Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-04 / 129. szám

Mi lesz a megyei könyvtár nemzetközi nagydíjával? IgHiHMM----------------­199 0. június 4„ hétfő Két önálló indítvány megyénkből „H vagyonmentésekre nem szavazhatunk" „Nekem minden gyanús, ami a Demisztöl ered’ Május 19-i számunkban beszámoltunk arról, hogy a madridi székhelyű Edicoin nemzetközi kereskedelmi és kiadói szervezet Nemzetközi Minőségi Grand Prix-1 ítélt oda a Békés Megyei Könyv­tárnak. A Madridból kapott levél szerint ezt a díjat azok kaphatják meg, „akik megkülönböztették magukat kiemelkedő minőségi mun­kájukkal és szolgáltatásuk­kal”. A levél arról is szól, hogy a június 1-jétől 4-ig tartó madridi rendezvényso­rozat keretében a könyvtár képviselője június 2-án ve­heti át a Grand Prixt. Az értesítést meglepődve fogad­ták a könyvtárban, mert csak feltételezhették, hogy a nemzetközi bírálóbizottság figyelme miért terelődött rá­juk. Ügy gondolták azonban, az IFLA (Könyvtáros Egye­sületek Nemzetközi Szövet­sége) normatíváinak minden tekintetben megfelelnek szolgáltatásaik, az intézmény működési feltételei, tehát nincs okuk kételkedni: meg­érdemelték. Csakhogy, mi­ből utazzanak oda és fizes­sék ki a részvéteid díjat? Végül is egy válaszlevélben felajánlották, a Grand Prix magyarországi átadásához biztosítanának helyszínt. Hozzá jut-e az odaítélt díj­hoz a könyvtár? Dr. Amb­rus Zoltán igazgatót kérdez­tük: — Sok minden történt az­óta — mondta —, de végül is semmi. Cseh Éva riportja nyomán, amely az Amerika Hangja rádióadón hangzott el, jelentkezett egy NSZK- ban élő magyar származású főorvos. Családja Eleikről vándorolt ki Elmondta, szí­vesein segítene a kiutazás­ban, de a 2900 dollár rész­vételi díj neki j ipk, ugyan­it „Krupa-ügy” lezárult Szombaton délelőtt a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei kül­döttgyűlésén a megyei el­nökség beszámolójával kezd­ték — ezúttal is — a napi­rendeket. A változás a ko­rábbi évekhez képest annyi, hogy nem dr. Krupa And­rás — aki 31 esztendeig dol­gozott a TIT-nél —, hanem Pelle Tamásné (megbízott megyei titkár) terjesztette elő az elmúlt évek munká­járól szóló beszámolót. Hogy miért? Ügy hisszük, nem kell olvasóinkkal ismét kö­zölni, hiszen annak idején hírt adtunk a TIT-ben tör­tént vezetői bizalmi válság­ról... Lássuk inkább, miről szá­molhatott be a társulat me­gyei elnöksége! Mi történt a legutóbbi, 1985-ig szóló be­számoló óta? Az elmúlt négy esztendőben 2700 körül volt a társulat taglétszáma. Az előző évihez képest azon­ban, az idén, 25 százalékos létszámcsökkenést tapasztal­tak. Kevesebb volt az elő­adások száma is, csakúgy, mint az azokat meghallgató- ké. A visszaesés oka — töb­bek között — az, hogy to­vább bővült az információ- hordozók száma, melyekkel a TIT-előadók nem képesek felvenni a versenyt. Szó volt természetesen a nyelvi egye­temekről, a konferenciákról, a szemináriumokról, és ki­tért a beszámoló a TIT-elő- adókép'zés kérdéskörére is. A legfőbb feladat azonban a TIT szervezeti felépítésé- hék korszerűsítése volt. An­úgy, mint a megyei tanács­nak és a Művelődési Mi­nisztériumnak. Cbak az úti­költséget tudták volna vál­lalni. Ekkor arra gondol­tunk, mi lenne, ha csak a június 2-i díjátadásra utaz­nánk 'ki? Így talán mente­sülnénk a részvételi díj megfizetése alól. Levelet ír­tunk, telexen, telefaxon üzen­tünk, végül telefonáltunk/ Megértőnek mutatkoztak, de kérték, írjuk le gondunkat az elnök úrnak. Megtettük, ám választ a mai napig sem kaptunk. — Mire kérte a madridi szervezet a magas részvételi díjat? — Többnapos rendezvény­ről lévén szó, két személy­nek szállásiköltségre egy öt­csillagos hotelben, a prog­ram szerint munkaebédekre, kirándulásokra, spanyol táncbemutatóra, bikaviadal­ra... Ezenkívül nemzetközi publikációs lehetőségeket ígértek, matricákat adtak volna, melyek hirdetnék: könyvtárunk nemzetközi nagydíjas. — Akkor lemondtak a nagy díjról? — Még mindig reményke­dünk, mégiscsak jelentkez­nek, mégiscsak eljönnek ... —- És ha nem? — A sors fricskájának te­kintjük. Tudjuk, 1990-ben nem olyan egyszerű Ma­gyarországon ennyi valutát előteremteni. ■Egy-két évvel ezelőtt talán könnyebb lett volna, vagy lehetséges, már jövőre is az lesz. Nekünk azonban most ítélték meg a díjat... És igenis hiszünk az értékében, meg ábban, hogy nem a telefonkönyvből néztek ki bennünket! , Szőke Margit nál is inkább, mert me­gyénk több településén, így Gyulán, Orosházán és Szarvason, önálló egyesüle­tet kívánnak létrehozni a TIT-tagok. (Békéscsabán már létre is jött a városi egye­sület.) Másutt, a megyei te­rületközi egyesülethez akar­nak csatlakozni. Hogy szom­baton nem jött létre ez a te­rületközi egyesület? Nos, erről nem a kü Jöttek, és nem is az elnökség teh^ De ne vágjunk a dolgok e]ébe, hiszen a beszámolót ég a me­gyei ellen őr z<$b’Zőtt s ág je­lentését követően élénk vita alakult ki a resztvevők kö­rében. Már csak „Krupa- ügy”-ként emlegették a TIT volt megyéi titkárának sze­mélyéhez kapcsolódó észre­vételeket, kérdéseket. Hogy miért, s mikor vett fel is­mét prémiumot és jutalmat, hogy mi a szándéka a to­vábbiakban, hogy miért nem jött el erre a rendezvényre, és így tovább... Az elnök­ség tagjai s az országos köz­pont képviselője próbáltak megnyugtató választ adni a résztvevőknek. Ez hellyel- közzel sikerült is. Elmondták többek közt, hogy dr. Kru­pa András betegsége miatt nem tudott részt venni az ülésen, s hogy kérte korked­vezményes nyugdíjaztatását. A küldöttgyűlés végül az egyik hozzászóló javaslatát megszívlelve — visszatekinte­ni, csak addig szabad, amíg abból tanulunk —, rátért a jövő feladatainak tárgyalá­sára. (Személyi kérdésekben A szokásosnál is hevesebb vitát váltott ki az igen Tisz­telt Házban dr. Zsíros Gé­za Békés megyei kisgazda képviselő önálló indítványa, melyben a szövetkezeti és állami tulajdonú földek va­lamint ingatlanok forgalma­zásának azonnali befagyasz­tását sürgeti. — önt az elmúlt héten forró, ha úgy tetszik, for­rongó hangulat vette körül a Parlamentben. Indítványá­ról többszöri módosítás el­lenére sem született dön­tés. így ma tovább folytató­dik a vita. Hogyan készül a nagy „derbire”? — A verseny nehezén már tűlivagyok. Pénteken a gaz­dasági bizottság végül is kölcsönös kompromisszu­mok sorozata Után elfogad­ta indítványomat. — Ennyi módosítás után maradt még valami az ön eredeti elképzeléséből? — A célom mindenképpen elértem. Igaz, nem befa­gyasztás történik, de gya­korlatilag a föld- és a szö­vetkezeti törvény módosítá­sának köszönhetően külön­böző gazdasági társaságokba a jövőben földet és ingatlant be­vinni csak a belügyminiszter által felállítandó megyei va­gyonátruházást vizsgáló bi­zottságok egyetértésével le­het. A szövetkezeti vagyon 50 százalékát pedig kizáró­lag a munkában eltöltött évek alapján lehet feloszta­ni. — Ezek szerint elégedett az eredménnyel? — Természetesen. Hiszen, például szövetkezeti közgyű­úgy döntöttek,. hogy a me­gyéd titkári státuszt pályázat útján töltik majd be.) Elő­ször a területközi egyesület megalakulásáról esett szó. A baj ott volt, hogy amíg a TIT országos küldöttgyűlése nem mondja ki a szervezet megszűnését, új egyesület sem alakulhat jogutódjaként. A vagyoni kérdések is fe­szítőnek bizonyultak, hiszen az önállóságra törekvő, maj­dan megalakuló városi szer­vezetek részesedni kívánnak kilépésükkor a megyei va­gyonból. Különösen a gyulai képviselők léptek fel „ke­ményen”, annál is inkább, mert úgy vélik, hogy szék­házukat „elkótyavetyélte" a volt megyei titkár, ugyanak­kor milliókat „konzervált” pénzintézetekben, „jobb időkre”. Már délutánba hajlott az idő, mikor még mindig a szervezeti kérdésekről vi­tatkoztak a küldöttek, végül úgy döntöttek, hogy a kül­döttgyűlés december 31-éig meghosszabbítja a megyei elnökség (szombattal lejárt) mandátumát, s egyúttal meg­bízza a jogi és közgazdasági szakosztály szakértőit, hogy hozzanak létre egy teamet, melynek feladata, tervezetet készíteni az átalakulásról, s a vagyoni helyzet rendezésé­ről, melyet egy későbbi kül­döttgyűlésen vitatnak meg ismét. A megyei rendezvény vé­gén megválasztották az or­szágos küldötteket, majd ki­tüntetéseket adtak át. N. A. lés határozata nélkül 15 tag kiválhat majd a tsz-ből, s szabadon szövetkezhet. Azt is sikernek könyvelem el, hogy az átmeneti időszak­ban országosan mintegy 41 ezer hektár, a nagyüzemek álltai értékesített föld — mivel az új tulajdonos be­jegyzése a földhivataloknál nem történt meg — szintén érvényét veszti. — ön tehát biztos abban, hogy ma a Parlament plfo­gadja módosított indítvá­nyát? — Nagyon remélem, hi­szen a pártok agrárszakér­tői. Juhász Pál (SZDSZ), Bogárdi Zoltán (MDF) egyetértenek. Ugyanakkor szent meggyőződésem, hogy ebben a Parlamentben egyetlen képviselőnek sincs szándékában úgy dönteni, hogy további esélyt adijon a vagyonátmentéseknek. — rákóczi — Fotó: Veress Erzsi N könyvhét hétfői hírei A mai napon öt helyszí­nen lesz a megyében vala­milyen rendezvény az ün­nepi könyvhét alkalmából1. Akik tehát nemcsak olvas­ni szeretnek, hanem talál­kozni is a szerzőkkel, ne sza- lasszák el' az alkalmat, fő­leg, ha már helybe jön az alkotó. Egy-egy ilyen beszél­getés után könyvvásárlásra is kedvet kap az olvasó, és bizonyára sokáig nem felejti el az értékes eszmecserét, gondolatokat, amelyben az est során része volt. Lássuk a kínálatot! 16 órakor Gyulán a Mo- gyoróssy Könyvtárban, 18 órakor Békéscsabán, a megyei könyvtárban Kő­bányai János találkozik olvasóival. Nemrégiben je­lent meg a Szépirodalmi és a Tevan Kiadó közös gondo­zásában — Magyar siratófal című könyve. Ebben a zsidó létről olvashatunk esszéket. Szót emel a zsidó kultúra, a zsidó múlt emlékeinek pusz­tulása ellen. Leírja például saját, Betlehemben töltött karácsonyi emlékéit, Jancsó Miklós filmforgatását a to­kaji zsinagógáról', egyszóval ott, és úgy tiltakozik a pusz­tulás, a leépülés ellen, ahol és ahogy tud. A kötetben levő tanuhnányok egy má­sik csoportja az ifjúsági ze­nével, annak változásaival foglalkozik. Kötegyánban 18.30-kor Kőváry Ernő Péter találko­zik az érdeklődőkkel a köz­ségi könyvtárban. Simon Zoltán, József Attila-díjas író pedig akinek a könyv­héten jelent meg Az iroda­lom peremvidéke című mun­kája, 17.30-kor Dombegyhá- zán az Olvasókörben, 19 óra­kor a kevermesi könyvtár­ban várja olvasóit. k. k. Talán kevéssé ismert ol­vasóink előtt, hogy létezik egy április 27-én, tehát az élőző kormány által kiadott, 81/1990. számú miniszterta­nácsi rendelet, amely azt tartalmazza, hogy június 1- jével kezdődően a volt KISZ-, illetve Demisz-va­gyonból 60 ingatlant fel le­het használni az úgyneve­zett Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány céljára. A Mai Napban Králikné Cser Erzsébet, az alapítvány társadalmi elnöke (volt if­júságpolitikai kormánybiz­tos) azt a Deme Zoltánt —, aki országgyűlési képviselő­ként felemelte szavát az enyhén szólva gyanús ügy­lettel szemben —. vagyon- átmentési kísérlettet vádolta meg. A szarvasi papot a hét vé­gén sikerült utolérnünk, ő a következőket nyilatkozta ezzel kapcsolatosan: — Félig igaza van Krá- Tiknénak, mert lelkipásztor­ként valóban át szeretném menteni Istentől kapott ha­talmamat Rátérve a konk­rét ügyre: az indítványomat már 2-3 héttel ezelőtt be­nyújtottam. de a földtör- vényjavaslat körüli viták miatt még .nem kerülhetett sor a tárgyalásra. Elmond­hatom azt, hogy mind az MDF, mind a Fidesz részé­ről komoly támogatottságot élvez. Deutsch Tamás módo­sító indítvánnyal is állt elő. Sőt, amikor a költségvetési, adó. és pénzügyi bizottság­ban foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, Pető Iván (SZDSZ) szinte lelőtte az asztalról azt, aki kétségbe merte vonni indítványom jogosságát. — ön tehát meg akarja akadályozni azt, hogy a ha­talom- és vagyonátmentés Mindvégig élénk vita jel­lemezte a Magyarországi Zöld Párt 3. kongresszusá­nak első napját, és a heves szópárbajokból arra lehetett következtetni, hogy előbb- utóbb kettészakad a párt. A június 2—3-ai országos ta­nácskozást a „zöldek” a Szeghalom közelében lévő Vidra-tanyán tartották, ahol 52 küldött jelenlétében, szombaton Szita Károly, So­mogy megyei környezetvédel­mi főmérnök köszöntötte a résztvevőket, majd tolmá­csolta a Környezetvédelmi Minisztérium politikai ál­lamtitkárának a kongresz- szushoz intézett üdvözletét. Még a napirend ismerte­tése, illetve elfogadása előtt szavazást kellett elrendelni, mivel egyesek csak „érte- kezlet”-nek fogták fel a ren­dezvényt. A vitát követően végül a küldöttek többsége a „kongresszus” elnevezés mellett foglalt állást. Majd újabb polémia bontakozott ki azzal kapcsolatban, hogy a „zöldek” néhány vezetője lejáratta a pártot. Nemcsak erkölcsi vonatkozásban, ha­nem pénzügyi területen is előfordultak hibák; csakúgy, mint az országgyűlési kép­viselői választások alkalmá­val. Dr. Szekfü András, a választási iroda volt vezető­je ez utóbbit a szervezetlen­séggel és a budapesti kör­nyezetvédelmi csoportok, terén a Demisz kövesse az MSZP-t. Honnan jött az el­határozása, hiszen — úgy tűnik — tipikusan a Fidesz testére szabott feladatról van szó? Szarvason is van egy 8 millió forintot érő Demisz- ingatLan, amelyet szerettek volna bevinni az alapítvány­ba. Kezdetben nekem sem volt kifogásom ellene, csak­hogy később kiderült: az épület a Demisz KB tulaj­donában van. Márpedig ne­kem minden gyanús, ami a Demisztöl ered ... — Mi lesz a sorsuk most már ezeknek az ingatlanok­nak? — Elősegíthetnék például az ifjúság nyári táborozását, és valamilyen formában a helyi önkormányzatok érde­keit is figyéllembe kellene venni. — Mikor szólal fel ez ügy­ben a Parlamentben? — Ha nem jön közbe semmi, akkor hétfőn. (dányi) Fotó: Gál Edit szervek gyengeségével ma­gyarázta. Több javaslatot figyelem­be véve — a párt kettésza­kadásának megelőzése céljá­ból — megalakították az eti­kai bizottságot a szombati tanácskozáson. A testület feladata az, hogy a szemé­lyi, pénzügyi és egyéb kér­déseket, illetve az ezekkel kapcsolatos ellentmondáso­kat, súlyos félreértéseket mielőbb tisztázza. __y_n * * * Az MZP élén három újon- nae választott társelnök áll: Szita Károly, Somogy megye környezetvédelmi főmérnö­ke, dr. Gyulay Iván miskol­ci ökológus-muzeológus, és dr. Ilosvay György, a szege­di tanárképző főiskola ta­nára. A párt tizenhárom me­gyében és kilenc budapesti kerületben működő szerve­zeteinek mintegy hétszáz tagját képviselő ötvenegy küldött héttagú elnökséget is választott. A küldöttek felfüggesztet­ték a februári rendkívüli pártkongresszus óta a veze­tést szerintük önhatalmúlag kisajátító hé” volt MZP-ve- zető párttagságát, s új ve­zető testűié :í hoztak létre. A „pesti párfarisztöftSÉfí^' által „g ögdinnyéVnek” (úgymond kívül zöld, belül piros) minősített zöldek kül­döttei úgy döntöttek, hogy az őszi választásokon min­den helyi szervezet maga dönt a koalícióról, a más pártokkal való együttműkö­désről. (MTI) Egy joghézag és a TIT megyei küldöttgyűlésén „csak” küldötteket választottak Szeghalom, Vidra-tanya „Méregzöld” hangulat a „zöldek” kongresszusán

Next

/
Thumbnails
Contents