Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-10 / 108. szám

1990. május 10., csütörtök Vajdasági magyarok A Vajdasági Magyarok Demokrata kus Közössége (VMDK) 7000 tagjának ne­vében Ágoston András el­nök levelet intézett a belg­rádi szerb, valamint az új­vidéki vajdasági tudomá­nyos és művészeti akadé­mia elnökségéhez, és szor­galmazta. hogy az eddigi „ideológiai magyarázatok” helyett adjanak a történel­mi tényeken nyugvó, igazi tudományos választ, egy­részt a II. világháborús évek vajdasági szerb és zsidó, másrészt közvetlenül a háború utáni ' időszak ma­gyar áldozatainak ügyéről. A levél megállapítja: a háborús pusztítás vajdasági szerb és magyar zsidó áldo­zatairól éppúgy elegendő és megbízható adatok állnak rendelkezésre, mint azokról a magyarokról, akiket köz­vetlenül e vidék fasiszta megszállás alóli felszabadí­Szerdán adták át ünnepé­lyesen az idei Herder-díja- kat Becsben a hét újonnan kitüntetett európai személyi­ségnek, köztük Vízkelety András magyar filológusnak. A jelentős nemzetközi el­ismerésnek számító, 25 ezer nyugatnémet márka pénzju­talommal járó díjban a ham­burgi F. V. S. Alapítványnak az osztrák fővárosban mű­ködő kuratóriuma 1964 óta minden évben azokat a ke­let-, közép- és délkelet-eu­rópai tudósokat és művésze­ket részesíti, akik kiemelke­dő tevékenységet fejtenek ki a térség népei közötti kap­csolatok fejlesztéséért és az európai kultúra gyarapításá­ért. A fődíjak odaítélésével együtt a kuratórium minden új kitüntetett személy egy- egy általa ajánlott tanítvá­tása után, bírósági tárgya­lás és bűnösségük megálla­pítása nélkül végeztek ki. A nép emlékezete őrzi, hogy voltak ilyen áldozatok, s egyes esetekben nem került sor bűnvádi eljárásra, ami mindmáig nyomasztóan hat sok emberre. * * * Újvidéken szerdán meg­jelent az első jugoszláviai magyar nyelvű független társadalmi-politikai hetilap, a „Napló” első száma. Ki­adói és szerkesztői. Bódis Gábor és Németh Árpád új­ságírók, az 1903-ban alapí­tott és 1941-ben megszűnt szabadkai „Napló” liberális hagyományait akarják foly­tatni. A „Napló” magánújság. Első száma 15 000 példány­ban került az olvasók ke­zébe. Egyelőre csak Sza­badkán és Újvidéken áru­sítják. nyának 10 ezer márka össze­gű ösztöndíjat adományoz, amelyből a fiatalok egy éven át tanulmányokat folytathat­nak a bécsi egyetemen. Víz­kelety András javaslatára ilyen Herder-ösztöndíjat ve­hetett át most Becsben Jó- nácsik László germanista­történész, az ELTE tanárse­gédje. Az ünnepségen a magyar tudóson kívül hat alkotó ér­telmiségi kapta meg a Her- der-díjat: Liviu Calin ro­mán költő és író, Bronislaw Geremek lengyel történész, Arisz Konsztantinidisz gö­rög építész, Dejan Medako- vics jugoszláv művészettör­ténész, Virginia Pákáiévá bolgár történész és Adriena Simotová csehszlovák festő­művész. flz NDK—NSZK államszerződés Legkésőbb jövő hétfőn tető alá kerül a két német' állam pénzügyi, gazdasági •és szociális unióját rögzítő államszerződés — jelentette ki magabiztos hangú nyilat­kozatában az illetékes ber­lini államtitkár. Günther Krause (CDU) csütörtökön 23 tagú delegá­ció élén utazik Bonnba, hogy végső formába öntse a dokumentumot. A visszaút­ra szóló repülőjegyet vasár­nap estére foglalta le. ezzel is jelezve a tárgyalások gyors és sikeres befejezésé­be vetett hitét • A hadsereg támogatásáról biztosította a szovjet veze­tést, a peresztrojka politiká­ját Dmitrij Jazov marsall. A szovjet honvédelmi minisz­ter kifejtette, hogy a kato­nák egyetértenek az SZKP KB platformjával, és kive­szik részüket a társadalom forradalmi megújulásából. Május 9., a győzelem napja alkalmából szerdán rende­zett Vörös téri katonai dísz­szemlét a mauzóleum mell­védjéről tekintette meg Mi­hail Gorbacsov elnök, Nyi- kolaj Rizskov kormányfő, valamint az elnöki tanács­adó testületek és a politikai bizottság több tagja. Gorkij város vezetése kér­te a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsától, hogy a város új­ra régi nevét, Nyizsnyij Nov- gorodot használhassa. A Volga folyó mentén fek­vő Nyizsnyij Novgorod, ame­lyet 1221-ben alapítottak, szülővárosa volt Makszim Gorkij orosz írónak. Sztálin utasítására a várost 1928-ban kilátásai A szerdai NDK-lapokban olvasható nyilatkozatban Krause leszögezte: a gazda­sági unió előfeltétele annak, hogy az NDK-bam is meg­valósuljon a szociális piac- gazdaság. A német márka (DM), amelynek bevezetése 1948-ban kettéosztotta Né­metországot, most újra­egyesíti az országot. Meg­győződése szerint, a pénz­ügyi unió nyomán, 1990 őszétől kezdve, , erőteljes konjuktúra fog megindulni az NDK területén. A beszéd után a szovjet himnusz elhangzásával és tüzérségi díszsortűzzel vette kezdetét a katonák és a ha­ditechnika felvonulása. A menet élén vonultatták fel a Reichstagra kitűzött győzel­mi lobogót, valamint 150 különféle második világhá­borús harctéri zászlót, ön­álló kötelékben vonultak a Vörös téren a háború vete­ránjai, az 1945-ös győzelmi díszszemle résztvevői. A korábbi hagyományúk­nak megfelelően ezúttal sem vonultatták fel a szovjet ha­dászati rakétacsapatok harci eszközeit. Gorkijra keresztelték át, bár ezt maga az író is ellenezte. Gorkij város a közelmúlt­ban arról vált híressé, hogy az ellenzéki Andrej Szaha- rov Nobel-díjas szovjet atomfizikus Leonyid Brezs- nyev főtitkár idején belső száműzetésben több évig élt a városban. flz idei Herder-díjasok Moszkvai díszszemle Gorkij város visszakéri régi óévét Válság, katasztréfa, háború — a főtitkár hétköznapjai „Sir UNO”, a félelem nélküli ember Feleségével, Marcelával Bécsben Fantasztikus feszültség Gorbacsov és Litvánia kö­zött, véres megmozdulások Nyugat-Jordániában, éhínség a harmadik világban. Rob­banásszerű népességszaporu­lat, a kábítószer-kereskede­lem és -fogyasztás vészes növekedése. S az Egyesült Nemzetek Szervezetének mindezt, a világ pusztulását végig kell néznie. Az ENSZ- főtitkár vajon hogyan tudja elviselni? Tekintetébe mindig vegyül egy enyhe kétségbeesés. Még amikor nevet, akkor is az aggodalom, a kételkedés, bi­zonyosfokú rezignáció szorul az arckifejezésébe. Csak a keze él önálló érzelmi éle­tet. Különben a visszafogott­ság jellemzi egész lényét; halk és szerény, örökké ér­vényes választási jelszavá­hoz tartja magát: a türelem, az állhatatosság és a csen­des diplomácia valódi csodá­kat művel. Javier Pérez de Cuéllar hetvenesztendős, kilenc éve az ENSZ főtitkára, és né­hány csoda már fűződik a nevéhez. Kitartó közvetíté­seinek eredményeképpen megoldódott a Golf-térség Válsága, kivonultak a szov­jet megszállók Afganisztán­ból és javult a helyzet Na­míbiában. Ám az ENSZ negyvennégy éve alatt nem szűnt meg a szakadék az ideológia és a valóság kö­zött. A segítőkészség tehe­tetlenségbe ütközik. A szer­vezet tehetetlen a háborúk, a terrorizmus, a kábítószer, az éhínség, a nyomor, a ki­zsákmányolás és a multimil­liomosok befolyásával szem­ben. S a pusztuló világban egyre többen születnek. Javier Pérez de Cuéllar valamennyi katasztrófa kap­csán a megoldást kutatja, keresi. Mitől fél mégis „Sir UNO” legjobban? A bécsi Imperialban a Kurier kérdé­sére a következőt válaszolta: — Félelem? Sohasem fé­lek. Nem illik a természe­temhez a félelem. Ha félnék, használhatatlan lennék eb­ben a hivatalban. — Attól sem tart, hogy a Szovjetunió, a Föld legna­gyobb országa gazdaságilag és politikailag teljesen ösz- szeomolhat? — Sokan így látják. Re­mélem, tévednek. Én az eny­hülésben reménykedem. — Mint ENSZ-főtitkár szándékában áll, hogy köz­vetítsen Gorbacsov és a Lit­ván Köztársaság között? — Azt hiszem, hogy ez kizárólag a Szovjetunió bel­ső problémája... — Az enyhülés az Ameri­kai Egyesült Államok és a Szovjetunió között új lehető- 1 ségeket teremt az ENSZ szá­mára? — Az ENSZ-nek nem fel­adata, hogy a katonai hatal­makra befolyást gyakoroljon. A mi tevékenységünket az enyhülés talán megkönnyí­ti. — Attól sem fél a főtit­kár, hogy most, a Kelet felé nyitással a gazdag Európa megfeledkezik a harmadik világ gondjairól? — Ez az a probléma, ami jelenleg leginkább aggaszt Nem hagyhatjuk abba a gaz­dag országok figyelmezteté­sét, hogy mennyire inog alattuk a trón, hogy milyen fontos számukra is, saját ér­dekük az észak—déli konf­liktus megoldása. — Nem veszi el a kedvét, hogy dolgozik, dolgozik, mégis azt kell látnia, hogy a gondok, az éhezés, a népsza­porulat, a kábítószerezés, a környezetpusztítás egyre tragikusabb méreteket ölt? — Igaza van. mindez sok fejtörést okoz nekem. S tu­dom, hogy nem tettünk meg minden tőlünk telhetőt. Túl kevés a szolidaritás, túl ke­vés az összehangolt segítség. Erőteljesebb nyomást kelle­ne gyakorolnunk a tehető­sebb országokra, hogy töb­bet adjanak. A környezetvé­delemre pedig a korábbinál sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. — Az ENSZ zöldsisakosai például törődhetnének a környezetvédelemmel... — Jó ötlet — mondja mo­solyogva a főtitkár —, min­den ország beleegyezésére lenne szükség, hogy határok nélkül hagyják dolgozni a zöldsisakosokat. Csak az a • kérdés, hogyan menedzselje ezt az ember. — A határok Kelet felé elmosódnak. Milyen lesz a jövőben Bécs, illetve Auszt­ria szerepe? — Ausztriának hídnak kell lennie, koordinációs központnak. Egységgé kell kovácsolódni, és nerrtcsak Európának, hanem az egész világnak. — Egy hetvenéves ember, ráadásul súlyos' szívműtét után, hogyan győzi a világ leglehetetlenebb megbízatá­sával járó megpróbáltatáso­kat? — Erre már az első kér­désnél válaszoltam — tré­fálkozik Pérez de Cuéllar. — Nem félek, nem ideges­kedem a legszélsőségesebb esetekben sem. Fő a belső nyugalom. — Az ENSZ-főtitkámak vannak-e álmai? — Igen, és szeretem őket. Nincs költőibb, nincs szebb az álmoknál. S rémálmom nem volt még soha életem­ben — válaszolja ragyogó szemmel „Sir UNO”, akinek hétköznapjai tele vannak korunk rémálmaival. A bécsi Kurier cikkét fordította: Niedzielsky Katalin AIDS ETIÓPIÁBAN Etiópiában mindeddig 355 AIDS-beteget tartottak szá­mon, közülük 88 személy már meghalt, tette közzé az etiópiai egészségügyi minisz­ter. A feltételezések szerint Kelet-Afrikában 1984-ben ütötte fel a fejét ez a beteg­ség. Etiópiában az első ví­rusokat csak két évvel ké­sőbb fedezték fel. Nem sok­kal ezután valamennyi na­gyobb városból AIDS-bete- gekről érkezett jelentés. Az etiópiai hét körzet közül Addis-Abebában a lakosság 24 százaléka AIDS-vírussal fertőzött. A nyilvántartott betegek száma miatt állító­lag nem kell megkongatni a vészharangot, mert Eitópiá- ban összesen 50 millió lakos él. Az utolsó háromhavi ada­tok viszont vészjóslóak: 63 újabb megbetegedést jegyez­tek fel. Etiópia nemzetközi segélyként több millió dol­lárt kapott, és az AIDS el­leni hatékony védekezés ér­dekében ingyenes óvszerrel látják el. BEBÖRTÖNZÖTT BÁRÓNŐ Susan de Stmpe bárónőt hét év börtönbüntetésre ítél­ték, ‘mert nagynéniét, Lady Illingworth bárónőt néhány évvel ezelőtt haszonszerzés céljából aggok házába zárat­ta. Az idős asszony ott halt meg 1986-ban. Élete utolsó éveit a külvilágtól távol, tel­jesen elhagyatottan és elfe­ledve töltötte. Még a. tájé­koztatási eszközök képviselői is megfeledkeztek róla. A lady vagyonát a bárónő uno­kahúga örökölte, azt hama­rosan részben külföldi uta­zásokra, új autók vásárlásá­ra, luxuscikkekre és egy spanyolországi házra költöt­te. Az idős asszony majd egymillió dollárral rendel­kezett, ezen felül több rész­vénye és értékes ékszere volt, valamint festményei. A hálátlan rokonon kívül a bárónő volt férjét, fiát és lányát — akik szintén össze­játszottak vele — is börtön- büntetésre ítélték. NEW YORKBAN HATPERCENKÉNT EGY ERŐSZAK Az amerikai városok kö­zül az agresszivitás szem­pontjából New York az elő­kelő, szomorú első helyet foglalja el. Hatpercenként megtámadnak valakit, erő­szakot követnek el ártatlan járókelők ellen. A New York-i rendőrség adatai sze­rint tavaly minden százezer lakosra 1271 erőszakos tá­madás jutott, s ez az előző évekhez viszonyítva 8 szá­zalékos növekedés. Koráb­ban Detroité volt a dicste­len elsőbbség. Tavaly Det- roitban minden 100 ezer la­kosra 1095 rablás jutott. A sorrendben utána következő város ebből a szempontból Washington. REPÜLŐT AKART ELTÉRÍTENI, DE ELALUDT Svájcban, a genfi repülő­téren egy szudáni politikai menekült repülőt akart elté­ríteni, de időközben meg­gondolta magát, elállt szán­dékától és közben elaludt a repülőben. A genfi rendőr­ség talált rá. A stewar- dessek fedezték fel a potya­utast, és jelentették a rend­őrségnek. A szudáni mene­kült vallomása szerint mi­vel katonai pilóta, Bernbe szándékozta eltéríteni a re­pülőt, hogy ott ily módon fölhívja magára a svájci hatóságok figyelmét, mene­dékjogot kérjen. AZ 1990. MÁRCIUS 14-ÉN megalakult Békés Megyei Agrárkamara VÁRJA TAGJAI SORÁBA AZ ÉRDEKLŐDŐKET: — mezőgazdasági termelőket (állami gazdaságokat, szövetkezeteket, magántermelőket stb.) — élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatokat, • szövetkezeteket, magánvállalkozókat, erdőgazdaságokat stb. , — az előzőek gazdasági társaságait, egyesületeit, szövetségeseit — az agrárszféra intézményeit (oktatás, kutatás, bankok, biztosítók stb.). A kamarai tagság önkéntes és szektorsemlieges. A BÉKÉS MEGYEI AGRÁRKAMARA SZÉKHELYÉNEK CÍME: 5601 BÉKÉSCSABA, ISTVÁN KIRÁLY TÉR 5. SZ. Kedvezményes vásár! Májas 10-én, 11-én és 12-én A RUTEX KEDVEZMÉNYES VÁSÁRT RENDEZ. Férfi-, női és gyermektréningruhák már 450«— Ft-tól, tréningalsók ” 260,— Ft-tói, konfekcióáru •’ 150,— Ft-tól, méteráru ” 70,— Ft-tól. Gombok, cérnák, húzózárak. Az árusítás helye: AUTÓBUSZ-PÁLYAUDVAR, IFJÚSÁGI VÁRÓ. Nyitva tartás: de. 9-től du. 18-ig. Szombaton: de. 8-tól déli 12 óráig. MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNK.

Next

/
Thumbnails
Contents