Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-12 / 110. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. MÁJUS 12., SZOMBAT POLITIKAI NAPILAP Ara: 5,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 110. SZÁM Magyarok munkavállalása az NSZK-ban Az április végi adatok szerint, a megnövelt keretszámot kihasználva, már 3089 magyar dolgozik az NSZK- ban (ebből 540-en az építőiparban), a két ország vállalatai közötti munkaszerződések alapján — tájékoztatták hazánk kölni kereskedelmi kirendeltségén az MTI munkatársát a budapesti telefon-érdeklődésre. _ Korábban 2500 magyar juthatott évente konvertibilis bevételhez, illetve hasznos tapasztalatokhoz a németeknél az ilyen munka- vállalási engedélyek révén, az idén viszont ezt a keretszámot 3500-ra emelte az NSZK, és az építőiparban évenként további 1200 magyar fogadására adnak lehetőséget 1992 végéig. Mindezen túl az egyéni munka- vállalási engedéllyel 500 magyar kaphat munkát Az NSZK-hatóságok csak akkor adják ki a vállalatközi szerződésekhez a munka- vállalási engedélyeket, ha azokat előzőleg hazánk kölni kereskedelmi kirendeltsége láttamozza. A kirendeltség a Magyar Gazdasági Kamarához tartozó szakmai szervezet, az Építési Vállalkozók Országos Szak- szövetsége (ÉVOSZ) által már elbírált szerződéseket fogadja, felülvizsgálva, hogy azok mennyire felelnek meg bizonyos kritériumoknak. (A magyar szakmai szervezet, az ÉVOSZ is az objektív elbíráló szerepét tölti be, hiszen a magyar vállalatok által elfogadott feltételrendszer szerint minősítik a jelentkezők ajánlatait.) A kölni kirendeltség ebben a konstrukcióban eddig 7530 dolgozó szerződését engedélyezte. (Ebből 2176 az építőipari munkavállalási lehetőség.) Ez a szám lényegesen magasabb a 3500 plusz 1200-as keretből adódó 4700- nál, viszont az NSZK-kor- mányzat a 3500-as és az 1200-as keretet egyaránt éves átlagként értelmezi, így, mivel az év első hónapjaiban a magyar fél nem használta ki a 4700-as keretlehetőséget, a nyári építési, szerelési csúcsidőszakban — az akkori elmaradások számát is érvényesítve — most a 4700-nál több dolgozó küldhető ki. Áthidaló kölcsön a BIS-töl Az ország gazdasági eredményei nem indokolják azokat az aggodalmakat, amelyek szerint hazánk pénzügyi nehézségekkel küzd, hiszen május 8-áig mintegy 350 millió dolláros aktívum keletkezett a kereskedelmi mérlegben. A kereskedelmi mérleg, mint ismeretes, az elmúlt években ugyanebben az időszakban deficites volt — nyilatkozta Sándor Béla, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatóhelyettese az MTI-nek azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Nemzeti Bank a Nemzetközi Fizetések Bankjához (BIS) fordult áthidaló kölcsönért, mert az év első három hónapjában több külföldi bank kivonta rövid lejáratú betéteit a Magyar Nemzeti Bankból. Az MNB vezető munkatársa hangsúlyozta: a külföldi bankokat az aggasztja, hogy a kelet-európai országok közül Bulgária bejelentette fizetésképtelenségét, a szovjet külkereskedelmi vállalatok egy része pedig nehezen, illetve késve fizet. Ennek hatására a külföldi bankok egy része a2 idei év első negyedévében mintegy 300 millió dollár értékű rövid lejáratú, lejáró betétet nem újított meg. Az MNB vezetői felfigyeltek erre a folyamatra, s úgy ítélték meg, ha a tendencia folytatódik, a magyar jegybank tartalékai jelentősen csökkennek a közeljövőben. Az MNB képviselői ezért igyekeztek meggyőzni a betéteseket arról, hogy ’a magyar gazdaság eredményéi a vártnál kifejezetten jobbak, és az ország mindenképpen teljesíteni fogja fizetési kötelezettségeit. Ennek hatására májusban már megállt a tőkekivonás. Az ország az idén már több kötvényt bocsátott ki, így az NSZK-ban és Ausztriában, és a márciusi IMF- megállapodás után hazzáju- tott a Közös Piac által kilátásba helyezett 1 milliárd dolláros kölcsön első részletéhez. amely 400 millió dollár volt. Az MNB ügyvezető igazgatóhelyettese szerint a jegybank most arra törekszik, hogy a biztonságos fizetőképesség fenntartása érdekében növelje tartalékait. Az MNB szerint a pénzügyi folyamatok első negyedévi alakulását figyelembe véve 300 millió dollár rövid lejáratú hitel felvétele elegendőnek tűnik, amíg az előkészítés alatt álló közép- lejáratú hitelmegállapodásokat aláírják. Fennmaradni „Az irodalom nem gyógyszer, inkább lázmérő. A rossz irodalom meg kábítószer” — nyilatkozta nemrégiben Szentmi- hályi Szabó Péter ’a Magyar Nemzetben, és véleményével, aki szereti az irodalmat, alighanem egyetért. A regény, a vers, a dráma ugyanis nem gyógyítja, sosem gyógyíthatta közvetlenül a bajokat, nem változtathatja meg a világot, mert erre képtelen, nem is ez a dolga. Bemutathatja viszont a kort, vagy annak egyik szeletét, amelyben született, játszódik, múlt, jelen és jövő sorskérdéseivel foglalkozhat, rámutathat emberi, társadalmi visszásságokra, feltárhatja, elemezheti azokat, és így tudatunkra, lelkivilágunkra hathat. Jelezheti a bajt, mint a lázmérő, és pontosan ezzel segíthet, hozzájárulhat az orvosláshoz. A jó irodalom, természetesen, mert arról van szó. Miközben a rossz irodalom mellékutakon jár, fő célja nem az ember gazdagítása, tartásának, méltóságának alakítása; nem olyan fontos számára a korszak, a nemzet, az érték, a hitelesség. Az ilyen irodalom félrevezet, elhódít, megfoszt józanságunktól, igazságérzetünktől. Tényleg olyan, mint a kábítószer. És a sajtó? Vajon az újságírásra nem 'z ismert költőnk, írónk megállapítása? Le mennyire, hogy igaz! Talán éppen ezért jegyeztem meg első hallásnai, ezért őrzöm nagy becsben és a noteszomban. A tömegkommunikáció munkatársait sem vezérelheti .más, mint a szakavatott, hiteles 'tájékoztatás, az igényesség és a tehetség. Ha a cikkek megalapozott tudásból és tiszta lelki ismerettel születnek, az olvasó értékes, színvonalas és szavahihető lapot vesz a kezébe. (Ha nem, akkor nem.) Ezek a lapok „világítanak”, korszerűekés előremutatóak. Persze, a ijó sajtóról beszéltem eddig, az eszményiről, arról, amilyet szeretnénk sokan — írni és olvasni. S amilyet bizony, nem mindig sikerül. Pedig manapság már annyi mindent lehet, szabad, többet, mint valaha. Ügy tűnik, csak rajtunk múlik az egész: sikerül-e megkapaszkodni, túlélni, sőt, megújulni, fennmaradni ebben a változó világban? Tényleg, ma már nyíltan meg lehet fogalmazni bármit, akár a sajtóban, akár az irodalomban, és nincs szükség arra, hogy a sorok közé rejtsük mondandónkat, vagy versbe bújtassuk. Anélkül is bírálhatunk, tiltakozhatunk, politizálhatunk; közéletünk fejlődése tehermentesíti szépirodalmunkat. Remélhetőleg majd a sajtót is valamelyest, bár ez utóbbi természetesen mindenkor szorosabb kapcsolatban fog állni a napi politika aktualitásaival. Ami nem is volna baj, csak ne akarná folyton a másik dolgát átvállalni, illetve ne érné annyi méltatlan bírálat azért, hogy elmulasztja azt, ami nem is hatásköre. De nem volt ez örökké így. Voltak idők nálunk is, amikor a költészet maradt az egyetlen lehetőség. Kányádi Sándor mondta alig néhány hete Temesvárott: „A mi helyzetünk egészen speciális. Itt a színháznak, az irodalomnak még mindig az a funkciója, kötelessége, ami Magyar- országon már nincs, nem érvényes. Ott az a kérdés: hogyan szedjék rendbe a dolgaikat? Itt nálunk most, és még valószínűleg nagyon hosszú ideig az a kérdés: hogyan maradhatunk meg? Hogyan maradhat fenn a nyelvünk, hogyan őrizhetjük meg az anyanyelvűnket, a kultúránkat? A költészet a kisebbségi lét egyetlen megtartó ereje és kenyere.” Hogyan szedjük rendbe a dolgainkat? — most ez itt a kérdés. S ha erre nem tudjuk a választ, akkor a következő az lesz: hogyan maradhatunk fenn? Fennmaradhatunk-e egyáltalán? Niedzielsky Katalin Helyi választások szeptember 23-án? A négyzet körösítése Értekezleten találkoztak tegnap délután a megye tanácsainak vb-titkárai. Dr. Pataki István, a megyei tanács vb-titkára mindenekelőtt elismerését fejezte ki a tanácsi dolgozóknak azért, mert az elmúlt hónapok népszavazási, népszámlálási és választási terhei mellett is — mint mondotta: „pénzügyi gondokkal küszködve, néha ellenszélben” — a köz- igazgatás eleget tett ipin- dennapi feladatainak. Ezt követően a választásokon végzett munkájuk elismeréseként jutalmat nyújtott át a titkároknak. Dr. Molnár Margit, szervezési és jogi osztály vezető a választások során • végzett munkát értékelve elmondotta, hogy az Országos Választási Bizottság (OVB) és az Állami Népességnyilvántartó Hivatal egyöntetűen a legszínvonalasabb választási tevékenységet kifejtő megyék közé sorolta Békést. Hírül .hozta, hogy az OVB elnöki tisztségében változás történt: dr. Csiba Tibor helyére dr. Tóth Zoltánt nevezték ki. Ismertette a helyi választásokról szóló törvény tervezetének koncepcióját, mely még számtalan kialakulatlan részletet tartalmaz. Egy valami azért már biztosnak látszik: a jelöltek neve elé a jövőben nem négyzetet, hanem kört rajzolnak. .. Több más kérdés megvitatása mellett dr. Lúczi Józsefnek, az elnöki hivatal vezetőjének tolmácsolásában hallhattak a titkárok a Magyar Közigazgatási Kamara megalakulásáról. (A 9 fős országos ügyvezető testület tagjai között ott találhatjuk Lúczi urat is.) Előzetes hírek szerint a helyhatósági választások napját szeptember 23-ra tervezik kitűzni. Ezzel együtt — várhatóan — ugyaneddig az időpontig meghosszabbítják a tanácsi testületek mandátumát is. K. A. J. Mindkét félnek, magyarnak és románnak üzlet lehet, ha korszerű irodatechnikai termékeket adunk el Romániába, biztosítjuk a pótalkatrészeket, a javítás lehetőségét. A csereüzlethez az Arad megyeiek is keresik a mindkét országban eladható termékeket. Erről olvashatnak lapunk 5. oldalán. Fotó: Gagyi-Pálffy László Befejezte tárgyalásait az ENSZ főtitkára Pérez de Cuéllar, befejezve magyarországi tárgyalásait, a délutáni órákban elutazott hazánkból. Az ENSZ főtitkára Csehszlovákia és Magyarország után Albániát keresi fel. Szolgálati titok a titokzatos virus Sírba szállt sertések rejtélye Eleki olvasóink telefonhívásainak özöne zúdult két hét óta szerkesztőségünkre. „Zűr van a helyi szövetkezet sertéstelepén” informáltak többen is. Majd néhány nap múlva újabb telefonok: „Erről miért nem írnak?” Bár úgy tűnik, az ügy számunkra nem is fontos, a valóság azonban mégsem ez. Két hét óta egyfolytában Informálódunk arról mi a probléma az Eleki Lenin Tsz sertéstelepén. Am a tájékoztatásra illetékes intézet, a megyei Állat-egészségügyi Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató- főorvosa, dr. Joó Jenő hivatkozva a kormány jelenleg is érvényben levő csaknem fél évszázados múltú tájékoztatáspolitikái előirásaira, nem adott lapunknak konkrét információt. Érvei szerint személy szerint is titoktartási eskü kötelezi. Egyébként a MÉM felügyeleti főosztálya sem tanácsolta. hogy e kérdéskörrel a nyilvánosság előtt foglalkozzunk, bár meg kell jegyeznünk, hogy dr. Juszku István, főosztályvezető részéről nem kaptunk egyértelmű elutasítást A jóllakott sertések vidám röfögése helyett néma csend, fogadja mostanában az Eleki Lenin Tsz szakosított sertéstelepére érkezőt. A gyászos hangulat érződik az ott dolgozókon is, hiszen a gondosan nevelgetet „kolbásznakvalók” má örök álmukat alüsszák i föld alatt Táp helyett eg napon idegméreggel tel (Folytatás az 5. oldalon) A Medgyesbodzási Egyetértés Tsz gépel 901 hektár területen vetnek cirkot Fotó: Gál Edit
