Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-05 / 104. szám
1990. május 5., szombat 0 Szegeden is piros golyók csábítják a „zöldhasúakat” Kiosz-kongresszus előtt „Rumcájsz” röpke röszkei kirándulása táron már délelőtt 11 órakor kilométeres sor áll, és ilyenkor a biciklivel és gyalog közlekedők haladnak a leggyorsabban. Legalábbis hat, kerékpárján teli tápos- zsákot toló asszony pillanatok alatt végez az útlevél kezeltetésével. — Van kocsink, de éppen azért jöttünk biciklivel, hogy ne kelljen órákat várakozni — mondja egyikük, Mariska néni. — Horgoson lakunk, a határtól néhány kilométerre, de hízótápért mindig átjárunk Magyarországra. Igaz, kicsit fárasztó 5-6 kilométeren át cipelni a zsákot, de megéri, hiszen így fele pénzért hozzájutunk a sertéseledelhez. — Ügy hírlik, hogy a kétszáz dolláros kötelező beváltás miatt mostanában a szabadkai piac szinte átköltözött Szegedre. Mit hallottak erről? — A szabadkai piacon valóban, jóval kisebb a forgalom, mint eddig. Gondolom, a kötelező beváltással azt akarják elérni, hogy az emberek a boltokban vásároljanak, ne a piacon üzleteljenek — morfondírozik Mariska néni. Közben a magyar határőrök kezelik útleveleinket, sőt a jugoszláv oldalon is bekerül a pecsét. A vámos azonban rögtön a kétszáz dollár felől érdeklődik. Hiába bizonygatjuk, hogy Bulgáriába utazunk, hajthatatlan marad. Hasonlóan jár egy lengyel fiatalember is, akit itt csak Rumeájszként szólít mindenki. Szó, mi szó, szakálla és főként vakmerősége alapján rászolgál erre a névre. Egy nagy táskával (Folytatás az 1. oldalról) Itt a piros, hol a piros? — Lehet, hogy itt van, de lehet, hogy ezalatt — fokozza szavaival az izgalmakat. — Kétezer forintot nyerhet, ha eltalálja, hol van. Egy középkorú férfi vérszemet kap, de veszít. Pénze viszont még maradhatott, mert közvetlenül a bukás után ötezerkétszáz forintért száz márkát vásárol. A piacon természetesen az árukínálat sem mindennapi. Lengyel hegedűtől a helyben megkóstolható román Dro- beta konyakig minden kapható. Egy fiatalasszony éppen arany karikagyűrűt vásárol háromezerkétszáz forintért, majd rögtön ezután már négyezerért kínálja. Az embergyűrűből kikerülve, a főúton egy rendőr őrmestert pillantunk meg, aki a szabálytalanul parkoló autósokat bírságolja. — Egy átlagos napon is több mint húszezer ember fordul meg itt — mondja Nyári Ferenc őrmester. — Főleg románok, szovjetek és jugoszlávok árulnak, és ők a KRESZ-t teljesen figyelmen kívül hagyják. A környéken lakók sokszor alig tudnak a házukhoz jutni. Hizófáppal a határon A szegedi piacról a jugoszláv határ, Röszíke felé vesszük az irányt. Bár nincs kétszáz dollárunk, kíváncsiak vagyunk, meddig juthatunk úgy, mint Bulgáriába igyekvő turisták. A haHova tűnt a golyó a skatulya alól? Fotó: Veress Erzsi ugyanis futásnak ered, és csak mintegy háromszáz méteres üldözés után tudják megcsípni. A vámos szavaiból kitűnik, hogy Rumcájsz- nak egy ideig nem tanácsos Röszke felé próbálkoznia. Voltak, akik naponta többször próbálkoztak Visszaindulunk mi is és a röszkei határátkelőhely parancsnokával, Stumphau- ser Géza alezredessel beszélgetünk. — Nem egyedi rendelkezés Európában, amit a jugoszláv hatóságok hoztak — kezdi az alezredes. — Svájcba vagy Belgiumba sem léphetnek be azok, akiknek nincs meg az ehhez szükséges valutájuk. Mindenesetre a jugoszláv kollégák tisztességesen járnak el, hiszen akik kimondottan turizmus céljából érkeznek, azokat beengedik az országba. — Miként lehet megállapítani azt, ki milyen szándékkal utazik? — Ma például érkezett egy gyerekcsoport, ők a palicsi állatkertbe szerveztek kirándulást. Minden gond nélkül átengedték őket. Ugyanígy bemehetnek kétszáz dollár nélkül azok is, akik igazolni tudják, hogy turisták. Gondolok itt az utazási irodától kapott igazolásra, vagy lefoglalt szállásra. — A kétszáz dollárt Jugoszláviába lépve kötelező dinárra átváltani? — Természetesen, és ugyanakkor a pénzt forintra visszaváltani nem lehet. Kezdetben a szükséges valuta hiányában nagyon sok utast visszafordítottak a határról, néhány lengyel és szovjet naponta háromszor négyszer is próbálkozott az átjutással, sikertelenül. Az utasforgalmat illetően most annyiban változott a helyzet, hogy az eddigi 35 százalék helyett a magyarok csak mintegy 10 százalékát alkotják a kiutazóknak. — Mi a személyes véleménye erről a jugoszláv lépésről? — ESz a lépés a jugoszláv hatóságok belügye. Azt elismerem, hogy kemény intézkedésről van szó, de szerintem ez a szervezett turizmust nem gátolja. Nekünk abból a szempontból hátrányos, hogy jelentősen lelassítja az átléptetést. Sokszor 4-5 kilométeres kocsisor várakozik a határon órákon át — zárja a beszélgetést Stumphauser Géza. Rumcájsz sikertelenül próbálkozott Akik Magyarországra járnak hízótápért Nyemcsok László Valódi támogatást várnak a vállalkozók, iparosok Kiosz-kongresszust tartanak május 6-án és 7-én Budapesten. Az előzetes információk szerint a kisiparosok, vállalkozók képviselői a szervezet átalakulásáról hoznak döntéseket. Várható, hogy a Kiosz területi alapszervezetei függetlenné válnak az országos központtól. "Üj szerveződés jön létre, amelyben felelevenednek a régi ipartestületi formák időtálló elemei. Megyénk 5-6 ezer kisiparosából, vállalkozójából legtöbben, szám szerint 1700-an, Békéscsabán és vonzáskörzetében dolgoznak. Kneifel Istvánt, a Kiosz békéscsabai alapszervezetének titkárát arról kérdeztük, hogy a tanácskozáson milyen megoldásra váró problémák felvetése várható. — Az iparosok, vállalkozók elsősorban azt akarták, hogy az ipartestületek tényleges, hatékony érdekképviseletet jelentsenek, azaz folytassák a régi hagyományokat — kezdte válaszát Kneifel István, majd így folytatta: — Ehhez természetesen jó néhány kérdés tisztázására lesz szükség. Például szeretnénk, ha mihamarabb rendeződne a csabai alapszervezeti székházunk tulajdonjoga. Tudnillik a jól ismert épületet a ’40-es évek végén államosították, holott annák idején a helybéli iparosok saját pénzükből építették föl. A kongresszuson szó lesz az érdekképviseleti törvény szükségességéről, hiszen jelenlegi helyzetünk jogilag tisztázatlan. Egyszerűen nincs meg a lehetőségünk az általunk képviseltek érdekeit a kormány előtt érvényesíteni. Annak ellenére, hogy a Kiosz mindig -megpróbálta a döntéshozók elé terjeszteni az iparosréteg jogos kívánalmait. A gyakorlatban azonban -kezdeményezéseink rendre süket fülekre- találtak. — Tudomásom szerint a kisiparosok, vállalkozók leginkább, a már elviselhetetlenül magas adóztatásra panaszkodnak ... — Jó példa erre a legutóbbi eset. A Kiosz hiába tiltakozott a 43+10 százalékos társadalombiztosítási járulék nagyságrendje ellen, a kormány 41+10 százalékot javasolt tárgyalási alapnak, amit egyszerűen nem lehet elfogadni. Reméljük, az új kormány teljesen más felfogásban közelíti meg a vállalkozásokat. — Napjainkban érdekképviseleti törvény sincs, igaz szó van róla. A békéscsabai kisvállalkozók, iparosok mit várnak ettől a születendő jogszabálytól? — Leginkább azt, hogy az érdekképviseleti szervek — nem csak a vállalkozóké! — jogait a törvény garantálja, mert csak így válhatnak a kormányzat partnereivé. — A vállalkozási törvény április elsején lépett életbe. A kívülállók arra gondolhatnak, hogy ez tényleges lendületet adott a vállalkozásoknak. önök szerint tényleg így történt? — Alapvetően vállalkozás- barát jogszabályról van szó, mert leegyszerűsíti" az ügyintézést és érdemben köny- nyíti meg a vállalkozásokat. De a törvény alulszabályo- zottságot takar, ugyanis nem tisztázza az iparosokra vonatkozó szakképzettségi előírásokat, az ellenőrzési jogköröket és a kötelezettségeket sem. Sokkal nagyobb felelősséget, nem egy esetben terhet ró a vállalkozni szándékozókra, mint az eddigi rendeletek, mindent önmaguknak kell intézniük. (A Társadalombiztosítási Igazgatósághoz, az adóhatósághoz való bejelentkezést, a telephely engedélyezését, a Köjál-, a tűzoltósági engedélyek beszerzését stb.) Magyarán szólva még hiányzik a vállalkozási törvény végrehajtási utasítása, amit mihamarabb meg kell alkotni, hogy a jogi feltételeink egyértelműek legyenek. — Mit tehet mindezekért az előbb már említett új, vállalkozói érdekvédelmi szervezet? — Az országos elnökségünk nagyon helyesen nyilatkozta, hogy a jövendő kormányt vállalkozásbarát politika folytatására kívánja ösztönözni. A jelenleg problémás, nagyobb horderejű kérdésekben — TB- járulék, adó, hitelek — kedvező döntéseket szorgalmazunk és várunk el. Helyileg pedig biztosítani kívánjuk a vállalkozók valódi képviseletét, például az államigazgatás és az adóhatóság előtt. Segítséget adunk a gyorsan változó jogszabályok közötti eligazodásban. Ha kell, mindenben — a könyveléstől a Számlázáson át a rezsióradíj kiszámításáig — a vállalkozók rendelkezésére állunk. Mindezekből következik, hogy az új struktúrában a városi szintű alap- szervezetekre, mint ténylegesen funkcionáló érdekképviseletekre szükség lesz. Egyébként a csabai városi apparátus egy titkárból és három beosztottból áll. De ha a jövendő taglétszám és á bővülő feladatok, elvárások megkívánják, akkor a vállalkozók igénye szerint alakul .a létszámunk. Bízom abban, hogy ezúttal nemcsak szavakban lesz vállalkozásbarát politika Magyar- országon és érdekképviseleti szervként tényleg tehetünk a vállalkozókért, s rajtuk keresztül az ország boldogulásáért. Lovász Sándor Mézeskalács Gyergyészentmiklósba Apák a szülőszobában Orosházán Békést és Gyergyószent- miklóst több mint hatszáz kilométer választja el egymástól, ám ez a távolság nem akadálya annak, hogy a két kisváros között barátság szülessen. Pár hónappal ezelőtt merült fel a gondolat a békésiekben, hogy testvérvárosi kapcsolatot kötnek a Hargita megyei városkával. Igaz, hivatalos pecsét még nem szentesíti „házasságukat”, ám ennél sokkal többet jelent az a segítőkészség, amelynek már többször példáját adták a békésiek. Az elmúlt hét péntekén nem először indították útjára segélyszállítmányt Romániába. Ezúttal a városi tanács, az MDF helyi csoportja és a városi Vöröskereszt által kezdeményezett segélyakció során összegyűlt könyvekkel, írógépekkel, kórházi eszközökkel, ruhaneműkkel és élelmiszerekkel megrakodva indult át a határon négy teherautó. Mintegy félmillió forint értékű segély gyűlt össze a békési üzemek, vállalatok és intézmények jóvoltából. Hogy minderre milyen nagy szüksége van a 95 százalékban magyarlakta Gyergyószent- miklósnak, arról a szállítmányt kísérők a helyszínen győződhettek meg. A helyi kórházban például megdöbbenve láthatták, hogy az újszülötteket jobb híján pokrócokba csavarják, s az osztályok rendkívül hiányosan felszereltek. Á gyer- gyóiak nagyon örültek a békési cukorkaüzem mézeskalács-adományának, s talán még jobban a magyar nyelvű tankönyveknek, szépirodalmi köteteknek és folyóiratoknak. G. K. Az idei évre a Magyar Vöröskereszt 147 millió forintos támogatást kapott a költségvetésből. Ez az összeg alig több. mint amivel a dolgozók bérét finanszírozhatják. 1990. tehát igazi próbatételt jelent a városi szervezetek számára. Saját erőből keU előteremteniük fenntartási költségeiket, és a tevékenységeikhez kapcsolódó anyagiakat. Ebben a sokat emlegetett átmeneti időszakban sem tétlenkednek az itt dolgozók. A Vöröskereszt Orosházi Városi Szervezet*» például pályázatok útján szeretné előteremteni a lakosság egészségvédelméhez, -megőrzéséhez szükséges pénzeszközöket. Bigacz Istvánná titkárral két kezdeményezésükről beszélgettünk. — Immár hagyomány városunkban a túltáplállt gyermekek folyamatos gondozása, amit nyáron fogyókúrás táborral egészítünk ki. Ezt az idén, augusztus első két hetében szervezzük meg Gyopárosfürdőn, a mező- gazdasági szakközépiskola üdülőjében. A jelentkezőket a kórház gyermekambulanciáján várjuk. Az intézménnyel egyébként igen jó a kapcsolatunk, ennek köszönhető, hogy a közelmúltban közösen kapcsolódtunk he az úgynevezett Egészséges, érett újszülöttekért programba. Ennék keretében tanfolyamot indítunk május 2-án azoknak a kismamáknak, akik terhességük 12. hetében járnak már. — A tanfolyam felkészítő jellegű, hét foglalkozáson ismerkedhetnek meg a leendő anyukák a terhesség, a szülés, a gyermekgondozás apróbb fortélyaival — kapcsolódott beszélgetésünkbe dr. Svarsing hajós, szülész-nőgyógyász szakorvos. — Az elméletet terhestornával egészítjük ki, ahol megtanítjuk az asszonyokat a szülést könnyítő, a szülési fájdalmakat csökkentő relaxációs gyakorlatokra, a helyes légzéstechnikára. A programot olvasva, érdekes dologra figyeltünk fel: „papás szülés”. A fogalom nem új, sőt, külföldi viszonylatban sok jót hallani arról* hogy mekkora előny,_ ha az apa a szülés ideje' alatt az anyuka mellett van. Orosházán azonban ez még nem jellemző ... — Nem általános, de volt már rá példa. Ezért is szorgalmazzuk ennek megismertetését. A terhes anyák szoronganak, félnek, amikor fel kell' feküdniük a szülőágyra, nem ok nélkül, hisz nálunk ki a főszereplő a szülőszobában? — tette fel a kérdést a szakorvos, majd így folytatta: — Az orvos. Pedig ez egy családi ese-< mény, ahol áz édesanya, az édesapa, és természetesen az újszülött az elsődleges. Ehhez azonban gyökeres szemléletváltásra van szükségünk. A program részeként ezért is foglalkozunk a papás szüléssel. Kedvcsinálóként csupán néhány dolgot említenék: ha az apa ott van a szülőszobában, és segít az anyukának, akkor lerövidül a szülés, mérsékeltebb a mama kimerültsége, ezáltal kevesebb a szövődmény. Statisztikák bizonyítják, az ilyen póroknál a válás is kevesebb. (esete)
