Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-12 / 136. szám
/ o 1990. június 12., kedd Pörköli és rántott hús nélkül fl kínai étel fogyasztása élmény Házisárkány koktélt ittunk aperitifnek (jól kinéznek ezután szegény családfők, kiknek női hozzátartozói végigkóstolták a kínai gasztronómiai est kínálatát). A rizspálinka, a tojássárgája cukorral és citromlé elegyét jelentő üdítő nedűt ízekben gazdag, savanyú-erős leves követte, laktató volt a hússal töltött előétel, a kínai palacsinta, csipetnyit faltunk a mogyorós csirkemelldarabkákból, a bambuszrügyes, babcsírás sertéshúsból, az édes-savanyú pörköltszerű sertéshúsból, amelyet már cak a szecsuáni marha követett. Mindezeket egy pohárka szilvaborral öblítettük le, igazán mennyei gasztronómiai élvezetben volt részünk. Hagyományos kellékek között a Won-ton leves Hogyan választunk önkormányzati képviselőt és polgármestert? A Belügyminisztérium Választási Irodája elkészítette az önkormányzati képviselő-testületek tagjai és a polgármesterek választásának törvénytervezetét. Tóth Zoltán, az iroda vezetője az MTI munkatársának érdeklődésére elmondta: a választási szisztéma kidolgozásánál figyelembe vették az ország politikai tagoltságát. A békéscsabai Trófea hotel-étterem a jövőben is hasonló változatossággal kecsegteti vendégeit, színvonalat és újabb törzsvendéggárdát csábítva ezzel az intézménynek. A budapesti Vörös Sárkány vendéglő személyzete segített a távolkeleti étkek illúziójának felidézésében, s ott volt a vendéglő főnöke, A Vörös Sárkány ízei című szakács- könyv egyik szerzője, Kassai György is. Társszerzője, Zhao Yi, akit szíve hozott Magyarországra, ugyanis Kassai úr egyik kollégájának felesége lett. Zhao Yi szerint Kínában az élet egyik legfontosabb része minden időben az étkezés. A gasztronómia ezért emelkedett a művészetek rangjára. Néhány érdekes tudnivaló: a távoli országban a fogások két csoportból állnak. Egyrészt gabonafélékből (elsősorban főtt rizsből), másrészt a zöldséget és húst tartalmazó ételekből. A megfelelő arányt tartva mindezeket szigorúan külön-külön edényben szabad főzni. A nyersanyagokat apróra szeletelik, így tudják az elkészült ételeket a két pálcikával fogyasztani. Az európai evőeszközöket nem használják, csak a porcelánkanalat ismerik. Igaz, hogy nincs még egy nép, mely a vadon termő növényeket és vadállatokat jobban hasznosítaná, mint a kínai, de ezekre csak a legszűkebb esztendőkben fanyalodtak. Az étel orvosság, legfőbb szórakozás és élvezet az életben, így szinte filozófiává nemesedett a fantáziagazdag kínai konyha- művészet. Budapesten a Népköztársaság útján 1982-ben nyílt meg a Vörös Sárkány, Kassai György vezetésével: — A sárkány Kínában jelentős szimbólum, zöld vagy arany színekben pompázik — magyarázta Kassai György. — Színében rendhagyó a név, a magyarországi konyhához viszonyítva rendhagyó az étterem. Sok helyre hívnak bennünket bemutatóra, Egerbe és Pécsre rendszeresen visszajárunk gasztronómiai napokra. Bizony a magyar ízlés nagyobbrészt beszűkült, megrekedt a pörköltnél és rántott húsnál, a kínai étel fogyasztása esemény, rendkívüli alkalom. — Illeszthető ez -a magyar gusztushoz és szokásokhoz? — Egy történelemkutató barátom gasztronómiai hagyományokat elemzett. A magyarság nyomait keresve eljutott Kína és Mongólia olyan területeire, ahol serpenyőket, köcsögöket, egyéb edényeket ástak ki a földből, amelyek Magyarország egyes vidékein ugyancsak honosak voltak. A mai magyarok igen szívesen járnak hozzánk, az étteremben négyszázféle receptet ismerünk. Ami a kínai konyha sajátja: ugyanazzal a névvel ugyanazt az ételt kapja a vendég Kína, Anglia, Amerika vagy Magyarország kínai éttermében. — A mi szakácsaink köny- nyen elsajátítják a különleges ismereteket? — Én nem ismerek kínai, angol, orosz vagy magyar szakácsot, csak rossz vagy jó szakembert. Az itthoniak úgy képzelik, a kínaiak tücsköt, bogarat esznek. Ha nálunk megkóstolják, kitűnőnek tartják az ízeket, fűszereket; a szójamártást, a szezámolajat, a bambuszrügyet, a különleges fűszereket a hagyományos hús- alapanyagokon. — Receptünk már lehet, de honnan szerezzük be a fűszereket? — Mi egy hamburgi cégtől vásárolunk,, de a napokban nyitunk meg Budapesten, az éttermünk mellett egy olyan boltot, amely hamisítatlan kínai fűszereket, alapanyagokat és italokat árusít majd. Bede Zsóka 2300 településen kétezernél kevesebben élnek, s ezen falvak többségében csak kevés párt rendelkezik önálló szervezettel. Ezért ezeken a településeken úgynevezett szabad, kislistás választást terveznek. Ennek lényege, hogy valamennyi jelölt neve felkerül a szavazólapra, s közülük a választók annyi jelöltre szavazhatnak, ahány tagja a képviselő-testületnek * lehet. A 2000-nél több lakosú , községekben és a 100 ezer- ; nél kevesebb lakosú városokban a képviselő-testület tagjait egyéni választókerületekben választják meg, hasonlóan az országgyűlési választásokhoz. Egy-egy településen annyi választókerületet alakítanak ki, ahány tagja lehet majd a képviselő-testületnek. A 100 ezernél több lakosú városokban és a fővárosi ke- I rületekben a tervek szerint a képviselők kétharmadát egyéni választókerületekben, egyharmadát pedig a szavazatok második értékelésével, listákról választanák meg. I Ez az úgynevezett egy szavazatot kétszer értékelő választási rendszer. Lényege: a választópolgár az egyéni választókerület jelöltjére adja le szavazatát. A társadalmi : szervek, pártok által indított listákra nem kell szavazni, azonban a társadalmi szerv által támogatott jelöl- ; tekre leadott voksokat kü- ' lön is összesítik. Tóth Zoltán hangsúlyozta: a tervezet nagy hangsúlyt helyez a nemzetiségi, kisebbségi jogok védelmére. Ezért ha egy településen nem alakítható ki olyan egyéni választókerület, amelyben a kisebbségi csoportoknak esélyük van arra, hogy önkormányzati képviselőt válasszanak, akkor számukra legalább még egy vá- ; lasztókerületet kell kialaki- | tani. A törvénytervezet szerint a lakosság közvetlenül választja meg a polgármestereket is. E választási mód kifejezi, hogy a polgármester a település széles hatáskörökkel felruházott első embere, aki megbízatását közvetlenül a választópolgároktól kapta, és ezért elsősorban nekik is tartozik felelősséggel. Amennyiben a későbbiekben esetleg megrendülne a lakosság bizalma a polgármesterben, lehetőség van a visszahívására. Ennek kezdeményezéséhez azonban az adott település választó- polgárai egyharmadának aláírására van szükség. A visszahíváshoz pedig a leadott érvényes szavazatok kétharmada kell. A jelölés rendszere merőben eltér az országgyűlési képviselői választásoknál alkalmazott módszertől. Nem ajánlószelvényeket kell gyűjteni a jelölteknek, hanem ajánlóíven aláírásokat. Az ajánlóívek az elképzelések szerint a tanácsok ügyfél- szolgálati irodáján lesznek majd elhelyezve, a választó- polgárok ott írhatják alá azt, amelyiken a számukra szimpatikus jelölt neve szerepel. önkormányzati képviselőjelölt az lehet, akit az adott választókerület választópolgárainak 1 százaléka aláírásával jelöltnek ajánlott. Elképzelhető, hogy a 2000 lakosnál kisebb településeken falugyűlésen is lehetőség lesz jelöltállításra. A polgármesterjelölt-állítás, bár hasonló módon történik, de ez esetben a választópolgárok 5 százalékának ajánlására lesz szükség. Tóth Zoltán szólt arról is, hogy a választások tervezett időpontja szeptember 23-a, a második fordulót pedig október elején tartják meg. Annyi azonban bizonyos, hogy az önkormányzati képviselők és a polgármesterek választását a szavazás napját megelőzően 60 nappal korábban, azonos napra kell kitűzni. Az első forduló költsége várhatóan mintegy 300, a másodiké pedig 130 millió forint. Végezetül a választási iroda vezetője elmondta, hogy a törvénytervezet a plakátháború korlátozására felhatalmazza a képviselő- testületeket, hogy rendeletet alkothatnak a plakátok elhelyezésének feltételeiről. Űszl gabonáink károsftőhelyzete Az utóbbi hetek időjárása számos, gabonáinkat károsító kártevő és kórokozó számára kedvező volt, és jelenleg is az. A gabonaliszt- harmat-fertözés folyamatosan emelkedett, és jelenleg a vetésterület mintegy 30%- án veszélyes mértékűvé vált. A betegség tünetei megjelentek a felső levélemeleteken, sőt, több esetben már a kalászokon is megtalálhatók. A gabona-levéltetvek szintén jelentős területen szaporodtak el veszélyes mértékben, kolóniáik már a kalászokat is károsítják, ajánlatos sürgősen megszüntetni a fertőzést, mert a kártevők a terméseredményt még jelentős mértékben befolyásolhatják. Megnőtt a kalászfuzáriózis fertőzés veszélye is. a megdőlt buja állományokban a párás, dunsztos mikroklimatikus viszonyok optimálisak a gomba számára. A fertőzésveszélyes időszakban (virágzástól betakarításig) idáig, a csapadékos napok száma (nyomokban hullott csapadék is számít) is magas volt, mely szintén előfeltétele a fertőzésnek. Különösen kukorica-elővete- mény után számíthatunk fo- közótt fertőzésveszélyre. A megye több pontján a vörösrozsda fellépését észleltük, figyelemmel kell kísérni az állományok fertőzésviszonyait. mert a kórokozó számára szintén kedvezőek a körülmények, robbanásszerűen terjedhet. A gabonaállományokon található vetésfehérítő bogár népesség-, korösszetétele, a többi kelé- si hullám miatt rendkívül vegyes, egy részük bábozó- dása már megkezdődött, de még jelentős számú károsító lárva is található. A gabonapoloskák egyedszáma nem éri el a veszélyességi küszöbértéket. kártételük nyoma szórványosan fordul elő. A megve déli részén gabonaszipolyok jelenléte és károsítása észlelhető, mely még nem számottevő. Legtöbb kórokozó és károsító esetében a folyamatosan kedvező környezeti viszonyok miatt a védekezések ellenére ala- • kultak ki magasabb fertőzési értékek. A levéltetvek állománya például egy-egy védekezés után rendkívül gyorsan regenerálódik. Számos károsító ellen még min- • dig védekeznünk kell, amennyiben azt a fertőzés mértéke indokolja. Tatár József Kelet-Európábán most jön az energiaár-robbanás Az újabb energiadrágulás tulajdonképpen már benne van a levegőben; tudjuk, hogy hamarosan igen jelentősen emelkednek a hazai energiahordozók, a távfűtés árai. Az autósok körében 50 forintos benzinárakról terjednek a (rém) hírek, és sokan tudni vélik, hogy ez még csak a kezdet. A nyugati szakértőknek is az a véleménye, hogy az ex- szocialista országoknak — sok egyéb súlyos bajuk mellett — az elkerülhetetlen energiaár-robbanással is szembe kell nézniük. Hogyhogy? Hiszen újabban évente többször is emelkedik a benzin, a fűtés tarifája — kérdezi a hazai fogyasztó. Ez igaz, de sajnos az is igaz, hogy a kelet-európai országok gazdasága mind a mai napig nem ment át azon a „tisztítótűzön”, amely 1973 és 1979 között az első olajárrobbanás után drasztikusan átformálta a fejlett országok termelési, fogyasztási szerkezetét. Mi is történt akkor a Nyugaton? Hetek alatt sokszorosára nőttek a benzinárak, a termelés üzem anyagköltségei, és szinte azonnal megkezdődött egy kíméletlen takarékossági kampány. A gépjárművek fogyasztását 40-80 százalékkal csökkentették, merőben új energiatakarékos technológiákat találtak ki és vezettek be, szigorú hőszigetelési szabványokat léptettek életbe. Amelyik cég ezeknek az új kritériumoknak nem felelt meg, az hónapok alatt kiszorult a piacról. Ma már csak ipar- történeti emlék a hetvenes évek előtt tervezett személy- kocsi, hőerőmű, mosógép, televízió vagy radiátor. űzzél szemben a szocialista országok az akkor viszonylag kedvező szovjet olajárak védelmében lényegében semmit sem tettek — a kinyilatkoztatásokon túl — az energiaszektor korszerűsítésére. A benzin-, gáz-,1- áramfaló gépeink listája végtelen, a szomorú végeredmény az, hogy mindent összevetve, csaknem kétszer annyi energiát használunk el, mint amennyi az ország „működtetéséhez” a fejlett országok színvonalán szükséges lenne. Ez tovább nem tartható fenn. A Szovjetunió nem akarja és nem is képes a korábbi energiapolitikát folytatni. Hogy az eddigi modell mennyire halott, azt jelzi: a Szovjetunió jelenleg az összes ipari beruházás 40 (!) százalékát az energiaszektorra költi, s ez az arány évről évre nő, ahogy romlanak Szibériában a kitermelés feltételei. Mi lesz tehát velünk, kelet-európaiakkal? A Le Monde szakértője szerint valamennyi e térségbeli gazdaság kénytelen lesz szembenézni egy olyan jelentős áremeléssel, amely a nyugati világban a hetvenes évek második felében ment végbe. Elsősorban azért, mert vége az olcsó szovjet nyersanyagnak, a jóval magasabb világpiaci áron kell ezután vásárolnunk. De ennél nagyobb árfelhajtó tényező lesz az egész gazdaság átalakítása az energiatakarékosság irányába — egyébként felkopik az állunk. hogy csak a borsos nyugati olajszámlát ki tudjuk fizetni. A sokat emlegetett versenyképességnek feltehetően az egyik összetevője, hogy a világszínvonalat jelentő, energiatakarékos gépeket, technológiákat, szabványokat kell használnunk. Azok a vállalatok, amelyek képtelenek ezeket produkálni, tönkre fognak menni, amint a világpiaci energiaár megjelenik a költségeikben. Persze a prognózist megfogalmazni sokkal egyszerűbb, mint arra választ adni, hogy mi is a teendő? Energiafaló gváraink termékeit ma akkor is boldogan visszük a nyugati vevőnek, ha jól tudjuk, hogy a konstrukció elavult, s meglehet, már jövőre csődöt hoz ránk a dollárban számolt szovjet olaj. Ám akkor gyárakat kell bezárni, csökken az export. miből fizetjük adósságainkat? A Le Monde cikke sem tudja megmondani, melyik ujjúnkat harapjuk meg. Egy biztos tippje van: a keleti energiaár-robbanáson a Nyugat biztosan sokat fog keresni. A kínai konyha egyik művésze, az ételt kínáló háziasszony, Zhao Yi
