indítottak útnak Budapestre, hogy a 16 pontban összefoglalt következtetéseikről tárgyalásokat folytassanak Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi min'-zterrei. Több mint nyolc órán át tartó, kemény tárgyalások nyomán, estére mind a 16 pontban megállapodásra jutottak a sztrájkoló bányászok képviselői az ipari vezetéssel. Ezek közül talán a leglényegesebb pont, hogy szeptember 1-jétől 10 százalékkal emelik a márkushe- gyiek bérét. Novembertől további 20 százalékos béremelésre kerül sor, ennek feltétele, hogy addig az ipari vezetés elfogadtassa a kor- mánnyaj a bányavállalatok adósságainak leírását, vagyis megszabadítsák anyagi terheitől a bányászatot. Jövő februárban pedig az újabb termelőiár-emelések nyomán lehetővé válik további 20 százalékos béremelés. A bányászok közül többen kétségüket fejezték ki a megállapodás végrehajtásának ezen feltételeit illetően, szerintük meglehetősen sok a „ha”, és nem látnak kellő garanciát a teljesítéshez. A tárca a bányászati gondok teljes körű rendezését szorgalmazza, és ennek a tárgyalások során mindenkor nyomatékot adtak. Lényegében a bérkérdésben a vezér- igazgató és a sztrájkolók között született megállapodás — a minisztérium csak „asz- szisztált” e kérdésben —, de a jelen lévő bányászati szak- szervezeti képviselők is maguknak tudják be az eredményt. Az ipari vezetés az adókövetelések jó részét is támogatta, kivéve a szakmai pótlékok adómentességét. A munkaügyi és a pénzügyi tárca képviselői próbaszámításokat kértek, mert szerintük nem biztos, hogy jól járnak a bányászok, ha például a hűségjutalmat levonják az adóalapból. Az ipari és kereskedelmi miniszter elismerte azok nyugdíjjogosultságát, akik 25 évig föld alatt dolgoznak, és ily módon az eredeti követelést pontosították, mert az még úgy szólt, hogy nyugdíjaznák az érintett bányászt, ha akarja, ha nem. A sztrájkolók küldöttei bizalmukat fejezték ki a vezérigazgató iránt, de a többi vezetőt illetően hosszan sorolták sérelmeiket, és elherdált vállalati vagyonról is szólták. A miniszter szakértőket ajánlott ahhoz, hogy á konkrétan bizonyítható visszaélésekről listát készítsenek, és hogy ha szükséges, indítsanak bírósági eljárást. A bányászok a tárgyalások után hazatértek, és megígérték, hogy a szrájk felhagyására kérik társaikat. Az Országos Idegenforgalmi Hivataltól kapott tájékoztatás szerint, az év első öt hónapjában 10,9 millió külföldi látogatott Magyarországra, 83,5 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A konvertibilis elszámolású országokból 2,7 millióan érkeztek, például Ausztriából csaknem 1 millió 700 ezren, az NSZK-ból 446 ezren, Olaszországból 121 ezren, a skandináv országokból 49 ezren, s az Egyesült Államokból pedig 55 ezren. A MNB által kimutatott állami devizabevétel az első négy hónapban (a májusi adat még nem áll rendelkezésre) elérte a 15,3 milliárd forintnak megfelelő valutaösszeget, ez 82 százalékkal haladja meg a tavalyi hasonló időszakét. Ezen belül a konvertibilis elszámolású bevétel 209,4 millió dollár, ami 97 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában volt. , BÉKÉS MEGYEI Csorvási hét a EHESS-ban Ősztől három első osztályt indítanak Csorváson, az egyik — 22 tanulóval — ökumenikus, vagy valláserkölcsi alapokon nevelkedő osztály lesz. Ugyanolyan tanterv szerint dolgoznak majd, mint a többiek, de' a tantárgyakat vallásos alapon közelítik meg. Erről, a megyénkben egyedülálló oktatási formáról szól írásunk a 3. oldalon. A lap 5. oldalán Ki kaphat vállalkozói hitelt? címmel beszélgetést olvashatnak Kálmán Jánossal, a csorvási OTP vezetőjével.
