Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-25 / 147. szám

NÉPÚJSÁG 1990. június 25., hétfő Holnap kezdődik a IX. Nemzetközi Bábfesztivál Szövetkezés munkavédelemre Megláttam egy szerény, fehérre feketével írt kis táb­lát: Munkavédelmi Szolgáltató Kisszövetkezet. Vajon mi adta az ötletet a kisszövetkezet létrehozására, ho­gyan tevékenykednek és milyen sikerrel. E sorok írója ugyanis az elmúlt évtizedekben gyakran tudósított mun­kavédelmi kiállításokról, tanácskozásokról, szemtanúja volt a csatározásoknak: „Tartsuk be a munkavédelmi szabályokat, használjuk a munkavédelmi eszközöket, felszereléseket. Olykor saját magunk és embertársaink életét menthetjük meg, emberek!... Békéscsaba 1968-ban kap­ta meg a nemzetközi báb- fesztivál rendezésének jogát, s azóta két-, illetve három- évenként találkoznak iitt a bábtársulatok, a bábos szak­emberek. A rendező, a me­gyei műveilődési központ nyolc ország 19 csoportját várja a június 26-án kezdő­dő és június 30-ig tartó iga­zi fesztiválhangullatot ígérő eseménysorozatra. A fesztivál-előadások több helyszínen zajlanak; a Jókai Színházban, a megyei mű­velődési központban, a Me­seházban és-, Nemzetiségi y, Ktublifcban, az Iskolacent­rumban . láthatja a társula­tok (bemutatkozásait a kö­zönség, de lesz bábelőadás a Tégla Közösségi Házban, éj­szakai előadás pedig az Is- koliacentrumban. Emellett több helyen a bábkészítés Nyolcadik éve rendezi meg olvasótáborát Szarvason a Debreceni Tanítóképző Fő­iskola. Erre az idén június 25-c és július 4-e között ke­rül sor. A foglalkozásokat főiskolai hallgatók tartják negyedik, ötödik osztályt végzett tanulóknak, Erdély­ből áttelepült gyerekeknek. A tábor célja a nemzeti identitástudat kialakítása, elmélyítése, a történelem egyes korszakainak élmény­szerű megismerése. technikájával ismerkedhet­nek az érdeklődők és jó né­hány kiállítás is nyílik a fesztivál ideje alatt. A prog­ramot színesítendő, népmű­vészeti kirakodóvásárt szer­veznek a csabai Sétálóutcá­ba. A jugoszláv, szovjet, ro­mán, lengyel, osztrák, finn, bolgár és a hazai társulatok előadásait nemzetközi szak­mai bizottság értékeli. A szakmai vitákat, melyek szintén nyilvánosak, Balogh Géza, a budapesti Állami Bábszínház rendezője és Hollós Róbertné pszicholó­gus vezetik. A nemzetközi bábfeszti­vál tehát holnap, 13 órakor kezdődik a Sétálóutcában, térzenével1 és szabadtéri bábkészítéssel. A megnyitó ünnepség 14 órakor ltesz a Az idei téma; honfoglalás és államalapítás. Néhány a programok közül: az ősla­kók fogadják a betelepülő­ket; a Gesta Hungarorum krónikásainak megválasztá­sa; hun mondák dramatizá- lása; törzsi jelvények, zász­lók készítése; jurtaépítés; nyílverseny; honfoglaláskori szótár készítése; törvény- könyv szerkesztése. Ezeket a foglalkozásokat a tanítóképző főiskola olvasó­pedagógiai köre állítatta ösz­Jókai Színházban. Mázán Mátyásnak, Békéscsaba pol­gármesterének köszöntő sza­vai után bemutatkoznak a békéscsabai Napsugár, a kecskeméti Piróka, a biator- bágyi Prospero bábegyütte­sek és a zrenjanini Népszín­ház Bábszínháza. Este 20 órától a Balassi Táncegyüt­tes műsorát láthatják a vendégek és az érdeklődők az Iskolacentrum udvarán. Utána táncház lesz. Ugyan­itt mutatkozik be egész na­pos kiállításával Prekop Já­nos kerámikusművész; segít­ségével este korongozni is lehet. Mi mással ajánlhatnánk a fesztivált a közönség figyel­mébe, mint Lenkefi Kon- rádnak, a Napsugár Báb­együttes vezetőjének szavai­val: „Kérem a szülőket, használják ki az alkalmat és hozzák el gyerekeiket!” sze és vezeti, már a tanév folyamán rendszeres elmé­leti és gyakorlati munkával készültek erre a pár napra. A gyerekek számára bizo­nyára nagy élmény lesz az itt töltött idő, de hasznára válik a tanítójelölteknek is: komplexebben készülhetnek hivatásukra, a gyakorlatban is tapasztalhatják, irányít­hatják, befolyásolhatják a közösségformáiódást, a ^ce- mélyiségfejlesztést, az isme­retek, értékek átadását. — Húsz éve dolgozom — különböző beosztásban — munkavédelmi területen — mondja erről Jozaf Pál el­nök. — Tény, hogy rengeteg tapasztalatot gyűjtöttem ott, ahol ezernyi veszély leselke­dik az emberekre. Elsők vol­tunk az országban, akik ki­zárólag munkavédelmi pro­fillal létrehoztuk e kisszövet­kezetet még 1988 áprilisá­ban. Azóta Miskolcon és Nyíregyházán is követik pél­dánkat. — Milyen jellegű szolgál­tatásokat végeznek? — Munkavédelmi vezetői feladatok ellátásása az egy­szerűbb gazdálkodási for­máknál, munkavédelmi bel­ső szabályozások készítése, tanfolyamok szervezése, biz­tonságtechnikai mérések, szakvéleményezések készíté­se —, hogy csak a legfonto­sabbakat említsem. Vizsgá­lunk műszeresen zajszintet, megvilágítást, légállapot-jel­lemzőket, továbbá érintésvé­delmet, tűzvédelmi szabvá­nyosságot és villámvédelmet, de környezetvédelmi méré­seket is - végzünk. — Eredmény? — Szövetkezetünk saját erőből alakult, a vagyoni alapot mi adtuk össze. A részjegyet értékpapírként működtetjük, a 88 89-es gaz­dasági évet nyereséggel — ha szerénnyel is — zártuk, az osztalék magasabb volt, mint a mindenkori bank­kamat. A munkavédelmi fel­ügyelőség úgy látta jónak, ha egyéves működés után értékeli a munkát, amelyet a még ’89-ben létező Békés Megyei Munkavédelmi Bi­zottság véleményezett — és lónak minősítette, sőt meg­állapította, hogy e tevékeny­ségre egyre inkább szükség van. Időközben rá kellett ébrednünk, hogy nagyon le­értékelődött a munkavédel­mi tevékenység. Mindössze 10 gazdálkodó szervvel si­került átalánydíjas szerző­dést kötni. Egy szakember több helyen végzi megbíza­tását. összesen 16-an dolgo­zunk, ebből mindössze hár­man vagyunk főállásban — elnök, irodavezető és egy víz-, gáz-, fűtésszerelő —, a többi kollégánk mellékfog­lalkozásban vállalta a mun­kát. — Ahhoz, hogy talpon ma­radiunk, bővíteni kellett a tevékenységünket — mondja Jozaf Pál. — A tiszta pro­filt feladtuk és egyéb tevé­kenységbe kezdtünk. így például a víz-, gáz-, fűtés- szerelés, -javítás, elsősorban lakossági szolgáltatásként, szakmai tanulmányutak szer­vezését, és a megyében egyedülállóan vállalkozunk minta utáni konyhabútorok forgalmazására. Egy buda­pesti kisiparossal állunk szerződéses kapcsolatban. A legfrissebb tevékenységre vo­natkozó bővítésünk, árter­vek, árvetések és egyéb kal­kulációk elkészítése, szakta­nácsadás. De bízunk abban, hogy előbb-utóbb lehiggad­nak a kedélyek, és helyreáll az egzisztencia a munkavé­delem terén is. Amikor em­berek életéről, egészségéről, a munkakultúra fejlesztésé­ről van szó, nem szabad spó­rolni. Ha egy* gazdálkodó szer­vezet munkavédelmi vezetőt alkalmaz, annak a munka­bérén kívül sok egyéb anya­gi vonzata vant-A kisszövet­kezet munkája ^költségként számolh%£o el. Jelenleg azon­ban gondok is vannak, hi­szen nagy a pénztelenség az országban — mindenki tar­tozik mindenkinek. Állandó jelleggel egyhavi árbevételük kinn van. hiszen mindenki sorban áll. Valljuk be, mi, emberek valóban könnyelműek va­gyunk, homokba dugjuk a fe­jünket. csak. menjen a mun­ka. Hogy Ér munkavédelmi eszközöket alkalmazzák-e, ki figyel oda? Porban, zajban, rossz megvilágítási körülmé­nyek között, balesetveszé­lyes gépekkel, berendezések­kel hamar bekövetkezik a baj, vagy hosszú távon meg­bosszulja magát. A munka- védelemre szánt közvetlen költségekkel való spórolás árát később kell megfizetni, ez a költség nap mint nap közvetve térül meg. Ary Róza •tábor Szarvason II rendőr ne pofozkodjon! Még egy lépéssel közelebb a polgárokhoz — „Polgárközelbe vinni a rendőrséget!” — mondta az új belügyminiszter nemrégiben, s ez a szándéka, úgy tűnik, messzemenően egybeesik „mindkét fél” céljával. Legalább­is nem szűrhetett le más tanulságot az, aki péntek este el­ment az MDF békéscsabai szervezete, és a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közös rendezvényére. Igaz, „civilek­ben” szűkölködött á fórum, ám, mint kiderült, nem azért, mert a lakosságnak és a rendőrségnek ne lennének egy­máshoz mondanivalójuk. Új cimerre vár az ötezer forintos Dr. Gál László ezredes, megyei főkapitány és dr. Hajdú Antal alezredes, a megyeszékhely kapitánya szolgált vitatémával, ami­kor a közrend és a közbiz­tonság jelenlegi megyei ál­lapotáról szólt néhány gon­dolatban. Békéscsabán hangosabb az éjszaka Erős kezű, határozott fel­lépésű rendőröket szeretné­nek látni az emberek, hi­szen Békés megyében is ag­gasztóan szaporodnak a bűn- cselekmények, romlanak a közállapotok. Tavaly 13,3 százalékkal nőtt az ismertté vált bűncselekmények szá­ma az előző évihez képest, s az idén is legalább 10-15 százalékos növekedés vár­ható. Némi vigasz, hogy a durva, élet elleni cselekmé­nyek száma nem növekszik, sőt, valamelyest csökken. Nem mondható el ugyanez a vagyon elleni bűncselek­ményekről; 1989-ben az összbűnözés 60 százalékát ■tette ki, s 25 százalékkal volt több, rpint az előző esz­tendőben. Az okozott kár természetesen milliókban mérhető. - Békéscsabán, és környékén mérsékelten, még „kéziben tarthatóan” nő a bűnözés, igaz, a megyeszék­hely kapitányságán 26 fős létszámhiánnyal dolgoznak. így aztán nem ritka, hogy egy nyomozó kezében 30-40 ügy is összefut. Nem csoda tehát, hogy nyugtalan a lakosság. Ele­gendő csak a békéscsabai „neuralgikus pontokat” szó­ba hozni. Éjszakai motor- bőgetések a Penza-lakótele- pen és a Tanácsköztársaság útján; hajnalokig lármázó szórakozóhelyek, városszer­te. Nem ritkák a fényes nappal, mindenki szeme lát­tára elkövetett tolvajlások sem. Mint ahogy például az Vniverzál áruház előtt som- fordáló, műbördzsekis su- hancok teszik, lecsapva az idős emberekre, gyerekekre. Villámgyorsan kikapják ke­zükből a pénzt, táskát, s el­rohannak. Igaz, ez ellen nemcsak a rendőrök nem lépnek fel, hanem a szem­tanúk is elegánsan elfordít­ják a tekintetüket. — „Valóban, hangosabb a város éjszaka” — ismeri el dr. Hajdú Antal, ám nem árt tudni azt sem, hogy amíg március 1-jéig megvolt az a lehetőségük, hogy a szórakozóhelyek nyitvatar­tási idejével kapcsolatban véleményt mondhattak, egy jogszabályi változással azóta ezt a nyitvatartási időt sen­ki nem szabályozhatja az üzletvezetőn kívül. Hiába szál a riasztá — „Márpedig a rendőr ne pofozkodjon!” — mondja dr. Gál László, s helyette in­kább a határozott, udvarias intézkedés mellet teszi lte a voksot, miután a hallgatóság közül többek is felvetik: igenis, csapjanak oda a szó- fogadatlan, a félvállról visz- szabeszélő, a figyelmezte­tésre legkevésbé sem reagá­ló rendbontóknak. Egyelőre azonban úgy néz ki, tehe­tetlenek azokkal a fiatal hangoskodókkal szemben, akik éjszakánként város­szerte zavarják a nyugodni térők álmát. Az iskolásko­rúakkal szemben nem jár­hatnak el, szólnak tehát a gyámhatóság embereinek, akik legfeljebb behívják a szülőt és figyelmeztetik: a gyermek (ismét) rossz fát tett *a tűzre. De vajon meny­nyit érnek az intő szavak annak az apukának, anyu­kának, akinek hajnal kettő­kor nem hiányzik otthonról a csemetéje. Mindezekből nyilvánva­lóan következik, hogy estén­ként, éjjelenként jobban kell vigyáznunk magunkra, ha kilépünk az utcára. Mos­tanában azonban nemcsak a személyi biztonság körül vannak gondok; a vagyon­védelemben is meglehetősen hanyagok vagyunk. Egyre több lakásian, nyaralóban halmozódnak fel az értékek, vagyontárgyak, s a legrit­kább esetben sem őrzik biz­tonsági zárral, riasztóval. Ugyanez mondható el a vállalatok, üzemek, butikok vagyonvédelméről. Érzékle­tes példa 'a békéscsabai Pad- rah Lajos Iskola, amelybe nemrégiben törtek be, s vit­tek el értéktárgyakat. A ri­asztó ugyan megszólalt, a közelben lakók hallották is, de nem tulajdonítottak neki különösebb figyelmet. Saj­nos, a közömbösség is ront a közállapotokon. Nem maradnak magukra — Hogyan tehet többet a rendőrség a polgárokért? — hangzott a kérdés több ol­dalról is. Elsősorban össze­fogással; együtt, az embe­rekkel (az ehhez szükséges nyíltságot, „emberközelsé­get” Békéscsabán máris megteremtették), de a rend­őrség kész együttműködni, a kölcsönösség alapján a pár­tokkal, az egyházakkal, a különböző rétegekkel (pél­dául a taxisokkal már sike­rült megállapodniuk). Szük­ség van az önkéntesekre is, de a jövőben helyesebb len­ne a helyi önkormányzatok­nak összefognia, irányítania, hiszen az elmúlt évtizedek­ben sokhelyütt a rendőrség „spiclihálózatának” tartot­ták őket. Sajnos, még mindig várat magára a rendőrök munká­ját szabályozó törvény, pe­dig éppen ez adná meg a keretet, az irányt, s számol­ná fel a bizonytalanságot. Sokan tartanak a közke­gyelemben részesültek újabb bűncselekményeitől. Most még ugyan nem lehet tud­ni, Békés megyében .hány érintettje van az amnesztia­törvénynek, de a szakembe­rek úgy vélik: elegendő visszatartó erő az a kitétel, miszerint, ha három éven belül újabb szándékos bűn- cselekmény róható az elkö­vető terhére, az amnesztia érvényét veszíti. Hogy -milyen lesz a rend­őrség Békés megyében — éppen az átmeneti állapotok miatt —, nehéz megjósolni. Annak viszont csak örülni lehet, hogy ma mindenki — egyének, pártok, szerveze­tek — segíteni, támogatni akarja őket. S legyenek bár­mennyire is rosszak a köz­állapotok: ez biztató jel. L. E. A Magyar Nemzeti Bank az új ötezer forintos bank­jegy kibocsátása miatt leg­feljebb augusztus végéig tud várni arra, hogy a Parla­ment döntsön az új címer­ről — nyilatkozta Verzár Péter, az MNB főosztályve­zetője az MTI érdeklődésére és hozzátette: ahhoz, hogy az ötezer forintosokat a ter­vezett időpontban, 1991 áp­rilis végén forgalomba hoz­zák, két hónapon belül meg kellene kezdeni a gyártást, az új bankjegyet pedig sem­miképpen sem szeretnék a ré'd címerrel kibocsátani. Ha a közeljövőben nem születik döntés a címerről, akkor mintegy 25-30 millió darab ezer forintost kellene nyomatni, mintegy 50-60 millió forintért. Ez azonban felesleges költséget jelente­ne, mert az ötezer forintos­ból jóval kisebb mennyisé­get kellene forgalomba hoz­ni. Ráadásul az új bankjegy megjelenése után a kisebb címletekből mindig keve­sebbre van szükség, azok visszaáramlanak a bankok­ba. Verzár Péter elmondta azt is. hogy az új címer elfoga­dása után a forgalomban levő papírpénzeket nem von­ják vissza, megvárják ter­mészetes elhasználódásukat, ami mintegy 4-5 év. Az ér­méket azonban minden bi­zonnyal bevonják, mert azok csak 25-30 év alatt kopnak el. Az érmecsere mintegy 300 millió forintba kerül majd. Még nem lehet jelentkezni a Don-kanyari emlékútra „Zöld utat” kapott ugyan a kegyelet és az emlékezés vonata, s valószínűleg még az idén elindulhatnak a II. Magyar Hadsereg tragédiá­jának színhelyére, a Don- kanyarba az emlékűt részt­vevői, de a szervezők még nem fogadnak el jelentkezé­seket, mert a zarándokúttal kapcsolatos több kérdést még nem tisztáztak. Az érdekelt magyar és szovjet utazási irodák azon­ban már felvették egymás­sal a kapcsolatot, s várha­tóan még a nyáron eldől, hogy hányán vehetnek részt az emlékúton. Amint a szük­séges feltételeket biztosít­ják, s megoldódnak a ma még tisztázatlan kérdések, a szervezők a sajtó útján kö­zölni fogják, hogy hol és meddig lehet jelentkezni az emlékútra. A Gyulai Vízművek ÉRTESÍTI Gyula város lakosságát, hogy június 27-én vízvezetékfőkör-mosatást végez főleg a (Liszt F. u„ Baross u., Bartók B. u„ Vértanúk útja, Kétegyházi u. által bezárt területen. Ez idő alatt a víz szagosságával és zavarosságával lehet számolni. Amennyiben ilyet észlelnek, kérjük, a vízcsapokat addig folyassák, amíg a szaghatás és zavarosság meg nem szűniik. GYULAI VÍZMÜVEK

Next

/
Thumbnails
Contents