Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-12 / 110. szám
1990. májas 12., szombat-o Üj helyre költözött Békéscsabán a Pantacoop Szolgáltató Kisszövetkezet A Szőrmeipari Vállalattól bérelt épületben kényelmesen elfér a varroda is, ahol heten dolgoznak. Gyulán, a SZOT-szállóban nemrégiben bemutatott kollekciójukból most a kecskeméti Centrum Aruház részére készítenek 110 csinos női és gyermekruhát ^ Fotó: Veress Erzsi Mezőberény nemet mond a bűnözésnek Rendőrfőnök — pályázat útján Három Békés megyei kisvárosban május elején rendőrőrsöt állítottak fel — olvashattuk a minap a megyei rendőrfőkapitány-helyettes nyilatkozataiban. A hír nyomába eredve kiderült, hogy a legélorehaladot- tabb állapotban a mezőbe- rényiek vannak. Vajon miért? A választ Mór-Baranyai Gábor rendőr őrnagytól, az őrs parancsnokától kértük. — Mezőberény várossá nyilvánításával összefüggésben Szűcs .Lajos tanácselnök idejekorán megfogalmazta a helybeliek véleményét: rendőrkapitányságra lenne szükségük — mondotta az őrsparancsnok. — Ennek feltételei sajnos, már akkor sem voltak megteremthetők, de jómagami mindenesetre készítettem egy tanulmányt, Mezőberényben rendőrőrs felállítását javasolva. Akkor ez a terv megmaradt elképzelésnek. Tavaly februárban azután visz- szatérünk a dologra, írtam egy újabb, talán még részletesebb munkát, s ez nagy- jában-egészében találkozott az Országos Rendőr-főkapitányság törekvéseivel. — Ügy tudom, hogy a megyében először ön nyert el rendőrségi vezetői beosztást pályázat útján. — Országosan sem volt gyakori ez a megoldás. Azzal. hogy ilyen módon lettem őrsparancsnok, adott a lehetőség: megvalósíthatom mindazt, amit tanulmányaimban követelményként, feltételként, elérendő eredményként papírra vetettem. Mezőberény kedves kisváros. olyan lokálpatrióta emberekkel. akik szeretnék, ha rend és biztonság venné körül őket. — Mezőberénybe költözik? — Feltétlenül szeretnék, hiszen igazi együttműködésre csak így kerülhet sor. Van azonban néhány gyakorlatias probléma — például a lakás —, amit még meg kellli oldanunk. — Milyen lesz ez az Sri? — A volt páirtbizottsági épületet kaptuk meg. Itt felújítást, kisebb átalakítást kell végezni, s be kell szerelni a hírtechnikát is. Péntekenként fogadónapot tartunk. állandó ügyeletünk lesz. (Sőt, a KMB-irodán már meg is valósítottuk ezt.) Bűnügyi, közrendvédelmi és igazgatásrendészeti csoportokat szervezünk, összesen 19 ' hivatásos állományú rendőr és 3 polgári alkalmazott alkotja majd az őrs személyi állományát. Két személygépkocsit megkülönböztető jelzéssel látunk el, a harmadikat nyomozóink kapják. Mezőberéinyen kívül Csárdaszállás és Körös- tarcsa is illetékességi területünkhöz tartozik. — Mióta rendőr, ■ milyen szakképesítéssel rendelkezik? — 1967-ben Orosházán járőrként kezdtem a pályát. Azóta különféle beosztásokban tevékenykedtem. Jelenleg a főkapitány-helyettes értékelő tisztje vagyok. A Rendőrtiszti Akadémián igazgatásrendészeti, a Rendőrtiszti Főiskolán pedig bűnügyi szakon végeztem, — Hogyan éa honnan keresi, választja ki leendő munkatársait? — Ez nem egyszerű dolog. Helyben természetesen nem találtunk elegendő kész szakembert. Néhány tapasztalt rendőrt más településről hozunk át, de szeretnénk érettségizett, szakmával rendelkező fiatalokat minél nagyobb számban felvenni Mezőberényből is. Gondot okoz. hogy a megyében 100 rendőri áldás jelenleg is betöltetlen — nem jobb ez az arány a békéscsabai kapitányság területén sem —, így nehéz igazán jó megoldást találni. — Hány főnőké lesz? — Mivel irányításunkat a békéscsabai rendőrkapitány végzi: egy. Természetesen szakmai felügyeletet, segítséget a kapitányság osztályvezetőitől is várunk, s a bűnügyi osztályvezető kinevezett kapitányságvezetőhelyettesként is gyakorolni fogja hatásköréit. — ön egy lehetséges megyei hivatali karriert cserélt fel „frontharcos” szerepkörre. — Néhány hónapot leszámítva mindig is az első vonalban dolgoztam. Tudom, hogy mire számíthatok. Mezőberényben is — az országos, megyei helyzethez hasonlóan — jelentősen nőtt a bűncselekmények száma, igaz nem súlyosbodtak. A városiasodással a bűnözés is új erőre kap, de élni kívánunk. azzal a lehetőséggel, hogy minden mezőberényi és vonzáskörzeti bűncselekmény vizsgálatában helyi rendőrök járjanak el. Célunk az, hogy sokkal: közvetlenebb kapcsolat alakuljon ki a lakosság és a rendőrség között. Egyszerűen: mi Mezőberény rendőrei akarunk lenni. — Mikortól éreztetheti kedvező hatását az őrs felállftása? — Meghatározó lehet ebben a vezetői munka színvonala. Ha kapunk egy év bizalmat, akkor bizonyítani fogunk. Ha viszont ez alaitt az egv év alatt nem látszik majd meg a városon működésünk, én magam állok fel a parancsnoki székből — mondotta Mór-Baranyai Gábor rendőr őrnagy. Kiss A. János Fotó: Kovács Erzsébet Javaslat a búza árának emelésére A termelők túlságosan alacsonynak tartják az étkezési búza hatósági felvásárlási árát, mivel az — szerintük — nem fedezi a termelési költségeket. Mire számíthatnak a gazdák, lesz-e felvásárláslár-emeiés? — kérdezte két hónappal az aratás előtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban az MTI munkatársa. Máhr András, közgazdasági főosztályvezető-helyettes elmondta: az év eleje óta tudnak arról, hogy az Idei termésű malmi, vagy más néven étkezési búza hatósági felvásárlási árával annak ellenére elégedetlenek az üzemekben, hogy tavaly októberben, az előző évihez képest, egyszer már növelték. Mint Ismeretes: a kormányzat a gabonafélék (a kalászosok és a kukorica) felvásárlási árait szabaddá tette, igy azokat a piaci viszonyok, a kereslet-kínálat alakulása határozza meg. Az étkezési búzát azonban továbbra is hatóságiárformában hagyták azért, hogy a kenyér és más sütőipari termékek árának növelését némileg mérsékeljék. Az első osztályú étkezési búza ára tonnánként jelenleg 5700 forint, a másodosztályúé pedig 5100 forint. Mivel október óta a termelés költségei annyira emelkedtek, hogy az ilyen fel- vásárlási ár esetén az üzemi nyereség teljesen „eltűnik”, a MÉM-ben új kalkulációt készítettek, és a kormány elé magasabb felvásárlási árat terjesztettek. -A javaslatban az áll, hogy az első osztályú étkezési búza árát tonnánként további 800 forinttal, a másodosztályú búza árát 600 forinttal kell megemelni; ami már ismét hordoz a termelők számára tisztes nyereséget. A javaslat abban a programcsomagban van, amelyet — sürgősségi jelzéssel ellátva — az ügyvezető kormány készül átadni az új kormánynak. Szolgálati titok a titokzatos vfros Sírba szállt sertések rejtélye (Folytatás az l. oldalról) injekciót kaptak, így aztán sonkájukat' már nem állíthatják az éhezők szolgálatába. Fogadás jédos vízzel Mielőtt a telepre belépnénk, két, kívül beszélgető fiatalasszonyt pillantunk meg. Amikor megtudják, hogy az újságtól jöttünk, kitérő válaszokat adnak. — Mi nem tudunk semmit arról, ami történt — mutatnak az ólak irányába. — Menjenek be, a főnök majd mindent elmond. Az biztos, hogy egy pénteki napon láttuk utoljára a gondjainkra bízott sertéseket, de akkor már etetni sem kellett. Állítólag valami titokzatos vírus támadta meg még húsvét előtt őket. de az emberre ez nem vesziélyes. — Amióta nincsenek sertések a telepien, mivel foglalatoskodnak a dolgozók? — Súrolunk. takarítunk. Azt azonban mi is szeretnénk tudni, hogy mi lesz a sorsunk a későbbiekben. No, de már így is sokat fecsegtünk — búcsúznak villámgyorsan. A telepre érkezőt egy vő-» rös folyadékkal teli lavór fogadja. Értetlenségünket látva, Szántó György telepvezető elmondja, hogy mivel fertőzött telepien vagyunk, kötelező a jódos vízben kezet mosni és cipőnket megtorolni a klórmész- szel kevert fűrészporban. A telepvezetőn látszik, hogy nagyon megviselték az elmúlt hetek, nap>ok történései, egyik cigarettáról rögtön a másikra gyújt. — Nem hatalmaztak fel. hogy nyilatkozzak — kezdi. — Ebben az ügyben a megyei állat-egészségügyi állomás az illetékes. Becsapés tünetek — Azt viszont biztosan tudja ön is, hogy mennyi sertés volt a telepen. — Körülbelül 10 ezer sertés volt itt, most azonban nincs egy sem. Nagy részét elföldeltük, vagy elszállították a hódmezővásárhelyi fehérjefeldolgozóba. Azt azonban nem tudom, hogy milyen vírus támadta meg őket, és hogy a vírus honnan „érkezett”. — Egyáltalán Önök hogyan észlelték a betegséget? — A tünetek semmi különleges kórra nem utaltak, hiszen bágyadt, hasmenéses disznóval naponta találkozunk. Amikor azonban az átlagosnál nagyobb lett az elhullás, mintát küldtünk az állategészségügynek. Még annyit, hogy természetesen kezeLtük, Oltottuk a sertéseket. de ez nem volt hatásos. — Hallani, hogy a község másik végén levő telepén is pusztított a járvány. — Ez igaz. Arról' viszont semmit nem tudok, miként kerülhetett oda a vírus. — Az egyéni sertéstartók most félnek, hogy a vírus „beköltözik” óljaikba. Tud ön olyan gazdákról, akiknek megbetegedtek a disznói? , — A községben egy ilyen emberről tudok. Különben sertészárlat van, ami magyarul annyit jelent, hogy a településről se ki, se be nem vihet senki sertést. De keressék meg az elnököt, ő bizonyára többet tud az ügyről'. Tanácsát megfogadjuk, de Anuló Péter itsz-elnök első szavai már ismerősien csengenek fülünkben. — Nem vagyok felhatalmazva arra. hogy nyilatkozzak — szögezi le a beszélgetés elején. — Emberi mulasztás nem történt, a kárfelmérés még folyik. Mi mindenben az állat-egészség- ügyi állomás utasításait követjük. I szokásos „menüt” kaptok — Úgy hírlik, a becsült kár meghaladja az 50 millió forintot. Kik kártalanítják majd Önöket? — A kár pwmtos összegét még nem tudjuk, és valószínűleg majd állami .kártalanítást kapunk. Nagyabb gondot jelent, hogy a sertésállomány pótlása évekbe kerülhet. A telepieken dolgozóknak addig munkát kell találnunk, ennek lehetőségeit már most keressük. Többet azonban az állategészségügyi állomás munkatársaitól tudhatnak meg — búcsúzik. Kíváncsian fordulunk tehát az Állat-egészségügyi Élelmiszer-ellenőrző Állomás illetékeseihez, de információéhségünkre csak a szokásos „menüt" kapjuk. — Nem vagyunk felhatalmazva arra, hogy nyilatkozzunk a nyilvánosság előtt. A szolgálati titok megköti a kezünket — mondják. Búcsúzáskor hirtelen eszembe jut. hogy talán a sertésekre is álü a mondás: halottakról jót, vagy sem- mit?! Nyemcsok—Rákóczi Mindkét léinek üzlet lehel Irodatechnikai eszközök Romániába A forradalom utáni időszakban a segélyszállítmányokkal nagy mennyiségű irodatechnikai eszköz került Romániába, zömmel használt, és Magyarországon a tipusmódosítások miatt lecserélt fajtákból. Ebből szinte egyenesen következik, hogy azonnal jelentkeztek a szerviz- és pótalkatrészgondok, mivel szomszédaink sem a kellő szakismerettel, sem a cserealkatrészekkel nem rendelkeztek. Az igény viszont olyan nagy lett, hogy találni kellett valamilyen megoldást. Itt kapcsolódott be a Körösújfalui Rákóczi Mgtsz Békéscsabai Irodagép-javító Szakcsoportja és a Számprog Számítástechnikai Kisszövetkezet, akik vállalták a jelentkező problémák megoldását. Még februárban felvették a kapcsolatot az aradi Progresul Kisipari Szövetkezettel, és a kölcsönös információcsere eredménye az lett, hogy először együttműködési szándéknyilatkozatot írtak alá, majd május 3-a és 8-a között kiállítást rendeztek Aradon, a megyei múzeum egyik kiállítótermében, bemutatva azokat a berendezéseket, amelyeket a két csabai szövetkezet azonnal szállítani tud. Cscrt-bere A lehetőségekről a szakcsoport elnökét, Varga Lászlót kérdeztük: — Az érdeklődés és az igény óriási volt, hiszen Romániában ezek az eszközök és gépek a gyakorlatban ismeretlenek. Például több száz dolgozót foglalkoztató üzemben is csak egy darab zsebszámológép van, mondjuk a főkönyvelőnél. A többiek papíron és tollal számolnak. A félreértések elkerülése végett azt is el kell mondanom, hogy a szállítható berendezések nem túl régiek, sok közöttük az új is. Miért dobnánk ki a lecserélt hazai gépieket, amikor használhatóak, és partnereinknek még mindig korszerűbb technikát jelentenek. Már a bemutató első napján, amelyet a nagyközönségnek tartottunk, 100 darab pénztárgéplet, 60 elektromechanikus írógépiet, 120 asztali számológépiet, 30 darab fénymásolót, 17 IBM kompatibilis számítógépiét, telefont, illetve telefaxkészüléket igényeltek. Másnap, a szakmai napon Temesvárról Bukarestig, Aradtól Szat- márig, mindenhonnan érkeztek vállalatigazgatók, szövetkezeti elnökök. Tehát megvolt a kínálat és a kereslet. Az üzlet létrejöttéhez azonban tisztázni kellett a feltételeket, ugyanis köztudott, hogy a magyar rendelkezések szerint a valutáért vásárolt termékeket csak valutáért lehet továbbadni. Szatmári János, a Kereskedelmi Minisztérium megyei megbízottja: — örülünk az üzleti kapcsolatok fejlődésének, hiszen a szomszédságból adódó előnyöket eddig az ismert okok miatt nem használhattuk ki. A berendezésekre Romániában nagy szükség van. Természetesen az üzlet csak akkor jöhet létre, ha mi is találunk olyan román árucikkeket, amelyeket itthon értékesíteni tudunk. Jó esélyt látok arra, hogy a külkereskedelmi ügylet realizálódjon, természetesen csak árucsere formájában. Ehhez azonban további tárgyalásokra van szükség. Erre egyébként két hét múlva Békéscsabán kerül sor. Valentin Preotu, az Ice- coop-Ilexim, a román ip>ari szövetkezetek külkereskedelmi vállalatának képviselője ígéretet tett arra, hogy az ellentételezés módját és a szóbajöhető árucikkek körét meghatározzák. De milyen lehetőségeket lát Amzulescu Marius, az aradi Progresul elnöke a kapcsolatok létrejötte után? — Elsősorban szeretnénk meggyorsítani a folyamatot annak érdekében, hogy a korszerű technikát igénylőknek és az eladóknak ne kelljen sokáig várniuk. Május 20-án választások lesznek Romániában, de függetlenül a politikai helyzet alakulásától, szeretnénk külkereskedelmi jogosítványt kapmi. A közeljövőben nyitnánk Aradon egy üzletet a magyar szövetkezetek megelőlegezett áruiból. Kezdetben kis tétellel, de mindenkép- p>en a fejlesztés lehetőségével. Van-e liven termék? — Milyen áruk jöhetnek számításba az Önök részéről? — A konkrét ajánlatokat a két hét múlva sorra kerülő tárgyalásokon tudjak megadni, mert még fpíyik a piackutatás. De annyit elmondhatok, hogy az árucserén túl szeretnénk létrehoz^ ni két csabai céggel egy közös vállalatot. Célunk, hogy a magyar, a román, és esetleg1 egy harmadik piacra is eladható árut állítsunk elő. Ugyanakkor adott gazdasági és p>énzügyi feltételek esetén közös tőkével nyitnánk Békéscsabán egy Dacia- és egy Aro-terepjáró szervizt Szakemberek, gépiek és bizonyos mértékben alapianyag is rendelkezésünkre áll. Természetesen a legnehezebb feladat megtalálni azokat a román és magyar termékeket, amelyek itt és Magyar- országon egyaránt kelendőek. Plavecz Pál
