Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-21 / 170. szám

NÉPÚJSÁG 1990. július 21., szombat Tálcán kínált uborkapalánták (Folytatás az 1. oldalról) japán vegyipari cég magyar­országi képviselője az atkák elleni védekezéshez nélkü­lözhetetlen, világszínvonalú, új szerek használatáról tar­tott ismertetőt. Ezek a vegy­szerek a bemutató ideje alatt kaphatók is voltak a hely­színen megjelent békéscsa­bai Agrökombi Kisáruház kínálatában. Ezt követően Török János, a KITE képviseletében, a jövő termesztési technoló­giáját reprezentáló tálcás pa- lántanevelési rendszert mu­tatta be, majd dr. Terhe Ist­ván, a Kertészeti _ Egyetem tanára a helyes tápanyag- gazdálkodásról nyújtott át néhány új ismeretet a ter­melőknek. Az értékes előadások után a síkföldi termesztésbe be­állított új Pannonmag-faj- tákat dr. Hódost Sándor ne­Atkatámadás a mikroszkóp alatt mesítő mutatta be a , szép számban megjelent érdeklő­dőknek. Kép, szöveg: _ Veress Erzsi Hétfőtől, a volt TIT-székházban Ingyenes jogi szolgáltatás Békéscsabán Szóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) das vállalatok összesítve már mintegy 17 milliárd fo­rinttal tartoznak a Társada­lombiztosítási Alapnak, el­maradt járulékbefizetések miatt. (A mostani intézke­déscsomag lényegében emi­att szorítkozik a kisnyugdí- jak emelésére.) A járulék- fizetési késedelmeket gya­korlatilag ösztönzik azok a pénzügyi szabályozók is, amelyek a felszámolás, csőd­eljárás esetében a társada­lombiztosítási járulékot mint rendezendő kötelezettséget az utolsók közé sorolja. Ezt fokozza, hogy ■ a késedelmi befizetések kamatai is meg­lehetősen alacsonyak. így a vállalatoknak nem különö­sebb érdekük, hogy a járu­lékot rendszeresen fizessék; ezek késedelmes befizetésé­vel gyakorlatilag hiteleznek maguknak. A kormány en­nek kivédésére a késedelmi kamatok emelését tervezi, s a felszámolási eljárásoknál a társadalombiztosítási já­rulék kiegyenlítése az elma­radt bérköltségek kiegyen­lítésével egyenlő rangra emelkedik. Ez várhatóan arra ösztönzi a Társadalom- biztosítási Főigazgatóságot, hogy saját hatáskörében is kezdeményezze vállalatok felszámolását. A Társada­lombiztosítási Főigazgatóság addig is, már a nyáron sa­lát hatáskörében felméri és szeptemberben nyilvános­ságra hozza a legnagyobb „adós” vállalatok listáját, amelyek gyakorlatilag az egész társadalomnak tartoz­nak, s nehezítik például a nyugdíjasok helyzetének ja­vítását. Rohanó világunkban fel­értékelődött közvetlen kör­nyezetünk. Különösen nagy kincs manapság egy rende­zett otthon, vagy egy fel­üdülést nyújtó, jó levegőjű kert. Ez utóbbival méltán dicsekedhet Rozgonyi Ottó és családja; a lakóházukat körülvevő kert lett ugyanis a Békés Megyei Tanács ál­tal kiírt. „Az év kertje” pá­lyázat idei első helyezettje. A Gyula, Juhász Gyula u. 4. számú ház környéke már messziről felkelti a figyel­met üde színeivel. A kis máriafalvi utca egyik nem hivalkodó, ízléses, korszerű . épülete nyújt otthont a fia­tal családnak és a nagyszü­lőknek. Gyönyörűen nyírt a gyep. a ház fehér falánál rózsák nyílnak, a kerítés fe­lőli oldalon egy talicskában muskátli virágzik. Köcsög- tar^ régi kerti használati eszközök teszik még hangu­latosabbá a kertet, mely kö­rültekintő ízléssel elrende­zett. Pedig a Rozgonyi-há- zaspár sohasem tanulta a kertészkedést. A férj az Aranykereszt fogadóban pin- cérkedik, a feleség — mun­káját tekintve szintén fel­szolgáló — második gyer­mekükkel van gyeden. Ügy tíz éve kezdtek építkezni a 230 négyszögöles telken. Nem kis munikával, költség­gel felépítették a házat, az- .tán gondolhattak végre a kertre is. — Bár kertes házban nőt­tünk föl, teljesen laikusként fogtunk a kert rendbetéte­léhez — mondja a házigaz­da. — Szakkönyveket is csak mostanában veszek á kezembe. Igaz, innen-onnan kaptunk ötleteket, de főleg a magunk íElése szerint hoz­tuk rendbe a ház környé­két, . napi pár órás munká­val. Az idén lett kész a ke­rítés, a saját tervezésű, nád­tetős kerti pihenő és a sza­lon nasütő. Olyan munka ez, amit sohasem lehet igazán befejezni. Mindig kitalálunk valami újat, most néldául egy medence építését for­gatjuk a fejünkben. — Felüdülés egy ilyen kert — jegyzi meg Rozgo- nyiné. — A legszívesebben itthon töltjük az időt, ki­rándulni, strandra sem igen megyünk. A kislányunk el­játszik a fűben, a jó leve­gőn. A kertben sétálva megál­lapíthatjuk; itt tényleg min­den van, de semmiből sincs túl sok. Fenyők, díszbokrok, gyümölcsfák tökéletes har­móniában élnek egymás mel­lett. Pár sor szőlő, kis kony­hákért teszi hasznossá a te­rület egy részét. De az iga­zi haszon ■ a jó levegő, az esztétikus környezet.. . * * * Az „Az év kertje” díjátadó ünnepségén — melyet teg­nap délelőtt tartottak a me­gyei tanács vb-termében, a 37 pályázó közül 16-an kap­tak díjat. Volt köztük 86 éves bácsi, óvodai kollektí­va, állattartó falusi gazda, üdülőtulajdonos. A zsűri a második helyezést Lehóczki László gyomaendrődi nyara­lókertjének, a harmadikat pedig Hergyán Tibor békés­csabai. Ligeti-sori lakóháza kertjének ítélte oda. A szép kertek tulajdonosai java­részt nem szakemberek: kü­lönböző korúak'és foglalko­zásúak, s más-más anyagi tehetőségekkel bírnak. Kö­zös tulajdonságuk az, hogy szeretik rendezettnek, szép­nek látni környezetüket ma­guk és embertársaik örömé­re. — gubucz — Fotó: Kovács Erzsébet a márka „lebukott” simogatás közben II piaci csodacipő 39-es és 42-es lábra is jó A napokban dr. Gyebnár Lászlótól, a Békés Megyei Tanács igazgatási osztályá­nak vezetőjétől megtudtuk, hétfőtől a megyeszékhelyen is megkezdi működését az SZDSZ jogvédő hálózata. Az egyébként SZDSZ-tag taná­csi szakember azt is el­mondta: lényegében a párt elvi nyilatkozata alapján te­remtik meg szerte az ország­ban az ingyenes jogi szolgál­tatás lehetőségét. Elsősorban a hátrányos helyzetben lé­vőknek, a társadalom peri­fériájára szorultaknak kí­(Folytatás az 1. oldalról) vezett tisztogatás most az állami apparátusnál tart, s az ország szerencséjére, már nem megy olyan gyorsan. Az előadó beszédében ki­fejtette pártja véleményét a július 29-i népszavazással kapcsolatosan. A kormány szeretné minden kérdésben a saját akaratát érvényesí­teni, ha kell. a néppel szem­ben is — állapította meg a szónok, majd így folytatta; — Arra kérjük tagságun­kat és a szimpatizánsokat, menjenek el 29-én szavazni, és igennel voksoljanak. Más témáról szólva Thür- mer Gyula elmondta, a par­lamenti pártok, és különö­sen a győztes Magyar De­mokrata Fórum glóriája már nem olyan fényes, mint ta­vasszal volt. Az MDF és az SZDSZ által kötött paktum joggal sért minden demok­ratikusan gondolkodó em­bert, legyen az párttag, vagy pártonkívüli. Senki nem nézheti jó szemmel, hogy a két legerősebb parlamenti vánnak segítséget nyújtani, és jogászaik részt vesznek az SZDSZ országgyűlési képvi­selőinek fogadóóráin is. Egyelőre ideiglenes jelleg­gel költözhetnek be a Kiss Ernő u. 8. szám alatti, volt TIT-székházba, ahol minden hétfőn 16—18 óra között vár­ják az ügyfeleket. Pártállás­tól függetlenül állnak a csa­baiak rendelkezésére, dé nem foglalkoznak az évek óta jogerős bírói ítéletek megtámadásával kapcsolatos ügyekkel. (d. 1.) párt, a képviselők és a nép megkerülésével döntsenek fontos, nemzetet érintő kér­désekben. A gazdaság problémáit elemezve, az MSZMP elnö­ke a föld és az állami vál­lalatok sorsáról elmondta: — Nem értünk egyet á téeszek szétverésévé!, a pa­rasztság kisemmázésével. Egyedül a termelőszövetke­zet tagjai jogosultak eldön­teni a föld sorsát. Amíg él­nek az állami vállalatok, addig a szocializmusnak ko­moly bázisa van. A gazda­sági vezetők leváltásának egyetlen célja szétzülleszte­ni az ipari vállalatokat, megszüntetve a szocialista tulajdon ilyen formájú ke­zelését. Ugyanezért támad­ják a hagyományos szak- szervezeteket is. A kormány szakértelem hiányában kép­telen úrrá lenni a gazdaság problémáin. Nő az infláció és a munkanélküliség, ami a széles értelemben vett munkásság fokozottan hát­rányos helyzetét súlyosbítja. P. J. (Folytatás az 1. oldalról) séretében sietősen távozik a piacról. Meglepetésében csak annyit kérdezett a szom­szédtól, hogy „hova mész, Laci?”, de ez is elég volt ahhoz: az ellenőrző csoport az ő táskáit is átböngéssze. Mivel sorra bukkantak elő a kupakok, majd a flaskák, Sándor bácsinak is követni kellett barátját, annyi kü­lönbséggel, hogy ő a batyu­ját átadta az egyik rendőr­nek. Kicsalogatott brandyk — Infarktusom volt, és nem szabad három kilónál nehezebbet cipelnem — ad­ja- a magyarázatot. — Reg­gel is minden mozdulatom­ra figyelni kellett, ahogy pa­koltam az árut a kocsiba. Hogy miért csinálom, itt a magyarázat — és előkotor zsebéből egy nyugdíjutal­ványt, rajta 5512 forinttal. — Azt azért biztosan tud­ja, hogy alkoholt nem le­het a piacon árusítani? — Lehet, hogy nem, de higgye el, mindenki jól jár az üzlettel, mert nagyon fi­nom ital ez ám — kacsint rám. Amikor beérünk az akció- csoport piaci „támaszpontjá­ra”, már alig férünk a szűk irodában. Van itt valutázó, kereskedői engedély nélkül magnókkal, farmerokkal, ci­pőkkel üzletelő ügyfél is. Többségük megússza hely­színi bírsággal, ugyanis a jelenlegi jogszabályhézagok miatt valamilyen mentőövet — többszöri kiutazásra hi­vatkozás, vámbefizetést iga­zoló csekk — mindenki ta­lál, kivéve a 150 márkáját szorongató fiatalembert. Csak Revetnek a bírságon — Románok lebegtették a bankókat, és mivel Olaszor­szágba készülök, felcsillant a szemem a valuta láttán — mondja. — ötven forintra tartottak egy márkát, de az­tán megegyeztünk 49-ben. — Megbizonyosodott arról, hogy valódi 100 márkást szo­rongat a kezében?. „Raktár...” Fotó: Veress Erzsi — Nem tudom, mit kell megnézni rajta, de valakitől azt hallottam, hogy a bankó „simogatásából” megállapít­ható a valódisága. Sok ideje nem marad a simogatásra, mert a vámhi­vatal munkatársai elkoboz­zák tőle olasz útja egyik biztosítékát, és ezt a pénzt valószínűleg már sosem lát­hatja viszont. Sőt, a bíróság devizavétségért még egy évig terjedő szabadságvesztést, javító-nevelő munkát, vagy pénzbüntetést is kiróhat rá. Az adatok felvétele köz­ben a gyors reggelijét fo­gyasztó Zsibrita András szá­zadossal, az akciócsoport vezetőjével beszélgetünk. — Gondolom, látják önök is, hogy a rendőrség és a vámhivatal sok esetben te­hetetlen — kezdi. — Szinte csak akkor van esélyünk, ha tetten érünk valakit, és ál­talában csak a „kis halakra” lehet rábizonyítani szabály- sértést, devizavétséget, bűn- cselekményt. A kereskedői engedéllyel nem rendelkező­ket ugyan a helyszínen bír­ságoljuk, de sokszor csak nevetnek a büntetésen. Per­sze, az ellenőrzéseknek visz- szatartó ereje is van, hiszen a zsebeseket, az „itt a pi­ros, hol a piros”-t játszókat, több magyar és külföldi csempészt kiszúrtunk már. Sok a kényes kérdés ebben a piaci témában, és a visz- szásságokat a rendőrség kép­telen egymagában felszá­molni — mondja végül. Adóvevővel felszerelt árusok És hogy máskülönben mi­lyen a piac? Egyes árusok CB-vel tartják a kapcsolatot, leadva a drótot, hol zűrös a helyzet. A közelben lakók kupacokban hordják a placc­ra a szemetet, tiltakozva a piac terjeszkedése ellen, és megharcolva minden apró szabad területért. A magne­tofonok bömbölik Lagzi. Laj­csi legújabb szuperszerzemé­nyeit, míg néhányan a fák mögött „fütyörésznek” er­re. A cipőt áruló asszonyság olyan . csodaterméket árul, amely egyaránt jó 39-es és 42-es lábra is. A rozzant lám­pást kétezerért kínáló hölgy meghökkenésemet látva fel­világosít a lényegről, misze­rint én mondjam az árat, hiszen azért vagyunk a pia­con, hogy alkudjunk. A piac az a szent hely, ahol meg­érti egymást román, magyar, lengyel, szovjet. Csak Sanyi bácsit nem lá­tom. Persze lehet, hogy ő már útban van a szabadkai zsidó paphoz, tudják, aki a túrópiac mellett lakik . . . Nyemcsok László „Magyarországon jobboldali fordulat történt” Az év kertje A RozgonVi család és az elsődíjas kert Ha zűr van, dolgozik a CB-rádió Neves szakemberek a bemutatón

Next

/
Thumbnails
Contents