Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-18 / 141. szám
BÉKÉS MEGYEI I HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JÜNHJS 18., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 141. SZÁM Hz 1956-os forradalom mártírjairól emlékeztek meg a nemzeti gyásznapon Egy évvel a történelmi fordulópontot is jelentő, 1989.június 16-ai temetés után, szombaton kegyeletes megemlékezés színhelye volt a Rákoskeresztúri Újköztemető 301-es parcellája, Nagy Imrének és mártírtársainak, valamint az 1956-os forradalom hőseinek tényleges vagy jelképes nyugvóhelye. A nemzeti gyásznapon, a Himnusz elhangzása után először Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke koszorúzott, őt követte Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke, majd a Magyar Köztársaság kormánya nevében Antall József miniszterelnök és Für Lajos honvédelmi miniszter helyezte el a tisztelet és az emlékezés koszorúit a mártírok sírján. Ezt követően a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek nevében Jósé Pablo Mórán Val, a Perui Köztársaság nagykövete, a testület doyenje, majd a Történelmi Igazság- tétel Bizottsága (TIB) vezetősége nevében Nagy Erzsébet, Vásárhelyi Miklós, Hegedűs B. András és Hegedűs László, a Recski Szövetség nevében Zimányi Tibor főtitkár és Bőd Béla koszorúzott. Elhelyezte a kegyelet virágait Fónay Jenő elnök vezetésével a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége, a Volt Politikai Foglyok Világszövetsége, valamint a TIB 1956-os, illetőleg lelki- ismereti, nemzetiségi tagozata. Végül Maiéter Pál özvegye, Gyenes Judit vezetésével a TIB katonai tagozata koszorúzott. A katonai tiszteletadással rendezett' megemlékezés a Szózat hangjaival ért véget. A hivatalos megemlékezést követően helyezte el a kegyelet virágait és koszorúit a mártírok sírjain számos Kegyeletes aktussal kezdődött a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlésének szombati, és egyúttal harmadik munkanapja: a résztvevők megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjairól és áldozatairól. Állásfoglalásukban, melyet Csurka István elnökségi tag olvasott fel, leszögezték: bár Nagy Imre és társai egy évvel ezelőtti temetésével, a gyász- szertartással megtörtént a jelképes igazságtétel, itt az idő, hogy ez immár gyakorlati valósággá! is váljék. Kapjanak anyagi és erkölcsi kártérítést mindazok, akik még ma is viselik a megtorlás következményeit. A társadalom kötelessége — hangoztatja a dokumentum —, hogy valóra válltsa a_for- radalom eszméit, mégp'edig a megbocsátás és az igazságtétel jegyében. Az országos gyűlés új elnökségi tagokat választott: Bethlen Istvánt, Zacsek Gyulát, Kiss Gy. Csabáit, Med- gyasszay Lászlót és Filó Katársadalmi-politikai szervezet és párt, majd benépesült a 301-es parcella sírkertje, hozzátartozók és az emléke- zők sokasága tisztelgett az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozatainak sírjainál. A Szabad Demokraták Szövetségének szombaton délután Budapesten rendezett megemlékezésen Mécs Imre, az SZDSZ ügyvivője beszédében megemlítette: 1987. június 16-án vonult először utcára a demokratikus ellenzék mintegy ötven- főnyi csoportja, hogy a sok esztendőn át illegálisan, bujkálva tartott emlékezés után, nyíltan is kifejezze kegyeletét és tiszteletét Nggy Imre és az 1956-os forradalom mártírjai iránt. Hankó Faragó Miklós, az SZDSZ parlamenti frakcióvezetőségének tagja hangsúlyozta: a szabad demokraták vállalják 1956 nemes hagyományainak folytatását. Szólt arról, hogy hosszú idő után végre szabadon választott parlamentje és legitim kormánya van az országnak. A kormányt azonban megoldatlan problémák feszítik, s úgy tűnik, hogy a „nyugodt erő egyre inkább tétova erővé válik”. A szabad demokrata képviselő kifogásolta, hogy még mindig nem indulhatott meg a valódi privatizáció, ezzel szemben a rendezetlen törvényi viszonyok továbbra is módot adnak a gazdasági visszaélésekre, a hatalomátmentésre. Késik az infláció- ellenes koncepció, az igazságos földprogram meghirdetése, s késnek az elengedhetetlen szociális intézkedések — mondotta. A szónok leszögezte: a szabad demokraták tisztában vannak azzal, hogy egy csőd szélén álló országból nem lehet egyik naptalint. Így a korábbi tizennégyről tizenkilencre bővült az MDF elnökségének létszáma. A gyűlés egyik legfontosabb napirendi pontjaként a helyhatósági választások előkészületeivel foglalkoztak a küldöttek. Kara Pál belügyminisztériumi álüamtiktár- helyettes adott rövid tájékoztatást a készülő törvény- tervezetekről, majd megkezdődhetett a vita, amelyben sokan azt hangoztatták: hiba volt ilyen soká elnapolni a helyhatósági választásokat, ugyanis még mindiga régi emberek állnak a tanácsok élén, s ez főleg vidéken meghatározza az emberek hangulatát, közérzetét. Sokan félnek még ma is, és a nap mint nap tapasztalható visszaélések miatt kételkednek a rendszer- változás teljességében. A felszólalók közül többen olyan tapasztalatoknak adtak hangot, hogy vidéken kezd meggyengülni az MDF, s ez annak a veszélyével fenyeget, hogy nem sikerül ról a másikra jóléti demokráciát teremteni. Látva azonban a fokozódó bizonytalanságot, az égető társadalmi problémák megoldásának elodázását, a parlamenti jogalkotó munka tétlenségét — jelentette ki Hankó Faragó Miklós —, a Szabad Demokraták Szövetsége, ameny- nyiben a kormány továbbra sem lesz képes irányítani az országot, tudni fogja, mi az ellenzék kötelessége.” Az országnak most arra az elhatározottságra van szüksége, amelyet Nagy Imre tanúsított 1956 októberében, és arra a hűségre, amellyel ő a mártíromságot vállalta — tette hozzá. * * * Nagy Imre mártírhalálának 32. évfordulója alkalmából katonai tiszteletadással emlékünnepséget rendeztek vasárnap KaposváBékéscsabán á Berényi úti temetőben szombat délután az .SZDSZ szervezésében megemlékeztek az 1956-os- magyar forradalom Békés megyei mártírjairól, Mány Erzsébetről és Farkas Mi- hályról. Elsőként Pap János SZDSZ-ügyvivő értékelte az elmúlt negyven év kommunista diktatúráját, majd elhangzott Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse. A Bajcsy-Zsiilinszky Endre Baráti Társaság nevében a mártírok sírjánál Vánsza Pál mondott beszédet. Emlékezve a 33 évvel ezelőtt történt tragikus eseményre, győznie a helyhatósági választásokon. Többen is hangoztatták: meg kell erősíteni a helyi szervezeteket. A vita egy másik szakaszában a párton beűüli egység kérdésével foglalkoztak a küldöttek. Többen hangoztatták : nem aggódnak amiatt, hogy szétszakad a párt, jje arra is figyelmeztettek, a fölösleges, gyakran önös érdekből fakadó viták csak ártanak az MDF-nek. A legtöbb felszólaló aláhúzta: a Demokrata Fórum a sokszínűség pártja, amelyben helye van gnézetek széles körének, ugyanakkor nincs helye az anarchiának. A vitában előkelő szerepet kapott a sajtó, ugyanis sokan ostorozták az újságírók rosszindullatát, az újságok pesszimista hangvételét. Volt, aki egyenesen azt szorgalmazta, hogy a kormány váltsa le azokat a lapszerkesztőket, akik orgánumukban nem szentelnek elegendő teret aiz MDF-fel kapcsolatos információknak. Az egyik küldött kifejezetten rótt. A néhai miniszterelnök emléktáblával megjelölt szülőházánál elsőként Király Béla országgyűlési képviselő, az 1956-os Nemzetőrség főparancsnoka köszöntötte a megjelenteket, köztük Nagy Erzsébetet és családtagjait, Szabad Györgyöt, az Ország- gyűlés megbízott elnökét, valamint a politikai élet Somogy megyei és kaposvári képviselőit. Az ünnepség szónoka Szabad György, Nagy Imre igazságkereső és igazságosztó szerepét méltatta. Bár a forradalom bukása az ő sorsát végképp megpecsételte, a vereség csak átmenetinek bizonyult — szögezte le Szabad György, majd a jelenlevők tapsától kísérve kijelentette, hogy m&. Nagy Imre és mártírtársai nyomdokán haladva leverhetetlenek vagyunk. felhívta a figyelmet arra: nem lehet cél a bosszú, sokkal inkább az igazság feltárása. Mint megjegyezte, a mártírok lassan az őket megi illető helybe kerülnek történölmünkben, de sohasem szabad elfelejteni azt az 1957. január 11-i napot, amikor a városi tanács nagytermében halálra ítélték Mány Erzsébetet és Farkas Mihályt. A tiszteletadás végén a sírokon, hol mindig van friss virág, az SZDSZ, a Baj- csy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság és a Pafosz koszorút helyezett el. pártja azt kérte, hogy az MDF is kapjon egy szeletet a sajtó tortájából. Más úgy fogalmazott: a kormány szerezze vissza hivatalos lapját, a Magyar Hírlapot. A gyűlésen több határozati javaslatot is megvitattak. egyebek között arról döntöttek, hogy a pánt negyedik országos gyűlését a helyhatósági választásokat követő egy hónapon belüli, azaz október végén, november elején rendezik rpgg. Antall József, a párt elnöke zárszavában elsősorban az MDF-en belüli egység kérdésével foglalkozott, s ő is tett néhány elmarasztaló megjegyzést a sajtóval kapcsolatban. Mint mondotta, a magyar sajtóból időnként érdekes híreket lehet megtudni a Demokrata Fórumról, ezeknek csak egy hibájuk van, hogy soha nem történtek meg. A vita alaphangjához kapcsolódva hangoztatta: (Folytatás a 3. oldalon) II Demokrata Fórum a sokszínűség D III. országos gyűlés kibővítette az elnökséget Mány Erzsébet és Farkas Mihály sírjánál Liliomszentelés, körmenet A békéscsabai .belvárosi katolikus templom búcsúünnepén A 'harangzúgás, majd a felbúgó orgonahang szép ünnepet köszöntött ezen a vasárnapon Békéscsabán, a belvárosi katolikus templomban: a neogót stílusban épült, 80 esztendős templom búcsúünnepét. A Hof- hauser Antal által tervezett épületet 1910. június 12-én, Páduai Szent Antal védelmébe ajánlva szentelték fel. Zsúfolásig telt tegnap délelőtt a szépen feldíszített katolikus templom. Az oltárokra, szószékekre, asztalokra. a szobrokhoz felkerültek a Békés megyei motívumokkal hímzett gyönyörű új térítők, valamennyi ízületésnapi ajándék, miként a palást, a miseruha minden tartozékával, és a lelkipásztorok számára egy- egy díszstóla. Két éven át hímezték a békéscsabai katolikus oltáregylet tagjai az újkígyósi Gera Henrikné népi iparművész által tervezett. 30 darabból álló párat- lan kollekciót. * A jubileumi búcsúünnepen Szigeti István gerendási plébános mondott misét Szent Antal tiszteletére, és intézett szentbeszédet a hívekhez. Szólt először is a templomról, amely a hívő ember számára Isten háza, felidézte a templom védőszentjének életét, tanítását. Páduai Szent Antal jómódú család fiaként született 1195-ben, s életét kora ifjúságától az egyház szolgálatának szentelte. Példája arra tanít, hogy a boldog élet nem a magunk keresésében, hanem mások .szolgálatában áll. Ezután a plébános arról emlékezett meg, hogy ez a vasárnap: úrnapja, az oltáriszentség ünnepe. Végül, a 80 esztendős templomhoz fűződő, személyes,, szép emlékeit tárta a hívek elé: több mint 60 esztendővel ezelőtt, ebben a templomban esküdtek hűséget egymásnak a szülei, itt tartották őt keresztvíz alá, majd 1966-ban testvérével együtt itt szentelték pappá. A misét követő körmenetre öltötte fel a "hímzett új palástot Gyenes Mihály, főesperes, aki megszentelte az oltár előtt illatozó hatalmas liliomcsokrokat. Szent Antal virágait, majd szétosztották azokat. A templombéli méltóságteljes körmenet után — a szerzetesnők négy évtized után szent ruháikat öltötték magukra, s így vettek részt a kor- menetben — a Himnusszal ért véget a búcsúünnep. T. I. Fotó: Veress Erzsi Egy hét itt, egy hét Romániában Azért jöttek, hogy barátokat szerezzenek Fotó: Veress Erzsi Vasárnap délutánra benépesült a gyulai román kollégium udvara, a méltóság- teljes várfalak tövében már a megnyitó előtti óráikban ismeretségek kötődtek. Ebbe a hetedik román olvasótáborba három megye (Hajdú- Bihar, Csongrád és Békés) tíz településéről érkeztek gyerekek, szám szerint 25- en már jelen voltak látogatásunkkor, de néhányan későbbre jelezték jövetelüket Tíz román tanuló is részt vesz a gyulai táborban, (Folytatás a 3. oldalon)
