Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-02 / 128. szám
1990. június 2., szombat o [ D siránkozás nem segit Egy csabai vállalkozó Izraelben Én a törekvő, a húzó embereket tisztelem — Ki fizette az izraeli utat? ^— Én, a saját zsebemből. — Vitt magával tolmácsot, titkárnőt, esetleg más kereskedelmi vagy műszaki szakembert, hiszen, ha jól tudom, fontos tárgyalásokat folytatott? — Csak egyedül voltam. Négy vállalkozót képviseltem, többek között a Videoton sárbogárdi üzemét is. Nem egy újdonsült kft. vezetőjéhez vagy valamelyik nagyüzem igazgatójához szóltak ezek a kérdések — ők minden bizonnyal más választ adtak volna —, hanem egy békéscsabai tv-mű- szerész kisiparosnak, Zsibri. ta Pálnak. A napokban tért haza izraeli útjáról. Ma még kevés az olyan kisiparos Békéscsabán, aki üzletkötés végett nekivág a nagyvilágnak. Zsibrita Pál mögött 20 éves kisiparosi múlt áll. Mikor elvégezte a szakmunkásképzőt, műszaki főiskolára jelentkezett. Időközben azonban megnősült. Tanulmányait a család anyagi biztonsága érdekében abbahagyta, és kisiparosként dolgozott, mint tv-műszerész. Gerendáson kezdte, évekig Magyarbánhegyesre is kijárt, majd végül Békéscsabán nyitott szervizt. Mindennap korán kezdte a munkát, és igen gyakran éjféltájt ért haza a családjához. Átlagos életút. A legtöbb kisiparos bejárta, 1980-ban egy merész gondolattal áttért. ahogy mondta, az „árutermelésre”. A váltásra egyrészt az késztette, hogy a megyeszékhelyen a tv-mű- szerészek száma emelkedett, ami behatárolta a kereseteket, ugyanakkor az üzletekben a tévéantennákból hiány mutátkozott. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva, korszerű, előszerelt antennák gyártására tért át, amelyeket bárki könnyen üzembe állíthat. Vállalkozásának ma is ez a fő profilja. Az árutermelés köre időközben tovább bővült. Zsibrita Pálnak ugyanis van egy szabadalma, mégpedig automatikus világítótestek gyártására. Közismertebben, _a k eresett árucikk neve Hold- fénylámpa, melyet fali aljzatba kell beilleszteni. Sötétedéskor elkezd világítani. Egy majdnem tragédiával végződő eset nyomán született meg a különös lámpa ötlete. Egyik barátjának a kislánya csak fénynél tudott elaludni. A szülők az asztali lámpát textíliával letakarták. hogy tompítsák az erős fényt. Reggelre azonban a textília megszenesedett, és a szoba megtelt füsttel. A Holdlámpa csak sötétben világít, fényre kialszik. Először csak néhány próbadarabot készített, melyek bekapcsoláskor szemrontóan villogtak. Később hosszú fejtörés után egy éjsz'aka jött rá a megoldásra, hogy ezt a hibát kiküszöbölje. Fontos volt ugyanis a minőségi szempontok figyelembevétele mellett, hogy a készülék kevés alkatrészből álljon, mert csak így lehet jól eladható, piacképes terméket készíteni. Ezután látott hozzá a sorozatgyártáshoz. Az üzlet bevált. A Holdlámpa országosan keresett cikk. — Külföldre hasonló rendeltetésű, de az ottani igényeknek megfelelő, szabályozható világítótest prototípusát hamarosan elkészítem — mondta, amikor Berényi úti üzletében felkerestük. — Június 7—10. között Wiener Neustadt-on tartandó Pan- nónia-vásáron mutatom be. — Mikor kezdi meg a sorozatgyártást? — Az előállításhoz szükséges fröccsöntőszerszámok közel 2 millió forintba kerülnek. Mintegy húsz üzemtől kértem ajánlatot, hogy honnan tudom a legelőnyösebb áron megrendelni ezeket a gépieket. Végül a székesfehérvári Videotonnal állapodtam meg. Az iparművésszel formaterveztetett termékek sorozatgyártását Békéscsabán valósítom meg, még ebben az évben, június végén. Számtalanszor eszembe jut azonban, érdemes-e ezt csinálni. Nem vagyok anyagias, szeretem a munkámat, de a tisztességes hasznot is szem előtt kell tartanom. — Térjünk vissza az izraeli útra. — Mindenfelé nagy érdeklődést tapasztaltam ottlétemkor Magyarország iránt. Olyan termékeket is fogok szállítani Izraelbe, amilyenekre nem is gondoltam. Érdemes kutatni a piacot. A külkereskedelmi vállalaton keresztül hamarosan 20-25 termék mintakollekcióját küldöm el az izraeli tárgyalópartnereknek. ök pedig olyan áruról küldenek kollekciót, amit jelenleg idehaza nyugat-európai országokból importálunk, de az izraeli termékek sokkal olcsóbbak, s ugyanakkor ki- fdgástalan minőségűek. Ezeket a termékeket részben Békéscsabán fqgom értékesíteni. Ugyanis nemcsak árutermeléssel, haijem kereskedelemmel is foglalkozom. Itt, a Berényi úti boltunkban a legkülönfélébb híradástechnikai cikkeket és alkatrészeket árulok. A kisipari vállalkozás mellett egy betéti társaságot is létrehoztunk. Ennek keretén belül képviselője leszek más országos cégeknek is, és forgalmazom a terméküket. Jelenleg folynak az előzetes tárgyalások. — És a jövő? — Bővítem a termékgyártóüzemet. A Lenin úton egy híradástechnikai és egy éjjel-nappal nyitva tartó csemegeüzletet szándékozunk nyitni. Remélem, az építkezést még ebben az évben sikerül befejezni. Ebben a komplexumban előrelátható-, lag 30 alkalmazott dolgozik maid. — Mi ad erőt, biztatást a vállalkozáshoz? — Kell hozzá egy kiegyensúlyozott családi háttér. Igaz, a feleségem azt mondta, úgy 20 éve, mielőtt ösz- szeházasodtunk volna; ha elveszel, ugye nem leszel maszek. Én viszont nem tudok úgy élni, hogy másoktól függjek, inkább a bizonytalan, a kockázatos utat választottam. Bíztam a képességeimben és a saját kitartásomban. — így van az új kormánnyal is, bízik benne? — Az izraeli üzletemberek elmondták, ha a magyarországi változások életképesek lesznek, akkor befektetéseiket hazánkban ugrásszerűen megnövelik. Én bízok a kormányban, hogy nagyobb teret ad a vállalkozásoknak. és csökkenti a terheket. Eddig csak bizonyos határig volt éfdemes vállalkozni. Én a vállalkozásból származó jövedelmet szinte teljes egészében újra befektetem. — Maholnap itt a nyár. Sokan az üdülést tervezgetik, hogy 'hova utazzanak, ön hol tölti a nyarat a családjával? — Idehaza. Sok a tennivalóm, ha utazom, üzleti célból utazom. Lefoglal a munka. Amit csinálok, szenvedélyből teszem. A húzó, az igyekvő embereket tisztelem, és kerülöm a sirán- kozókat. — Pedig ma szinte divattá vált a siránkozás. — A siránkozás nem segít senkin. Ha azt tettem volna, semmire sem jutok. Serédi János Antennákból 42-féle változat készül Fotó: Veress Erzsi Szövetkezeti vagyonosztás, vagy osztozkodás? Törvényen kívül a kisebbség Egyre több téesztag olvasónk keresi fel a szerkesztőséget telefonon, vagy személyesen, hogy elmondja sérelmeit, fenntartásait a szövetkezeti vagyon felosztásáról. A termelőszövetkezeti törvény legutóbbi módosítása ugyanis lehetőséget ad a vagyon 50 százalékos nevesítésére. Ám furcsa módon a legtöbb téeszben, ahol éltek a nevesítéssel, az osztásból osztozkodás lett — tisztelet a kivételnek —, kibékíthetet- lennek tűnő ellentét a vezetők és beosztottak, az aktív dolgozók és alapító tagok között. A tapasztalatok szerint még ott sem sikerült kompromisszumos megoldást találni, ahol erre különös figyelmet fordított a szövetkezet szakgárdája. De meglepő híreket hoznak olvasóink arról is, hogy sorsdöntő kérdésekben a f ogyasztási, ipari, mezőgazdasági szövetkezetek közgyűlési határozatai meg- kérdőjelezhetők. Sok esetben a tagság a levezető elnökök „játékszereként” maga sem tudja, mire voksol. Állítólag a közel 500-600 fős közgyűléseken. általában nyílt szavazással döntenek a vagyonfelosztásról, s szinte ellenőrizhetetlen a szavazatszámlálás, illetve az elkészült jegyzőkönyvek hitelessége. A szövetkezetek felügyeleti jogkörével kapcsolatos problémákról, a bár törvényes, de sok esetben gyors és áttekinthetetlen vagyonnevesítésekről, a különböző jogi társaságok — kft., rt. — alapításáról, az úgynevezett vagyonátmentéseknek nevezhető akciók törvényességéről, illetve törvénytelenségéről dr. Tóth Tamás, megyei főügyészhelyettessel beszélgettünk. Törvényességi felügyelet nélkül —. Évtizedekig a megyei tanácsok jogköre és feladata volt a termelő- és egyéb szövetkezetek, az állami gazdaságok, egyáltalán a gazdálkodók törvényességi felügyelete. Január elsejétől az ő jogkörük megszűnt, a cégbíróságoké lenne a feladat. A megyében viszont mindössze két cégbíró van, képtelenek ellátni még a • felügyeletet is. Ahhoz, hogy az elvárásoknak a cégbíróság meg tudjon felelni, legalább egy 40 fős megyei osztályra lenne szükség — próbálja . a megyei főügyészhelyettes néhány mondatban érzékeltetni az utóbbi hónapok gyors törvénykezéséből fakadó hiányosságokat. Egy tájékozatlan állampolgár légüres térben találja magát, ha érvényt akar szerezni igazának, vagy csupán bizonyosságot arra vonatkozóan, hogy a közvetlen környezetét érintő gazdasági egységek átalakulása jogszerű, avagy sem. — Ez sajnos való igaz. De vákuumban mozgunk mi is, mint ügyészség. Általános törvényességi felügyeleti jogkörünk van, de kifejezetten a gazdálkodó szerveket nem ellenőrizhetjük. Ha mégis bejelentés érkezik hozzánk a megyei főügyészségre a lakosság részéről, nem zárkózhatunk el. Általános jogkörünkből adódóan kötelességünk foglalkozni az üggyel. Persze, az már más kérdés, ha most hirtelen mindenki hozzánk fordulna, egyszerűen belefulladnánk a munkába — vélekedik dr. Tóth Tamás. Szabad a gazda Egyébként a főügyészhelyettes véleménye szerint a lehető legsürgősebben, jogszabályi rendelkezést, kellene hozni, a gazdálkodó szervezetek, az önálló jogi társaságok törvényességi felügyeletének működési mechanizmusáról és intézményrendszerérői. Viszont addig, amíg ilyen zűrzavaros a helyzet és az egyes gazdasági törvények közötti „kiskapukon”, „réseken” egymás után surranhatnak át az ügyeskedők és a nyerészkedők, egyik napról a másikra kellene intézkedni, megakadályozni azt, hogy bárki bevethesse horgát a zavaros vízbe. — A ikapkodó jogalkotás átfedetlen területei azonnal lefedhetők, rendet lehetne teremteni. Például, ha az új Parlament rövid időn belül döntene arról, hogy nevesí- tetten kerüljön ügyészségi hatáskörbe a gazdálkodók törvényességi felügyelete mindaddig, amíg a gazdasági törvényeink joghézagok miatt visszaélésekre adnak lehetőséget. S ezt a közvélemény előtt ismertté kell tenni. Hiszen ez esetben az ügyészségnek már joga lenne arra is, hogy például a termelőszövetkezetek szabálytalan, törvénysértő belső rendelkezéseinek megsemmisítése érdekében eljárást kezdeményezzen a cégbíróságnál. S ezt a kérdést — még egyszer hangsúlyozom — hetek alatt meg lehetne oldani, s nem kellene hónapokat várni, amíg a törvényességi felügyelet új intézményrendszere kiépül. Én, személy szerint különösen veszélyesnek tartom a termelőszövetkezeti vagyon jelenlegi nevesítési folyamatát, a különböző átmentési akciókat. Tudniillik amíg a társasági törvény biztosítja a kisebbségben lévő tagok véleményének védelmét azzal, hogy jogorvoslattal élhetnek a bíróságnál, addig a termelőszövetkezeti törvényből ez a passzus hiányzik. A főügyészhelyettes véleménye szerint a termelőszövetkezeti vagyon, mint kollektív vagyon, sajátos helyzetben van. Hiszen, míg az ipari vállalatok privatizációját az állami vagyonügynökségen keresztül szabálytalanság esetén meg lehet vétózni, addig az agrárszférában, úgy tűnik, szabad a gazda. Egyszerűen maga a közvélemény nincs tisztában azzal, mi is történik a szövetkezeti szektorban, milyen részvénytársaságokba, kft.- kbe megy . át a közös vagyon egy része apportként, illetve a bizonytalan értékű mérlegszerinti vagyonból ki részesedik jogosan, s ki nem. Sajnos, a tapasztalatok szerint igen komoly aránytalanságok fordulhatnak elő. Akár a fél téeszt is elviheti az elnök. Félő, hogy pillanatok alatt a szövetkezeti szektorban úgy átrendeződnek a viszonyok, hogy mire az új törvények megjelennek, nem lesz mit privatizálni. II hihetetlen is hiteles? — Sajnos az is igaz, hogy a közgyűlések jegyzőkönyvének hitelességét nagyon nehéz megkérdőjelezni. Csak akkor vonható kétségbe, ha az ellenkezője bizonyítható. Valamikor, egy-egy közgyűlésen jelen volt a felügyeleti jSzerv — a megyei tanács — illetékese, részt vett a helyi Teszöv küldötte. Ma azonban senki. A cégbíróságnak arra nincs embere, hogy jelen tudjon lenni a különböző döntést hozó vállalati fórumok összejövetelein. De a helyi parlamenti pártok képviselőinek sincs joguk ahhoz, hogy akár megfigyelőként ott legyenek — magyarázza a megyei főügyészhelyettes. Egyébként, ha az ügyészségre olyan bejelentés érkezik, amelyik például a szövetkezeti közgyűlés jegyzőkönyvének felülvizsgálatát igényli, akkor legfeljebb a formai fogyatékosságokban kereshető hiba. De mint dr. Tóth Tamás elmondta, volt már olyan eset, amikor például a jegyzőkönyvben leírt .dolgok a szövetkezet belső szabályzatának mondtak ellent. Tehát hiteltelennek lehetett minősíteni, illetve a közgyűlési határozat megsemmisítését lehetett kérni. Sajnos azonban egyelőre a magyar gazdaságban a nem tisztességes játékosok kontroll nélkül hazárdírozhatnak a többség rovására az állam, vagy egy-egy közösség va- gyonával, sőt. .. De vajon még meddig? Rákóczi Gabriella
