Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-09 / 107. szám
1990. május 9., szerda e Gazdasági rendszerváltás előtt r| ■alt a Kik Szalag Bizottság (avasai 28823 Békéscsabáról, a Kazinczy utca 24. számú házban lakók kérték segítségünket A ház földszintjén és az előtte levő közterületen működő fagylaltozó vendégei és a zeneszolgáltatás zavarják a lakók nyugalmát A városi tanács vb termelés-ellá- tásíellügyeteti osztálya szerint az üzemeltető rendelkezik a szükséges engedélyekkel, ám a nézeteltérésre való tekintettel kérik a lakókat, hogy panaszukkal közvetlenül keressék meg az osztályt. Márton Józsefné, Békéscsaba. Rigó utca 3/1. szám alatti lakos szomorúan fordult hozzánk amiatt, hogy az Árpád fürdőiben május elsejétől — a korábbi reggel 6 órai nyitás helyett — csak 8-tól fogadnak vendégeket. Az egészséges életmódra vágyókat, a betegségeik ellen úszással küzdőket ezzel megfosztották több évtizede adott lehetőségüktől. Gyulai Tibor, a fürdő- üzemmérnökség vezetője szerint alapvetően pénzügyi okai vannak a korlátozó intézkedésnek. Másrészt este 8-tól 9-ig a vízilabdázók gyakorolnak, így a takarítást csak reggel tudják elvégezni. Sőt, reggel 6-tól a Május közepétől a Balaton térségében megkezdi működését a Rádiósok Országos Egyesülete által szervezett és Aquacaritas néven bejegyzett segélyszolgálat. A Keszthely központú szolgáversenyúszóké a víz. A közönséget tehát csak a takarítás után engedhetik be. Bér- és létszámgondjaik miatt várhatóan mindezen nem tudnak változtatni Plavecz Pi Iné, Mezőbe- rény. Rosa Luxemburg utca 29. szám alatti lakna tévé- készülékét villámcsapás érte. Kárának rendezése során nehézségekbe ütközött, ezért hozzánk fordult segítségért. Sipiczkl Róbertét, a szegedi Agro-Industria Kisszövetkezet munkatársát kerestük meg ügyében, aki elmondotta, hogy a garanciaszerződés szerint elemi kár esetén sem garanciális javítást, sem cserekészüléket nem tudnak biztosítani. Két megoldást lát: kijavítják a hibát. s a számlát Plaveczék nyújtsák be a biztosítóhoz, illetve készek igazolni, hogy a készülék gazdaságosan nem javítható. Nem mindenkinek szerzett felhőtlen örömet Békés megye új telefonkönyvónek megjelenése. A nyomda (vagy a szerkesztés) ördöge ugyanis két békéscsabai előfizetőt is megtréfált egyszerre. Kós Imre 39-158-os telefonszámát írták ugyanis Roties Mihály neve mögé is. (Az ő száma helyesen: 39- 153.) Roties Mihály alighanem a sűrűn hívott csabaiak közé tartozik, igy a neki címzett kicsengések felettébb sok bosszúságot okoznak Kóséknak, akik nem mondhatnak l)e jól ismert számukról, hiszen rengetegen keresik őket szerte az országból. A posta türelemre int, de gondolom, hogy valamit azért ezen túl is illene tennie... K. A. J. lat fő feladata a vízi és szárazföldi veszélyhelyzetek előrejelzése, a tavon és közutakon történt balesetek, valamint tüzek esetén a gyors mozgósítás. A demokratikus választások után lezárult a politikai rendszerváltás hazánkban. Nemzetgazdaságunk viszont még a régi struktúra alapján működik. Bár kétségtelen tény, hogy a reformintézkedéseknek, az új gazdasági törvényeknek köszönhetően egyfajta spontán átrendeződés figyelhető meg. Azonban a felszínre kerülő ellentmondások arra intenek, hogy egy tervgazdaságfa épülő termelési rendszer változtatása esetén a spontaneitás, amennyiben az nem valós piaci feltételek között történik, veszélyes méretű társadalmi feszültségeket indukálhat. Ezt pedig a demokrácia kezdetén mindenképpen célszerű elkerülni,’ hiszen fennáll a veszélye annak, hogy az emberek többsége éppen a politikai rendszerváltásnak tulajdonítja az ellentmondásokat. Az átmeneti helyzetben könnyen előfordulhat az is, hogy visszalépésre kényszerülünk, aminek következményei beláthatatlan ok. * * * A várható nehézségek miatt döntött úgy még 1989 nyarán néhány magyar és magyar származású külföldi szakember, hogy megalakítanak egy Kék Szalag elnevezésű bizottságot, amelyik megpróbálja gazdasági javaslataival segíteni az új kormány munkáját. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint arról, a világgazdaság történelmében eleddig példátlan vállalkozásról, amely arra próbál választ adni, lehetséges-e eljutni egy végképp csődbe jutott tervgazdaságból a piacgazdaságba. A program kidolgozásában részt vevőket a Magyarországnak pénzügyi segítséget nyújtó intézmények kérték fel a munkára. Valamennyi szakember magánemberként dolgozott a koncepción, mindenféle anyagi szolgáltatás nélkül és függetlenül attól, egyébként milyen pártok, szervezetek szószólói. Erit korminr A programjavaslat mindenekelőtt abból indul ki, hogy a magyar gazdaságban az állam túlzott szerepvállalása, a magánkezdeményezések háttérbe szorítása, és a kelet-európai országokhoz fűződő kényszerű gazdasági kapcsolat miatt gyenge a nemzetgazdaság teljesítménye, ami kiáltó ellentétben áll az ország ígéretes adottságaival. Éppen ezért elkerülhetetlen a gazdasági múlttal való határozott szakítás is. Hiszen Magyarország gazdasági szerkezete sem a világpiac, sem a hazai piac keresletének nem felel meg. Az életképtelennek bizonyult rendszerben a műszaki fejlődés lelassult, függetlenül a korszerű technika importjától. A javaslat egyértelműen a szabad liberális gazdaság kialakítása mellett teszi le a voksot, ahol az állampolgárok felelősen élnek jogaikkal, ahol az egyén felelőssége és kezdeményezőkészsége az alapvető és a meghatározó. Véleményük szerint csak igy képzelhető el egy dinamikus, vállalkozói gazdaság létrejötte. A javaslat- tevők leszögezik viszont azt is, hogy a magyar embereknek elkerülhetetlenül áldozatokat kell hozni az ország talpraállítása érdekében. Legfőbb feladatként határozzák meg azt, hogy a jövőben a gazdasági döntéseket mindenekelőtt az egyének és a vállalatok hozzák, akiket, vagy amelyeket ön- szabályozó piaci mechanizmusok és a fogyasztók választásai kapcsolnak egybe. A stabilizáció alapvető feltételei között jelölik meg egy erős kormány létét. Gazdaság erkdlcsi legitimitással Erre azért van szükség, mert várhatóan a különböző állami támogatást követelő érdekcsoportok továbbra is megpróbálják sarokba szorítani a kormányt. A támogatásokat viszont mindenképpen meg kell szüntetni. Ugyanis alkalmazásuk csak annyit jelenthet, mint a fájdalomcsillapító. Kellejnes annak, aki kapja, a gazdaság működését viszont aláássa és mindenkinek a vállára terheket rak. Mindenekelőtt hosszú távra szóló gazdasági törvényeknek kell kimondaniuk a gazdaság játékszabályait, különös hangsúlyt helyezve a tulajdonosi jogokra. A programot kidolgozók egyébként a legsürgősebb kormányintézkedések közé sorolják a ikellő jogokkal biró helyi ön- kormányzatok életre hívását, amelyeknek következtében rövid időn belül csökken a bürokrácia. Konkrét eljárások kidolgozását tartják célszerűnek a privatizáció, a vállalkozások megteremtésére. Véleményük szerint a legelső kormányintézkedéseknek már meg kell szüntetnie a sokféle, a szocialista gazdasági rendszerre jellemző kiváltságot ahhoz, hogy megteremtődhessen ax új gazdaság erkölcsi legitimitása. Fájdalmakkal A Kék Szalag Bizottság egyébként óva inti a kormányt az intézkedések lassúságától. Ugyanis ez esetben az ellenérdekű csoportoknak van idejük megszerveződni és lejáratni a kormányprogramot. Még azon az áron is a gyors kormánycselekvést tartják célszerűnek, ha a lakosság széles körű támogatása lépéseit nem kíséri. A radikális, a rendszerváltást megvalósító programot célszerű a kormánynak addig meghirdetni és működésbe hozni, amíg „mézesheteit” éli választóival. Minden bizonnyal . a szerkezetváltás jelentős munkanélküliséget okozhat, de ha a szabad vállalkozások teret kapnak és kellő támogatást, a munkaerő jelentős részét fel tudják szívni. A minden bizonnyal fájdalmas terhek megjelenését azonban nem szabad az Átalakulási program kudarcának tekinteni, hiszen ez azt jelzi, hogy a rendszerváltás elkezdődött. Félúton tehát a kormánynak nem szabad megállni, mert azzal a társadalom valamennyi érdek- csoportja rosszabbul jár. A nehézségek ellenére viszont már a kezdet kezdetén jobb elhelyezkedési lehetőségek nyílnak a szakképzett, megbízható munkásoknak. Várhatóan a Kék Szalag- program előnyeit elsőként a vállalkozók érzik, de idővel mind szélesebb rétegek helyzete javul. Rákóczi Gabriella Rádiós segélyszolgálat a Báláimnál Impozáns épülettel gazdagodott Békéscsaba: a közelmúltban a Luther utcában birtokba vette a Hungária Biztosító háromszintes, 1100 négyzetméter hasznos alapterületű új megyei székházat. Az 55 millió forintos költséggel megvalósult létesítményt Nemes Roland 1988-ban tervezte, s elképzelései alapján a városi tanács költségvetési építőipari üzemének dolgozói valósították meg. Az épület jól illeszkedik a műemlék jellegű környezetébe, a megyeszékhely olyan pontján magasodik, ahonnan a város egyik legszebb részére nyílik kilátás, ugyanakkor mértéktartóan emelkedik közvetlen környezete fölé. Hagyományos technológiával készült, a tervező szabad kezet kapott, bátran, ugyanakkor harmonikusan alkalmazta a természetes anyagokat. A belsőépítészeti megoldások példaértékűek lehetnek nemes egyszerűségükkel, a fehér falak, pácolt nyílászárók, a beépített bútorok, s a réz kiegészítők magával ragadják az idegent. Az épület messzemenőkig megfelel funkcióinak is, mert ügyfélcentrikus. Az ügyfélváró bokszrendszeres megoldása megteremti az ügyfél és az ügyintéző munkájához szükséges intimitást. __sz__ F otó: Veress Erzsi
