Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-02 / 128. szám
1990. Juntos 2., szombat NÉPÚJSÁG Nyilatkozat a trianoni békeszerződés aláírásának 70. évfordulója alkalmából A parlamenti pártok országgyűlési frakciói csütörtökön elfogadták az alábbi nyilatkozatot: Hetven éve kötötték meg a trianoni békeszerződést, amely — miközben korábbi sérelmeket kívánt orvosolni — tragikusan sújtotta a magyarság egészét, a történelmi Magyarország szétdarabolását jelentette. Igazságtalanságát kiemelkedő európai politikusok, írók és a népek milliói állapították meg. Egyben szembeállította térségünk egymásra utalt népeit és a szabad együttműködés helyett az ellenségeskedés terheit zúdította az itt élő nemzetekre. Az évforduló alkalmából a magyar Országgyűlésben képviselt pártok szükségesnek tartják kijelenteni, hogy a közép- és kelet-európai demokráciák megszületése most a történelmi megbékélés, az együttes felemelkedés és egy új európai rend létrejöttének esélyét hordozza magában. Ennek valóra váltása azonban térségünk demokratikus erőinek közös felelőssége. E felelősség tudatában az Országgyűlésben képviselt pártok megerősítik, hogy a létrejött határokat igazságos vagy igazságtalan mivoltuktól függetlenül a jelenlegi európai stabilitást meghatározó realitásnak tekintik. Emlékezve Magyarországnak a helsinki záróokmányban aláírt kötelezettségvállalására, megerősítik a határok erőszakos megváltoztatásának a tilalmát. Ugyanakkor hazánk elvárja a határainkon túli má- gyarsággal szemben az egyéni és kollektív kisebbségi jogok teljes körű biztosítását. Az aláíró pártok olyan világ mellett kötelezik el magukat, amelyben államhatárok elvesztik korlátozó jelentőségüket, megvalósul a népek és nemzetek, a kisebbségek és anyanemzetek, országok és polgáraik közötti kapcsolat szabadsága. Felhívjuk hazánk lakosait, tartózkodjanak a megfontolatlan demonstrációktól, amelyekkel a legtöbbet a kisebbségi sorban lévő magyarság érdekeinek ártanak. Az évforduló kapcsán elítélünk minden olyan megnyit- 4 vánulást, amely alkalmas szélsőséges érzelmek szítására, sérti más népek önérzetét, nem számol a jelen adottságaival és a jövő követelményeivel. Budapest, 1990. május 31. Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazda- és Polgári Párt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége Washington Nincs haladás a német kérdésben Mihail Gorbacsov és George Bush az asztalon átnyúlva Ud vözli egymást a tárgyalások megkezdése 'előtt A Szovjetunió valójában, nem tett igazán új javaslatokat a német kérdésben — jelentették pénteken, washingtoni kormányforrásokra hivatkozva, amerikai lapok és rádióállomások. Mihail Gorbacsov célzott csütörtökön a sajtó előtt és fehérházi pohárköszöntőjében arra, hogy a várakozásokon túlmenő, nagyobb eredmények várhatók a találkozótól. Bush elnök ugyanakkor megerősítette, hogy szovjet részről új elemeket hoztak a német kérdésről folytatott tárgyaló-, sokba. Az éjjeli órákban azonban amerikai részről lehűtötték a várakozásokat. A tájékoztatás szerint, a Szovjetunió változatlanul ellenzi az egyesült Németország NA- TO-tagságát, s megújította azt a korábbi javaslatát, hogy alakítsák ki az európai biztonság új kereteit a helsinki folyamat 35 országának bekapcsolásával, ülésezzék évente, államfői szinten, a „nagyobb európai tanács”, amely magában foglalja a Szovjetuniót és az Egyesült Államokat is. Washington ellenzi, hogy a NATO katonai szerepét az európai biztonsági és együttműködési értekezlet vegye át. Amerikai vélemények szerint, az a bejelentés, hogy a szovjet és az amerikai külügyminisztert bízták meg a kérdés további vizsgálatával, önmagában nem jelent haladást. Mihail. Gorbacsov pénteken. az amerikai törvényhozás vezetőivel tárgyalt a szovjet nagykövetségen. A szovjet államfő ezt követően újabb megbeszélést tartott George Bush elnökkel. A két államfő helyi idő szerint, késő délután írta alá a Fehér Házban a csúcstalálkozó dokumentumait: különböző, már ismert fegyverzetkorlátozási megállapodásokat, .valamint a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését szolgáló egyezményeket. A BAGOLY HATÉKONYABB A ROVARIRTÓ SZEREKNÉL Nurdiahan Sarker, a dac- cai egyetem tanára azt állítja, hogy egy bagoly évente 3 ezer dollár értékű rizst tud megóvni a rovaroktól, és ezért ez a madár többet ér a rovarirtó szereknél. A tudós szerint egy bagoly naponta két patkányt eszik meg. és egy egész raj rovart pusztít el. Azt ajánlja a földműveseknek, parcelláikon botokra erősítsenek agyagedényeket, így tegyék lehetővé a baglyoknak, hogy fészket rakjanak. A mező- gazdasági szakértők szerint Bangladesben a patkányok és a rágcsálók évente 100 millió tonna rizst és különféle gabonát falnak fel. EMBEREK SZÁZAIT ÖLIK MEG A TIGRISEK Banglades Sanderbern nevű partvidékén a tigrisek ebben a hónapban már 15 embert megöltek és tízet megsebesítettek. Ugyanebben a körzetben ezek a vadállatok tavaly 200 embert téptek szét. Az országban egyébként 1982 óta tilos vadászni a bengáli tigrisekre. Orvvadászok azonban sok tigrist megöltek, s a bőrüket Szingapúrba csempészik, ahol 1600 dollárért adják el. KISEBBEDIK A NAP Kínai tudósok bejelentették, hogy a Nap egyre kisebb lesz. Hozzáfűzték, hogy minden 100 évben átmérője 150 kilométerrel kisebbedik. A tudomány még nem tudja megállapítani ennek okát, de a kisebbedés miatt, a Nap nagy mennyiségű energiát sugároz, amely kihatással lesz a Föld éghajlatára'. TÖMEGVEREKEDÉS KÉT PÁPUA TÖRZS TAGJAI KÖZÖTT Pápua Üj-Guineában két törzs békét akart kötni, ez azonban nem sikerült, és tömegverekedés tört ki. Azon kaDtak össze, hogyan szolgálják fel az ételeket. A verekedésben mintegy kétezer ember vett részt, öt ember életét vesztette, és sokan megsérültek. A törzsek4 között ezután több napig tartott a harc, majd fegyverszünetet kötöttek. ÍRÁSTUDATLANSÁG ELLENI HARC IRÁNBAN Az iráni hatóságok remélik. hogy egy év alatt 5,8 millió 10-35 évest sikerül megtanítani írni és olvasni. Az elmúlt évtizedben az országban négymillió ember lett írástudó. Az elkövetkező akcióra 290 millió dollárt fordítanak. Főleg falvakban szerveznek tanfolyamokat. Iránnak 55 millió lakosa van, és a számítások szerint egyhármaduk írástudatlan. HETVENNYOLC MILLIÓ DOLLAR EGY RENOIR-KEPÉRT Csak néhány nap múlt el azóta, hogy New Yorkban, a Christie árverési csarnokban rekordáron, 32,5 millió dollárért eladták Van Gogh Dr. Gachet portréja című festményét. A közelmúltban Renoir Le moulin de le Galette (Népünnepély egy párizsi kertben) cimű festményét 78,1 millió dollárért adták el. Ez az eddigi második legmagasabb ár egy művészi alkotásért. Mindkét festményt Rydel Satto japán iparmágnás vette meg. ö annak idején, amikor a kőolaj Ara nagyot ugrott a világpiacon, kénytelen volt sok művészeti tárgyat eladni gyűjteményéből, hogy megmentse gvárait,. de most, úgy látszik, újra van elég pénze festmények vásárlására. POLAROID FÉNYKÉPEZŐGÉP RUBELÉRT Az amerikai Polaroid cég üzletet nyitott Moszkvában. Gyorsfelvételeket készítő fényképezőgépeket fog árusítani rubelért. Ezeket a’ Szovjetunióban fogják ösz- szeállítani. A becslések szerint az első évben 10 ezer fényképezőgépet adnak el, darabját 250 rubelért (405 dollár). A moszkvaiak eddig csak külföldi valutáért vásárolhattak ilyen fényképezőgépeket. Legyen vagy ne legyen? Vélemények, elképzelések a Varséi Szerződés jövőjéről VARSÖ Lengyelország a VSZ-t és a NATO-t is a jelenlegi európai katonai egyensúly és biztonság, a határok sérthetetlensége garanciájának tekinti. A lengyel külpolitika nem tartja egyelőre időszerűnek sem a két katonai tömb felszámolását, sem pedig Lengyelország kiválását a Varsói Szerződésből. Szorgalmazza ugyanakkor a VSZ reformját, politikai. konzultatív jellegének erősítését. Varsó kezdettől az egységes Németország NATO-tagsága mellett foglal állást. Lengyelország mindaddig óvatos véleményt fog képviselni a VSZ és a területén állomásozó szovjet egységek kérdésében — ez utóbbi vonatkozásban csak fokozatos csökkentést, és nem teljes kivonást szorgalmaz —. amíg úgy vélekedik, -hogy nem teljesen tisztázott nyugati határainak végleges, nemzetközi jogi érvényű garantálása az egységes német állam által. Egyébként azt követően is elég kényes stratégiai helyzetben lesz Németország és a Szovjetunió szomszédjaként.-így érthető, hogy egyre több lengyel politikai erő — a miniszterelnök is — követeli a lengyel hadsereg megerősítését, korszerűsítését. a katonai kiadások növelését. Mostanában sok bírálat érte az egy éve kidolgozott lengyel védelmi doktrínát. amiért az csak nyugati irányból lehetséges támadással számolt. SZÓFIA: Bulgáriában nemcsak a kormányzó szocialista párt, de az ellenzék sem szorgalmazza a Varsói Szerződés szervezetéből való kilépést, s csaknem bizonyos, hogy a június 10-én és 17-én tartandó parlamenti választások után hivatalba lépő új szófiai kormány sem hirdeti meg a VSZ felmondását. Szófiában ezt elsősorban az ország földrajzi elhelyezkedésével, mindenekelőtt azzal magyarázzák, hogy Bulgária a NATO úgynevezett déli szárnyának országaival, Görögországgal . és Törökországgal határos. Bulgária néhány évvel ezelőtt, Görögországgal egyfajta megnemtámadási szerződést kötött, amelyben kötelezettséget vállaltak egyebek között arra, hogy területüket nem engedik felhasználni a másik ország elleni ellenséges cselekményekre vagy fenyegetésre. Törökországgal viszont annyira rossz a viszony, hogy nem ritkán lövések is eldördülnek a két ország tengeri határán. A hatalmon lévő Bolgár Szocialista Párt szerint, egy korszerűsített, egyenjogú partneri viszonyokra épülő, Varsói Szerződésre van szükség, amely az európai biztonsági rendszerbe ágyazva működne. A bolgár ellenzék egyetért ezzel, s — áprilisban közzétett választási platformja szerint — a kormánypárthoz hasonlóan, a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű felosztása mellett van. PR AGA: Az új csehszlovák vezetés kezdettől fogva a reálpolitika alapján közelíti meg a Varsói Szerződés problémakörét. Jiri Dienstbier külügyminiszter és Miroslav Vacek védelmi miniszter különböző megfogalmazásban, de egyaránt azt hangoztatja, hogy Csehszlovákia nem kíván kilépni a keleti katonai blokkból. A Varsói Szerződés, Prága véleménye szerint, a NATO-val együtt hasznos tényező lehet az európai biztonsági rendszer kiépítésében, illetve a helsinki folyamat intézményesítésében. A - csehszlovák vezetés véleménye szerint akárcsak a NATO-riak, a Varsói Szerződésnek is a politikai jellegét é^ szerepét kellene erősíteni, lépésről lépésre visszaszorítva katonai tömb jellegüket. Prága az európai biztonsági szerződésre, illetve az európai biztonsági bizottságra vonatkozó indítványában stabilizáló tényezőként fontos szerepet szán mindkét tömörülésnek, így a Varsói Szerződésnek is. A VSZ júniusi csúcstalálkozó^ ján a csehszlovák vezetés e megfontolásoktól motiválva kívánja előterjeszteni az Európa Tanácsban már Václav Havel által ismertetett európai biztonsági javaslatát. BUKAREST: Románia fenntartja szövetségi viszonyát a Varsói Szerződésen belül. Változatlanul arra törekszik, hogy a két védelmi szövetség egyidejűleg szűnjön meg. Amíg ez nem következik be, addig a biztonsági szempontok figyelembevételével a tagság fenntartása mellett száll síkra. Eddig nem vetődött fel, hogy kilépjen a szövetségből. A jelenlegi bu* karesti álláspont szerint a Varsói Szerződésnek a jövőben sokkal inkább a politikai együttműködést kell előtérbe helyeznie, mint korábban, amikor a szervezetben a katonai együttműködés jellege domborodott ki. A diktatúra megbuktatását követő időszakban több dokumentum leszögezte: „Románia tiszteletben tartja nemzetközi kötelezettségeit, elsősorban a Varsói Szerződésből és a helsinki egyezményekből fakadókat. BUDAPEST: Magyarország nem szabad akaratából választotta a VSZ-tagságot — mondta Jeszenszky Géza külügyminiszter, s kétségesnek nevezte azt. hogy volt-e valaha a szervezetnek pozitív szerepe. A magyar kormány tisztában van azzal, hogy a VSZ olyan többoldalú szerződés, amit egyoldalúan nem lehet felbontani. Így Magyarország minden partnerrel tárgyalni fog, például a többoldalú garanciákról, amelyekre a VSZ felbomlása után a kis országoknak nagy szükségük van. A megoldást’ jelentheti az Európai Biztonsági Tanács létrejötte, ahogyan azt Sevardnadze szovjet külügyminiszter javasolta. MOSZKVA: A Szovjet vezetés nem számol a Varsói Szerződés rövid távú megszűnésével, s nem ejti kétségbe egyes tagországok kilépési szándéka sem, még ha érződik is bizonyos aggodalom a nyilatkozatok mögött. Mind gyakoribb vélemény, hogy megszűnőben vannak, vagy már meg is szűntek azok az okok, amelyek miatt 1955-ben létrejött a „szocialista” országok védelmi szervezete. Moszkva ma elsősorban azzal érvel .a VSZ fennmaradása mellett, hogy a szervezet feloszlása egycsapásra a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások megszakadását eredményezné. A Szovjetuniót VSZ-ügy- ben leginkább az egységes Németországgal összefüggő kérdések nyugtalanítják. Egyelőre megingathatatlan az az álláspont, hogy Németország nem lehet a NATO tagja, mert ez felborítaná az európai egyensúlyt. A lehetséges megoldások egyike egy szokatlan képlet megvalósulása lehetne: azaz Németország mind a NATO, mind a VSZ tagja lenne. A kulcsszó mindezen kérdések kapcsán az új európai biztonsági rendszer megteremtése, amely fölöslegessé tenné a tömbök fennmaradását. A nagyhatalmi nimbuszában megtépázott Szovjetunió számára fontos lehet' összetartani — amíg csak lehet — a Varsói Szerződést, s így megőrizni ideig-óráig még a korábbi szövetségi rendszer formai továbbélésének látszatát. BERLIN: f — Az NDK szempontjából egyelőre nem téma a Varsói Szerződés felbomlása, illetve a szövetségi rendszerből való kilépés — annál is kevésbé. mivel a jelenlegi kormányzat sem kívánja a katonai erőegyensúly felbomlását az e""i''ai földrészen — nyilatkozta Rainer Eppel- mann, leszerelési és védelmi miniszter. Értésre adta, hogy a maga részéről szívből támogatja a magyar Ország- gyűlés szerdai ülésén elhangzottaknak azt a részét, amelyben megállapítást nyert: Magyarország perspektivikus célja, hogy egy össz-európai biztonsági rendszer részévé váljon, illetve, hogy ertnek érdekében szükségesnek tartja a nemzetközi szerződések és kétoldalú megállapodások felülvizsgálatát, valamint nemzetközi jogi garanciák kidolgozását. Kívánatos fenti gondolatok olyan, koncepciózus megfogalmazása és rögzítése, hogy azok elősegítsék a német egyesülés folyamatát. A védelmi miniszter szorgalmazta, hogy a magyar Parlament Külügyi Bizottságában elhangzottakkal össze-' függő elképzelések, kérdések és problémák kerüljenek terítékre mind a Varsói Szerződés tagállamainak csúcs- , találkozóján (PTT), mind pedig a VSZ védelmi minisztereinek júniusi találkozóján. Célszerű lenne — véli Rainer Eppelmann —, hogy bármely tagállam csakis a partnerekkel folytatott konzultáció után döntsön a tagságát érintő kérdésben.
