Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-15 / 139. szám

1990. június 15., péntek HCl „fl zene mindenkié!" II békés-tarhosi zenei napok tizennegyedszer Kodály Zoltán aláírása is ott díszük a XIV. békés­tarhosi zenei napok meg­hívóján és programján, a tőle származó ige alatt: „A zene mindenkié”. Kétségbe­vonhatatlan, hogy ezek, a már tizennégy esztendeje is­métlődő nyári zenei esemé­nyek, békés-tarhosi napok sokat adtak aíhhoz, hogy a kodályi mondás beteljesül­jön, legalábbis annyira, hogy akinek tiszta, szép ajánlat, azok efl) is fogadják azt. Nyilván, nem így van. Nyilván a komoly zene ajánlkozásai változatlanul nem aratnak nagy érdeklő­dést, habár voltak idősza­kok, és alkalmak, amikor mindez változni látszott. Ha változott, abban — külö­nösen itt, a mi vidékünkön —, a zenei napoknak nagy érdeme van, ebben Békés városának is, és a másfél évtizede fáradhatatlan ins­pirátornak : Gulyás György Liszt-díjas karnagynak, aki valamikor a békés-tarhosi énekiskolát igazgatta, a Ha­talom 1954-es, beszüntető tollvonásáig. Az idei rendezvénysorozat június 23-án, szombaton kezdődik, a zenepavilon-beli díszhangversennyel.- Ezen közreműködik a Tarhosi fú­vósötös, a Tomkins ének- együttes, és a Békéscsabai kamarazenekar. Karnagyok: Szokolay Sándor, Dobra Já­nos és Gál Tamás. Másnap, a békési református műem­léktemplomban, a Békés­csabai Szimfonikus Zene­kar és a Budapesti Egyete­mi Énekkar Dvorák Stabat Mater-ét adja elő, Gál Ta­más vezényletével, néhány nap múlva, június 29-én, Magyar Századok címmel rendeznék hangversenyt, és Benda Kálmán történész Mátyás királyra emlékezik. Július 1-jén, a Debreceni Filharmonikus Zenekar ér­kezik Tarhosra, és mutatja be Halvorsen Holberg szvit­jét, valamint Schumann C- dúr szimfóniáját,, Gulyás Béla (Svájc) dirigálásával. A zenei napok időszakában idén is megrendezik a kar­vezető továbbképző tanfo­lyamot, a karvezető mester- kurzust, valamint a nem­zetközi kürtkurzust. A zenei napok ünnepélyes záróhang­versenye július 14-én, szom­baton lesz, a zenepavilon­ban. Mint minden évben, ezút­tal is érdekes kiállítások várják a Békésre érkezőket. Már megnyílt a gíaílériában Gombár Judit díszlet- és jelmeztervező munkáit be­mutató tárlat, július 3-án nyitják Kádár T. Tibor fes­tőművész „Kolozsvár kövei” című kiállítását, és megte­kinthető a Jantyik Mátyás Múzeum Békés-Tarhos cí­mű állandó kiállítása is, a Nagy házban. A fentiekből kitűnik, hogy június—júliusban a békés-tarhosi _ zenei na­pok eseménysorozata lehe­tőségekkel szolgál a kodályi mondás kiteljesedéséhez: „A zene mindenkié”, hogy egy­re többünké lehessen az élmény, mely semmi más­sal nem hasonlítható. (s. e.) Az üzlet nem ismer erkölcsi megfontolásokat Nyilatkozik a Délmagyarország főszerkesztője Mint arról olvasóink teg­napi lapszámunkból értesül­hettek, szerdán Szegeden a nizzai Nice-Presse-Invest és a májusban önálló jogi sze­mélyként megalakult Dél­magyarország Újságíró Egyesület képviselője, vala­mint a Délmagyarország szegedi városi napilap mun­katársai társasági szerződést írtak alá lap- és könyvkiadó kft. alapítására. Dlusztus Im­rétől, a Délmagyarország fő- szerkesztőjétől azt kérdez­tük telefonon: nem félnek-e attól, hogy az MSZP által még áprilisban szentesített megállapodás könnyen érvé­nyét veszítheti néhány hó­nap múltán? Nem beszélve az erkölcsi szempontokról, hiszen nem kétséges, hogy az MSZMP jogutódja „bitorol­ja" ezeket a sajtóorgánumo­kat. — Ez kérem üzlet, az pe­dig nem ismer erkölcsi meg­fontolásokat. Mi csak a je­lenleg érvényben- lévő jog­szabályokhoz alkalmazko­dunk, s azok szerint ma a Magyar Szocialista Párt a lapkiadó vállalat tulajdono­sa. — De hát a párt szinte he­tente változtatja tulajdonlá­sát illetően az álláspontját. Példa erre az is, hogy pár nappal ezelőtt a vidéki napi­lapokat, úgymond, felaján­lotta a nemzetnek, és mora­tóriumot rendelt privatizá­lásukra. — Ez vai>< s mi ehhez a sajnálatos körülményhez al­kalmazkodni fogunk. Ameny- nyiben a jövőben másé lesz a lap, akkor azzal tárgya­lunk. —: Miért sürgős ennyire az üzlet nyélbeütése? — Egyelőre mindössze ar­ról van szó, hogy kifejeztük vásárlási szándékunkat. Az a baj, hogy nálunk minden­ki az úgynevezett nagypoli­tikától várja helyzetének rendezését. — A francia fél ' milyen arányban vesz részt a kft.- ben? — Fele részben ő vásárol­ná meg a lapot. — Innen, Békéscsabáról nézve, az itteni viszonyokat ismerve, irigylésre méltónak tűnik kapcsolatuk az MSZP- vel. Mi lehet ennek az oka? — Talán az, hogy Szeged kifejezetten értelmiségi jel­legű város, nálunk a párt kulturáltan viselkedett, s vi­déki viszonylatban először Csongrád megyében' kezdő­dött meg a pártállam felszá­molásának folyamata. (dáriyi) Gyulán, az Eleki úton rendezik a terepet Az ivóvízcsator­nára hordott földet tolólapos munkagéppel dolgozzák el Fotó: Gál Edit Kamatemelések az OTP-nél Július 1-jétol az Országos Ta­karékpénztárnál néhány betét- és hitelfajta kamata ismét emel­kedik — jelentette he csütörtö­kön tartott sajtótájékoztatóján Kalocsai Tamás, az OTP vezér­igazgató-helyettese. Az eddigi 19 százalék helyett 21,6 százalék lesz a takaréklevél kamata, s ugyanilyen mérték­ben növekszik a nyugdíj-előta- karékossági betétek hozama is. A letéti jegy kamata az eddigi bruttó 24 százalékról 26 száza­lékra emelkedik. A lakáscélú megtakarítások kamatai akkor nőnek, ha 5 évnél hosszabb ide­ig nem nyúlnak a betétesek a pénzhez. A takarékoskodók ösz­tönzésére az OTP ezentúl évi 6 százalékos kamatot fizet ak­kor is, ha a takaréklevelet, il­letve a lakásbetétet egy éven belül megszüntetik. (Eddig nem kapott kamattérítést az, aki egy éven belül kivette a pénzét.) Valamivel nagyobb mértékben növekszik a hitelek kamata. A folyószámlahitei az eddigi 28 százalék helyett 32 százalékos kamattal adható, a személyi köl­csön, valamint az áruvásárlási hitelek kamata pedig — keze­lési költséggel együtt — a? ed­digi 30 százalék helyett 35 szá­zalék lesz. A lakáshitelek kö­zül a kedvezményes kölcsönök kamata nem változik, az úgy­nevezett üzleti kamatozású hi­teleké azonban 1— szintén keze­lési költséggel együtt — 28 szá­zalékról 32 százalékra emelke­dik. A vezérigazgató-helyettes is­mertette az év első hónapjának pénzforgalmi adatait. Eszerint a betétállomány összege 255 mil­liárd forint, az év eleje óta gyakorlatilag nem változott. A lakosság 60 milliárd forinttal tartozik az OTP-nek, ebből 40 milliárd forint a lakáshiteleit összege. Srácok Fotó: Veress Erzsi Sokat teltetnek a nagymamák... Szóljanak rá szlovákul a gyerekre! A nagyszülők még értik is, beszélik is a nyelvet. A szü­lők generációja érti úgy- ahogy, de a mindennapi tár­salgás során szinte kizárólag csak a magyart használja.* Közülük azonban egyre töb­ben akarják azt, hogy gye­rekük megismerje, megtanul­ja anyanyelvét... Röviden így summázható a nemzetiségi nyelvek hely­zete a mai Magyarországon. Mindezt Varga Andrásné mondta el, aki a Békés me­gyei szlovák óvodai szakfel­ügyelő. Telekgerendásról ér­kezett Békéscsabára az Or­szágos Nemzetiségi Óvodai Napokra. Miközben szekció­jának tagjai a Trencsénből, Bratislavából érkezett elő­adókat hallgatták, a tanító­képző főiskola folyosóján váltottunk néhány szót. Főleg arról, hogy a nem­zetiségi nyelvi nevelés az óvodában kezdődik. Pedig nem így kellene hogy le­Műtét helyett egyetlen tű- szúrás — ugye felesleges'bi- zonygatni, mennyivel köny- nyebben rászánja magát az ember az utóbbira, még ak­kor is, ha esetleg egy köny- nyű, egyszerű műtéttel tör­ténik a sejttani-szövettani vizsgálatra kerülő daganat, csomó kiemelése. A haloga­tás pedig minden ilyen eset­ben megbocsáthatatlan. Megdöbbentő adat: me­gyénkben évente az elhuny­tak 21 százaléka daganatos betegség következtében hal meg! A baj korai felfedezé­se tehát a szó szoros értel­mében létkérdés, s e korai felfedezésnek lehet új és jó eszköze az aspiratios cytoló- gia. Nos, a daganatos megbe­tegedéseknek ez a diagnosz­tikai eljárása volt a témája a dél-alföldi pathológus- találkozónák, amelyet a bé­késcsabai Réthy Pál-kórház és rendelőintézet patoló­giai osztályának szervezésé­ben tegnap tartottak Békés­csabán, a városi tanács nagytermében. Csongrád, Szolnok, Bács-Kiskun és Bé­kés megye patológusai és az érdeklődő klinikusok szép számmal vettek részt a szak­mai rendezvényen. A házi­gazdák nevében dr. Viski Anna patológus főorvos kö­szöntötte a megjelenteket, majd dr. Rácz László me­gyei főorvos megnyitójában a daganatos megbetegedések korai felfedezését és korai ellátását hangsúlyozta, mint alapvető feladatot. Az új gyen. Nagyon fontos szere­pe van (lenne) a családnak is. — Én foíyton azt mondom otthon, Telekgerendáson a nagyszülőknek — hiszen majdnem mind ismerem a nyugdíjasklubból —, hogy beszéljenek a gyerekkel, a gyerek előtt szlovákul. Nem keü külön tanítani, csak használni előtte a nyelvet — mondta Varga Andrásné. — Az óvoda hogyan tanít­ja a nyelvet a gyerekeknek? — Hetente két nap szlová­kul folynak a foglalkozások és a köztes időben is így be­szélünk ilyenkor. De most, az idén fejeződött be az „egynyelvű” óvodai nevelés három évig tartó kísérlete. — Ez a még életben lévő heti két nap mennyire ta­nítja meg az óvodába járók­nak. a szlovák nyelvet? — Alapfokon tudnak kommunikálni az óvónővel, diagnosztikai eljárást érté­kes módszernek nevezte, amely módszerről szükséges és fontos szót váltaniuk egy­mással a „minden újra haj­lamos patológusoknak” — ahogyan a főorvos fogalma­zott. de fontos lenne az iskolai és az óvodai nyelvi szintek kö­vetelményeit összehangolni. — Mennyire tartják egy­mással a kapcsolatot a ma­gyarországi szlovák óvodák és milyen külföldi kapcsola­taik vannak? — A magyarországiak mind jól ismerik egymást. Szoktunk találkozni is. Éven­te pedig kéthetes nyelvi to­vábbképzésen veszünk részt Csehszlovákiában, ami nagy segítség a munkánkban. •— Hogyan foglalná össze, milyen a szlovák nyelv hely­zete ma Magyarországon? — Divatosabbak a nyuga­ti nyelvek, nálunk az óvo­dában is. Pedig a szlovákkal is sokra mehetünk, főleg a környező országokban. Nem szabad hagyni, hogy elvesz- szen a kultúránk, a nyel­vünk, de még egyszer hang­súlyozom, ebben legesleg­többet a család tehet. K. K. A dr. Ormos Jenő egyete­mi tanár (SZOTE) által ve­zetett szakmai találkozón ez­után két előadás hangzott el. Dr. Mágori Anikó egye­temi adjunktus és dr. Bozóki Béla főorvos, mindketten a szegedi Szent-Györgyi Al­bert Orvostudományi Egye­tem Kórbonctani Intézeté­nek munkatársai, beszéltek arról, hol a helye a dagana­tok diagnosztikájában az új eljárásnak. T. I. Á Laikus beteg számára is érthetően hogyan határozha­tó meg röviden ez a diagnosztikai eljárás? — kérdeztük elő­adása után dr. Mágori Anikótól. — Altatás és érzéstelenítés nélkül, injekciós tűszúrással egyenértékű fájdalommal nyerhető egy, a beteg által Is ész­lelt csomóból olyan anyag, amelyből megmondható, Jó-, avagy rosszindulatú elváltozásról van-e szó — válaszolta. — Hazánkban hol és mióta alkalmazzák ezt a diagnoszti­kai eljárást? — Csak az 1980-as években terjedt el Magyarországon. Az első ilyen vizsgálatot egyébként 1930-ban Amerikában vé­gezték, mégis 50 évet ikellett várni az ottani elterjedésére. A Budapesti Onkológiai Intézet mellett nálunk a legrégebb óta a kerepestarcsai Pest megyei kórházban Vass főorvos úr végez ilyen vizsgálatokat, ö Skandináviában tanulta, s az ö segítségével tettem az első lépéseket én Is. Előadása alapján, ha jól következtetek, szorosan . együtt kell működnie, az eljárást egyformán ismernie és pártolnia a patológusnak és a klinikusnak. így van ez a gyakorlatban? — Most már igen. Mi indítottuk ezt a vizsgálati módszert, s miután az eredményekből látszik, hogy milyen hasznos, szorgalmazzák a klinikusok Is. — Mi a módja annak, hogy a gyakorlatban alkalmazzák megyénkben is? Pusztán a szóban forgó szakorvosok szán­dékán múlik, vagy várható szervezett formában a bevezetése? — Ha el tudja intézni a békéscsabai kórház azt, hogy szer­vez cytológiai rendelést, akkor — <a mai rendszerben — csak a körzeti orvos tudja beutalni a beteget, hiszen ő az első orvos, akinél a beteg jelentkezik. Ha megvalósul az a rend­szer, hogy a beteg (közvetlenül is elmehet egy ilyen rende­lésre, ha elérkezünk oda, hogy közvetlenül elmehet, nos, ez lesz áz ideális. — Nem szorosan tartozik az ön előadásához, de a beve­zetőben a megyei főorvos is hangsúlyozta a megelőzést, ezért hadd kérjem a véleményét arról, mi a szerepe a kör­zeti orvosoknak ebben a folyamatban? — Óriási a szerepe és a felelőssége. Bármilyen rendellenes csomót észlel, (tovább keil küldenie a beteget. Sajnos, most az esetek nagy részében, például az emlőrák vonatkozásá­ban olyan esetek kerülnek cytológiai vizsgálatra, amelyek már tapintással ,is csaknem 100 százalékos arányban mlnö- síthetőek. Ml egy tűszúrás után megmondjuk, hogy jóindu­latú csomóról van-e szó. Időben észlelve, ki lehet szűrni, meg lehet előzni a hajt. Patolőgustalálkozú Műtét helyett tűszűrás

Next

/
Thumbnails
Contents