Békés Megyei Népújság, 1990. július (45. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-18 / 167. szám
1990. július 18., szerda o IZIjilUkft.lt> Munkástanácsok egységben Minden megyében információs iroda Távbeszélés mézesmadzaggal ? Mint ismeretes, a múlt hét végén tartotta egységet teremteni kívánó tanácskozását az országban működő háromféle munkástanács. Körülbelül háromszáz munkás- tanácsot tartanak nyilván hazánkban, de erre nem merne megesküdni senki. Közben napról napra adunk hírt egy-egy vállalatnál újonnan megalakult érdek- védelmi szervezetről. Szombaton, a budapesti Körcsarnokban a Munkástanácsok Országos Szövetsége, a Központi Munkástanács (Rácz Sándor-féle ’56-os munkás- tanács) és a Magyar Demokrata Fórum Munkás-érdekvédelmi Tanácsa ült Ö6sze, hogy valamiféle egységet kovácsoljon az eltérő nézetek sűrűjében. Békés megyéből negyventagú delegáció vett részt a szombati rendezvényen. Legtöbben Orosházáról indultak útnak, közülük az Orosházi Városi Munkástanács ideiglenes koordinációs bizottsága tagját, Nagy Zoltánt kérdeztük: — Miben sikerült megállapodniuk Budapesten? — Talán az elején kezdem — válaszolta Nagy Zoltán. — A mi célunk egy egységes hazai munkástanács létrehozása volt. Ezt vártuk — több más mellett — a rendezvénytől. Sajnos a megbeszélés jó része értelmetlen, egymást kikezdő hozzászólásokkal telt el. Nvolcva- nan lehettünk, de senki nem tudta, ki honnan jött, érdeklődő-e, vagy meghívottja-e az országos megbeszélésnek. Mindenki unásig szajkózta a maga vélt igazát, s nehezen haladtunk előre. Ennek ellenére megalakult a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Elnöke Somlay Lajos lett, de a szóvivők közé beválasztottuk Setény Jánost, az Orosházi Városi Munkástanács elnökét is. Szőkébb pátriánkból más nem került a vezetésbe. További eredménye az összejövetelnek, hogy jóváhagytuk a szövetség programnyilatkozatát. Ebben három dolgot emeltünk ki célként: részvételünket követeljük a privatizációs folyamatban, síkraszálltunk a munkástulajdon mellett, ide sorolható, hogy támogatjuk a mezőgazdasági szövetkezeti munkavállalók valódi földtulajdonának megteremtését. Szintén részt kívánunk venni a vállalati, az üzemi vezetők kiválasztásában, itt legyen vétójogunk; képviselőink kapjanak helyet a vállalat vezetésében. Kimondtuk továbbá azt is, hogy a munkástanács, mint szervezet, egyetlen párthoz sem tartozhat. A helyi munkástanácsokra bízzuk azt is, milyen kapcsolatot alakítanak ki a létező szakszervezetekkel. A kormánnyal szemben sürgetjük az érdek- védelmi törvény mielőbbi megalkotását. Maradva a kormánynál, annyit máris elértünk, hogy működésünkhöz nyolcmillió forint támogatást kaptunk december 31- ig. Az összegből megyei szintű információs irodát szeretnénk létrehozni. P. J. Gondban a Forte A német valutaunió létrejöttével és a KGST-országok egymás közti kereskedelmének csökkenésével egyre bizonytalanabbá válnak a magyar vállalatok keletnémet gazdasági kapcsolatai. Nehéz helyzetbe került emiatt a váci Forte-gyár is, mert az £ÍDK-beli ORWO cég visszamondta ez évi 1,5 millió rubel értékű színespapír-meg- rendelését, a szerződésekben rögzített mennyiség 90 százalékát. Mint Kéri György a váci Forte-üzem gazdasági igazgatóhelyettese az MTI tudósítójának elmondta, számolniuk kell azzal is, hogy a német exporttámogatások megvonása miatt az NDK-ból történő vásárlásoknál áremelésekre lehet számítani. Ez azért érinti érzékenyen a váci gyárat, mert eddig évente 1400 tonna alappa- Rírt vásároltak az NDK-ból. Gondot okoz továbbá, hogy a váci Forte hűtőpark- jának felújításához is kelet- •német berendezéseket vásároltak, ám a szállítmányok, amelyeket még májusban vártak a váciak, mindmáig nem érkeztek meg. Emiatt az j'tj hűtőparkot eddig nem Helyezhették üzembe, ami már 32 millió forint kárt okozott a Forténak. Ügy tűnik, pereskedésre kerül sor, legalábbis a Forte a külkereskedelmi ügyletet lebonyolító Chemolimpexen keresztül bejelentette kárigényét az NDK-beli partnernek. Első tárcsázás Ám ebből — annak rendje és módja szerint — nem lett semmi. A miértre az azóta létrejött Szegedi Távközlési Vállalat igazgatója, Voj- ■ nár László válaszolt. — A központ telepítése gyakorlatilag elkészült — mondotta. — A tervidőszak befejezésére azonban elfogyott a pénz. Más, folyamatban lévő ügyek lezárására olyan mértékű forrásátcsoportosítás vált szükségessé, hogy a csorvási hálózatfejlesztésre már nem maradt pénzünk, Csorvás és Gerendás távbeszélési szempontból egy egységet képez, s a tervezettek az utóbbiban nem jelentenének megoldást. Ez év közepén a gerendásiak megkerestek bennünket és segítségünket kérték— Mi történt azóta? — Elindult -az igényfelmérés. Ha a két településen lesz elegendő igénylő, akkor nincs értelme átmeneti fejlesztésről beszélni. A végleges megoldás a Békéscsabához csatlakozó automatikus központ telepítése lenne. A jelentkezők 50 ezer forint befizetése ellenében kapnának — mondjuk 1993 közepére — telefont. Ebből az összegből 15 százalék visszatérítés jár, kedvező OTP-hltel vehető fel, s részletekben js megfizethető a díj. — Hány csorvási és gerendás» jelentkezett eddig? — Több mint 230. Ezért augusztus végéig meghosz- szabbítjuk a jelentkezési határidőt, mert 400-nál kisebb kapacitással a fejlesztést nem szabad megvalósítani. — Ha nem jön össze csak 280-360 előfizető, akkor kútba esik a fejlesztés? — Ha lesz 300-at meghaladó jelentkező, akkor a tanácsok a munka megindulása érdekében a többi pénzt mintegy meghitelezik számunkra. — Hogyan válhatott pénzügyi gonddá az elődje által októberben beharangozott megoldás egy-két hónap I múlva? — ö nagyon jól tudta, hogy a hálózatfejlesztés üteme határozza meg a bekapcsolási lehetőséget. — Tehát a két településen esetleg 1993 közepén kötnek be állomásokat? — Hamarabb is. Ha ösz- szejönne a végleges megoldás 400 előfizetővel, akkor elvileg 1991—92-ben elkezdődhet a hálózatépítés. Nem kizárt tehát, hogy korábban is tudunk telefont bekapcsolni. — Ha valaki jelentősebb összeget tenne le az önök asztalára, volna lehetőség igényét azonnal kielégíteni? — Valójában nem. — Az az ígéret, hogy 1990- ben Csorváson bekötések lesznek, szakmailag megalapozatlan volt? — Ném, ez azt jelenti, hogy megépült egy csőhálózat, amelybe behúzhatnánk helyi kábeleket, s erre építhetnénk rá a csorvási előfizetőket. Na ez az, amire nem maradt pénz.-r- Mibe kerülne ez? — Kétmillió forint körüli összegbe, — Az egy-két éves többletvárakozás elriaszthatja Csorvásról a vállalkozókat. — Ezt el kell ismernem, de ugyanez a helyzet számtalan más településen is. — Az emberek évekre lekötnek jelentős összegeket — 20 ezer forinttal többet, mint például a nagyszénásiak —, * nem tudják, kamatozik-e pénzükf — Nem kamatozik, mert mi nem kölcsönt kérünk, hanem végleges támogatást. A nagyszénást teljesen más konstrukció, s korábban is indult. Ebben az akcióban nem kötelező részt venni, teljesen önkéntes. — Az „önkéntesség” azért valószínűleg csak formai ez esetben. — Igen, de a vállalatnak nem kizáró, hanem megnyerő stratégiája van a telefonfejlesztésben. — Miért nem vonnak be más, például külföldi tőkét? — Ilyen magas infláció mellett nagyon veszélyes donem a távközlési monopólium megőrzése áll? — De, de. Ám oldódik ez a monopólium. Sőt, a csor- vási konstrukcióban a hozzájárulás egy részét tőkésít- hetőnek ítéljük. Emellett a vállalat privatizációja is várható — mondotta Vojnár László. A két település telefonügye néhány előzetes tárgyalás után hétfőn este Csorváson falugyűlésen folytatódott. A távközlési vállalatot Kálmán Miklós műszaki igazgató képviselte, a mintegy 300 érdeklődő előtt. Szilágyi Menyhért tanácselnök bevezetőjében röviden ismertette a nagyközség 1988-tól kezdődő telefonfej«- lesztési próbálkozásait. S hogy tényleg csak próbálkozás, ha úgy tetszik erőlködés volt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény. miszerint a telefonhelyzet azóta is változatlan Csorváson. A megye politikai vezetése (mert akkor rajtuk múlt) ígéreteken túl mással nem támogatta a község jogos igényét. (Igaz, egyéb megyei igazgatási és monopol pozíciójú vállalatok sem respektálták e térség kérését.) Talán a politikai fordulat más helyzetet feltételez — gondolták a csorvásiak —. s a tanácselnökkel az élen újabb lendülettel vetették magukat a telefon elérése felé. A kifejezetten erős lakossági nyomásra engedett a távközlési vállalat. Támogatnak egy csakis egyetlen megoldást: az önerős telefonhálózat-fejlesztést. Csorváson é? Gerendáson előzetes felmérések alapján a mai napig 236-an vállalják az 50 ezer forintos előzetes befizetést, s ennek fejében 1993- ban telefontulajdonossá válhatnak. Sajnos, semmiképpen nem. előbb, jelentette ki Kálmán úr. Kérdésként vetődött fel a falugyűlésen, ha többen igényelnek telefont. akkor csökken-e az egy személyre eső összeg (az 50 ezer fő- cint). Szintén felmerült: milyen tételekben, egy összegben, vagy részletekben kell-e fizetni és kérhető-e hitel a befizetéshez. Kálmán Miklós válaszában részletesen ismertette, miért éppen 50 ezer forint a kötelező befizetés és mire fordítják. E szerint az önerős fejlesztés egy lakosra eső összege a következőképpen állapító- dott meg; 12 ezer forint az alapdíj (mindenütt az országban ennyi), 5 ezer forint a kertvárosi terület bekapcsolási díja (miniszteri rendelet alapján), 7 ezer 506 forint, vagyis 15 százalék- közműfejlesztési hozzájárulás, tehát 24 ezer 500 forint az az összeg, amit egyébként is fizetni kellene. Ehhez jön még 25 ezer forint, ez az az összeg, amennyiért a távközlési vállalat elvállalja a kivitelezést. (A feltételeket a távközlési vállalat szabta a várható kivitelezési költségek függvényében.) A hozzájárulási díjból 15 százalék, 7 ezer 500 forint visszaigényelhető. Az egy lakosra jutó társulási díj nem csökken, ha nő az igénylők száma. A nevezett összeget be lehet fizetni egy összegben és^ részletekben is. Azok. akik ilyen módon vállalják, hogy telefont igényelnek, augusztus 20-ig jelentkezhetnek a .helyi tanácsok ügyfélszolgálatánál. Érdemes megemlíteni, hogy milyen feltételek mellett nyújt hitelt az OTP. Kálmán János, az OTP csorvási fiókjának vezetője elmondta : ..Szervezett közterületi, közműfejlesztés esetén kedvezményes. preferált 24,5 százalék kamat mellett tudnak kölcsönt adni, amelyre I százalék kezelési költséget számolnak fel. A költségvetés 50 százalékos törlesztési támogatást nyújt a beruházáshoz, azaz 17 ezer 750 forintot magára vállal. Így a kölcsönigénylő a, közel 20 ezer forintos kamatból csupán 1480 forintot fizet.” A hitel igényléséhez a munkáltatói igazoláson túl egyéb okirat nem szükséges. A telefonfejlesztési társulásba történő jelentkezéskor meg kell jelölni, hogy kér-e az illető hitelt a társulási díj befizetésére, vagy sem. A kedvezményes hitelt igénylők névsorát a tanács továbbítja az OTP-fióknak. Az 50 ezer forint átutalása után a helyi tanácsok 7 ezer 500 forintot azonnal kipostáznak (visszatérítenek) a befizetőknek. Tehát a dolgok mai állása szerint csak így juthat Csorvás és Gerendás lakossága a régóta áhított telefonhoz. K. A. J.—P. J. Szlovákia benzinkútlainál... Szezonális szolgáltatások Nyár van, aki teheti, utazik. Ki vonattal, ki személy- gépkocsival. Ki nyugatra, ki csak a szomszédos Szlovákiába. Az első kérdés még ma is: — Lehet-e benzint venni koronáért? — Sajnos, egyelőre még nem — válaszolta Juhász János üzemmérnök, a Benzi- nol illetékese. — Folynak a tárgyalások, reméljük, e~ a kényszer is megszűnik. Más szoigáltatásaink azonban lényegesen bővültek a múlt evekhez képest. Szezon idejére 0—24 órás rádiós diszpécserszolgálatot tartanak a nyitva tartott benzinkutaknál. Ez arra jó, hogy a bajba jutott autós rövid idő alatt segítséghez jusson, de arra is, hogy a kifogyott árucikkeket időre a benzinkutakhoz lehessen szállítani. Ilyen kutak a vajnori és a petrzsalkai, Lu- ky I. és Luky II., a sverdlo- vi kút és a dunaszerdahelyi központi. Az új szolgáltatások közé tartozik, hogy a lehetőség szerint autójavítással is foglalkozzanak a nagyobb benzinkutak, ha arra megfelelő berendezéseket is el tudnak helyezni. A vajnori úton már dolgoznak az állomáson. Ezen a nyáron már kapható lesz ólommentes benzin. Pozsonyban, a lamacsi, sverdlovi kutaknál, Duna- szerdahelyen, Trencsényben és Poprádon. Pozsonyban dízelolajat is lehet vásárolni, de csak magánautósoknak. Tiszta toaletteket ígér a vállalat, mérőműszerrel ellátott levegőnyomás-ellenőrzést, hűtőfolyadék-kontrolit. Bevezetik az önkiszolgáló ablakmosást, pénzbedobással működő telefonokat szerelnek fel. A nyári hónapokban meghosszabbítják a nyitva tartást, az eddig egy műszakos kutaknál bevezetik a két műszakos szolgálatot. Ez a változás 165 kutat érint. Még az idén modernizálják Zsolnán, Michalovcén,* Pu- chovban, Krupinán, Ruzsom- berokban, Zsiar nad Hronom városában a benzinkutakat. Miután a magyar autósok rendszerint megfordulnak ezekben a városokban, az építkezés miatt előfordulhat benzinhiány. Zeiman Ferenc A hatvani Autójavító Ipari Szolgáltató Vállalat az NSZK-beli EVIS cégtől kapott megbízatást muzeális értékű autók restaurálására. A német partner szállítja a járműveket, s azok alkatrészeit, az autójavító pedig a szakembereket biztosítja a munkához. Egy-egy gépkocsi rendbehozatala 800-1000 óra igényes kézi munkát kíván. Képűnkön egy 1956-ban készült Mercedes felújítását végzik MTi-fotó: h. szabó Sándor Második tárcsázás log hitellel fejleszteni: a kamatok elvihetik a teljes nyereséget. De elhatározott szándékunk, hogy belföldi tőkét vonunk be. Olyan mértékben adósodunk el, amely a vállalat működőképességét még nem veszélyezteti. — Az óvatosság hátterében
