Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

'kÖRÖSTÁJ­EXKLUZÍV 1990. június 16., szombat A Legfelsőbb Bíróságon „pihen” a dossziéjuk * Mit tesz, mit vesz(t) a Thermál invest? Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Bémiber, azaz Békés Megye! Beruházási Vállalat, melyet sok-sok évvel ezelőtt a megyei tanács alapított. A vállalat tanácsi fejlesztéseket tervezett és bonyolított le, tette tehát a dolgát. Telt-múlt az idő és egyszer csak megszületett egy átalakulási törvény. A Bémiber nem volt rest, és a tanácsi vállalatok többségét megelőzve, 1989. december 5-én Thermál Invest Rt-vé alakult át. A cégbírósági bejegyzésig, már­cius 1-jéig, egy furcsa, kettős állapot jött lét­re, hiszen a beruházási vállalat tulajdon­képpen megszűnt, a Thermál Invest Rt. pedig hivatalosan még nem létezett. A Thermál Invest Rt. szervezési mun­káiból budapesti cégek — a Produktorg Szervezési Vállalat és a Kockázat Befekte­tő, Szervező és Tanácsadó Kft. — is kivet­ték részüket, majd az újabb és újabb rész­vényesek belépésével az rt. alaptőkéje 55 millió forintra duzzadt. A vállalkozás ve­zérigazgatója Borbola László, a volt Bémi- i bér igazgatója lett, aki jelenleg a Békés- ' csabai Városi Tanács társadalmi elnökhe­lyettese is. Érdekes lehet az igazgatóság tagjainak névsora: Csók Sándor, az OTP megyei igazgatója, dr. Sümeghy Csaba, a megyei Kiszöv ügyvezető elnöke, Kocsis András — a vállalkozás igazgatója — a Produktorg vezető tanácsosa és dr. Rácz László megyei főorvos. (Utóbbi március 17-én lemondott tagságáról.) A felügyelő bizottságnak két budapesti lakos mellett tagja még Jámbor Ferenc, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, az rt. könyvvizsgálója pedig Kazár János, a Békéscsabai Városi Tanács másik társadal­mi elnökhelyettese. A nevek felsorolását kizárólag azért tar­tottuk fontosnak, mert éppen ezek adtak táptalajt a városban szárnyra kelt hírek­nek. miszerint a Thermál Invest kizárva a versenyt. monopolisztikus helyzetet terem­tett telekvásárlásokban, a gyógy-idegenfor- galom megszervezésében, beruházások le­bonyolításában. Elterjedt, hogy az rt. nem más, mint gazdasági összefonódás a város és a megye egyes vezetői között. Öt kastély, egy szellem A részvénytársaság nevéből arra követ­keztethetünk, hogy a vállalkozás filozó­fiájában kitüntető szerepet kap a gyógy- idegenforgalom. (Csak a rend kedvéért tesszük szóvá, hogy valami vagy thermal-, vagy termál-, de semmiképpen nem ther­mál ...). Grandiózus terv született „Békéscsaba és vonzáskörzetének gyógy-idegenforgalmi fej­lesztési programja” címmel. E vidéken már óvatossá váltak az emberek (sportcsarnok­ra, buszpályaudvarra, sétálóutcára gondol­va), s gigantomániát szimatolnak minden nagy léptékű vállalkozás körül. Tény: ez a 8 milliárd forintos, külföldi tőke bevoná- sáVál is számoló program a világkiállítás mellett a következő évek egyik legnagyobb hazai vállalkozása lenne. Szabadidőközpont a békéscsabai téglagyári tavakon, gyógyüdültetés a gerlai, a pós- teleki, a geszti, a szabadkígyósi és a gyu­lai kastélyban. Békéscsabán, 580, a többi helyen összesen 485 vendéget fogadnának. S a szolgáltatások: étterem, drinkbár, sö­röző, éjszakai bár, eszpresszó, konferencia- terem, szauna, uszoda, orvosi ellátás, kon­dicionálóterem, tenisz-, golf-, squash-, bowlingpálya, lovaglás, vadászat, játékte­rem (automatákkal), játékkaszinó, koncert­terem, fogathajtás. Minden, ami szem-száj­nak ingere... Mindehhez, a kastély mai funkcióinak kiváltására, új csecsemőotthont, lakásokat, iskolákat kell létesíteni, s bizony jelentős felújításra, átépítésre szaruinak az említett kastélyok. A program központi gondolata a gyógy-idegenforgalom. A Békéscsabai Városi Tanács már elhatározta, hogy adan­dó alkalommal — az első tőkeemelési ak­ció során — a kiszemelt ingatlanokat ap­portként beviszi az rt-be, a gyulaiak vi­szont még „vacakolnak”. (Az „apport”-nak az idegen szavak szótárában két jelentése is van. Ez esetben nem „A kutya azon be­tanított készsége, hogy az elejtett vadat a vadászhoz viszi” magyarázatot kell figye­lembe venni, hanem így nevezik azt, ami­kor nem készpénzt, hanem tárgyi betétet visz valaki a társas vállalkozásba.). A gyu­laiak eljutottak ugyan a szándéknyilatko­zatig, de hát még nem az övék az Almás- sy-kastély, s igen nagy a városlakók fel­háborodása is. Ha viszont elállnak a Ther­mál Investtel kötendő megállapodástól, ak­kor 2 millió forintjuk bánja. Ennyi illeti meg ugyanis a kastély hasznosítási lehető­ségeit feltáró, s az esetleges visszatáncolás miatt hoppon maradó Produktorg vállala­tot. A főorvos „kigyógyult” az rt.-ből A gyulaiak — erre utal dr. Erdmann Gyulának, a Gyulai Hírlapban megjelent cikke is — azt nehezményezik, hogy a vá­ros már kipróbált gyógy-idegenforgalma kifejezetten alárendelt szerepet kapna a programban, noha ez ügyben máshol még kapavágásnyit sem tettek. Amikor dr. Rácz László megyei főorvost a program gyógy-idegenforgalmi megala­pozottságáról kérdezzük, a következőket hangsúlyozza: — Az egészségügyi háttér eleinte elsőd­leges szempont volt a Thermál Investnél. A jogelőd Bémiber elkötelezte magát' a megyebeli kórházak elengedhetetlen re­konstrukcióinak lebonyolítására. Számítás­ba vehettük a megye természeti környeze­tének gyógyító erejét is. Ennek üzleti ki­aknázása az egészségügy szakmai igényei­vel1 is találkozott.' Az elmondottak segítése érdekében vállaltam — mégpedig úgy, hogy nem vagyok tagja az rt-nek — az igazgatósági tagságot. — Márciusban mégis lemondott. — Ügy éreztem, hogy ezek az eredeti fő célok a gazdaságiak mögé szorultak. Az orvosi kamarával együtt elemeztük a hely­zetet, s arra a megállapításra jutottunk, hogy nem szabad egyetlen partnernél le­ragadni. Valószínűleg több gyógy-idegen­forgalmi vállalkozás létrejötte egészsége­sebb lenne. A sok, „szép” tárgyalás ellené­re sem látom, hogy az egészségügyi ágazat nyerne a jelenlegi helyzettel. Egyébként a Thermál Investnél Senkivel sem ütköztem, s az igazgatósági tagságomból egyetlen fil­lér jövedelmem nem származott, — Hogyan fogadták kilépési szándékát? — Akkor is elmondtam, hogy a gyógy- idegenforgalmi koncepció időközben defor­málódott. Amiért beléptem a vállalkozás­ba, azért léptem ki is: az egészségügy, a megye lakosainak érdekeit tartottam szem előtt. Egy dunántúli példa: ha nem meg- feltelő a gyógy-idegenforgalom gyógyászati háttere, akkor elégedetlenné válik a ven­dég, s többet nem jön. Nyilvánvaló az is, hogy az egészségügyi szakma becsületét, súlyát is biztosítani kell az ilyen progra­mokban. Az rt. elképzelései az egészség­ügytől távolodást mutatnak, az orvosi, egészségügyi és gyógy-idegenforgalmi tar­talomtól máris kissé elvált a rendszer. — Mi lehet ennek az oka? — A Thermál Invest Bémibertől örökölt kötelezettsége a kórházak rekonstrukciója. A budapesti részvényeseknek nyilván nem ez a fő kérdés. Én.még leírva nem láttam, hogy a kórházak ügyében mit akar tenni az rt. A vállalkozás indulásakor egyébként nem tűnt ki, hogy ekkora beruházássá te­rebélyesedik a program. Egyébként csak az egészségügyi intézményekre alapozott gyógy-idegénforgalomban szabadna gon­dolkodni. Ellene vagyunk minden monopo­lisztikus törekvésnek, amelyben az egész­ségügyi ' intézmények kiszolgáltatott hely­zetbe kerülnének. Telekteke? Minden út Borbola Lászlóhoz vezet. Bé­késcsaba,. Békés és Gyula vezetői korábban a városhármas összehangolt területfejlesz­tésére szövetkeztek. Főként azért, hogy az egyes funkciókat abban a városban fej­lesszék, amely arra a legjobb adottságokkal rendelkezik. Miért hát, hogy a turistapara­dicsom központját a téglagyári bányagöd­rök, holdbéli tájat idéző környezetébe ál­modták? — Nem hittem volna, hogy a XX. század végén települések között helye lesz még ilyen ellentéteknek — mondja Borbola László. — A gyulai kastély jelenleg a megyei tanácsé. Mivel társulhat a Thermál In- vesthez a város? — Azzal, ami az övé, a cselédszárnnyal. — Ügy tudjuk, hogy a Gyulai Vízművek és a megyei kórház nem lelkesedik az el­képzeléseikért. — A vízművekre vonatkozólag ez igaz. De a végső szót nem ők mondják majd ki, hiszen úgy tudom, hogy a vállalat a vá­rosi tanácsé, így az ő döntésük lesz a meg­határozó. A megyei kórházzal más a hely­zet, a főigazgató főorvos a terv egészség- ügyi feltételeinek kimunkálásán dolgozik. Visszhangzik bennünk a megyei főorvos aggodalma: van-e elég garancia arra, hogy a megye összes lakójának egészségügyi fel- emelkedését szolgálja majd a fejlesztés, vagy fényévnyi távolságra kerül egymástól néhány száz — zömmel külföldi — kivált­ságos és a „bennszülöttek” gyógyulásának lehetősége. A gyógy-idegenforgalom mellett a Ther­mál Invest nevét mostanában sűrűn hozzák kapcsölátba telekvásárlásokkal is. A kér­dés először úgy vetődött fel. hogy az aján­latok benyújtói és elbírálói között ugyan­azok a személyek is megtalálhatók, tehát ők így sokkal több információval rendel­keznek, mint egy kívülálló vállalkozó, másrészt hatást gyakorolhatnak döntések­re. Hiányzik a telkek meghirdetése, az egyenlő esélyek biztosítása, magyarul a. versenyhelyzet. — Mi a Thermál Investet érintő ügyek­ben nem szavazunk, így irányított döntés­ről szó nincs — mondja Borbola László. — Én személy szerint a két beosztásomat nem tartom egymássá! összeférhetetlennek, de azt elismerem, hogy a jelenlegi helyzet nem szerencsés. Egy tekejáték élő bábuja lettem. A telkek meghirdetéséről annyit: az eddigi tanácsi gyakorlat szinte kizárta a versenyegyeztetést. Az sem igaz, hogy minden belvárosi telket az rt. kapott meg, hiszen például a békésesabai nyugdíjas­otthonnál a Pantacoop kisszövetkezet aján­latát fogadták el. (Dr. Simon Mihálytól, a Békéscsabai Vá­rosi Tanács vb-titkárától is megkérdeztifle, hogy szabálytalan, szabályos vagy csakpi- ’ káns az, hogy a Thermál Invest vezérigaz­gatója és könyvvizsgálója jelen van az rt. ügyeinek tárgyalásánál, ő Is csak annyit mondott, hogy bár a teremben ülnek az érintettek, de az rt-vel kapcsolatos kérdé­sekben nem szavaznak.). Telkem-lelkem, mondd meg nékem... Borbála Lászlót ezután arra kértük, hogy szóljon néhány szót konkrétan azokról a telkekről, amelyeknél úgy merült fel a Thermál Invest neve, hogy azok. verseny nélkül, olcsóbban jutottak az rt. tulajdoná­ba. A ‘Tanácsköztársaság útján felépült Merkur üzletház alatti telek például 342 ezer forintért, négyzetméterenként 1000 fo­rintos áron lett a Thermal Investé. Az el­adás időpontjáról is ellentétes hírek röp­pentek föl. Állítólag már állít az épület, amikor a telekárban megegyeztek a ta­náccsal. — Tavaly februárban tanács vb-határo- zat döntött arról, hogy az akkor még be­ruházási vállalat fővállalkozói ajánlatát el­fogadja — folytatja a beszélgetést Borbola László. — A műszaki osztály lassúsága mi­att azonban az adás-vétel megkötése ké­sett. A telekáron lehet vitatkozni, ez meg is történt a januári vb-ülésen, de az 1000 forintos árban mi még 1989-ben megegyez­tünk, ezt kalkuláltuk be az üzletek eladási árába. (A Békéscsabai Földhivatalban utána­néztünk, hogy a telekkönyvi bejegyzés sze­rint az említett telek kezelője továbbra is a városi tanács vb). — Tudomásunk szerint a Luther utcán úgy vettek telket, hogy a vételárat — 2 millió forintot — csak a beépítést követően kell kifizetniük. Hasonló a helyzet Gyu­lán, a Jókai és Corvin utca sarkán lévő telekkel is, ott egxjelőrc 1,2 millió forintot kellett a 3 millióból törleszteni. Ugyanak­kor Békéscsabán egy Deák Ferenc utcai épületért 20 millió forintot ígértek úgy, hogy azt még ebben az évben kifizetik. Mi az ellentmondás oka? — A Luther utcai telket még a Bémiber vette mtg, és a vételár átlagkamattal nö­velt összegét az épület értékesítését követő 60 nap alatt, legkésőbb három éven belül kell a tanács számlájára átutalni. Később aztán megalakult az rt. és nőtt a vállal­kozásokba fektethető pénzösszeg, valamint közel 40 millió forint hitelt vettünk fel az OTP^től. A Deák Ferenc utcai épület árát ígv még az idén kifizetjük. — A fényesi telkekkel hogyan került kapcsolatba a Thermál Invest? — Itt csak a tanács megbízásából végez­zük a közművek kiépítését és a telkek el­adásának lebonyolítását. — A tanács ezt nem tudná önállóan megtenni, hiszen az eladások közvetítése megdrágítja a telkeket? — Ilyesmire a tanácsnál jelenleg nincs ember. Szerintem az új önkormányzatnak feltétlenül létre kell hozni egy olyan tár­saságot, amely ilyen jellegű gazdasági ügyekkel foglalkozik. — Hallani olyat is, hogy a Thermál In­vest igazgatóságának tagjai havi 30 ezer forint tiszteletdíjat kapnak. — A közgyűlés megszavazta, hogy amennyiben nyereségesen működik az rt., az igazgatóság tagjai egy összegben és utólag havi 30 ezer, a felügyelő bizottság tagjai pedig személyenként havi 25 ezer forint tiszteletdíjban részesülnek — mond­ja végül Borbola László. Fals hattyúdal Van-e tehát Thermál Invest ügy? Ahogy Rajkin mondaná: „válámi ván...” A sok szóbeszéd aligha írható csupán nagy örök­ségünk, az irigység számlájára. A tisztes céloknak végre hasonló módszerekkel kel­lene elérhetőkké válniuk — valahogy így . szól az új idők üzenete. De állíthatjuk-e meggyőződéssel, hogy már nem kísért a múlt? Persze, hogy kell a kastélyprogram, a szabad telekforgalom és a privatizáció. Ám feltűnő azok sietsége, akiknek eddig is módjukban állt volna többet tenni mind­ezért. A pénzügyileg szorult helyzetbe ke­rült tanácsok — micsoda hattyúdal! — ép­pen azokat az ingatlanokat adogatják el, amelyeknek a közeljövőben létrejövő ön- kormányzatok vagyonát kellene gyarapí- taniuk. S ha már dobra verünk földet, há­zat, vajon miiért nem úgy dobol a kisbíró, hogy bárki meghallhassa? Elképzelhető, hogy a Thermál Investnél gálánsabb kérőket is idecsalogatna közös hozományunk. Akkor talán meg sem kel­lene hallanunk azokat a suttogásokat, me­lyek szerint nem jó, ha az-ilyen halk sza­vú kisbíró maga is beáll a sorba az általa kínáltak megszerzéséért. Hát még, ha neki jut (majdnem) minden ... A történetet befejezhetnénk olyan mese­szerűen is, ahogyan kezdtük: itt a vége, fuss el véle. Ezzel azonban egyelőre vár­nunk- keHl. Mint megtudtuk, időközben túl­lépett rajtunk a történet: a megyei cégbí­róságtól kedden a Köztársaság Legfelsőbb Bírósága magához kérte a Thermál Invest iratait... Kiss A. János — Nyemcsok László A tervek szerint a békéscsabai téglagyári tavaknál épül fel a szabadidőközpont és gyógy­szálló. , Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents