Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-13 / 137. szám

BÉKÉS MEGYEI N E PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. JÜNIUS 13., SZERDA Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 137. SZÁM Hz Országgyűlés elfogadta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot fúniuá 18-án rendkívüli ülésszak kezdődik Szabad György elnökletével néhány perccel 10.30 óra után folytatta munkáját a Parlament. A május 24-én megkezdett ülésszak keddi munkanapján 308 képviselő vett részt. Szabad György' a napirendet ismertetve elmondta, hogy az elhatározottak szerint megvitatják az ország- gyűlési bizottsági tagságra vonatkozó összeférhetetlen­ségről szóló országgyűlési határozati javaslatot, vala­mint a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényterve­zetet. Hozzáfűzte: mindemellett interpellációkkal és kérdésekkel is foglalkozniuk kell a képviselőknek. Ezt követően az MDF képviselőcsoportjának pad­sorából Grezsa Ferenc ka­pott szót, és felolvasta az MDF parlamenti frakciójá­nak nyilatkozatát. A nyilat­kozat szerint az MDF-es képviselők úgy látják, hogy jelenleg kettős hatalmi rend­szer van hazánkban, mivel a városokban, települése­ken, az egyes kerületekben, a gyárakban és az üzemek­ben még mindig él a régi rendszer.' Mindehhez Grezsa Ferenc — még mindig az MDF-kép­viselőcsoport álláspontját tolmácsolva — hozzáfűzte: minden olyan kísérlet, amelynek nyílt vagy burkolt célja a helyhatósági válasz­tások megtartásának hátrál­tatása, súlyos támadás a ki­bontakozó demokrácia el­len. E körbe sorolta azt a jelenleg folyamatban lévő népszavazási kezdeménye­zést, amelyet a köztársasági- elnök-választás módjával kapcsolatban az MSZP, az MSZMP, illetve e pártokkal akarva vagy akaratlanul együttműködő szervezetek, magánszemélyek folytatnak. A nyilatkozat elhangzása után azonnal szót kért Pozs- gay Imre, az MSZP parla­menti frakcióvezetője. Beje­lentette: a szocialista képvi­selők is csatlakoznak az MDF indítványához. Ám határo­zottan visszautasította azo­kat a politikai gyanúsítgatá- sokat, amelyeket a nyilatko­zatban érzékelt. Leszögezte egyúttal, hogy az MSZP nem kezdeményezője, hanem egyik résztvevője az aláírás- gyűjtésnek. Torgyán József, a kisgaz­dapárt frakcióvezetője ugyancsak lelkesen csatlako­zott az MDF felhívásához, bejelentve, hogy akár egész nyáron át hajlandók dolgoz­ni annak érdekében, hogy ne csupán az önkormányza- toík ügyét rendező törvény, hanem a földtörvény is meg­szülessen. Orbán Viktor, a Fideáz- frakció vezetője is egyetér­tett azzal, hogy a nyári hó­napokban rendkívüli ülés­szakon folytassa munkáját a Parlament, de csak azzal a feltétellel, hogy végérvénye­sen rendezzék a képviselők jogállását, mielőtt az ön- kormányzati és más jelentős törvényeket megalkotják. Az elfogadott napirendnek megfelelően ezt követően az országgyűlési bizottsági tag­ságra vonatkozó összeférhe­tetlenségi határozattal fog­lalkozott a plénum. A ja­vaslattal kapcsolatban sen­kinek sem volt észrevétele, így a döntés hamar meg­született, a képviselők 316 igenlő szavazattal elfogadták az indítványt. Déltájban kezdte meg a plénum a társadalomban ko- Tábban nagy érdeklődést ki­váltó téma, a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvény- javaslat tárgyalását. A tör­vényjavaslatot a szabadon választott országgyűlés meg­alakulása alkalmából, s egy­úttal Nagy Imre és mártír­társai haláláról megemlé­kezve terjesztette elő a kor­mány. Balsai István igazság­(Folytatás a 3. oldalon) Félreértik a kisgazdák földprogramját A Független Kisgazdapárt félreértésen alapulónak ítéli azokat a vádakat amelyek a mezőgazdaság szétverésé­vel. élelmiszerhiány előidé­zésével próbálják vádolni a Kisgazdapártot. Ugyanakkor a párt vezetői elismerik, nem hirdették minden tekin­tetben kikezdhetetlenül, egy­értelműen alapos adatokkal körülbástyázva a kistulajdo­nosok rehabilitációjára vo­natkozó elképzeléseiket — egyebek között ez olvasható ki a Független Kisgazdapárt Politikai Bizottságának ked­den közzétett nyilatkozatá­ból. Az FKgP PB az elmúlt hétvégén foglalkozott azok­kal a sorozatosan megjelent sajtóközleményekkel, cik- ' kekkel, amelyek a közel­múltban élésen bírálták a Kisgazdapárt földtulajdon­nal kapcsolatos politikai programját. A „félreértések” okát több dologban látják. Az egyik az 1947-es dátum, amelyet a Független Kisgaz­dapárt elvi kiindulópontnak tekint, amelyre az önkény évei után a reális megoldást alapozni lehet. Ugyanakkor az FKgP — úgy tűnik — nem tekinti csak ezt a dá­tumot egyedül elfogadható­nak. s megemlítik az 1967- es esztendőt is, amikor is a tsz-földek szinte kizárólagos többsége még az eredeti tu­lajdonos nevén szerepelt. A dátumokkal összefüggésben leszögezik, hogy a kisgazdák be kívánják vonni a reha­bilitáció körébe azokat is, akiket 1947 előtt fosztottak meg kistulajdonuktól, bele­értve a magyarországi svá­bok itthon maradt, méltány­talanságot elszenvedett ré­tegeit is. A tisztázás szándékával a kisgazdák valós megoldási lehetőséget keresnek, s egy többlépcsős rangsorolást is kifejező rendszert tartanak elképzelhetőnek. Mindez a fokozatosság ötvözhetné a történelmi igazságtétéit a je­len realitásaival. Leszögezik azt is, hogy jogosnak isme­rik el más kistulajdonosok rehabilitációs igényeit is. De mivel sok esetben a földtől ■ eltérő tulajdonságú ingatla­nokról — nem egyszer meg­semmisült lakóépületekről, műhelyekről, üzletekről — van szó, ezt a rendezést csak egy átfogó kormányzati re­habilitációs program, s az erre épülő törvénykezés ke­retében, a valósághoz alkal­mazkodó megoldási lehető­ségek formájában tartják el­képzelhetőnek. A nyilatkozatot a Füg­getlen Kisgazdapárt elnök­ségének nevében Nagy Fe­renc elnök írta alá. > vajból már „kigyűrűzön”... Olcsóbb lesz, de meddig? Az utóbbi években hozzá­szokhattunk, hogy ha ebbe az országba valami begyű­rűzik, akkor annak nyíl­egyenes következménye lesz valamilyen áremelkedés. Ezek után hihetetlen, de igái a vajnak esett a vi­lágpiaci ára, így átmeneti vajárcsökkenést kezdemé­nyezett a Tejipari Vállala­tok Trösztje, amely, egyez­tetve a forgalmazókkal, e hét derekától saját tranzak­ciójaként indítja az árle­szállítást. E jó hír hallatán megkér­deztük a megyénkben vajat szállító két nagy céget, a Sárréti Tej Közös Vállalat békéscsabai üzemét, vala­mint a Hajdú Megyei Tej­ipari Vállalatot, illetve an­nak gyulai tejporgyárát: va­jon Békésben is hozzávető­legesen 20 százalékkal ol­csóbban vásárolhatjuk a kö­vetkező időszakban a vajat? — A tröszt hirdette ezt az akciót, valószínűleg azért, mert komoly készletei van­nak, amelyeket szeretne ér­tékesíteni, hiszen a tárolási költségek felemésztenék a hasznot. Nekünk nincsenek nagy készleteink, de ettől függetlenül június 15-től mi is tervezzük, hogy a nálunk készülő egyetlen vajfélét, a 10 dkg-os teavajat 20 száza­lékkal olcsóbban adjuk a kereskedelemnek — mond­ja Márky Albert békéscsábai üzemigazgató. — Megengedheti magá­nak ezt az üzem? — Nem szeretnénk kiszo­rulni a piacról, ezért követ­ni igyekszünk az árakat. Naponta 10-15 mázsa közöt­ti mennyiséget gyártunk teavajból, s az akciót addig szeretnénk fenntartani, amíg az ipar nem változtat eze­ken az árakon. Tehát követ­ni kívánjuk a hazai piac ármozgását, sőt egyes ter­mékeknél szeretnénk indít­ványozni árcsökkentést. Höfler Pál, a gyulai tej­porgyár Igazgatója: — A tröszttől' június 11-i, tehát hétfői keltezéssel kaptuk a levélét, és ma, kedden ezek­ben az órákban tárgyalunk a technikai lebonyolításról az Élésker Vállalattal, va­lamint kedidien-szerdán az áfészek egy részével, illetve a gyulai és a békéscsabai sütőiparral. Szeretnénk, ha az általunk javasolt fogyasz­tói árakat átvenné a keres­kedelem. — Miért? Elképzelhető, hogy az önök által javasolt olcsóbb ár ellenére drágáb­ban értékesíti a kiskereske­delem? — Igen, hiszen vaj sza­badáras termék. Most még nem tudom megmondani, hogy a terméket forgalma­zó kereskedelmi vállalatok milyen árat fogadnak el, de szeretnénk, ha egységes le­hetne ez az ár. Az Élésker- nél a január 9-i áremelés óta — a maximált árat ki­véve — minden szabadáras termékünk átlágosan 3 szá­zalékkal drágább, mint amennyit javasoltunk. — MoSt milyen árakat ja­vasolnak? — Az általunk gyártott 10 dkg-os vajat 18,90 he­lyett 15,10, a 25 dkg-osat 48,30 helyett 38,60, a 20 de- kás szendvicsvajat pedig 34,20 helyett 27,40 forint fogyasztói áron javasoljuk értékesíteni. Azt végül még hadd tegyem hozzá, az ár­csökkenés vajkrémekre nem vonatkozik. T. I. Június 16-án Megemlékezés a 301-es parcellánál Egy évvel a történelmi fordulatot jelentő, 1989. június 16-i nemzeti temetés után most, június 16-án, szombaton dél­előtt 10 órakor a Rákoskeresztúri Űj-Köztemetőben Göncz Árpád, a köztársaság ideiglenes elnöke, Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke, Antall József miniszterel­nök, valamint a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Recs­ki Szövetség, a politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői helyezik el a tisztelet és emlékezés koszorúit a 301-es parcellánál, Nagy Imre és mártírtársai, és a forra­dalom hősei tényleges vagy jelképes nyugvóhelyén. A Történelmi Igazságtétel Bizottsága ezen az első szabad kegyeleti napon szeretné, ha az országból minél többen len­nének tanúi a megemlékezésnek. A 301-es parcellában este 18 óráig kétóránként díszőrségváltásra kerül sor. Budapest vendége a belga királyi pár Uralkodói vendége van hazánknak: háromnapos lá­togatásra Budapestre érke­zett I. Baldvin belga király és felesége, Fabiola király­né. Kíséretükben van Mark Eyskens külügyminiszter. Kedden délben landolt a magyar és belga zászlókkal díszített Ferihegyi repülőté­ren a királyi pár különgépe. A fogadásukra megjelent vendéglátó, Göncz Árpád ideiglenes köztársasági el­nök és feleségé üdvözölte Baldvin királyt és feleségét, majd gépkocsiba szállva az ünnepélyes fogadtatás hely­színére, a Kossuth Lajos térre hajtattak. A magyar nép múltja előt­ti tiszteletadással kezdte magyarországi programját 1. Baldvin; koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlék­művén a Hősök terén. Ezt követően a Parlamentbe ve­zetett a királyi pár útja: Göncz Árpád és felesége a Nándorfehérvár teremben találkozott Baldvin királlyal és Fabiola királynéval. A belga király a délutáni órákban személyesen is is­merkedett a magyar Ország- gyűlés munkájával. Rövid látogatást tett a plenáris ülésen, ahol beszédet mon­dott. Tovább nőtt a magyar külkereskedelem dolláraktívuma Az idén május végéig a magyar külkereskedelem dolláraktívuma 338 millió"dol­lár volt — közölték az MTI érdeklődésére a Nemzetközi Kapcsolatok Minisztériumá­ban. Elmondták, hogy ta­valy öt hónap alatt csak 24 millió dollár volt az aktí­vum. A nem rubelelszámolású kivitel az idén öt hónap alatt 2 milliárd 325 millió dollár volt, ami 19 százalék­kal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az import egymilliárd 987 mil­lió dollár, ami 2,9 százalé­kos növekedést jelent. A legnagyobb mértékben az NSZK-ba irányuló export növekedett: az idén május végéig 519 millió dollár ér­tékű volt a kivitel, míg az elmúlt évben 392 millió dol­lár. Hazahívják a kubai diákokat A magyar felsőoktatási in­tézményekben tanuló kubai diákok körében elterjedt az a hír, hogy hazahívják őket, s jövőre már nem folytat­hatják tovább hazánkban ta­nulmányaikat. Az MTI munkatársának érdeklődésére a Kubai Köz­társaság budapesti nagykö­vetségén elmondták: a hírt nem kívánják cáfolni. A diá­koknak a tanév befejeztével vissza kell térniük Kubába, ahol minden lehetőséget megkapnak majd a tovább­tanulásukhoz. AZ intézkedés az ország hét egyetemén és főiskolá­ján tanuló hetven kubai diá­kot érint: közülük tizenket- ten végzősök. Évek óta íjól működő munkakapcsolat van a Gerendást Munkácsy Termelőszövetkezet lés az Orosházi Kazángyártó és Építőipari Szövetkezet között. A téesz asszonyai, lányai részére (85 embernek) ez helybeli munkalehetőséget jelent. Az orosházi cég kerámiarészlege évi 60 millió forint terme­lési értékének 60 százaléka olyan termék, ami kézimunkát igényel, és ezt Gerendáson végzik. A tiszta, tágas lés világos munkaszobákban kerámiából készült, nagy ellenállású, ko­pásálló, vídiánál keményebb, fqg-, fül- /és 'csípőprotézist sor­jáznak, finomítanak (képünkön) Fotó: Oravszkl Fereno

Next

/
Thumbnails
Contents