Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-08 / 133. szám

1990. június 8., péntek

Mire lenne elég 11 millió?

Vita a munkástanácsokról

Rácz Sándor: „Nálunk nélkül új Magyarország nem lesz”

Van miből (?!)

Egybecsengett az MDF és |az SZDSZ Jelenlevő vezetőinek véleménye, nem értettek egyet ia korkedvezményes nyugdíjak biztosítására szánt alap létesítésével. A megyei tanácselnök tanulságos, hosszas (Vitába merült Dénes Zoltánnal (SZDSZ).

— Önök úgy döntenek, ahogy akarnak — így Dénes Zoltán —, de imi kifejezzük véleményünket, sajnáljuk a 11 millió forintot így lekötni. Bízzák a továbbiakat az új önkormányzatra!

— Arról határoztunk, hogy ez (a tanács nem hoz olyan döntést, amelyik anyagi terhet róna az utóönkormányzatra — érvelt Murányi Miklós. Másrészt megérdemlik a nyugdíj biztonságát la hosszú időn át dolgozó, megbecsült szakemberek.

Szó szót követett, megtudtuk, hogy az átlagnyugdíjak összege differenciáltan mintegy £200-7900 forint lesz. Dénes Zoltán a jövő önkormányzatának nevében felajánlotta, [hogy a jó szakembereknek lesz munkahelyük később is. Azután időben, 2-3-5 év múlva magasabb nyugdíjjal vonulhatnak nyugalomba. A tanácselnök kételkedett (ebben, és önámításnak vélte, ha a megújítás folyamatában valaki a jelenlegi vezetők közül azt hiszi, mások oldják meg az ügyeiket. A 10,9 millió forint öt év nyugdíjösszegét biztosítja. Olyan jogszabályban írta elő a tanácsi dolgozóknak ezt a lehetőséget a Magyar Köztársaság kormánya, amelyen még alig száradt meg a pecsét. B. Zs.

Vitafórumot hívtak- össze tegnap este Orosházán a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat (NKFV) dolgozói, melynek témája a munkástanácsok megalakítása volt. '

Néhány szó az előzményekről : az NKFV orosházi üzemének dolgozói 1990. május 25-én megalakították az üzemi munkástanácsot. Indokaik között szerepelt, hogy a jelenleg működő szakszervezetek tevékenységéből a munkások nem érzékelik érdekeik hathatós védelrpét, nem kapnak megfelelő információt a vállalat távlati céljairól.

A munkástanács funkciói: „Érdekvédelem, érdekegyeztetés és munkás-önigazgatás. Hatáskörük kiterjed: a dolgozók felvételére, elbocsátására, elbocsátás esetén

méltányos végkielégítés kidolgozására, átszervezésre, átalakulásra, vezetők- kinevezésére, pályázat esetén az elbírálásban való részvételre,' tulajdonosi kérdésekre. A vállalat, illetve az üzem gazdasági vezetése semmilyen jellegű döntéseket nem hozhat a munkástanács beleegyezése nélkül” — mondja ki az alapítólevél.

A csütörtöki rendezvény célja, hogy Orosháza város és környéke területén termelő vállalatok és intézmények munkásai képet kapjanak a munkástanácsok feladatairól, lehetőségeiről. A nagyobb kitekintés érdekében a fórumra meghívták Rácz Sándort, az Országos Munkástanács elnökét és Györgyi Ferencet, a három hete alakult hódmezővásárhelyi városi munkástanács tagját.

Élőadói beszédében mindkét vendég arra biztatta a jelenlévő érdeklődőiket, hogy munkahelyeiken bátran kezdeményezzenek. Lépjenek fel saját érdekeik védelmében. Juttassák érvényre akaratukat.

— Le kell bontani a demokráciát akadályozó szerkezetet, beleértve a vezetők cseréjét is — jelentette ki Rácz Sándor, majd így folytatta: — hiába az új Parlament, az új kormány, ha a helyi munkáskezdeményezések elmaradnak. Nálunk nélkül új Magyarország nem lesz — fejezte be beszédét az előadó.

A rendezvény hátralévő részében a hallgatóság kérdéseire válaszoltak a meghívott vendégek. •

P. J.

(Folytatás az 1. oldalról)

A 18 bejelentés közül hírt adunk néhány közérdeklődésre számot tartóról. 1990. június 30-án' megszűnik a Békés Megyei Munkaügyi Szolgálati Iroda, július 1- jétől megalakul a Békés Megyei Munkaügyi Hivatal (az előző inétzmény és a megyei tanács munkaügyi szakigazgatási szerve jogutódként). Hivatalvezetőt pályázat útján keresnek majd.

Megtudtuk, hogy a Belügyminisztérium a színházi bemutatók támogatására pótelőirányzatként 14 millió forintot adott a megyének. A pénzből 11 milliót a Jókai Színház, 3-at pedig a Gyű. lai Várszínház kap majd.

Hosszas vitát kavart a tanácsi dolgozók korkedvezményes nyugdíjazásának ügye. A testület végül is egyetértett ezzel. A megyei tanács dolgozói közül 40-en más munkahelyre mennek.

Murányi Miklós befejezésül arról tájékoztatta a tanácsot, hogy biztató olasz gazdasági kapcsolatok továbbépítésére június 19—23. között a megyei tanács elnökének vezetésével küldöttség utazik Olaszországba. Kísérői a tolmácson kívül

az MDF képviselője, Varga Zoltán és az SZDSZ képviselője Kádár Péter lesznek.

Bede Zsóka— László Erzsébet

a párbeszéd

(Folytatás az 1. oldalról)

gyei Rendőr-főkapitányság által kezdeményezett, két héttel ezelőttre meghirdetett, érdektelenség miatt eredménytelenül zárult párbeszédet szerdán sikeres találkozó követte. Békéscsabán, az Oktatási Igazgatóságon rendőrök és taxisok elmondhatták, miben számítanak egymás segítségére.

— Nem mindegy, az itt lakó emberek mennyire érezhetik biztonságban magukat — kezdte dr. Gál László megyei főkapitány. — Sajnos, a bűnözési hullám megyénket sem kíméli. Az utóbbi években romlott a köz- és közlekedésbiztonság. Megálljt kell parancsolnunk ennek a folyamatnak! Köztudottan kevés a rendőr — ■Békés megyében mindössze hétszáz —, s technikai fel. szereltségünk sem a legkorszerűbb. Ezért minden segítőkész emberre számítunk, a taxisokra különösen, hisz’ CB-rádióik segítségével jelezhetik. bármi történik.

Dénesi Miklós, a bűnüldözési osztály vezetője részletesebben szólt a megye bűnügyi helyzetéről.

— A betöréses lopások száma megduplázódott —

elkezdődött Szőttespályázat

mondta —, s egyre gyakrabban követnek el szervezett bűncselekményeket, melyek során nagy értékű tárgyakat tulajdonítanak el. Sok kellemetlenséget okoznak a tolvajok, az éjszakai randalírozók, a garázdák; elfogásukban segítséget nyújthatnak a taxisok.

Balta János, a közbiztonsági és közlekedési osztály vezetője kifejtette; Békés megye az utóbbi években óriási tranzitforgalmat bonyolít le, s az átmenő gépjárműforgalom megnöveli a balesetveszélyt. Elsősorban a megelőzésben, az ittas vezetés visszaszorításában vár -segítséget a rendőrség

A találkozón jelenlevő taxisok közül is sokan elmondták véleményüket. Elsősorban a megye veszélyes közlekedési pontjaira hívták fel a városi tanács műszaki osztálya és a Szolnoki Közúti Igazgatóság meghívott illetékeseinek figyelmét. Mivel a taxisok biztonsága fokozottan veszélyeztetett, felvetődött: használhassák az önvédelmi sprét. Kérték a lámpák rugalmasabb kezelését. több parkolólehetőség kialakítását, a taxiállomások fokozott ellenőrzését.

G. K.

A tizenhármas szerencsétlen szám, tartja a mondás. De ezzel bizonyára nem értenek egyet majd azok, akik elküldik pályamunkáikat a XIII. országos szőtt es pályázatra, mert ha ne- talántán nyernek valamit, azonnal szertefoszlik a ’babona. . •

Ezt a (pályázatot a Népi Iparművészeti -Tanács, a Tolna Megyei Tanács és az Országos Közművelődési Központ hirdette meg azzal a céllal, hogy olyan alkotások szülessenek, amelyek őrzik A magyar szőtteshagyományt, s mind művészi, mind funkcionális szempontból eleget tesznek korunk igényelnek.

Két kategóriában várják a munkákat: vagy a paraszti és takácsszövés hagyományait híven felidéző, mai használatra is alkalmas pamut, len, kender alapanyagú szőttesek, vagy a szőtteshagyományt korszerűen feldolgozó újabb anyagból készült textiliák legyenek ezek a szőttesek.

A pályázók több kategóriában is indulhatnak, de legfeljebb öt alkotással. Nem küldhetők be már zsűrizett egyéb pályázaton, vagy a kereskedelemben bemutatott munkák. Beküldési határidő: 1990. szeptember 7. Cím: Wosinszky Mór Múzeum 7101. Szekszárd, Mártírok tere 2C. A csomagban a munkán kívül szerepelnie kell a pályázó nevének és címének. (Ha a tervező és a kivitelező nein ugyanaz a ■ személy, akkor mindkettőjük nevét tüntessék fel.) Ezenkívül a szervezők kérik, az alkotások tételszerű felsorolását, leírását, méretét.

Hol dolgoztok szeptembertől?

A munka megy, de a hangulat nem derűs

— Akik el kívánnak menni, nem menekülnek, az ágazaton belül szeretnének elhelyezkedni. Az osztály felelősen gondolkozik, habár hangulata nem ollyan mint régen volt, de működőképes — mondotta Vámos László, a hosszú nevű osztály (Békés Megye Tanácsa V. B. művelődési, ifjúsági és sportosztálya) vezetője szerdán délelőtt Békéscsabán, a megyei tanács vb-termében megtartott szintén hosszú nevű két bizottság (Békés Megye Tanácsa művelődési bizottsága, valamint az ifjúsági és sportbizottság) közös ülésén, melyen (röviden meghatározva) a művelődési osztály beszámolója volt a napirend, az a beszámoló, melyet a júniusi vb tárgyal majd meg.

Ezek után (szerencsésen túljutva a sokféle elnevezésen) Vámos Lászlló fűzött néhány kiegészítő gondolatot az írásos anyaghoz, mely az utóbbi évek egyik legjobb, legalábbis legtényfel- táróbb beszámolójának tűnik, mert kendőzés nélkül mutat rá azokra a feszültségekre, melyek pillanatnyilag a művelődési ágazat tevékenységét erőteljesen befolyásolják. Ezek jó része financiális természetű (a normatív szabályozás miatt keletkezett nehézségek, helyenként súlyos nehézségek),

másrészt személyiek is, már amennyiben a kétségtelenül elbizonytalanodó ágazati vezetők és munkatársaik egyes településeken egyre inkább veszítenek aktivitásukból.

A beszámoló, melyet az eszmecsere során Szilágyi Menyhért, a megyei tanács társadalmi elnökhelyettese „búcsújelentésnek” is minősített, olyan jelentésnek azonban, amelyik — mint emellítettük — arra törekszik, hogy feltárjon minden problémát, nem hallgatja el azt sem, hogy (idézühk): „A tudatosan megtervezett folyamat időnként ütközött az államigazgatás átszervezésébe, az állam túlzottan központosító és mindent megoldani akaró szerepvállalásába, és az újat nehezen megértők ellenállásába; ez időnként bennünk, végrehajtókban is fellelhető volt.”

A legfőbb feszültséget — mint az kitűnik — az új, normatív pénzügyi rendszerre való átállás idézte elő az ágazatban. Az egyik példa, amit megjelölnek, igencsak nyilvánvaló: az általános iskoláknál bevezetett „4180 forint önköltség egy tanulóra” központi költségvetési elv következtében a kislét- számú iskolákban nem fedezi az oktatás (az iskola fenntartásának) költségeit. Például az eleki román tanítási nyelvű általános iskolában 8 tanulócsoport 65 tanulója és 14 tanára alig egyharmadát kapja annak az összegnek, amelyet az ugyancsak 8 tanulócsoportos és 14 tanárral, de 222 tanulóval működő nagybán- hegyesi általános iskola. A középfokú oktatásban a szakközépiskolai képzés önköltsége magasan felülmúlja az egy. tanulóra engedélyezett évi 39 000 forintot, az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolában eléri a 65 000 forintot is. Mindezekhez még hozzátartozik az iskolai munka eredményességét növelő más tevékenységek (megyei táborok, tanulmányi versenyek, országos versenyek megyei fordulói stb.) stagnálása anyagi eszközök híján, arról már nem is szólva, hogy a Békés megyei pedagógusok átlagbére

(12147 forint) elmarad az országos átlagtól (12 884 forint). és a megyei átlagnak az országos szintre hozásához külön 52 millió forintra lenne szükség, a társadalom- biztosítási járulékkal együtt számolva. Szó esett arról — és ezt a beszámoló is aláhúzza —, hogy a hosszú távon megyei finanszírozást igénylő, országos, sőt, nemzetközi hírű rendezvények (Gyulái Várszínház, Nemzetközi bábfesztivál, Békés- tarhosi zenei napok, Grafikai biennálé, Nemzetközi néprajzi konferencia, Alföldi Tárlat) létét veszélyezteti az állami támogatás elmaradása, felfüggesztése.

(s. e.)

Virágkötészeti bemutató

(Folytatás az 1. oldalról)

gyen elég gyakorlat is. De ezt ki is lehet számolni: az alsó tagozaton négy évfolyam van, s ha minden évben másikban hospitálunk, akkor is marad egy olyan, amilyet nem láttunk.

Igazi gyakorlati tapasztalatot az egy hónapos tanítás alatt szereztek. Legtöbben volt iskolájukban töltötték ezt. Itt került sor a zárótanításra is, és — mindegyikük ezt állította — igazan segítőkészek voltak velük.

A két békéscsabai gyakorlóiskoláról már összetettebbek a vélemények: a jó tapasztalatok mellett megemlítettek egy-két rosszat is.

— Nem értékeltünk az óra után, így csak a két hét végén tudtam meg, mik is a hibáim valójában.

— Vannak olyan idősebb pedagógusok, akik nem fogadják el az új, a más véleményt.

— Azt mondták felkészületlenek vagyunk, de hát végül is itt kell megtanulnunk a tanítást, nem?

Hogy milyen pedagógus lesz belőlük, nem tudom. Mindegyikük úgy nyilatkozott: a pályán marad, sőt a főiskolás évek alatt megszokott nyitottságot, igényt sem szeretnék félretenni, hanem úgy gondolják, önművelődésre, önképzésre is mindig tudnak majd időt szakítani. Néhányuk terve között szerepel a továbbtanulás is. Mert — s ezt is többen mondották — a szaktudás elengedhetetlen ezen a pályán. Viszont legalább annyira fontos az emberi tényező is. Nagy a felelősség, hiszen a gyerekeknek, szüleik után ők lesznek a legfontosabbak.

S hogy ki hol fog „szolgálatot teljesíteni”?

Bakó Zsuzsanna visszamegy Kiskundorozsmára, ahol kinevezett tanítói állása van. A szüleinél lakik. A mezőhegyesi Fodor Zsuzsanna Gerlán fog másodikosokat és felsőben éneket tanítani. Neki már van tapasztalata: október óta matematikát Oktatott itt ötödik, hatodik osztályban.

— Ki akartam egészíteni az ösztöndíjamat — mondta erről. — Mindenesetre nem volt könnyű munka.

Irházi Gabriella Mezőtúrra megy, ugyancsak haza, Nagy Attilát Medgyesegyhá- zára szólítja szerződése. Kézér Andrea és Muzsik Edit is eddigi lakhelyén, Szolnokon, illetve Hódmezővásárhelyen talált szerződéses napközis állást magának ... Ök nem szívesen mentek volna kisebb helyre.

— Aki megszokta a várost — mondták —, az mindent megpróbál, hogy ott találjon valamilyen megoldást.

— Maximum három évig maradok a napköziben — állította Edit határozottan. — Ha addig nem sikerül felkerülni osztályba, keresek más iskolát.

Keresni persze lehet, s kínálat is van. A békéscsabai tanítóképző főiskolán az idén végzett százegy hallgatónak csak itt Békés megyében hetven állást hirdettek meg. Igaz, ezek egyharmada kistelepülésre szól, s van csak meghatározott időre szóló, szerződéses ajánlat is.

A fiatalok azonban lakóhely-, illetve családközeiben szeretnének maradni, s főleg egyedülállóként nem vállalkoznak arra, hogy „eltemetkezzenek” valahol az isten háta mögött. Nem vonzza őket a lehetőség Kertész- szigetre, Magyarbánhegyes- re, sem Dombegyházára, ahol pedig az állás mellé szolgálati lakást is adnak. Adnának, ha volna kinek ...

Kiss Katalin

A zsúfolásig megtelt ifjúsági ház nagytermében dr. Barkóczi István, a füzesgyarmati múzeum baráti körének elnöke június 4^én nyitotta meg azt a kiállítást bemutatót, ahol Homokiné Nagy Jolán virágkötő munkái láthatók. Falakon és ízlésesen kiválasztott farönkökön kizárólag réten, mezőn élő vadvirágokból készült kompozíciók láthatók. A kiállítás után Homokiné így nyilatkozott művészetéről:

— Már gyermekiként kőzett kerültem . a természethez, hiszen Füzesgyarmaton születtem és nőttem fel. Különös vonzalmat éreztem a növények iránt, ezért is vái- lasztottam szakmának a kertészetet. A szépség és harmónia egysége a természetben évszázadok óta csodálatba ejti az emberiséget. Az utóbbi időben ezt az egységet egyre inkább romboljuk, megbontjuk. Sok, hozzám hasonlóan érző társamhoz, elhatároztam, hogy megpró. bálom a természet vadon termő virágait, növényeit közelebb hozni az emberekhez, s belopni azokat lakásaikba. A virágkötészet ma már egy különleges kézműipar, ami úgy díszíti környezetünket, mint minden más művészeti alkotás, ami egyben a kulturált élet és a jóízi és fokmérője is.

A kiállításon bemutatót is tartott Homqkiné, sőt videón láthatták az érdeklődők, hogyan terveznek meg egy- egv elképzelést, és végül hogyan áll össze mindez kompozícióvá.

Munkáiból volt már kiállítás Szeghalmon, Békéscsabán, Orosházán, Vésztőn, Budapesten és ez a legújabb. Füzesgyarmaton, amit az érdeklődők két héten át tekinthetnek meg.

Kép, szöveg: Oravszki Ferenc