Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-21 / 144. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP » 1990. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 144. SZÁM Búzatermés lesz bőven, a pénz viszont „hiánycikk” Aratás előtti helyzetkép Békésben Néhány Békés megyei ter­melőszövetkezetben már el­kezdődött az őszi árpa be­takarítása. Az előzetes in­formációk szerint ez évben nem 1/esz problémamentes az aratás. Állítólag az ország néhány térségében — a szo­kásosnál is aggasztóbb pénz­ügyi problémák mellett —, óriási gondot jelent a kom­bájnpark elöregedése ég a szállítójárművek szűk ke­resztmetszete. Emialtt való­színűleg néhány nappal megnyúlik a betakarítás idő­tartama, s a szemveszteség mértéke is nagyobb lehet. Ez pedig nemcsak a terme­lőnek, hanem az országnak is kiesést okoz. Minimális aszálykár — Mi újság a Békés me­gyei mezőgazdasági nagy­üzemeknél? Van-e olyan szö­vetkezet, ahol betakarítási gondok jelentkezhetnek? — kérdeztük Győrfi Károlyt, a megyei érdekképviselet tit­kárát. — Technikai gondokról Békés megyében nem be­szélhetünk. Gyakorlatilag be­vetésre készen áll a szövet­kezetek és gazdaságok kom­bájn- és szállítóparkja egy­aránt. A szárítóüzemek és a tárolóhelyek mindenhol fo­gadni tudják az új termést. Sőt, szó van arról is, hogy a viharsarki üzemek a be­takarítás után átmennek Arad megyébe dolgozni. A pillanatnyi tárgyalások alap­ján — amelynek anyagi el­számolását a megyei Ágro- ker bonyolítaná — búzában vagy más termékben ellen­tételeznék a munkát. Állí­tólag a szomszédos Arad megyében is igen jó termés mutatkozik. — És milyen termésered­mény várható a megyében? Tudniillik. az ország néhány térségében, így például Jász- Nagykun-Szolnok megyében rendkívül súlyos aszályká­rokról érkeznek hírek. — Nálunk szerencsére az aszály csak foltokban, né­hány száz hektár területen jelentkezett. Példaként em­líteném Tótkomlós kopáncsi részét és Gyomeendrőd— EcsegfalVa térségének nyu­gati felét. Ennek ellenére az előzetes határszemlék alap­ján az eredmények bizta­tóak, néhány helyen kima­gasló rekordtermésre számí­tanak. Elhamarkodottan ugyan nem szeretnék szá­mokat mondani, de valószí­nűsíthető. hogy üzemi átlag­ban 4,5-5 tonna közötti ered­mények lesznek. Pénzforgalmi sokk? — Soha ennyire tragikus méretű nem volt a mező- gazdasági üzemek pénzügyi gondja. A pénzintézeti sor- banállások miatt a „jók”, a „rosszak” egyaránt likvi­ditási gondokkal küszköd­nek. E meglehetősen akut hazai pénzforgalmon a vál­tó alkalmazása sem képes érdemlegesen segíteni. — Továbbra is probléma a váltó leszámítolási rend­szere. s emiatt bármilyen széles körben használják, lehetetlen helyzetbe hozza a termelőket. Hiszen például a gabonaforgalmi vállalat vál­tóját. csak a váltót kibocsá­tó. tehát ez esetben a GMV számlakezelő bankja, az OKHB számolja He. S azok az üzemek, akik más pénz­intézeteknek tartoznak, a GMV-váltóval aligha érnek valamit. De értesüléseim szerint a gabonaforgalmi vállalát hitelezése körül is gondok vannak. A szegények kiszolgáltatottak — Tavaly éppen a Békés megyei termelőszövetkezetek kezdeményezéseként került sor az első „szocialista” aratósztrájkra. Vajon ez év­ben szándékoznak-e hasonló megmozdulást szervezni? — Voltak elképzeléseink, de végül is úgy döntöttünk, ha az ellenzék adott 100 na­pot a kormánynal^akkor mi is megadjuk ezt a sanszot. Nagyon reméljük, hogy ér­vényesülni fog végre a jó­zan ész, s mindenki számá­ra nyilvánvalóvá válik, hogy a mezőgazdaság termelői árai oly mértékben nyomot­tak, hogy az már az egy­szerű újratermelést is kér­désessé teszi. — A megye termelőszö­vetkezetei eladóként pilla­natnyilag nincsenek rossz pozícióban, hiszen már nem­csak a GMV-nek, hanem a békéscsabai gabonaegyesülé­sen keresztül az Agrimpex- nek, de más kereskedelmi cégeknek is eladhatják ter­mékeiket. —. Ez érződik is, hiszen a gabonaforgalmi jóval keve­sebb szerződést tudott ez év­ben kötni búzára, mint ko­rábban. Lehet, hogy ez egy­fajta szerencse is részükre, hiszen ezt a mennyiséget ki tudják majd fizetni a ter­melőknek. A gabonaegyesü­lés keretében egyébként 55 ezer tonna étkezési búza ke­rül értékesítésre a megyé­ből, 120 dolláros alapáron. Egy része a Szovjetunióba megy a szabad dollárértéke­sítés keretében, míg a má­sik része nyugati exportra. Mivel azonban az Agrimpex a jóval magasabb árat a IV. negyedévben tudja fizet­ni, csak azok a mezőgazda- sági üzemek tudtak élhi a piac adta lehetőséggel, akik­nek nincs szükségük azon­nal a pénzre. * * * Nem lesz könnyű útja a gabonának az idén a föl- • dekről a tárolókig, a feldol­gozókig — ez derült ki a Földművelődésügyi Minisz­tériumban tegnap délelőtt azon a sajtótájékoztatón is, ahol a gabonabetakarítás került terítékre. Az értéke­sítésről elmondták, hogy az államközi szerződések 630 ezer tonna áru szállítására vonatkoznak, a magánjogi szerződések azonban még nem születtek meg, ugyanis folytatódnak az árviták. Ki­derült az is, hogy a magyar fél a szovjet gabonaexportot magánjogi szerződéssel mindaddig nem hagyja jó­vá, amíg az illetékes külke­reskedelmi vállalat tárgya­lásai a kőolajimportról nem fejeződnek be. Megerősítést nyert az a tény, hogy a kor­mány a gabona úgynevezett centrumában — a költség- vetési nehézségek miatt is — az eddigiek szerint nem ter­vez változást. A sajtótájékoztatón él­hangzott gabonaipari véle­mény szerint megeshet, hogy nem tudják átvenni a ter­mést. Az iparnak ugyanis alig 8 százalékos nyeresége van a feldolgozáson és leg­alább 15 miiilliárd forint hi­telre lenne szükség a fel­vásárláshoz. A Magyar Nemzeti Bank képviseletében Doros Béláné ügyvezető igazgató arról tá­jékoztatott, hogy a felvásár­lási váltó intézménye az idén is fennmaradt, a III. ne­gyedévben 20 milliárd forin­tot szánnak erre a célra, hat mezőgazdasági ágazatban. A keret mintegy harmadával nagyobb az elmúlt év azo­nos időszakához képest. Rákóczi Gabriella .«Szünidei bőtermő” — Újkígyóson Fotó: veress Erzsi Hatvanegy tanár megérkezett Amerikából Békéscsaba és Szeghalom a Békehadtest „célpontjai” Ha Békehadtest, akkor az Békés megyében is érdekes, hiszen ahogyan Bush elnök 1989. júliusi beszédében, a Budapesti Közgazdasági Egyetemen bejelentette, az amerikai Peace Corps tag­jait „bevetik” Magyarorszá­gon (és nem csak Budapes­ten, hanem mind a tizenki­lenc megyében), hogy segít­sék a hazai nyelvoktatást. A John F. Kennedy által 1961- ben alapított kormányintéz­mény tagjai korábban a fej­lődő országokban teljesítet­ték szolgálatot, elsősorban az oktatás és az egészség­ügy területén. Európába most jönnek először: az ön­kéntesek első csoportját, a hatvanegy hozzánk induló nyelvtanárt a hét végén bú­csúztatta el az elnök. A Népújság március 30-ai számában beszámoltunk ar­ról, hogy a Művelődési Mi­nisztérium által közzétett feltételeknek megfelelően (megyeközpontok és nagyobb városok előnyben, ahol már évek óta folyik angol nyel­vű oktatás és ahol lehetőség van nyelvi központok kiala­kítására, tanárok továbbkép­zésére) a Békéscsabai 1. Számú Általános Iskola, a Rózsa Ferenc Gimnázium és a szeghalmi Péter András Gimnázium pályázott az amerikai angoltanárok segít­ségére. Később megtudtuk, hogy a békéscsabai főiskola is. Mielőtt a követségtől kér­tünk volna tájékoztatást, hogy vajon a Békehadtest (az utóbbi időben egyre gyakrabban Békeszolgálat, bár az eredeti angol név nem változott) első csoport­(Folytatás a 3. oldalon) Antall József miniszterelnök Egymillió adózó nem adózott — 0 „felső tízezerben” az évi átlagjövedelem megközelítette az 1,5 millió forintot az NSZK-ban Júliusban a magyar kor­mány az Országgyűlés elé terjeszti azt a csomagtervét, amely a gazdaságot bénító kölcsönös adósságok, a hite­lezői „sorbanálások” prob­lémájának rendezését céloz­za. Egyebek között ez is el­hangzott azokon a fontos megbeszéléseken, amelyeket az NSZK-belli látogatáson tartózkodó Antall József mi­niszterelnök szerdán folyta­tott vezető nyugatnémet üz­letemberekkel, bankszakem­berekkel. A négypontos program el­ső i. ézkedéseként banki jó­váírással kölcsönösen ki­egyenlítenék a magyar gaz­dálkodók közötti tartozáso­kat. A számítások szerint ezután mintegy 30-40, to­vábbra is eladósodott nagy­vállalat maradna: főként olyanok, amelyek eddig a keleti piacra szállítottak, és most nem képesek önmaguk megújítására, helyzetük ren­dezésére. A terv szerint csődeljárást kezdeményeznek ellenük, felszámolják eze­ket, ám nem a teljes meg­szüntetés a cél, hanem ré­szedként — üzemegységen­ként — eladják, illetve bér­be adják ezeket a cégeket, vagy lízingelik termelési eszközeiket. A program harmadik pont­ja 600-700 olyan kis- és kö­zépvállalattal számol, amely az intézkedések következté­ben átmeneti finanszírozási nehézségekkel állna majd szerbbe. Ezeket a gazdálko­dókat három-négy hónapos banki segélyben részesítik. Végül külön programot ké­szít a kormány arra, hogy miként akadályozzák meg a sorbanállás újratermelődé­sét. Matolcsy György, a gaz­dasági kormányintézkedések koordinálását végző minisz­terelnökségi államtitkár azt is elmondta a német tárgya­lópartnerek érdeklődésére, hogy a kormány még a mos­tani, sürgős cselekvési prog­ramja részeként jelentős, forrásokkal rendelkező kü­lön alapot kíván létrehozni a munkanélküliség hatásai­nak enyhítésére. Ehhez fel­használja majd más orszá­gok tapasztalatait is. Ennek kapcsán megjegyez­te, egy „sajátos magyar po­litikai tévedés” volt olyan vállalati önkormányzatokat létrehozni, amelyek inkább bért emeltek, mintsem be­fektettek volna. Kijelentette, hogy jövő ja­nuártól az állami vállalatok új közösségi tulajdonba mennek át: tulajdonosaik nyugdíjalapok és -pénztárak, holdingtársaságok és önkor­mányzatok lesznek. Antall József ezeket az elképzeléseket így összegez­te: — A privatizáció ellőtt éppen az állami beavatko­zást kell fokozni. Mindehhez ki kell épülnie a független bankrendszernek és az iga­zi munkavállalói érdekkép­viseletnek, a szakszerveze­teknek is, s e független ér­dekérvényesítő rendszer megteremtésében a kor­mánynak is részt kell vál­lalnia. Tavalyi jövedelmük alap­ján egymillió 96 ezer ma­gánszemély adott adóbeval­lást és 3 millió 492 ezer kü­lönböző munkahelyeken dol­gozó alkalmazott tett nyilat­kozatot jövedelméről a mun­káltatójánál. Az adóbeval­lások összesített adatai alap­ján az 1989. évi személyi jö­vedelemadó összege több mint 89 milliárd forint volt, az 1988. évi SZJA összegé­nél 18,5 százalékkal maga­sabb. Tavaly az adózó ál­lampolgárok egy főre jutó éves átlagjövedelme megha­ladta a 133 ezer forintot; ami 23 százalékos emelke­dést jelent 1988-hoz képest — összegezte az adóbevallá­sok tapasztalatait Sütő De­zső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke az intézmény szerdai sajtó- tájékoztatóján. Mint az APEH elnöke ki­fejtette, a mérsékeltebb adó­kulcsok ellenére a gyorsan növekvő jövedelmek miatt az adóterhelés mértéke eny­hén emelkedett 1889-ben. Tovább folytatódott a jöve­delmek differenciálódása, lényegesen emelkedett a magas jövedelműek száma: 500 ezer forint feletti adó­alappal több mint 54 ezren rendelkeztek, csaknem négy­szer annyian, mint egy év­vel korábban. Az adóköte­lességet jelentő 55 ezer fo­rintos alsó jövedelemhatárt csaknem egymillió adózó — az adóalanyok 20 százaléka — nem érte el. Az összes adóbevallást és -nyilatkozatot adó magán- személy 88 százaléka volt alkalmazott, egy százalékkal kevesebb, mint az előző év­ben. Az egyéni vállalkozók közül 125 ezer a főfoglal­kozású, az általuk bevallott átlagjövedelem 109 ezer. Magyarország kimagaslóan magas jövedelmű rétegében, a „felső tízezerben” az át­lagjövedelem megközelítette az 1,5 millió forintot. Ez majd kétszerese az 1988-as adatnak, amikor is a legma­gasabb jövedelmi réteg át­lagos jövedelme 880 ezer fo­rint volt. A borravalós szakmákban továbbra is igen nagy a. „lát­hatatlan jövedelmek” ará­nya. Egyre kevesebb jöve­delmet vallanak be az eb­be a kategóriába tartozó szakmákban, különösen áz orvosok és az ügyvédek. Míg a benzinkutasok és a pin­cérek összjövedelmük 30-40 százalékát vallották borra­valóból származónak, addig az orvosok és ügyvédek jö­vedelmük 2-4 százalékát nyilvánították borravalónak, hálapénznek. Az APEH elnöke hangsú­lyozta, hogy az elmúlt év­ben sem javult az egyéni vállalkozók adóbefizetési fe­gyelme. 1988-ban és 1989- ben is, jóllehet tavaly nőtt a magánvállalkozók száma, 1Í6 milliárd forintot vallat­tak be jövedelemként az egyéni vállalkozók. Az APEH éppen ezért a. jövő­ben sűríteni fogja az ellen­őrzéseket. Az 1990. július 1-jétől életbe llépő nyugta­adási kötelezettség is köny- nyít azon, hogy az adóható- ‘ság jobban ellássa ellenőr­zési feladatait.

Next

/
Thumbnails
Contents