Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-19 / 142. szám
1990. június 19., kedd o £\Cl * Gyógyvíz van, de pénz nincs n fiizesgyarmati fürdő fejlesztésre vár — Oz olajosok nem nyilatkoznak ugyanis sem a melegvizű gyógymedence, sem a pancsoló nem alkalmas. Több medence pedig nincs Füzesgyarmaton, s belátható időn belül nem is lesz .. . Ha kilép az öltözőből a strandoló, rózsabokrok közt lépkedhet a vízig. Fürdés után lepihenhet egy árnyas ía alá, s szívhatja a szépen gondozott park, a környező erdő oxigéndús levegőjét. Ez már maga felüdülés! Ha pedig ízületi, vagy reumatikus nyavalyák gyötrik, akkor a gyógymedence vize enyhíti fájdalmait. — Csodálatos ez a víz! — mondja Földi László, aki Vecsésről jár ide minden nyáron. Az idén a strand területén lévő faházak egyikét bérelte ki két hétre. — Nagyon jól érzem itt magam — jelenti ki, miközben megkavargatja a bográcsban rotvogó csirkepaprikást ammmmmmuw — Most kétszáz vendégünk lehet — számolgatja Kiss Lajos, a strandfürdő vezetője, vízvezeték-szerelője és mindenese. — Csúcsidőben hétszázan is megfordulnak itt, sőt, jönnének többen, ha volna hely. A szomszédos településeken ugyanis nincs strand. De nemcsak a környékből, hanem az ország különböző vidékeiről is járnak hozzánk fürödni. Pedig nem csapunk nagy hírverést. A gyógyvíz önmagáért beszél, s azt mondják, a gyarmati vetekszik a hajdúszoboszlóival. Ezen a délutánon kegyes az időjárás; csak néhány átlátszó felhő gyülekezik a Nap körül, amely igazi, júniusi meleget áraszt. Nem csoda, hogy hirtelen benépesült a füzesgyarmati strand. Különösen a nagymedencében — az uszodában lubickolnak sokan. Szokás szerint most is csak fällig töltötték fel, hogy bátran fürödhessenek benne felnőttek és gyerekek. E célra Ez a kút több évre elvitte a fejlesztésre szánt összeget. (Háttérben az új munkásszálló) A medencéket gondozott park övezi Fotó: Veress Erzsi drágább lett minden, többek közt a tisztító- és fertőtlenítőszerek is. WWMWWWW Egykor a gyerekek örömére építette a helyi tsz a fürdő végébe az egri vár kicsinyített mását. A falak helyenként már javításra szorulnak, s ha a cserkészek nem vették volna gondjaikba, talán már jókora gaz borítaná a jobb sorsra érdemes játszóteret. Épp a „várfalakkal” szemben büszkélkedik a -Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat pár hónapja átadott munkásszállója, mely bátran megérdemelné a szálloda nevet. Úgy mondják, nincs kihasználva az épület. . . Pedig jó szálláslehetőség lenne messziről érkezett fürdővendégek számára. —• Erre már mi is gondoltunk — jegyzi meg Sánta Miklós, a strandot fenntartó költségvetési üzem igazgatója. — Szeretnénk fejleszteni a fürdőt, ezért felvettük a kapcsolatot a Budapesti Közgazdasági Egyetem Economix nevű részvénytársaságával. Abban re1 ménykedünk, hogy külföldi idegenforgalmat hoznak ide, hisz erre a településnek minden adottsága megvan. A strand mögötti kis tó csónakázásra alkalmas, a tsz a tanyai turizmust fejlesztené, s megszervezné a lovaglást. Vadászni, horgászni is lehet a környéken. A tanács, a költségvetési üzem és a helyi tsz együttvéve sem rendelkezik any- nyi pénzzel, amelyből mindezt megteremthetné. Talán segíthetnének az olajosok, ám ők egyelőre nem nyilatkoznak. Reménykednek még a külföldi tőkében, ám ez pillanatnyilag vágyálom. Ügy tűnik, még hosszú ideig csupán a környékbeliek kellemes hétvégi pihenőhelye marad a füzesgyarmati fürdő. Gubucz Katalin A gyógymedence és a pancsoló szomszédságában a feltörő gáz miatt furcsán kotyog a termálkút. A hatvanas évek végén találtak ró olajkutatás során a 62 fokos gyógyforrásra, mely ki- apadhatatlannak látszik. Nem úgy, mint a hideg vizet adó kút. A régi ugyanis felmondta a szolgálatot, ezért a múlt évben újat kellett fúratni. Jelentős ösz- szegbe, 1 millió 600 ezer forintba került az új kút, s ez bizony elvitte több évre a fürdő fejlesztésére fordítandó összeget. — Nemhogy fejleszteni, fenntartani is nehezen tudja a tanács — jegyzi meg a fürdő vezetője —, mert mi is, mint a legtöbb hasonló intézmény, ráfizetésesek vagyunk. Hjába emeltük az idén a belépődíjakat, amikor Javításra szorul az „egri vár” Kivédhetetlen járvány? Növénykomfort a KITE-töl Vírus a számítógépben Furcsa és meglepő kifejezés terjed a számítástechnikában, illetve a számítógépet használók körében: komputer-vírus. A vírus elnevezés arra utal, hogy egy biológiai hasonlóságról van itt szó. Az élővilágban ismert vírusok olyan egyszerű szervezetek, amelyek nem képesek önálló életre, hanem egy gazdasejtbe beépülve szaporodnak és módosítják azt. A számítógépes vírus ugyanis egy olyan program, amely új gépbe bekerülve kel életre: beépül annak programjaiba, és részben vagy teljesen használhatatlanná teszi azokat. Valóságos járványként terjed, és végső esetben az egész rendszert megbéníthatja. A számítógépprogramok életjelenségének a ru'o?ram végrehajtását tekinthetjük: ilyenkor vagy adatokon (adatkezelő prbgramok), vagy más programokon (például fordítóprogramok) végeznek különféle műveleteket. Készíthető olyan program is. amejy önmagában talán nem is futna le, de beépülve a működő programoké, megteremti saját életfeltételeit. Amikor a gazdaprogramot futtatják, a vírusrész is lefut, és belemásolja önmagát más programokba (ezzel megfertőzve azokat), vagy más látványos tevékenységet is végezhet. Az egyik leghíresebb vírus az úgynevezett „potyogta tós”: ez szaporodása közben azt a mulatságos — de annál bosszantóbb — jelenséget okozza, hogy a képernyőn levő feliratok betűi idővel lepotyognak a képernyő aljára. Egy másik látványos változat radírként törli a képernyőt. Máskor a képernyőn egy vírusutánzat látható, amely a sorok között kígyózik. Sajnos, a legtöbb vírus emellett komoly károkat is okoz a lemezen vagy a gép hardverjében. Felmerül a kérdés, hogyan kerül be a vírus a számítógépbe? Tudjuk, hogy egy számítógép önmagában, szoftver nélkül semmire sem használható, valahonnan tehát a szoftvert be kell szerezni, és be kell tölteni a gépbe. Mivel általában nem dönthető el egy programról, hogy van-e benne vírus, sohasem tudhatjuk, hogy egy-egy lemásolt program milyen veszélyeket hordoz magában. De ismertek olyan vírusok is, amelyek a gép beindításakor a memóriában maradnak, és azontúl bármilyen lemezírás vagy -olvasás történik, a fellelhető programokat mind továbbfertőzik. Végül, hogy születnek ezek a vírusok, am : u kről mon- oani sem kel', hogy volánképpen ember alkotta programok? A legbanálisabb felelet az, hogy viccből. Mókás kedvű (vagy unatkozó) programozók például így bizonyítják képességeiket Ru- lajdonképpen nehéz feladat megoldásáról van szó). De készülnek vírusok üzleti megfontolásból is. A szoftver-cégek igyekeznek megakadályozni, hogy programjukat egyszerűen (és ingyen) lemásolják, ezért a programvédelmet szolgálja a vírus. Ha a program megállapítja, hogy lemásolták, kiszabadít magából egy vírust, amely azután háromszorosan fizetteti vissza a csalást. Komputervírust már hazánkban is találtak, de sikerült víruselhárító programot készíteni ellene. Milliomos sejkek és magyar kistermelők is vásárolják A Nádudvari Kukorica- és Iparnövény Termelési Egyesülés 18 éves fennállása óta a szántóföldi növénytermesztés szinte valamennyi területével foglalkozott már. Az alakulás éveiben kidolgozta a cukorrépa és a kukorica gépesített nagyüzemi termesztésének legmoderOrosliázán, az áfész-központban a szórófejes változat nyerte meg a kertészek tetszését Fotó: Kovács Erzsébet nebb technológiáját. Magyarországon kipróbálta és elterjesztette a legkorszerűbb növényfajtákat: -beszerezte az új technikát képviselő gépeket a mezőgazdasági üzemek részére. Felkarolta az energiatakarékos talajmüvelést is. 1938-tól a kutatásokat újabb területekre terjesztette ki; kereste a korszerű öntözés lehetőségeit. — A mezőgazdaságot évek óta sújtó aszály ellen tennünk kellett valamit. Hiába tudtuk mj energiatakarékosán megművelni a földet, a növények számára így sem maradt elegendő nedvesség a tenyészidőszakban ■— emlékezik vissza Tuska György, a KITE Békéscsabai Alközpontjának vezetője, majd napjaink csúcstechnológiáját mutatja be. a Lineár berendezést, amely a nagytáblás öntözésben egyedülálló a világon. Nem csoda, hogy egy iraki sejk 260 darab ilyen önjáró, nagyteljesítményű öntözőrendszert vásárolt, melynek összeszerelésé-' ben a KITE szakemberei is részt vállaltak. Tuska György megnyugtatásul azt is elárulja, hogy az egyesülés nemcsak a milliomos sejkekre gondol, hanem a vékonyabb pénztárcájú magyar kistermelőkre is, akik csigával, gombával vagy valamilyen növénykultúrával foglalkoznak. — A kísérletek során . az volt a célunk, hogy kis területen folyamatos komfort- érzetet biztosítsunk a növények számára. A mi rendszereink segítségével nem mindig a növény felületére kerül a víz, így kisebb a párolgási veszteség. A NA- MIR és a NADIR öntözőberendezések előnyei közül talán a leíontosabbat említem meg: tápoldat is kijuttatható az öntözésre szánt területre. amellyel a növények „etetése” megoldottá válik. A rendszerek egyik változata a csepegtető elemmel ellátott. A folj'amatos, gyakori kis vízadag'ú öntözés optimális feltételeit teremti meg és biztosítja a megfelelő nedvességi szintet. A .szórófejes változat előnye, hogy a legkülönbözőbb feladatra is alkalmassá tehető. A patkó alakú öntözőfejhez kiegészítők tartoznak ( porlasztók. esőztetők stb.), ezért a rendszer csigatelepen és gyümölcsösben egyaránt alkalmazható. Ismerve a gazdák leleményességét, gyakran látunk a kis gazdaságokban házi „bar- kácsrendszereket”. Így bizonyára olcsóbb az öntözés, de nem biztos, hogy eredményesebb is. Az alközpont vezetője nem tagadja, az általuk gyártott berendezések anyagi befektetést igé- nyelnek, de... —... de még így is megéri. mert az öntözés sokkal hatékonyabb. A termelő az ültetés, a vetés után letelepíti a rendszert és egész nyáron nincs más dolga, csak ki-bekapcsolnia kell. Talajműveléskor felszedhető, el lehet tenni a következő termelési időszakra. Mivel minden alkatrésze műanyagból készül, ezért 15-20 év a szavatossága. Csete Ilona
