Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-09 / 134. szám

1990. június 9., szombat o Borongós beszélgetés építők napjára "$érdésünk (Folytatás az 1. oldalról) — Csodálkozik? Sok min­dent beszélnek manapság. Mondják, létszámcsökkentés lesz, és mindenki attól fél, hogy utcára kerül. Pedig sze­rintem az irodisták vannak túl sokan és nem mi, meló- sok^Meg tartunk attól is, ha itt, az Iskolacentrum sport­csarnokánál befejezzük a munkát, nem lesz több fel­adatunk. És akkor mit fo­gunk csinálni? Beruházást már alig-alig kezdenek, mert nincs rá pénz. Lakásra szük­ség lenne, de nem tudják megfizetni a fiatalok, sőt még a középkorúak sem, a hatalmas árakat. Úgyhogy a végén még munka nélkül maradunk. — Nincs önöknél érdekvé­delem? — A szakszervezet dolga lenne fellépni az esetleges elbocsátások ellen. Jó lenne, ha a bérek is reálisan tük­röznék a tényleges munkát. Mondja meg nekem, miért van az, hogy a főnökök har- minc-negyvenezer forintot keresnek, mi meg a csalá­dot is alig tudjuk eltartani. Ha a feleségem nem dol­gozna, nem is tudnánk meg­élni. — Akkor hát miért ra­gaszkodik a munkahelyéhez? — Tulajdonképpen szere­tem, amit csinálok, azon túl, hogy ebből élek. Örömöm is lelem benne, mikor kész egy épület. El lehet gyönyörköd­ni benne. Manapság egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a minőségre azok is, akik megálmodják, és azok is, akik valóra váltják ezeket az álmokat. Hát ezért is ra­gaszkodók a munkámhoz. És a kollégákhoz, ahhoz a ki­lenc emberhez, akikkel együtt dolgozok, akiket irá­nyítok. És mivel ragaszko­dók mindehhez, aggodalom­mal gondolok erre az építők napjára. N. A. Fotó: Fazekas Ferenc Kongresszus után Egy puccskísérlet kulisszatitkai Beszélgetés két Békés megyei fiatal demokratával (Folytatás az 1. oldalról) később a Csongrád megyei­ek is csatlakoztak. Állításuk szerint a vezetés 4 millió fo­rinttal nem tudott elszámol­ni. Orbán Viktorék viszont bizonyították, hogy az álta­lunk „puccsistáknak” neve­zettek saját tévedésük áldo­zatai lették. Elkerülte fi­gyelmüket az, hogy a Fidesz nem egy, hanem több szám­lát nyitott, s a 4 millió egy banki művelet következté­ben egyik számlánkról egy másikra került. — Mi kifogása van ennek a csoportnak a Fidesz mai vezetésével szemben? — Ha úgy tetszik, kitere­gethetem ennek hátterét. Az említettek politikai alkal­matlansággal vádolják a Fi­desz vezetőit. A választási események ismeretében en­nek megfogalmazása nevet­séges lett volna, ezért ürü­gyet kellett keresniük. A kongresszuson bűncselek­mény elkövetésével vádolták a vezetést. Nem meglepetés talán, hogy az érintettek bí­rósági úton akarják rendez­ni az ügyet. — Miben sikerült megál­lapodni a kongresszuson? — Június végén küldött­kongresszusként folytatódik a munka. A hatékonyabb döntéshozatal érdekében le kell mondanunk arról, hogy valamennyi tag továbbra is a kongresszus résztvevője le­hessen. A jövőben állandó összetételű országos taná­csot működtetünk. Ebbe minden megye 2-2, Buda­pest pedig 10 főt delegálhat a létrehozandó megyei koor­dinációs tanácsok tagjai kö­zül. — Nem sikerült végére jutni az alapszabály vitájá­nak. — A fővárosiak kisebbik részét képező „puccsisták” aránytalan nagy számban voltak jelen, s igen agresz- szíven akarták érvényesíte­ni álláspontjukat. Szövetsé­geseket kerestek a megyék­ben, de csak Csongrád állt kötélnek. Céljuk az országos választmány hatáskörének radikális csökkentése volt. A nagy többség azonban ezzel ellentétesen döntött: a 13 ta­gú választmányt ezután is a kongresszus választja, s a parlamenti frakció sem ke­rül a párt teljes alárendelt­ségébe. Ugyanis elsődlegesen a választók bizalmához, aka­ratához kell kötődniük kép­viselőiknek. Az alapszabály­koncepciót egyébként elfo­gadtuk, a részletekről a má­sodik forduló dönt. — Felszólalt a kongresszu­son? — Igen.' A vita hevében meglehetősen élesen bírál­tam a „közvetlen részvétel” frakciót, azaz a „puccsoló- kat”. Később ez azt eredmé­nyezte, hogy e frakció meg­akadályozta országos vá­lasztmányba kerülésemet. — Mi történik a kong­resszus két fordulója között? —: Elfogadtuk az 50 millió forintos költségvetést, így nem áll meg a munka. Jú­nius 10-én 16 órakor a bé­késcsabai ifjúsági házban megyei gyűlést' tartunk, ahol megválasztjuk' a megyei koordinációs tanácsot, amely saját soraiból kijelöli az or­szágos tanács két tagját. * * * Harmadikos barátnőjével, Dóró Évával utazott a gyu­laiak megbízásából a kong­resszusra Laczkó Vanda, aki e napokban érettségi lázban ég. — Melyik szekció munká­jában vettek részt? — kér­deztem. — Mindketten a szerveze­ti és működési szabályzatot tárgyalók közé mentünk. Eredetileg a középiskolai szekciót néztük ki magunk­nak, de a szombat délelőtti plenáris ülés során úgy lát­tuk, hogy a legizgalmasabb az ' alapszabályvita lesz. A „puccsisták” igazán idegesí- tőek voltak: idegenül hatott az, hogy a Fideszen belül is létezhet ilyen ellenségeske­dés, ráadásul olyanok ellen, akik a legtöbbet tették a Fi- deszért. A „puccsisták” fő szószólóját is jelölték a vá­lasztmányba, ő azonban el­állt ettől, mondván, hogy nem vállalhatja, mert tagja az SZDSZ-nek is. — Mit adott önnek ez a kongresszus? — Elkeserített a torzsalko­dás, de lelkesedést váltott ki belőlem az, hogy vezetőink a józan többség bizalmát meg tudták tartani. — A gyulai csoport mivel folytatja munkáját a kong­resszust követően? — A választások' után kis­sé szétesett a Fidesz Gyulán. A vezető személyiségek más­hol tanulnak, nekünk pedig még nincs kellő tapasztala­tunk. Az sincs jó hatással ránk, hogy az utóbbi időben az utcán, Fidesz-jelvényeink láttán, hozzánk hasonló ko­rúak becsmérlő megjegyzé­sekkel illetnek bennünket. Pedig mi is a fiatalokért akarunk tenni. Kár lenne, ha néhány tag viselkedéséből messzemenő következtetése­ket vonnának, le az emberek. Meg kell oldanunk helyiség- gondunkat is. Két hónapja annak, hogy írásban segítsé­get kértünk a városi tanács­tól, de eddig érdemi választ nem kaptunk — mondotta Laczkó Vanda. Kiss A. János lubiláris ünnepségre készül a belvárosi katolikus plébánia . Nyolcvanéves a békés­csabai kéttornyú katolikus templom, Hofhauser Antal budapesti építésztanár re­mek alkotása. A templomot annak idején Szent Antal tiszteletére szentelték fel, ezért június 17-én, Szent Antal napját követő vasár­napon tartják meg a búcsú­ünnepet. A jeles eseményre több, mint két esztendeje készül az egyház: a ritka születés- napi ajándék mintegy egy­millió forint értékű, és 30 darabból-áll. Békés megyei motívumokkal hímzett terí­tő kerül valamennyi oltár­ra, szószékre, az asztalokra, szobrok elé. Elkészült egy palást és egy miseruha is, valamennyi tartozékával együtt. A lelkipásztorok számára egy-egy díszstóla készült. Népi hímzésekkel régóta díszítik az egyházi ruhákat — sokfelé látni szép, kalo­csai hímzéseket —, ennek ismeretében újkígyósi plé­bános korában Gyenes Mi. hály főesperes. —. ma a békéscsabai belvárosi kato­likus plébánia lelkésze —, vetette fel, hogy Békés me­gyében itteni motívumokkal díszítsék az egyházi ruhá­kat, oltárterítőket. Százéves szűrökről másolták le eze­ket a mintákat, s ma már sok Békés megyei templom­ban láthatók ilyen oltárte- rítök,, miseruhák, palástok. Az értékes kézimunka-gyűj- -temény tervezője az újkí­gyósi Gera Henrikné, népi iparművész. A Katolikus Ol­táregylet tagjai két éven át hímezték a sok-sok darabot, s oly szépen sikerült a ké­zimunka, hogy zsűrizésre bemutatták az Országos Népművészeti Intézetben. Itt két darab első-. több munka pedig második díjat nyert. E ritka darabokat június 10-én, kiállításon mutatják be Békéscsabán, a belváro­si katolikus templomban, amely délelőtt és délután is nyitva lesz, várja a népmű­vészetet tisztelő-szerető nagyközönséget. Ezután, jú­nius 17-ére. a rendeltetési helyére kerül' minden da­rab, az ünnepi szentmisét bemutató papok is az új miseruhákat viselik majd. E napon, a búcsú ünnepén, 10 órakor liliomszentelés és körmenet lesz, s az ünnepi alkalomból kegytárgyakat, vallásos könyveket árusíta­nak. Hyaralás vagy maradás?... Bár szeszélyes, esős, bo­rongós, de immár elvitat- hatatlanul nyár van, a vár­va várt iskolai vakációk, a nagy utazások, a felhőtlen nyaralások és a nagy leégé­sek évszaka. — ez utóbbi a szó szoros értelmében és anyagilag egyaránt is igaz. Ilyen' a nyár — általában. De vajon konkrétan? Meg­kérdeztünk négy családot arról, ők hol, mivel töltik a szabadságukat, nyaral­nak-e az idén? nwwwwww Kötegyánban, a szülőktől örökölt házban lakik a négygyermekes Hadi-család; ők bizony_ nemigen gondol­hatnak az idén nyaralásra. — A férjem postás, én használtruha-boltot vezetek. Havonta körülbelül húsz­ezer forint a jövedelmünk, ennyiből élünk hatan. Hogy legyen egy kis mellékkere­setünk, pulykákat tartunk. Úgy terveztük, ha bejön a „pulykázás”, veszünk egy autót. Az is megfordult a fejünkben, hogy akkor mindnyájan elutazhatnánk valahová. Én például na­gyon szeretnék egyszer a Balatonnál nyaralni. Lány­koromban jártam ott... Hadi Imréné szívesen me­sél a családjáról. A nagy­lánya egészségügyi szak- középiskolába jár, s bi­zony, nem kerül kevésbe a taníttatása. Jövőre, ha be­fejezi a tanulást, dolgozni megy. Nagy könnyebbség lesz, ha még egy keresettel gyarapszik a család jöve­delme. Bár akkor kerül kö­zépiskolába a középső kis­lány és otthon marad még egy nyolc és egy ötéves kis­gyerek. — Tavaly mentünk el először családostól, Brassó­ba, rokonokhoz — újságol­ja az asszony. — Sajnos, az ötéves kisfiam hosszú ideig nagyon beteg volt, s emiatt ki sem mozdulhatunk itthon­ról. Ideköt a ház körüli munka is, hisz az 1200 pulyka mellett még hízót, s egyéb aprójószágot is tar­tunk, sőt háztájit is vállal­tunk. Sokat dolgozunk, hogy kicsit jobban éljünk, s ta­lán egyszer nyaralni is el­mehetünk. A békéscsabai Lakos Já- nosék már pontosan meg­tervezték a nyarat: a Kö­rös egyik holtága mellett állítanak fel egy négy- és egy kétszemélyes sátrat. Az egyik a „háló”, a másik a „nappali” lesz. Bőven elfér így a két felnőtt, az isko­lás kislány és az óvodás fiúcska. Amikor még csak tervezgették a nyaralást, az volt a legfőbb szempont, hogy csendes, tiszta vizű környéken töltsék ezt a két hetet. A férj, a BHG mű­vezetője, persze viszi a hor­gászfelszerelését, hisz ez a kedvenc időtöltése. Nagy élmény lesz majd a gyere­keknek. ha fog egy-két ha­lat, s abból főzi anyu — aki nő' szabó — a finom va­csorát. Júliusban, amikor szünet van az óvodában, Trabant­tal vágnak neki majd az útnak. Két hétig semmi mást nem csinálnak, mint napoznak, pihennek, füröd- nek. ,s jó alkalom lesz ez arra, hogy az év közben el­maradt beszélgetéseket pó­tolják. . — Igyekszünk olcsón megúszni a nyaralást. Ügy számoltuk, nem kerül többe ez a két hét, mint ha itthon lennénk, vagyis körülbelül négy-ötezer forintba. — számol Lakosné. — Talán furcsa, dé nemigen vágyom külföldre. Szerintem Ma­gyarországon is rengeteg szép hely van, ahol elfo­gadható áron lehet nyaral­ni. És ezt a kis pihenést, kikapcsolódást, azt hiszem, az egész évi munka után mindenki megérdemli. MMHmWMMW Hatalmas családi házCsa- nádapácán, nagy gazdasági udvarral, portával. A házi­asszony, Náfrádi Sándorné, éppen születésnapi tortát süt. — Hogy hol nyaralunk az idén? — ismétli a kér­dést a pedagógus _fiatal­as szony. — Most jutottunk odáig, hogy vehettünk egy három és fél éves Wart­burgot, és talán megtehet­jük, hogy néha fél napra elmegyünk ide-oda a kör­nyéken, Gyulára, Gyopáros- ra, -Szarvasra. De nyaralás­ról szó se lehet! S hogy miért, arra bő­vebb magyarázat nélkül is hamar rájöhetünk a gazda­sági udvarban, ahol a házi­asszony megmutatja a szép jószágállományt. Harminc- egynéhány szarvasmarháról, négy lóról, borjakról, csi­kókról kell naponta gondos­kodni, a hat fejőstehenet naponta háromszor kell fej­ni. — A férjem régen a téeszben volt brigádvezető, de hát abból a kis kereset­ből nem. lehet megélni, jöt­tek a gyerekek, én hat évig kénytelen voltam itthon maradni. Ráadásul a fér­jem a gazdálkodást szereti, és bár három tanult szak­mája is van, ehhez a mun­kához ragaszkodik a leg­jobban. A nyolc év alatt, mióta összeházasodtunk, egyszer utaztunk el egy hétre, akkor is, mire ha­zaértünk, megbetegedett az egyik tehén. — A két nagyobbik fiúnk, a Balatonon, rokonoknál tölt majd pár hetet a nyá­ron, mi pedig kiszaladunk néha Gyopárosfürdőre, il­letve a szüléimhez. Nagy­szénásra. — sorolja a ter­veket Csernus Mihály, az Orosházi Üveggyár 4-es hu­tájának gépésze. — A leg­kisebb csemeténk ugyanis hat hónapos, így az idén mi itthon töltjük a szabadsá­got. Pénzzel se nagyon bír­nánk egyébként. — És a korábbi nyarak? — Tavaly Nagybátonyban, a rokonoknál voltunk egy hétig, szép volt, jártunk Aggteleken. Azért általában minden nyáron el tudunk menni valahová. — A munkatársai, bará­tai mivel töltik a szabadsá­gukat? *— Általában ők is itthon, már úgy értem, belföldön, a Balatonnál, vagy a hegyek­ben, esetleg beutalóval nya­ralnak egy-két hétig. Meg­figyeltem, hogy aki kikap­csolódni így szeret és akar, azért el tud jutni, ha távo­labbra nem is, a megyében egy-két szép helyre. mmmimmmmv Íme négy, átlagosnak te­kinthető család nyári ter­vei. Bizonyosan nem tükrö­zik pontosan az országos képet, de az azért nyilván­való, hogy ők a szerényebb többséghez tartoznak, és nem a kevesekhez, akik Ja­pánba, vagy a Kanári-szi­getekre készülnek az idei nyáron (is) ... Gubucz—Tóth Náfrádiék portáján Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents