Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-05 / 130. szám

1990, június 5., kedd J1 nemzeti sérelmek tiatármódosítással nem oldhatók meg Tudományos konferencia — Trianon után 70 évvel — Magyarországon ma a mértékadó politikai erők Trianonról szólva igen böl­csen azt mondják: a tria­noni határokat Helsinki szel­lemében realitásnak tekint­jük. függetlenül attól, hogy a békeszerződés igazságos vagy igazságtalan volt — hangsúlyozta Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Aka­démia Történettudományi Intézetének igazgatója hét­főn, a trianoni békeszerző­dés aláírásának 70. évfordu­lóján, az intézetben rende­zett tudományos konferen­cia megnyitásakor. A napi ooTitikai jelenségeket távol­tartással szemlélő történé­szek — mondotta — azok­hoz a politikai erőkhöz so­rolják magukat, amelyek a határok spirituálissá változ­tatását tartják a politikai megoldásnak. Ügy vélik, amíg ez nem következik be, addig az egymással szom­szédos államok vezetői, tör­ténészei a 70 éves gyanak­vással figyelik: mit mond a szomszéd ország parlament- • je, történésze Trianonról. Talán a legfontosabb a tör­ténészek számára: jelenleg társadalmi konszenzus van az áliám vezető testületéi és a lakosság között, elmúlt a belső gyanakvás. A tanácskozáson neves történészek a történeti Ma­gyarország sorsát megpe­A Koppenhágából érkező je­lentések szerint a dán főváros­ban minden készen áll az Eu­rópai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet keretében jú­nius S. és 29. között sorra ke­rülő tanácskozásra, amely az európai együttműködés embert dimenzióival — ezek sorában az emberi jogokkal, köztük a ki­sebbségek jogaival — foglalko­zik, A keddi megnyitó ülésen a helsinki folyamatban részt ve­vő 33 európai állam, köztük ha­zánk, továbbá az Egyesült Ál­lamok és Kanada általában kül­ügyminiszteri szinten képvisel­teti magát. lA magyar küldött­séget dr. Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter vezeti. csételő szerződés előzmé­nyeiről, nemzetközi hátteré­ről és következményeiről tartottak előadást. — Tria­non az európai erők és ha­talmi viszonyok átrendező­désének a gyümölcse volt, s így bár a magyarság a ma­ga kizárólagos tragédiája­ként élltp meg, már keletke­zésekor sem volt csupán magyar ügy — mondotta előadásában L. Nagy Zsu­zsa. Arról beszélt, hogy a Duna-medence újjárendezé- se ellentmondások közepette ment végbe. Miközben az önrendelkezés jogáról' hirde­tett elvek lengték át a kor­szakot Washingtontól Pári­zson át Moszkváig, és e jo­got a népek egész sora kap­ta meg, a magyarság azon­ban nem hallathatta szavát az őt érintő döntésekben. Miközben az utódállamok a nemzeti-etnikai egységesü­lés alapján szerveződtek meg, a magyar etnikum, a magyar nemzet tagjai szét­törettek. A határok átlép­tek az őslakos magyar né­pesség felett, minden har­madik magyar más állam fennhatósága alá került. A Duna.medencében meg­kezdődött demokratizálódási folyamatról szólva elmond­ta: a folyamatot nemcsak a vele összhangban álló, egyenlőségre irányuló moz­galmak kísérik, hanem a A 35-ök külügyminiszterei kedden külön tanácskozást is tartanak azzal a céllal, hogy bi­zottságot állítsanak fel az Eu­rópai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezlet országai által az év végére tervezett csúcsta­lálkozó előkészítésére. A csúcs- találkozó gondolatában __ elvben minden résztvevő egyetért: az Egyesült Államok és több más ország azonban csak akkor tartja lehetségesnek összehívá­sát, ha azon sor kerülhet a Bécsben előkészítés alatt álló hagyományos fegyverzetcsök­kentési megállapodás aláírására a NATO 16 és a Varsói Szerző­dés 7 országa között. nacionalista indulatok el­szabadulása is. Ezek erejét és veszedel- mességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy azok a nemzetek, amelyek az egyenjogúság és demokrácia jelszavával saját státusuk jobbítására törekednek, ki­sebbségükkel szemben a ré­gi politikát kívánják foly­tatni. A Duna-medence nemzeti­nemzetiségi gondjai válto­zatlanul napirenden vannak, mégis reálisnak tűnik a re­mény arra, hogy e mély­pontról elmozduljon térsé­günk — hangsúlyozta az elő­adó. — Magyarok és más nemzetiségűek üldözése és jogkorlátozása mára nem­zetközi rangú kérdéssé vált. Az etnikai-nemzetiségi jo­gok megvonása az általános emberi jogok sérelmének minősül, a kisebbségi poli­tika milyensége a demokrá­cia mércéjévé válik. A sztá­lini rendszerektől szabaduló Duna-medencei országok Európa demokratikus közös­ségéhez szeretnének csatla­kozni, az Európa-házba azonban senki sem léphet be úgy, hogy kezében a ki­sebbségeire lesújtó furkÓ6- bot van. De úgy sem, hogy a magyar társadalom indu­latoktól fűtve, a történelem­ben már megbukott érvek­kel, módszerekkel véli kép­Hazarendelték a Koreai Néni Demokratikus Köztár­saság moszkvai nagykövetét — jelentette hétfőn az AP amerikai hírügynökség, a KCNA hivatalos észak-ko­reai hírügynökség jelentésé­re hivatkozva. Az AP sze­rint a lépés azért történt, mert Mihail Gorbacsov szov­jet államfő hétfőn San Fran­ciscóban találkozott Ro Te Vu dél-koreai elnökkel. Phenjanban az észak-ko­reai külügyminisztérium szó­vivője már korábban közöl­viselhetőnek a magyarság ér­dekeit. A nemzeti sérelmek és (konfliktusok térségünk­ben nemzeti alapon, határ- módosítással nem oldhatók meg. A sérelmi politika, a nacionalista indulatok a ki­sebbségi magyarokra ütnek vissza — mondotta. Ormos Mária előadásában emlékeztetett arra, hogy a volt magyar államról nem­csak a korábbi nemzetiségi területeket szakították le, de a nagy osztozásnak áldo­zatul esett a magyarlakta földterület egyharmada — 41 ezer négyzetkilométer —, valamint a magyar etnikum csaknem 30 százaléka — mintegy 3 millió ember — is. Iszonyatds műtét volt ez, amelynek következményeit a magyarok a történelem szüntelen viharai közepette máig sem voltak képesek racionálisan feldolgozni ma­gukban. Valószínűleg majd akkor tehetik ezt, ha maguk között végre higgadtan meg­vitathatják, ha "testvéreiket mindenütt és elsősorban Ro­mániában emberi és nemze­tiségi szempontból bizton­ságban tudják, és ha a mind­máig oly kemény határok eszmei jelentőségűvé törpül- nek — hangoztatta. Annak ellenére, hogy Tria­non rövidlátó politikáról ta­núskodik, igazságtalan, re­vízióra való törekvés, irreá­lis — hangsúlyozta előadá­sában Ádám Magda. A rea­litásokkal számolni kell, aki nem ebben az iránybah kí­ván tevékenykedni, kataszt­rófába sodorhatja az egész térséget. Szükséges, hogy a határok átjárhatóvá válja­nak, ha nem is a közeljövő­ben. Előbb-utóbb eljutunk majd a határ nélküli Közép- Európához. te, hogy Gorbacsov és RoTe Vu esetleges találkozójának „komoly politikai következ­ményei” lehetnek. A Yonhap dél-koreai hír- ügynökség úgy tudja, hogy a KNDK nagykövete már május 25-én elutazott Moszk­vából, amikor először került nyilvánosságra a San Fran­ciscoi találkozó terve. A hírügynpkségi jelentésekből nem derül ki, hogy a diplo­mata milyen hivatalos ok­kal és mennyi időre hagyta el állomáshelyét. A VADKACSA BEHATOLT EGY REPÜLŐGÉPBE Alaszka fölött egy egy­motoros repülőgép berepült egy 50 vadkacsából álló raj­ba. Az egyik kacsa áttörte a pilótafülke üvegét és a se­gédpilóta helyére zuhant. A pilóta arcát összevágták az üvegdarabok. Mindez 700 méter magasságban történt. A pilótának sikerült a leg­közelebbi repülőtéren le­ereszkednie. Emlékül kitö- mette a vadkacsát. ARTICSÓKA CSAT A ' Az Eiffel-toronyhoz Juh- nyájakkal vonuló francia kollégáik dicsőségét meg­irigyelve, tiltakozó spanyol parasztok nemcsak állatai­kat, hanem articsókater­mésüket is magukkal vitték szombat délután Madrid központjába. Sőt, a jobb sorsra érdemes zöldségfélét lövedékként is felhasznál­ták a mezőgazdasági mi­nisztériumot védő rendő­rökkel szemben. A hatóság emberei vagy fél óráig tűr­ték a zöld záport, de aztán elfogyott a türelmük, és gumilövedékekkel támadtak a harmincezres tömegre. Az összecsapás , majdnem „döntetlenül” végződött: mindkét részről 9-9 sebesü­lés történt. PIROSKA AMERIKÁBAN A moszkvai McDonald’s étterem megnyitása után Amerikában, Norf óikban megnyílt a Piroska nevű ét­terem, amelyben gyorsan ké­szülő szovjet ételkülönleges­ségeket lehet kapni: piros- kát, különleges palacsintát és szamovárban készült, ere­deti orosz teát. A Piroska készítési módját megváltoz­tatták, alkalmazkodtak az amerikai ízléshez: kevesebb tésztából, több töltelékből áll, és más fűszereket hasz­nálnak készítéskor, mint a Szovjetunióban. Az étterem­ben úgy tervezik, hogy ilyen étteremeket nyitnak még Los Angelesben, New York­ban, Chicagóban és Phila­delphiában. A NORVÉG HEGYEKEN EL FOG OLVADNI A HO A kővetkező 40 évben a nor­vég hegyek, amelyek most hó­val borítottak, kizöldülnek, él ennek folytán a mezőgazdaság­ban radikális változások tör­ténnek. A nyarak jóval mele­gebbek lesznek, mint most, a telek pedig enyhébbek. Ezt an­nak alapján állítják, hogy • téli átlaghőmérséklet az utóbbi évtizedekben négy, a nyári pe­dig két fokkal emelkedett. A felmelegedés következtében nö­vekszik majd az élelemtermelői és a halászat. A dolog árnyol­dala azonban az, hogy el fog­nak szaporodni az algák, ame­lyek az elmúlt néhány évben tonnaszámra pusztították a ha­lakat. Ezenkívül a tenger szint­jének emelkedése miatt viz alá kerülnek a kikötök, a tenger­parti utak, farmok és telepü­lések. NAIV AMERIKAI FÉRFIAK ÉS NŐK Egy közvéleménykutatás alapján megállapították, hogy az amerikai férfiak há­romnegyede meg van győ­ződve arról, hogy a felesé­gük sohasem csalná meg őket. A megkérdezett nők 35 százaléka azonban kijelen­tette, hogy már megtette. A férfiaknak 50 százaléka be­ismerte, hogy megcsalta a feleségét. A megkérdezett fe­leségek 65 százaléka kijelen­tette, nem hiszi, hogy a fér­je megcsalná. ERŐSZAKÉRT 142 ÉV BÖRTÖN A spanyol Francesco Xa­vier Amedot (29 éves) 142 év börtönbüntetésre ítélték, mert hét nőt megerőszakolt, s ezenkívül még öt erő­szakkísérletet bizonyítottak rá. Ez a leghosszabb bör­tönbüntetés Spanyolország újabb történetében. Amedo, aki egyébként bányász, ..csak” harminc évig fog ül­ni, mert a spanyol alkot­mány szerint ez a leghosz- szabb ideig tartó börtönbün­tetés. Amedo nős ember, egy kislánya van. A spanyol fe­ministák tiltakoztak a sze­rintük enyhe büntetés ellen. KUTYALÁNCON EGY GYEREK Egy 12 'éves algériai gye­rek a napokban 12 órán át egy kutyaláncra volt kötve. A fiú arról volt ismert, hogy nagyon szerette és meg tud­ta szelídíteni a kutyákat. Egy napon, úgy látszik, el­csalta egy vaskereskedő ház­őrzőjét, s az ember rákötöt­te a gyereket a kutyaláncra, valószínűleg azért, így kény­szerítse, hogy bevallja, hol van a kutya. A fiú szülei csak másnap jelentették a gyerek eltűnését a rendőr­ségen, s a rendőrök hama­rosan megtalálták. A vaske­reskedőt letartóztatták. Emberi dimenzió Koppenhágában minden készen áll Hazarendelték a KNDK moszkvai nagykövetét II nagy áttörés elmaradt Vélemények a csúcstalálkozé után BONN: „Németország-politikai hul­lámvasút” — írta egy nyu­gatnémet újságíró a csúcs­értekezletnek a német egy­séggel foglalkozó, s a derű­látás és a borús szemlélet között ingadozó részéről. A hivatalos Bonn azonban ál­talában eredményesnek mi­nősítette a Németország-po­litikai tanácskozást, noha a rádió híradásai lenyeseget­ték az írott nyilatkozatok lelkendezőnek ható mondat- füzéreit. Kohl kancellár egy­értelműen haladást lát a helsinki folyamat, a leszere­lés, valamint a kelet—nyu­gati, főként a gazdasági együttműködés elmélyítése területén, ami pedig döntő a német egység külső vonat­kozásai szempontjából. Gen­scher külügyminiszter olyan nagy sikerről beszélt, amely lényegbe vágóan javította meg a nagyhatalmak viszo­nyát. Ez kihat mind az eu­rópai folyamatra, mind pe­dig — természetszerűleg — a német egység előrevitelé- £e. BRÜSSZEL: A belga kommentátorok inkább a nagyobb áttörés hiányát emelték ki, mint a hipotetikus eredményeket. A baráti légkör nem feledtet­hette, hogy a német kérdés­ben, vagy a hadászati táma­dófegyverek korlátozásáról szóló szerződés tekintetében — noha szándéknyilatkoza­tot írtak alá — nem sike­rült áthidalni a nézeteltéré­seket, a kereskedelmi szer­ződés jövője pedig az ame­rikai kongresszustól függ. A rendszeres találkozók ígére­tét természetesen biztatónak tartják Brüsszelben, de ál­talános az a nézet, hogy a fő kérdések nyitottak ma­radtak. Annál is inkább, mi­vel Borisz Jelcin megválasz­tása az Oroszországi Föde­ráció élére kérdésessé tette azt mi történik ezután ma­gában a Szovjetunióban — hangoztatták a brüsszeli rá­diós és televíziós hírmagya­rázók. TOKIÓ: A fegyverzetcsökkentés te­rén elért megállapodáson túl a csúcs legfontosabb ered­ménye az, hogy a két or­szág kapcsolatát a bizalom­ra alapozva fejlesztette to­vább, ami a nemzetközi bé­ke és biztonság szempontjá­ból is nagyon ió — nyilat­kozta Szakamoto Miszodzsi íapán kormányszóvivő. A megmaradt döntő nézetkü­lönbségek következtében azonban a Jomiuri Simbun szerint a hidegháború utáni korszak jellege még mindig nem világos. Ezt a bizony­talanságérzést az Aszahi Simbun azzal a kérdéssel toldja meg. hogy a megma­radó amerikai és szovjet amtofegyver-arzenál végül is kire fog irányulni. LONDON: „Ez volt az első csúcsta­lálkozó. amelyen a szuper- hatalmak vezetői inkább kellemesnek, mint zavarba- ejtőnek találták, hogy nyíl­tan hangot adhatnak nézet- különbségeiknek olyan kér­désekben, mint Németország, vagy Litvánia.” (The Daily Telegraph): „Az eredmények nem elhanyagolhatók, jólle­het, csalódáskeltőek a leg­utóbbi hat hónap nagy ese­ményei keltette várakozá­sokhoz képest.” (The Inde­pendent): „Nem a szerény, vagy éppen csalódáskeltő kereskedelmi és fegyverzet­korlátozási megállapodásai­ért történelmi jelentőségű ez a találkozó, hanem mert a hagyományos szuperhatalmi rakétaalkudozások régi vilá­ga kezdte átadni helyét egy újnak... Az amerikai és a szovjet vezetők még akkor sem határozhatják meg ma­guk között Németország jö­vendő helyét Európában, ha ez ügyben Gorbacsov és Bush történetesen közös talajon állna”. (The Guardian). MOSZKVA: A szovjet tömegtájékozta­tás a korábbi gyakorlathoz híven a látogatás alatt nem kommentálta érdemben az eseményeket. Érdemi, a meg­állapodásokat és a csúcsta­lálkozó egészét kommentáló írásokat várhatóan csak Gorbacsov hazatérése után közölnek. Vagyim Perfil je v külügyi szóvivő annyiban összegezte a hivatalos prog­ram eredményeit, hogy azok egészében igazolták az elő­zetes várakozásokat, sőt egyes elemeiben felül is múlták őket. WASHINGTON: Az amerikai főváros poli­tikai köreiben egyetértenek abban, hogy George Bush és Mihail Gorbacsov személyes viszonya kitűnő — ám kér­déses, hogy ez elég lesz-e a súlyos problémák megoldá­sához. amelyeket a csúcs változatlanul nyitva hagyott. A HTF-szerződés kulcskér­dése közül három továbbra is megoldatlan — közülük kettőn, a „Backfire” szovjet bombázó korlátozásán és a szovjet rakéták korszerűsíté­sének eltiltásán múlhat, szá­míthat-e a jövendő szerző­dés egyáltalán jóváhagyásra az amerikai szenátusban. A kölcsönös ígéretek ellenére a bécsi haderőcsökkentési megállapodás a német kér­dés megoldásának foglya, így idei aláírása változatlanul kétséges. A litván ügyben semmivel nem közeledtek az álláspontok, így belpolitikai szempontból az amerikai el­nök mozgástere szovjet •vi­szonylatban inkább szűkült. Közben a gyorsan változó szovjet belpolitikai helyzet miatt megjelentek az első fi­gyelmeztetések arra, hogy a kormánynak talán már nem is Gorbacsovra, hanem az előretörő, demokratikus ellenzékre kellene figyelni. Rovar rovarnak „farkasa” Ki tudja, mikor és miképp fogant az ötlet Jack Blehm és. fia agyában, amely szerint rovar ellen legjobb a ro­var. Lehet, hogy egy átmulatott éjszaka utáni reggelen a „kutyaharapást szőrivel" bölcselet, de az is lehet, hogy a rablóból lesz a legjobb pandúr aranyigazs&Q pattintotta ki a kaliforniai farmercsalád egyik tagjának fejéből a gondolatot: /gonosz rovarokat felfaló jó rovarokat kell sza­porítani és bevetni a haszonnövényeket dézsmálok ellen. Az ötlet „irtó” jónak bizonyult, olyannyira, hogy mos­tanra már 15 rovarirtó rovattenyészet működik az Egye­sült Államokban. A katicabogártól kezdve a darazsakig naponta 80 millió, tetveket és más rovarokat felfaló bo­gárfélét „termelnek" ezek a „farmok”. Az üzletágba las­san már egy évtizede ■ kezdtek Blehmék. A kereslet „por­tékájuk" iránt azonban mostanra futott fel igazán, pár­huzamosan annak a mezőgazdasági irányzatnak a térnye­résével, amely a rovarirtó vegyszerek helyett a problé­mának, ha nem is a békés, tárgyalóasztal melletti ren­dezését, de mindenképpen a természetes megoldásait ka­rolja fel. A 15 rovarfarm éves összeladásai immár elérik a 25 millió dollárt, termésüket három földrészre expor­tálják. A legtöbb rovarvadász rovart a gyapottermesztők, a zöldségesgazdák vásárolják. Blehmék eljárását immár néhány egyetemen is tanít­ják, a nekik dolgozó kereskedő cég pedig videofilmeken mutatja be a farmereknek, miképpen dolgoznak és győz­nek a jó rovarok a rosszak felett. Ezzel a „rovarbelharc- cal" ugyan hosszadalmasabb a kártékony élő'sdiket meg­fékezni, mint például egy bő lére eresztett permetezés­sel, ám ártalmas vegyi anyag semmiképpen nem kerül a termésre, a talajba, sem pedig a fogyasztók szervezeté­be. Ha pedig egy növénytermesztő egyszer elkedte alkal­mazni a „rovar-rovarirtót”, akkor kénytelen felhagyni a vegyszeres „mészárlással”, mivel a permitek a jó rova­rokat is elpusztítanák. Jack iBlehm szerint a módszer legkeményebb ellenfele a türelmetlenség. A farmerek hozzászoktak a gyors pusztításhoz, s a vegyszerekkel szinte azonnal látványos eredményt érhetnek el. A jó rovarok hadosztályainak tevékenysége viszont csak hetek múlva érzékelhető, mi több, kezdetben még több rovar látszik nyüzsögni az ültetvényen. A „bogaras” Blehmékhez azonban nemcsak farmerek kopogtatnak be. Nemrégiben egy filmstúdió 18 liternyi férget kért tőlük — horrorfilmhez.

Next

/
Thumbnails
Contents