Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-07 / 105. szám

1990. május 7., hétfő Megkezdték a mák egy elését M agy arbánhegy esen, az Egyetértés Termelőszövetkezet ház­táji földjén Fotó: Veress Erzsi fl vég kezdete Önállósultak a békéscsabai ismeretterjesztők Akik közelebbről ismerik u Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat életét, eddig is tisztában voltak azzal, hogy a tudásközvetítés e ho­ni bástyáján nem a közel­múlt apparátusi belvillongá- sai ütöttek várveszejtő rése­ket Éppen fordítva: az om­ladozó falak szemmagassá­gig érő törmeléke akadályoz­ta a tisztánlátást. Elemi erővel tört ki a vál­toztatás szándéka tegnap­előtt a TIT békéscsabai szer­vezetének közgyűlésén. Sze­rencsére nem indulatokban, hanem határozott döntések­ben öltött testet az eltökélt megújulási szándék. A dr. Jakab Katalin elnök­letével megtartott közgyűlé­sen Pelle Tamásné városi titkár ismertette az elnök­ség beszámolóját. Megelége­déssel vette tudomásul a hallgatóság, hogy az amúgy is mértéktartóan rövid be­számoló nem időzött feles­legesen a múltnál, hanem inkább a változtatási kény­szer okait elemezte. — Nem csökkent a TIT munkája iránti igény — mondotta Pelle Tamásné. — De menedzsertípusú isme­retterjesztésre van szükség, s erkölcsi, etikai nevelésben is meghatározó szerepe le­het szervezetünknek.­A titkárasszony a városi szervezet önállóvá válásá­nak lehetőségeiről szólva ki­emelte, hogy ehhez gazdasá­gi feltételek is kellenek. Ezekkel pedig a 600 tagot számláló békéscsabai szer»- vezet bizonyíthatóan ren­delkezik. Ezt követően elismerése­ket adtak-át, így mintegy le is gördült a függöny a cent­rális irányítású ismeretter­jesztés békéscsabai pódiuma előtt. A továbbiakban ugyanis egy teljesen önálló ismeretterjesztő egyesület alapszabály-tervezetét vi­tatták meg. A párbeszéd­ben nemcsak az alapszabály, hanem a leendő egyesület jellege, működése is formá­lódott így például kimon­datott a teljes politikamen­tesség is, ám — hogy a für­dővízzel — a gyereket még­se öntsék ki — tisztázták:'a szervezet a társadalomtudo­mányok művelését is ma­gáénak érzi. Végül ellenszavazat nél­kül, egy tartózkodással úgy határoztak, hogy 1990. júli­us 1-jével megkezdi műkö­dését a TIT Békéscsabai Vá­rosi Egyesülete. Lélegzetvételnyi szünet nélkül a személyi kérdések eldöntésére tértek át A kí­vülállónak nyomon követhe­tetlen, szélvészsebességű előterjesztés olyannyira le­hengerlőnek bizonyult, hogy az előterjesztettől eltérő ja­vaslatok nem is kerültek szóba. Az egyesület elnöke Ku- kucskáné dr. Boncza Ibolya lett, aki kilencedmagával al­kotja az elnökséget. A szám- vizsgáló- és ellenőrzőbizott­ság elnökévé Krislóffyné Szász Etelkát, az etikai bi­zottság élére pedig Nagy Sándort választották. Az egyesület irodavezető titká­rává Pelle Tamásnét nevez­ték ki. K. A. J. Keményebb eszközökkel az érdekvédelemért Forrong a társadalom, át­alakulóban a szakszervezeti mozgalom. A demokrácia ta­nulása közben sem lett ke­vésbé fontos' a dolgozók ér­dekeinek, jogainak védelme. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete a tavalyi év októberétől Békés megyé­ben területi szövetségként dolgozik. A legtöbb megyé­ben szakmai szervezetként élnek tovább az ágazati szakszervezetek, csupán négyben választották a te­rületi formát. Hogy miért éppen ezt és hogyan rende­zik dolgaikat, erről kérdez­tük Csamangó Vilmos Bé­kés megyei titkárt. — Baranya, Békés, Zala és Nógrád megye szakszer­vezeti tagsága azt ismerte fel, hogy számukra így le­het hatékonyabb az érdek- védelem és az érdekek ér­vényesítése. Az önálló jogi személyként működő megyei területi szövetség és annak vezetése közelebb állhat a tagsághoz, ismerheti az em­berek problémáit, mint egy országos képviseleti szerv. Az alapszervezetek munká­jára vonatkozóan kötelező érvényű állásfoglalásokat nem hozunk. A 25 tagszer­vezetünk jelenleg 4983 em­bert képvisel, a titkárok mind tagjai a megyei elnök­ségnek. így tudjuk össze­hangolni az érdekeket, így képviselhetünk egységes erőt. Legfontosabb felada­tunk a bérkérdésekkel, a dolgozók élet- és munkakö­rülményeivel való foglalko­zás. A Köjál-dolgozók és a gyógyszerészek külön szak­iméi szervezetekben csopor­tosulnak. — A béremelés az egész­ségügyi ágazat legérzéke­nyebb kérdése. Az új moz­galmi forma újabb ered­ményt is jelenthet? — írtunk a minisztenasz- szonynak, jeleztük, hogy a Békés megyeiek bére nem­csak hogy az országos, de a megyei átlagok alatt kullog valahol. Nálunk az alacsony bérek miatt több az üres orvosi állás, nagyobb az el­vándorlás, mint más terüle­teken. A szakképzettség színvonalának emelésével magunk is javíthatunk a bé­reken, de végeredményben csak a központi támogatás segíthet. A minisztérium vá­lasza: június 30-ig elemzik a megyék bérhelyzetét, hogy megfelelő adatok birtokában kidolgozhassák a megyei preferenciaformákat Szerettük volna elérni, hogy ez évben minden egészségügyi ‘dolgozó része­süljön béremelésben. Janu­ár 1-jétől 975 orvost (szemé­lyenként 4500 forint keret­tel, de differenciáltan), 292 főiskolát végzett szakdolgo­zót (3000 forintos átlaggal) és 2314 szakdolgozót (2000 forintos átlaggal) érintett a bérfejlesztés. Tavaly a 3 műszakban dolgozók kaptak, jövőre pedig a gazdasági, műszaki, ügyviteli ellátás munkásai szerepelnek a programban. A központi ke­reten felül az intézmények automatikusan megkapták az évi 16 százalékos bér­emelési keretet és amit sa­ját erőből ki tudtak gazdál­kodni, takarékoskodni, azt oszthatták el. A többletmun­ka kifizetésére is adott a központi keret. — Hogyan osztották el ezeket a pénzeket? — A megyei szakszerveze­ti szövetség elveket fogal­mazott meg, egyeztetett a megyei tanács szociális és egészségügyi osztályával, de az intézmények önállóságát mindenképpen tiszteletben tartottuk. Megkapták a bér­tömeget és a vezetés, vala­mint a helyi szakszervezeti testület differenciált, dön­tött. Azt megállapítottuk, hogy az intézmények (az alapellá­tás, a kórházak, a bölcsődei gondnokságok, a szociális hálózat) számára létfontos­ságú, hogy naprakész lét­számadatokkal, nyilvántar­tással rendelkezzenek. A gaz­dálkodási kultúrában van még mit tanulni. A belső tartalékokat tanácsos a köz­ponti pénzekhez csatolni és megfelelő' érdekegyeztetéssel végrehajtani a bérfejlesztést. Az egészségügyi ágazat ré­szére biztosított kereteket csak egészségügyi területen, központilag meghatározott munkakörökben használhat­ják fel. — Milyen tapasztalatokat szűrtek le a bérfejlesztések során? Még olyan béremelé­si rendszerrel ugyanis nem találkoztam, amellyel min­denki elégedett lenne. A központilag biztosított pénzt ellensúlyozza az inflációt? — Bár mindenhol egyez­tetett a vezetés és az érdek- képviselet, természetesen nem elégedett mindenki, mi sem. Akkora a bérlemaradá­sunk, hogy ezt így nem le­het pótolni. Kisebb fejtörést a rossz informálódás is oko­zott; voltak, akik kiszámol­ták, hogy nekik 30 százalék emelés jár, s azt követelték. A félreértés alapja az, hogy az egészségügyi ágazat ösz- szes bérköltségéből az idei emelés 4 milliárdja, körül­belül a 14 százalékot jelenti. Ehhez kapcsolódott a bér­automatizmus 16 százaléka, s a kettőt összeadták. Ezeket a fejlesztésre fordítható pén­zeket egyébként is differen­ciáltan osztották él. Feszült­séget okozott, hogy a mű­szakiak, gazdaságiak csak a .16 százalékból kaphattak. Jól előkészített bérfejlesztés volt a békéscsabai és a gyulai kórházban, nézetelté­rést okoztak az elosztás el­vei a szeghalmi utókezelő­ben. A második testületi ülésen ott is tisztázták a dol­got. -A központi béremelés­nek jó a hatása, de tovább­ra is hangsúlyozzuk az egészségügyi dolgozók na­gyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésének fontossá­gát. A végzett munka ará­nyában és minőségében ré­szesüljenek az anyagi ja­vakból. Ezek a bérek még így sem képesek utolérni, az inflálódást. — Hogyan lehet még több pénzt szerezni az egészség­ügynek? Mely területeket érdemes fejleszteni? — Pályázatokkal. Azokat a fejlesztéseket, beruházáso­kat támogatjuk mi is, ame­lyek a megelőzést szolgálják és figyelembe veszik a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek javítását. A gaz­daságosság nem veszélyez­tetheti az emberek egészsé­gét. A jól végzett beteggon­dozás kiválthatja a költsé­ges intézeti ápolást. Elége­detlenek vagyunk az egész­ségügyiek egészségvédelmé­vel, számukra is szervezett üzem-egészségügyi ellátást kellene biztosítani főfoglal­kozású üzemorvossal. Az egészségügyiek szociális biz­tonságát szeretnénk erősíte­ni. A megyei tanácselnök­kel a napokban kötöttünk együttműködési megállapo­dást, szociális alapot hoz­tunk létre. Egyelőre csak 70-70 ezer forintot tudtunk összeadni azoknak a pálya­kezdőknek, nyugdíjasoknak, nehéz helyzetbe kerülteknek a megsegítésére, akik egyre többen vannak. Hatalmas szellemi poten­ciált jelent az egészségügyi dolgozók tömege, az érték­rendeket helyre kell állítani. Nyitottabb egészségügy, helyi demokrácia és ha kell, keményebb eszközök hasz­nálata á szakszervezet cél­ja. A tárgyalási pozícióink csak úgy lehetnek jók, ha érveink, reális elképzelése­ink vannak. — Van kapcsolatuk az Or­vosi Karjiarával? — Az alakuló ülésükön ott voltam, az együttműködési megállapodást rögzíteni sze­retnénk. Szerintem hatékony szakmai érdekvédelmet biz­tosíthatnak az orvosoknak. Az orvosetikai kérdésekkel elsősorban ők foglalkoznak a jövőben. A programjukat ismerem, célkitűzéseik a me­gye egészségügyi ellátásának javítását szolgálják. Az együtt munkálkodásunknak számos területe lehet. Végezetül annyit; a szak- szervezetek korábban is sok­kal többet tettek az embe­rekért, mint amennyiről a tagság tudott. Bede Zsóka Hz új bankcsaládtag ajánlata! Értékes és hasznos ajándék ballagásra, családi eseményekre a takarékbanki pénztárjegy és értékjegy A pénztárjegy 3 hónapos lejáratú értékpapír, éves kamata bruttó 23,9 százalék. Az értékjegy éves lejáratú értékpapír, éves kamata bruttó 26,2 százalék. ' A pénztárjegy és az értékjegy bármilyen címletben váltható, bármiikor kisebb címletre felváltható. Május 2. és június 30. között minden 100 ezer forint vagy annál nagyobb értékű pénztár- és értékjegyhez 500 Ft értékű skala-ajandékutalvanyt adunk. Keresse fel a TAKARÉKBANKOT Békéscsabám a Szabadság tér 11—17. alatt vagy a gyulavári és mezőkovácsházi takarékszövetlfezet egységeit értékpapír-vásárlásra. TAKARÉKBANK RT. AZ ÉPÍTŐGÉP-KEZELŐKET KÉPZŐ KÖZPONT 1990. n. NEGYEDÉVBEN AZ ALÁBBI TANFOLYAMOKAT INDÍTJA: 1. nehézgépkezelő alaptanfolyam (5 hetes); 2. kőnnyűgépkezelő, targoncavezető; 3. darukötöző: 4. szögbelövő, készülékkezelő; 5. szerelő szakmunkások részére nehézgép-kezelői alapvizsgára felkészítés (5 napos). Jelentkezni a központ tanulmányi osztályán lehet, írásban vagy személyesen. GÉPJÁRMŰ-VEZETŐI TANFOLYAMOT AZ ALÁBBI KATEGÓRIÁKBAN INDÍTUNK: L F/3—F/4 különleges gépjárművek; 2. E gépjárműszerelvény; 3. D—25 autóbusz. Segédmotoros sárkányrepülő-pitótaképző tanfolyam. * • Jelentkezni az emel ógéposztáLyom leihet ClM: ÉPÍTŐGÉP-KEZELŐKET KÉPZŐ KÖZPONT, DEBRECEN, Bolcányi Dezső u. 84. 4034. Telefon: (52) 10-033. Telex: 72 448. HA ÖN FORGALMIADO-VISSZA TÉRÍTÉSRE JOGOSULT, AFA-MENTESEN VÁSÁROLHAT a Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat telepein, boltjaiban és Fészek Áruházaiban AZ ADÓIGAZOLÁS ALAPJAN. (Az adóigazolás beszerezhető a területileg illetékes adófelügyelőségeken, — LAKÁSÉPÍTÉSI ENGEDÉLY — KÖLTSÉGVETÉS ÉS — 10 000 FT ÁFA-TARTALMAT IGAZOLÓ SZÁMLA/ BEMUTATÁSÁVAL. FIGYELEM! A vásárláshoz személyi igazolvány is szükséges.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents