Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-12 / 110. szám
Köröstáj SZÜLŐFÖLDÜNK 1990. május 12., szombat o Gallatz János osztrák családból származott Nevéhez fűződik a Körösök szabályozása Id. Gallatz János császári ezredes mint katona több helyen szolgált, és a kor szokásainak megfelelően a feleség kísérte a férjet. így született a gyermek Olmütz- ben, Keszthelyen, sőt még egy leányka Triesztben, aki csecsemő korban meghalt. Az olasz háborúban harcoló apa feleségét és két gyermekét Budán hagyta, ahol a feleség Pauline von Henning rosszul lett, ugyanis tüdőbeteg volt. A férjet a harctérről hazahívták, de már csak a temetésen vehetett részt. Feleségét a katonai temetőben temették el Budán. A 10 éves János és. a 8 éves Luisi Budán maradtak, mivel az édesapa visszatért a harctérre. Levelet írt I. Ferenc József császárnak, hogy a gyermekei neveltetéséről gondoskodjon, mivel idegenekre hagyta őket Budán. így került Gallatz János a bécsi Ferenc József Katonai Intézetbe, Luise pedig a bécsi Orsolyák Sacre Cour Intézetébe (Szent Szív Zárda). Ifj. Gallatz János nem akart katona lenni, ezért megszökött a katonai intézetből, hazakerült Grazba, ahol műszaki egyetemet végzett. 1873-ban kapta meg a diplomáját. Levélben Magyarországra hívta unoka- testvére és férje, Walberg Stefánia és Szeghő Attila mérnök, aki a folyammérnöki hivatal vezetője volt. így került városunkba a fiatal osztrák mérnök, a Folyammérnöki Hivatalhoz, ahol állása a magyar nyelv tökéletes elsajátításához volt kötve. Hivatalos működésében nagy tehetséget mutatott fel, e korban a hivatal csekély létszáma munkával túl volt terhelve. A Körösök menti töltések gyengék, hiányosak voltak; az árvédekezés súlyos feladatokat rótt a mérnökökre. Gallatz Jánosé feladatok oroszlánrészét végezte. Gyulán megismerkedik Ormós János és Hoffmann Borbála leányával. (Ormós Nepomucea Irén Mária, akivel házasságot kötött 1877. április 16- án. Házassági tanújaik voltak Szeghő Attila állami főmérnök és Ormós Zsigmond temesi főispán. E házasságból 6 gyermek született, Ida, Sarolta, Margit, Paula, Imre és Irma. Ormós Janka rokonságban állott az Erkel családdal. Erkel Ferenc édesanyja, Ruttkay Klára Teréz és Ormós Janka nagyanyja, Ruttkay Klára Teréz és Ormós Janka nagyanyja, Rutt- ;kay Anna testvérek voltak.) A Gallatz család a mai Kossuth Lajos út 34. sz. alatt lakott, ahol hetente hangversenyt rendeztek Erkel János mérnök unokatestvérével, mivel mindketten kitűnően zongoráztak. E családi hangversenyen a jóbarátok is mindig jelen voltak. Szeghő Attila eltávozása után Gallatzot még a hiányos magyarnyelv-tudása miatt nem bízhatták meg a gyulai Folyammérnöki Hivatal vezetésével, de közvetlen előde, Keczkés Sándor már rövid 2 év múlva nyugodt lélekkel ajánlhatta őt utódául. Az első hivatalos ténykedése Gyula érdekében történt. A gyulai hivatalt ugyanis a minisztérium 1879- ben fel akarta oszlatni, és a teendőit a szegedi hivatalra bízni. Lelkiismeretes utánajárása, nyomós érvei rábírták a minisztert határozatának megmásítására. Az 1881-es árvíz megmutatta, hogy a Körösök szabályozását tovább nem lehet halogatni. Az árvíz idején Gallatz fáradhatatlanul dolgozott, és olyan okosan vezette a védelmet, hogy a minisztérium is felfigyelt rá, és azárGallatz János, 1849. víz elmúltával a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Az árvíz tapasztalatait egy röpiratban tették közzé. Ez a röpirat főleg a Körösök szabályozásának szükségességét indokolta, és a megoldás módjait tárgyalta. A minisztérium a javaslatot elfogadta, és az ő irányításával valósult meg e munka. Ekkor készült el a gyulai körgát is, amely szintén a nevéhez fűződik. Részt vett a szegedi 1879. III. 19-i nagy árvíznél is, és a védekezésben nyújtott segítségéért kitüntetést kapott. A Körös-völgy ármentesítését elsősorban Gallatz János szabályozása segítette elő.’ Az 1888. évi árvíznél Baross Gábor miniszter a helyszínen győződött meg Gallatz kiváló szakér- terméről és tehetségéről. E helyszíni tapasztalat alapján még az évben a központba hívta meg Gallatzot Budapestre. Az összes Ármentési Társulatok együttes kérelmére azonban a miniszter a Folyammérnöki Hivatal élén hagyta, 1889-ben már nem térhetett ki, így felkerült a Földművelésügyi Minisztériumba, a Körös—Tisza kerületi felügyelőjének, miniszteri műszaki tanácsosi rangban. Családjával együtt Budára, az Űri utcába költözik. Majd a második évben Tabánba, az Árpád utcába költöztek a Semmelweis-ház emeletére. Mivel Gallatzné nem szeretett Pesten lakni és babát is várt, visszakívánkozott Gyulára. A család ezért hazaköltözött. Itthon született meg legkisebb leánya, Irma. 1886-ban a millenniumi ünnepségekre a család is felutazott Budapestre és gyönyörködött az 52 vármegye lovasbandériumainak felvonulásán. Erre az időpontra jelent meg kétkötetes munkája: Monográfia a Körös— Berettyó-völgy ármentesítéséről. E mű nagy jelentőségének elismeréséül a kiállítás zsűrije a kiállítási nagyérmét adományozta, és rövid időre rá őfelségétől a királyi tanácsosi címet kapta kitüntetésül. 1898-ban osztálytanácsosi címet és rangot nyert. Ez időben a Kettős- és Hármas- Körös hajózhatóvá tételén dolgozott. Gyula városa beválasztotta a városi képviselő-testületbe, a vármegye törvényhatósági bizottságába és a városi építkezési bizottság elnöke volt. Gallatz János 1901. VI. 11-én hunyt el váratlanul. Ezzel zárult a Gallatz család gyulai története. Ám Gallatz János emléke' élni fog mindig, mert a Körösök szabályozásának története az ő nevével elválaszthatatlanul egybekapcsolódott. Sírjuk a Szentháromság temető Ormós -család sírboltjában volt. A sír megsemmisült, más temetkezett rá, csak a helyét tudjuk, összefoglaló írásunkkal a 140. évfordulóra gondolatban helyezzünk el néhány szál színes virágot eltűnt síremlékükre — az utókor hálájaként! D. Nagy András Régi megyeközpontok hajdani megyeházai A nemesi vármegyei önkormányzat kialakulásának kezdetén a nemesség a vármegye élén álló alispán hajlékában gyűlésezett, hiszen ez volt az alispán hivatali ideiében az igazgatás központja. A XIV—XV. század körül azonban már időszerűnek mutatkozott a megyegyűlések számára állandó, központi helyet találni. Évszázadok alatt megsokasodott az adminisztráció, a gyarapodó okmányokat, okleveleket állandó helyen illett tárolni, az elítéltek számára börtön kellett, az egymást váltó alispánok kúriái, még ha kastély méretűek voltak is, idővel alkalmatlanná váltak a hivatalos ügyeiket az alispánnal megtárgyaló szolgabírák, a tisztújító és más megyegyűlésekre összesereglett nemesség kvártélyozására. így szülte a szükség kifejezetten a megyegyűlések megtartása, az igazgatás és bíráskodás számára a vármegye székhelyén felépítendő, s a megye tulajdonában álló megyeházakat. . A vár-, megyék tehát, a jobbágyoktól befolyt házadóból, más jövedelmekből, anyagi erejüktől függően, előbb-utóbb felhúzták székházukat. Amikor azután a török elfoglalta az ország nagy részét, a megyei nemesség családostól elmenekült a megszállt vidékről, s valahol másutt, folytatta megyei ön- kormányzati életét a régi szervezeti keretek között. A török kiűzése utáni idő sem kedvezett az új építkezéseknek. S csak a XVIII. század derekától, a viszonylagos jólét beköszöntésétől épültek fel sorban a megyeszékhelyeken azok a monumentális vármegyeházak, amelyek napjainkig meghatározzák e városok arculatát, jellegét. Ennek következtében ismerünk jó néhány megyeházat, amelyik nem megyeszékhelyeken áll. Van olyan. mint a Somogy megyei Tap- sony falucskában, amelyet a közelmúltban sajnos már le is bontottak. Csupán példá- lódzva emlékezünk meg némelyik, azóta célját veszített épületről. Így a Kemence községiről, amelyet 1710-ben építtetett Koháry András honti főispán közösen Esterházy Imre egri érsekkel. A kemencéi megyeházán 1751- ig gyűlésezett Hont vármegye, holott a megye székhelye Ság volt. A szegvári manzárdtetős megyeházán 1815-től forgolódott Csongrád nemessége, s még 1851-ben megjelent könyvében is így írt Fényes Elek Szegvárról: „Itt van a megyének dészes vármegye- háza ...” 1651-től 1786-ig Nemeskér volt nemes Sopron vármegye igazgatási központja, ahol 1669-ben emeltek maguknak a korabeli háborús, törökvészes időknek megfelelő székházat a tekintetes Fotó: Demény. Gyula karok és rendek. Várfallal körülvett udvarára várkapun át lehetett bejutni. Melléképületeit 1900-ban bontották le. A Nógrád megyei Szügyön éppen ellenkezőleg történt a bontás: itt az 1750- ben emelt központi épület állt útjába valakinek, holott „a vármegye ezelőtt itt tartotta közgyűléseit és törvényszékeit, 1790 után pedig csak a törvényszékeket” — írja Fényes Elek. A nagy körfalak a szép barokk melléképületekkel ma Szügy látványosságai közé tartoznak. Szügyről költöztek át a megyegyűlések a szomszédos Balassagyarmatra, a Kasse- lik Ferenc által 1834—35-ben épített új vármegyeházba. Csonkaréti Károly Gyula, a vármegye egykor itt tartotta közgyűléseit Az 1750-ben épített szügyi vármegyeháznak ma már csak kiszolgáló épületei láthatóak magas kerítésével és egyik díszes kapujával (a szerző felvétele — MTI-Press) Fotó: Fóti György Katonazene a fronton - és a síroknál Mély tisztelettel gondolunk mindazokra, a magyar katonákra és tisztekre, akik a II. világháborúban részt vettek, kik hamarabb, kik később, de hazatértek. Fájdalmasabb az emlékezés azokra, akik sohasem térhettek haza. „Most nekik szóljon a harsona!” Azokban az időkben Békés megyében. Békéscsaba székhellyel működött egy katonazenekar, ennek a zenekarnak voltak tagjai Varga László és Varga István gyulai zenészek, akiktől a békéscsabai katonazenekar tagjainak sorsáról az alábbi tájékoztatást és ezeket a hiteles és megdöbbentő .fény- képfelvételeket kaptam. „A csabai katonazenekar fele (22 fő?) 1938-ban Ko-^ lozsvárra került, majd újra* feltöltődött a csabai zenekar. A karmester Tóth József főtörzsőrmester volt, majd Tóth Lajos tiszthelyettes vette át a zenekar vezetését. 1942-ben a zenekar tagjainak egy részét ismét a frontra vezényelték, majd 1943 októberében a másik foie is a frontra került, illetve vezényelték el a békéscsabai 19. gyal. ezred zenekarával. A frontszolgálat pihenőidőben is pihenőállásokban az elgyötört, fáradt katonáknak szolgáltattak zenét. de nagyobb részben hol az elesett német katonákat temették (közös sírba), hol pedig az elesett (megfagyott) magvar katonákat.” Hát eny- nyi, a többit meséljék el a fényképfelvételek! Varga László 1942. október 21-étől 1943. október 26- áig teljesített hadiszolgálatot A békéscsabai, 19. honvéd gyalogezred zenekara 1942-ben a Szovjetunióban, a 19. gyalogezrednél 1945. május 1- jétől 1945. szeptember 26-áig Klagenfurtban angol hadifogságban volt, ő is és a békéscsabai zenekari tagok, és onnan tértek haza 1945 szeptemberében. Második elbeszélgetésünk alkalmával (megfáradt, idős beteg ember volt már), tudtam meg tőle, hogy a 19. Honvéd gyalogezred zenekarának Ukrajnában, Proszko- rov faluban (vagy községben) volt a körletük, és innen ment a zenekar gyalogmenetbe oda, ahol éppen szükség volt rájuk. Wegroszta Gyula Katonákat temetnek — közös sírba
