Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-25 / 147. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JÜNIUS 25., HÉTFŐ Ára: 4,30 forint • XLV. ÉVFOLYAM 147. SZÁM Szó és zene a megújulásért larhosi diákok koncertje a XIV. Békés-Iarhosi Zenei Napok díszhangversenyén A Tarhosi Fúvósötös előadásában egy Haydn-művet és Farkas Ferenc Régi magyar tán­cok című darabját hallhattuk... Fotó: Gál Edit Nehéz egy kizárólagos mot­tót találni, amellyel a szom­bati díszhangversenyt, a XIV. Békés-Tarhosi Zenei Napok nyitókoncertjét jellemezhet­nénk. Azért nehéz, mert sok mindenről esett szó. Talán a leghelyesebb, ha azt mond­juk, soha ennyi megalapo­zott bizakodás nem hangzott el itt a zenepavilon falai között, mint ezen az estén. Amikor a nyelv elhallgat, megszólal a muzsika — idéz­te Hoffmannt dr. Pásztor Gyula országgyűlési képvi­selő. Szombaton este a for­dítottja is igaz volt: amikor a zene elhallgatott, sokat­mondó szavakat hallhat­tunk ... Kik, hogyan szólal­tak fel Tarhoson, Tarhosért, illetve Tarhos ürügyén? Legelőször dr. Pásztor Gyula országgyűlési képvise­lő méltatta a mindössze nyolc évig működő énekis­kola művészetoktató szere­pét, az alapító Gulyás György elgondolásait, a ze­nei napok közművelődési je­lentőségét. Mint mondotta, a műveltség, s ezen belül a zenei műveltség, ma újra közügy... öt követte fel­szólalásában Gulyás György, a tarhosi énekiskola alapító­ja, a zenei napok létrehívó- ja, művészeti vezetője, dísz­elnöke, aki először is meg­jegyezte, régebben nem volt jellemző, hogy a honatyák is felszólaljanak Tarhos mel­lett. Volt idő, amikor ki sem lehetett ejteni e hely nevét. Az előző kormányzat oktatási miniszterei is egyre halogatták az iskola újrain­dítását. Most azonban úgy látszik, az ígéretek valóra válnak. Ezt erősítette meg az este folyamán még fel­szólaló Szokolay Sándor is, aki többek között a zene, az ének érdekében a követke­zőket mondta: — Az éneklés visszaadhat­ja azt, amit a politika nem; az éneklés dupla imádság, s most duplán kell imádkoz­nunk ... Kovács P. József műsor­vezető a díszhangverseny legfőbb jellemzőjeként emlí­tette, hogy tarhosi diákok lépnek közönség elé régi is­kolájukban ... Először Csu­kás István egy versét hall­hattuk. ö maga nem tudott eljönni, mert Jugoszláviában egy költőtalálkozón vesz részt. Ezután következett az erre az alkalomra ' összeállt •Tarhosi Fúvósötös műsora. Tagjai: Tarjáni Ferenc kürt-. Kovács Kornél fuvo­la-. Deák Árpád oboa-, Pa- lánc Tamás klarinét-, Koós Gábor fagottművész. A fel­lépésért járó tiszteletdíjukat felajánlották az új énekis­kola alapítására. * Őket a Tomkins énekegyüttes kö­vette. akik Dobra János ver zényletével elsőnek Rahma- nyinov Aranyszájú Szent Já­nos liturgiájából adtak elő néhány tételt ószláv nyel­ven, majd Szokolay Sándor Missa Pannonica című művé­nek egy részletét. Harmadik számuk a Sze- retethimnusz is Szokolay műve, melyet ő is vezényelt. Mielőtt felhangzott az ar­chaikus, templomi éneket .idéző dallam, a műsorvezető felolvasta Pál Apostol írá­sát a Bibliából, a zeneszer­ző pedig a következőképpen vezette be a művet: — Ez a nép történelmi sorsfordulón ment át, hitét, tehetségét és erkölcsi nagy­ságát még megmutathatja. A megújulást a családban kell elkezdeni, sem itt, sem máshol nem megyünk sem­mire. ha nem szeretjük egy­mást. A Tomkins énekegyüttes nagy sikerű bemutatója után a hangverseny záródarabja következett. Bozay Attila, Kossuth-díjas zeneszerző ír­ta barátja és hajdani isko­latársa, Tarjáni Ferenc kürt­művész felkérésére, és itt mutatták be először nagy- közönség előtt. xCíme: Con­certino kürtre és vonósokra. A Békéscsabai Kamarazene- kar adta elő Török Géza vezényletével.... Vasárnap este 7-kor a békési refor­mátus műemléktemplomban tovább folytatódtak a Békés- Tarhosi Zenei Napok esemé­nyei: a Békéscsabai Szimfo­nikus Zenekar, a Budapesti Egyetemi Énekkar, valamint a Magyar Állami Operaház művészeinek közreműködé­sével Dvorák híres oratóriu­mát, a Stabat Matert hall­hatták az érdeklődők. Ve­zényelt: Gál Tamás. (k. k.) Budapestre érkezett Sütő András Sütő András, romániai magyar író, a Magyarok Világ- szövetségének tiszteletbeli elnöke vasárnap reggel f{ew Yorkból Budapestre érkezett. A Ferihegyi repülőtéren ba­rátai, tisztelői fogadták. Sütő András megérkezésekor az MTI és a Magyar Rá­dió munkatársának elmondta: viszonylag jól érzi magát. Három hónapot töltött az Egyesült' Államokban, ahol a marosvásárhelyi véres események közben megsérült sze­mét műtötték meg. E beavatkozás eredményeként a sze­me tovább él, de nem lát, mivel a retina nem tapadt meg. Az orvosok felvetették egy újabb műtét lehetősé­gét, ezért egy éven belül visszatér Bostonba. Szemműtétje után találkozott Bush elnök egyik tanács­adójával, valamint kanadai képviselőkkel, akik közül né- hányan nemrég tértek vissza Romániából. A velük foly­tatott beszélgetés során azt tapasztalta, hogy immár kez­dik világosan látni a romániai magyar kisebbség hely­zetét, jogai gyakorlásáért folytatott küzdelmét. Ügy íté­lik meg: az emberi jogok gyakorlása elképzelhetetlen a kisebbség jogainak gyakorlása nélkül. Budapesten bordatöréseit és más sérüléseit tovább ke­zelik azok az orvosok, akik a marosvásárhelyi események után gyógyították. Ezután tér vissza Marosvásárhelyre, ahol — miként eddig is — íróként támogatja minden le­hetséges módon a romániai magyarság jogvédelmi küz­delmeit. Ezek továbbra is időszerű feladatok — hangsú­lyozta az író —, ezekből nehezen tudná kivonni magát az ember, ha azt vallja, hogy az írás nemcsak esztétika, hanem etika is, nemcsak a szépnek, hanem egy közös­ségnek az emberi szolgálata is. Miután a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnö­kévé ’ választották, megszaporodtak közéleti feladatai, amelyeknek képességei, lehetőségei szerint igyekszik ele­get tenni. Annál is inkább — mondotta —, mert egy biztató változás előtt álló időszakban vetődik fel újból az összmagyarság néhány alapvető kérdése. Többek kö­zött az, hogy miként lehetséges olyan magyar „szellemi égboltot” feihúzni, amely alatt a 15-16 milliós, részben Magyarország határain túl, elszórtan élő magyarság va­lamennyire otthonosabban érzi magát. üiitall József az MDF parlamenti frakciójának ülésén Antall József miniszterel­nök is részt vett a Magyar Demokrata Fórum parla­menti frakciója balatonal­mádi ülésének vasárnapi munkájában. A hétvégi ma­ratoni eszmecsere befejezé­seként a. miniszterelnök be­számolt külföldi útjának részleteiről, tapasztalatairól, és válaszolt a képviselők kérdéseire. Jézus Szívé-búcsú Mezőkövesden A Magyarországon 2ajló politikai, társadalmi, gazda­sági változások az egyházra is igen nagy hatással voltak, s azt nem kerülték el — mondta Paskai László bíbo­ros prímás, esztergomi ér­sek vasárnap hatalmas tö­meg előtt Mezőkövesden, a Jézus Szívé-búcsú alkalmá­ból rendezett szabadtéri mi­sén. Péntek óta érkeztek a hívők és érdeklődők itthon­ról és messzi földről, hogy részesei legyenek a vidék legnagyobb egyházi ünnepé­nek. A templomtól vasárnap délelőtt 10 órakor indult a körmenet. Tízezrek követték az oltáriszentséget, a menet élén vonuló hazai és külföl­di katolikus főpapokat, kö­zöttük Paskai Lászlót és An­tonio Mattiazzót, Pádua ér­sekét. A matyó főváros tör­. .......... •........................... \ téne lmi városrészében felál­lított hatalmas szabadtéri oltár előtt főpapok segédle­tével Paskai László pontifi­káit szentmisét. Paskai László szentbeszé­dében hangsúlyozta: a Jézus Szíve-ünnep kimagasló egy­házi jelentőségű abból a szempontból is, hogy en­gesztelési tud adni minden embernek. A Jézusba vetett hit is hozzájárult a bekövet­kezett politikai, társadalmi, gazdasági változásokhoz, Ma­gyarország megújhodásához. A mű befejezéséhez a bíbo­ros Isten áldását kérte. A mise végén ezrek imádkoz­tak közösen az országért, a határokon túl élő magyaro­kért. a szegényekért, eleset­tekért és betegekért, vala­mint azért, hogy az Isten adjon erőt az embereknek a munkához. Szakszervezeti látkép — tájkép — látlelet Manapság sokan mondják és nemcsak ellendrukkerek, de azok is, akik rokonszenveznek a „hagyományos” szakszervezettel, hogy magának köszönheti azt a hely­zetet, amiben jelenleg van. Bár több mint 3 milliós tag­sággal rendelkezik, átütő erejű munkát nem tud kifej­teni. Pedig, ha valamikor a bérből és fizetésből élők érdekvédelmére szükség volt, ma még sokkal inkább. Most, amikor nem kevés a létbizonytalanságban élők száma, s tovább folyik az elszegényedés, amikor a piac- gazdaságra való áttérés egyre nagyobb terheket jelent. Ennek tudatában beszélgetek a szakszervezet problémái­ról. kilátásairól Gácsi Péterrel, a szakszervezetek Békés ro „yei képviseletének vezetőjével. — Valóban bajban van a szakszervezet? — Bajban, vagy másképp mondva: válságban, de mindjárt azt is hozzáteszem, nem reménytelién a helyzet. Arról van szó, hogy az egész magyar társadalom nagy átalakulását kísérő esemény­sor nem hagyta, nem hagy­hatta érintetlenül a szakszer­vezeteket sem. Ez érthető, természetes következménye a történteknek. — Miben látja a válság okait? — A belső feszültségekben és a külső befolyásokban. A mozgalom vajúdásában nagy szerepet játszik a bizalmat­lanság, ami a tagok részéről is megnyilvánul, de érezhető az ágazati szakszervezetek és a szövetség közötti viszony­ban is. — Gondolom, ebben az is szerepet játszik, hogy a SZOT hosszú ideig későn lé­pett, s akkor sem ment elé­be a dolgoknak, amikor azt a párt, az MSZMP megtette. — Magam is így látom. Nem határolta el idejében magát a régi politikától, s főleg nem a régi vezetéstől, holott a tagság jó része, a józanul gondolkozók ezt el-i várták volna. Csak később. De ez már a külső okokhoz vezet, a liga és az MSZOSZ jelenlegi kapcsolatához. S ahhoz, hogy a kétféle szak- szervezet között nincs kel­lő mértékű párbeszéd, s így érződik az erőteljes érdek- képviselet hiánya a kor­mánnyal szemben. Vagyis nincs közös fellépés. — A megújulás viszont sürgős és szükséges. Miként lehetséges? (Folytatás a 3. oldalon) Gyulán, az izraelita temetőben — mint minden esztendőben — június utolsó vasárnapján megemlékeztek a fasizmus 420 gyulai áldozatáról. Ebben az évben összefogással felújították az áldozatok emlékművét, a későbbiekben a temető rendbehozatalára is sor kerül Fotó: Gál Edit \

Next

/
Thumbnails
Contents