Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-05 / 104. szám
kÖRÖSTÁJ SZÜLŐFÖLDÜNK 1990. május 5., szombat o „Mór elfelejtettem a hó színét...” Egy gyomai legéhy, matrózként a világ tengerén Ma már kevesen tudják, hogy az Osztrák—Magyar Monarchia haditengerészeti egységeiben magyar fiúk is szép számmal szolgáltak. Korabeli feljegyzésekből azt is tudjuk, a kemény szolgálatban meg állták helyüket. A Hármas-Körös partjáról is került tengerre egy alföldi legény, a tősgyökeres gyomai gazdacsaládból származó Bíró Albert, aki az I. Ferenc József csatahajón volit matróz, később altiszt. 1906—1909 között több képeslapot, levelet küldött haza Gyomára barátjának, Papp Zsigmondnak. Papp Zsigmondot a gyomaendrődieknek. úgy hiszem, nem kell bemutatnom. Más helységbeli olvasóimnak meg csak annyit mondhatok, hogy egy nyughatatlan, cselekvő ember . volt. Gyomai parasztpolgár, kinek az apja cselédsorból küzdötte fel magát gazdának. Papp Zsigmond pedig a gazdálkodás mellett volt talajjavító, újabb növények termesztésének ajánlója, szobrász, fafaragó, festő, orgonaépítő, gépek, berendezések tervezője, kivitelezője. Egyáltalán ennek a kornak a parasztfiatalsága olyan rendkívüli tudásvággyal, szomjúsággal rendelkezett, hogy ha irigylésre méltónak írom. akkor szinte semmit nem mondottam. Különös tekintettel a mai viszonyokra. Papp Zsigmond barátja — mint majd írásaiból is látni fogjuk —, Bíró Albert is ilyen típusú ember lehetett. Levéléiben, barátjától angol nyelvkönyvet kért itthonról, hogy angolul tanuljon. Mint írta. a német nyelvet több más monarchiabeli nyelvvel együtt, már közel társalgási szinten beszélte. Jelzésként írom, hogy a flottánál a német nyelv volt a vezényleti nyelv. Egy újabb levélben arra kérte barátját, hogy egy világatlaszt küldjön neki, mert hamarosan hosszú útra indulnak. A ,Beine Majestät Franz Joseph I.” csatahajó 1906. május elején kifutott a pólai támaszpontról. Hála Bíró Albert érdeklődésének, megtanult fotózni is, így egy páratlan dokumentum értékű, vaskos albumot hagyott hátra, többnyire távol-keleti útjának élményeiről. Különösen értékesek az akkori kínai -birodalomban készített fotói. Láthatjuk a korabeli orosz, angol, német és más katonák egyenruháit, fegyverviseletét. Nem kevésbé érdekesek, megrázöfaa a mindennapi kínai életről készített korabeli fotók. Egy sorozat illusztrálja a kínai igazságszolgáltatást és büntetés-végrehajtást, amikor is a tettemért tolvajt az utcán, a helyszínen lefejezék. Az osztrák—magyar csatahajó az akkori politikai, stratégiai, nagyhatalmi viszonyoknak megfelelően, bejárta a távolkeleti haditengerészeti bázisokat, és legénysége hosszabb- rövidebb ideig „dekkolit” egy-egy katonai kolónián. A következőkben időrendi sorrendben a rendelkezésre álló képeslapok és levelek alapján, rekonstruálhatjuk Bíró Albert útját. Az első képeslapunk 1906. május 26-án kelt Sanghaiban. Július 4-én „Sannomiya. Kobe” a következő állomás. Szeptember 21-én „Tsing-Van-Tau”, december 1-jén „Amoy” (Kína) és december 8-án „Nagasaki”. Az 1907. január 2-ai lap már „Hong-kong”-ban kelt, és így szól: „Kedves Bánátom! Hogy miért nem írsz, fogalmam sincs rólla, nem érsz rá biztossan. Nekem semmi bajom. Itt igen szép idők járnak, különben is már elfelejtettem a hó színét (talán fekete), mivel eljöttem hazulról, azóta nem láttam.” A Ferdinand főhercegről elnevezett csatahajó Üdvözlet Tokióból Március 4-én „Singapoor”-ban találjuk hősünket, ahonnan a következőket írta; „Kedves Zsiga Febr 12 ki lapod megkaptam tudatlak, hogy Itt vagyunk közel az egyenlítőhöz, a Malbreca (?) félszigeten, de már 6-án elmegyünk Hong-Kong. Itt nagy hőségek vannak, az éjjel1 bár hűvös. Haza menni csak jövőre tudok.” Július 10-én „Jokohama”- ból hosszabb levél érkezett: „...A tengerészekhez akarsz jönni! Tehát mondjak ítéletet, mondanom sem kell, hogy valamiről ítélkezni sokfélekép lehet, véleményt mondani különösen sokat. Én tehát a tengerészekről á következőt mondhatom; 1. aki nem szolgált itt. annak fogalma sincs mi az tengerész. 2. aki csak egy nyelvet beszél civilbe, itt többféleképp megtanulhat 3. 4 évi szolgálat után nem zaklatják a gyakorlattal. 4. Eleget láthat és tapasztalhat a nagy világban is. Ezek összegezve ami előnye van. De légy meggyőződve van számtalan dumm köpf (tökfej stb.) wer nichts gesehen nüht gelemthat, und niergendvohin nicht gegangen ist. Hier ist im GegemtheiL!... Hogy ajánlom e neked? azt nem tehetem ! tégy meggyőződésed szerint. Minden rossz ha az ember elhiszi.” Kínai farmer A Szent György csatahajó X Július 21-én kelt „Tokiyo"-ban a következő képeslap. Október 5-én pedig a haditengerészeti bázis városából, „Pofból kelt egy lap. Az 1908. évről nincsen adatunk. 1909-ben azonban Bíró Albert a lapok tanúsága szerint megint szép utat tett meg sós vizeken. Január 1-jén és 31-én „Pola”-ból keltezve kapott írásokat Papp Zsigmond. Az utóbbi lapon tudósította barátját, hogy miért nem írt már régen: „...de mivel ki lettem az Adriáról hajózva nem írhattam. Jól tudhatod milyen viszontagságos életünk van ma itt holnap ott. Kérve téged hogy élvezd a civil életét mert te még az, s boldog vagy!" Februárban „Aden", „Colombo (Ceylon)", és „Sanghai” következett. Április 19-én „Tokiyo” ismét. Május 5-én „Csingtau”, július 20-in „Nagasaki” és végül december 9-én „Port-Said”, 28-án pedig ismét „Sanghai”. Folytathatnám még tovább is Bíró Albert kalandos útját, a már fent említett fotóalbum alapján is, de ez már terjedelmi okok miatt sem lehetséges. írásom csak jelzés a hajdani magyar világból, hogy lássuk, milyen sok szálon formálódhatott, tarthatott kapcsolatot egy mezővárosi parasztpolgár közösség. Cs. Szabó István Gabonamúzeum Békéscsabán,
