Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-05 / 104. szám

BÉKÉS MEGYEI Egy kispárna két dobo­zon, három gyufásskatulya, és egy kis piros golyó is elég ahhoz, hogy a játékos' ked­vű magyar ember kipróbál­ja szerencséjét, no meg pénztárcája teherbírását. Aki nem tud ellenállni aki­sértésnek, és beszáll az „Itt a piros, hol a piros” című népi „sézjátékba”, az sű­rűn kapkodhatja elő a Bar­tók arcképével díszített zöldhasú bankókat. Szegeden, a Cserepes sori nemzetközi piacon bőven akad jelentkező, aki bízik jó megfigyelőképességében. Persze, a vlllámkezű házi­gazda mindent bevet, éscsar liként néhány beépített em­berének segítségével elhi­teti, hogy szinte gyerekjáték a gyors meggazdagodás. Közben állandóan változ­tatja a kis golyó tartózkodá­si helyét, és ügyes mozdula­tokkal néha még bepillan­tást is enged a skatulyák alá. (Folytatás az 5. oldalon) Fórum a gazdaságpolitikáról Magyar­amerikai A kamara vállalkozásbarát környezet megteremtését támogatja tudományos Újjáápitik az esztergomi Duna-hídat azonban mintegy 300 .millió forintba kerül. A végleges tervektől függ az is, hogy a két megmar a 1t hídriyílás fel­használható lesz-e, vagy le kell bontani. Az MO-ás autópályahíd és a gyomaendrődi vasúti híd mellett ez lesz az 1987-ben önállósodott gyár harmadik nagyobb hídépítési vállalko­zása. A Dél-Magyarországi Re­gionális Gazdasági Kamara Aktuális gazdaságpolitikai kérdések címmel szervezett tegnap konzultációs fóru­mot. amelynek előadója Ko­vács Katalin, a kamara fő­tanácsosa volt, aki először a következőket mondta: — A kamara független a különböző politikai szerve­zetektől, a gazdálkodó szer­vek érdekében jár el, és a vállalkozásbarát gazdasági környezet megteremtését tá­mogatja. Az idei év gazda­sági szempontból meglehe­tősen ellentmondásosan in­dult, pozitív és negatív ele­mek keverednek. A lakosság közérzetét meghatározó életszínvonal polarizálódása mindinkább felerősödik. A vállalkozói magánszféra 1989-ben már a bruttó ha­zai termelés 11 százalékát állította elő, a nyolc évvel ezelőtti 3-4 százalékkal szemben. Az első negyed­évben hazánkban 1900 szer­vezet alakult —, ebben a számban természetesen ben­ne foglaltatnak az átszerve­zések, átalakulások is —, döntően a kereskedelem­ben. örvendetes,, hogy egy­re több új termelőegység alakul az iparban is. A me­zőgazdaságban viszont a magántermelői kedv visz- szaesett, mindinkább nyílik az agrárolló. A politikai pártok programjában a föld érthető módon, fontos sze­repet kap. A gazdasági ka­mara véleménye szerint, a privatizálás csak többéves folyamattal valósítható meg. ezért a szakemberek meg­nyugvással fogadják a po­litikai pártok mindinkább józan, a valóságra épülő megnyilatkozásait. Az előadó a folytatásban kijelentette: — A termelési szerkezet­váltás jelenleg korántsem közelíti meg a kívánatos szintet. Ennek ellenére idén akár egymilliárd dollárt is elérheti az ország kereske­delmi aktívuma. Az 1992- 'töl életbe lépő egységes eu­rópai piac azonban fantasz­tikus követelményeket tá­maszt hazánkkal *szemben. A már minőségi piac meg­hódítása még nehezebbé válik, hiszen egységes szab­ványokkal, kötelező szám­viteli renddel, vagy a ter­mékfelelősségi rendszerrel kell megbirkóznunk. Olyan kihívással, amire már tíz évvel ezelőtt kellett volna készülnünk ... Magyaror­szág nemzetközi megítélése, az irántunk táplált rokon- szenv a gazdaságban, ugyancsak jelentkezik, de ezt nem lehet a végtelensé­gig elvárni partnereinktől, Ugyanakkor kihasználva a helyzetet, felkészülhetünk az erőpróbára. A továbbiakban Kovács Katalin az inflációt, illetve a munkanélküliséget ele­mezte. Többek között meg­győződésének adott hangot, hogy 1990-ben 24-25 száza­lékos inflációval számítha­tunk, ugyanakkor egyes pesszimista becslések 30 százalékot sem tartanak le­hetetlennek. Nyitott kérdés a háztartási energiaárak emelése, tudniillik, ha erre nem kerül sor. akkor az inf­láció elvileg a 20 százalékot sem feltétlenül haladja majd meg. A bér liberali­zálása kívánatos a kamara szerint. A bér-, árstoppot rossz megoldásnak tarta­nák, hiszen így csak befa­gyasztanánk a problémákat, nem jelentene tényleges vá­laszt a gazdaságban feszülő problémákra, A gazdasági kutatóintézet a munkanél­küliek számát év végéig 50 ezerre becsüli, de mások 90-100 ezret mondanak. Tudnunk kell, hogy a prob­léma nem újkeletű, csak most jelent meg a felszínen. Tény, hogy a költségvetés 50-100 ezres munkanélküli­ség kezelésére nincs felké­szülve. At ilyen célra elkü­lönített keret gyakorlatilag mára kimerült országos szinten. Az új kormányzat­nak további eszközöket kell átcsoportosítania. Végül a kamara gazdasági főtanácsosa arról beszélt, hogy az ipari termelés az első három hónapban 2 szá­zalékkal csökkent. A re­cesszió helyett talán a dep­resszió kifejezést is használ­hatnánk a helyzet jellem­zésére. A központi mellett, sajnos, a vállalati 'beruhá­zások is mérséklődtek. Nagy a termelési bizonytalanság, legtöbb helyen a rövid távú túlélés a cél, amit megtetéz­nek az immáron akuttá vá­ló likviditási gondok. A ka­matok például olyan maga­sak, amit termeléssel egy­szerűen lehetetlen elérni. Az ördögi körből Így nem léphetünk ki, mihamarabb hozzá kell kezdeni a vállal­kozások élénkítéséhez, és nemcsak a magánszférában! lovász Jól jön az újabb hídépí­tési megrendelés — az Esz­tergom—Párkány közötti híd felújítása — a Ganz A'cél- szerkezeti Vállalatnak, mert még nem heverték ki a nagy­marosi erőmű építésének le­állítása miatt elszenvedett kiesést: a múlt évet némi veszteséggel zárták. A Duna-híd felújítási ter­vei egyelőre még nem ké­szültek el, a teljes átépítés megbeszélés 1 HÍZD MINDEN ÉLŰIT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁJUS 5., SZOMBAT Ara: 5,3« forint XLV. ÉVFOLYAM 104. SZÁM A szocdemek szeretik Petrasovits Annát A Magyarországi Szociáldemokrata Párton, a válasz­tási vereség okozta sokkhatás után, az újjáéledés jelei . látszanak. Ezalatt persze nem (csupán) az országos veze­tésben dúló személyi vitákra kell gondolnunk; az ébre­dés első pillanatai megyénkben is tetten érhetők. (Cikkünk a 3. oldalon) Budapesten tartotta első ülését május 2. és 4. között a magyar—amerikai tudo­mányos-műszaki vegyesbi­zottság. A testület a Magyar Köztársaság és az Egyesült Államok kormánya között tavaly október 4-én aláírt tudományos-műszaki együtt­működési egyezmény végre­hajtásának koordinálására alakult. A tárgyaló küldött­ségeket a magyar és az ame­rikai külügyminisztérium il­letékes főosztályvezetői ve­zették. A vegyesbizottság megvi­tatta és elfogadta a két or­szág tudósai, szakemberei közös részvételével megvaló­sítandó kutatási projektek és kerekasztal-megbeszélé- sek szakmai, technikai és pénzügyi feltételeit. Megál­lapodtak abban, hogy a ma­gyar és az amerikai kuta­tók, kutatócsoportok pályá­zat útján nyerhetik el a két kormány által létrehozott közös alap pénzügyi támo­gatását. Az alap forintki­adásainak fedezésére a ma­gyar kormány már letétbe helyezett 66 millió forintot. Az ennek megfelelő mintegy 1 millió dollárt az amerikai külügyminisztérium várha­tóan 1990. október 1-je, az amerikai költségvetés elfo­gadása után helyezi letétbe. A pályázat nyílt, lebonyo­lítását a szakterületileg ille­tékes magyar és amerikai kormányzati intézmények közösen végzik. A pályázati feltételeket tartalmazó füze­tet a Külügyminisztérium rövidesen megjelenteti. Réges-régen Grúzia egyik városában az elüldözött kor­mányzó felesége a bajban elhagyta gyermekét, akit Gru­se, a kis szolgálólány vett magához. Az örökség reményé­ben az „anya” visszakövetelte kisfiát. A bíró igazságos és furfangos volt; krétakörbe állította a gyermeket, akit a két nő közül a valódi anya rángatott kegyetlenül maga felé, Grusét nem vitte rá a lélek a kínzásra. Övé lehetett a gyermek. Az ősi kínai legenda Bertold Brecht Kauká­zusi krétakörében éledt újjá. Battonyán vajon ki az igazi édesanya? Erről szól riportunk a 11. oldalunkon. Falugyűlés Kondoroson Az iskola tornaterem nélkül épül A kisgazdapárt, az MDF és az SZDSZ helyi szerveze­teinek kezdeményezésére rendeztek falugyűlést csütör­tökön Kondoroson a műve­lődési házban. A résztvevők elsősorban az új általános iskola építésével, a még 1987-ben megkezdett szenny­vízberuházással és a nemré­giben létrejött Kondor Kft.- vel kapcsolatban tettek fel kérdéseket Mokran Mátyás tanácselnöknek. Kifogásolták, hogy az új iskolában nem lesz tornate­rem, a szennyvízcsatorna építése miatt szinte hetente törik fel az utakat, akadá­lyozva ezzel a közlekedést, és a kft.-ben a tanács a la­kosság pénzét kockáztatja, mindenféle előzetes tájékoz­tatás nélkül. A tanácselnök elmondta, hogy az iskola- építésre szánt 68 millió fo­rintból tornateremre már nem futja. Ehhez még újabb 25-30 millió forintra lenne szükség, ami viszont nem áll a tanács rendelkezésére. Elismerte, hogy a szennyvíz­csatornát már régen üze­meltetni kellene, de a kivi­telezőtől ezt csak első osz­tályú minőségben hajlandók átvenni. Az elhúzódó mun­káknak, az újabb és újabb útfeltöréseknek költségei a szerződés alapján a kivitele­zőt és nem a tanácsot ter­helik. A legnagyobb vita a Kon­dor Kft. körül alakult ki. Ebbe a tanács 40 százalék­kal, két magánszemély pe­dig 60 százalékkal szállt be. A kft. tervei között szerepel kemping, benzinkút és ka­mionparkoló építése, a nagy­majori kastély szállodává alakítása, és különböző ve­gyes vállalatok létrehozása. A nagyközség lakóinak több­sége azonban túl kockáza­tosnak tartja ezt a vállalko­zást, és több információt sze­retne tudni a részletekről. Ezután Mokran Mátyás arról szólt, hogy míg 1970- ben 7316 lakosa volt a tele­pülésnek, addig 1990-re ez 6640-re csökkent. A gyűlé­sen elhangzott még, hogy a volt pártházban a későbbi­ekben az idősek jobb ellátá­sát kívánják biztosítani, ugyanakkor a fürdő megnyi­tása a közeljövőben nem várható. Ny> Szegeden is piros golyók csábítják a „zöldhasúakat” „Rumcájsz” röpke röszkei kirándulása

Next

/
Thumbnails
Contents