Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-31 / 126. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT N É PÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁJUS 31., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 126. SZÁM Ma folytatják a földtörvény módosításának vitáját A múlt héten félbeszakadt ülés napirendjét folytatya kezdte njeg munkáját szerda reggel az Országgyűlés. Még a napirend ismertetése előtt az elnöklő Szabad György köszöntötte a páholyban helyet foglaló Tőkés László nagyváradi püspököt, aki rövid beszédet intézett a törvényhozáshoz. Elöljáróban emlékeztette a jelenlevőket az áprilisi, Václav Havel által összehívott pozsonyi találkozóra, hangsúlyozva: itt bizonyossá lett, hogy a közép-kelet-európai országok politikájában is létjogosultságot nyer az er- köics. Mint mondotta:az erkölcs térhódítása a politikában az egész társadalom megújulásának alapját jelentheti. Tőkés László — még mindig az erkölcs és politika viszonyát taglalva — rámutatott: ‘a sorra megbukott kelet-európai zsarnoki rendszerekben a társadalom értékrendjéből szinte teljesen kiiktatták az erkölcsi dimenziót. Hozzátette: mindezt kétszeresen szenvedték el a nemzeti kisebbségek. A mostani megújulásról, politikai és társadálmi változásokról szólva úgy ítélte, hogy a népképviseleti parlamentekben megtestesülő társadalmi igazságosság, a korábban • meghurcoltak rehabilitációja jelzi az erkölcs visszatérését a kelet-európai társadalmakban is. Rövid beszédének gondolatmenetét összegezve a nagyváradi püspök leszögezte: az erkölcsileg hiteles politika voltaképpen ökufneni- kus szolgálat. Az Erdélyből érkezett vendég felszólalása után Szabad György bejelentette, hogy a Az elfogadott napirendnek megfelelően először a fel- számolási eljárásról szóló törvényerejű rendelet kiegészítését indítványozó törvényjavaslat tárgyalásával foglalkozott az Országgyűlés. Szabó Iván (MDF), ■ a gazdasági, a költségvetési, adó- és pénzügyi, valamint az alMagyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjának vezetésével a frakció tagjai Kónya Imrét bízták meg, tekintettel arra, hogy Antall József — miniszterelnöki tisztje miatt — lemondott e tisztségéről. Ezt követően Szabad György ismertette az ülésnap napirendi pontjait, amely az elmúlt héten elfogadott tárgysorozat értelmében a következőképpen alakult: kotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságok együttes álláspontját tolmácsolva kifejtette: a kérdéses törvényerejű rendeletet ez év tavaszán az Országgyűlés már módosította, mégpedig úgy, hogy új helyzetet teremtett két területen. Ennek értelmében fizetésképtelennek tekinthető az a gazdasági szervezet, amely fizetéseit beszüntette. A másik érdemi módosítás szerint a fizetésképtelenné vált szervezetek kötelesek önmaguk ellen csődöt bejelenteni, és ezért a gazdálkodó szervezet vezetője saját vagyoni felelősséggel is tartozik. A bizottsági előadó szerint 2-3 ezerre tehető a pillanatnyilag fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek száma, az így mutatkozó kintlevőség értéke meghaladja a 200 milliárd forintot. Ugyanakkor azonban a vállalatok többségénél kétarcúság tapasztalható, azaz egyazon vállalat egyidejűleg adós is és hitelező is. Az előadó megállapította azt is, hogy mindössze 30-40-re tehető azoknak a nagyvállalatoknak a száma, amelyek ténylegesen a csődjszélén állnak. A szakemberek azt tekintik indokoltnak, hogy elsősorban ezek a nagy monopóliumok omoljanak össze, s ne következzen be a gazdasági életet megbénító, egyfajta dominó-elv, amelynek során kis- és középvállalatok százai, ezrei kezdeményeznek önmaguk ellen csődeljárást. (Folytatás a 3. oldalon) 1. Törvényjavaslat a felszámolási eljárásról szóló, 1986. évi 11. törvényerejű rendelet módosításáról. 2. Törvényjavaslat a földről Szóló, 1987. évi I. törvény módosítására. 3. Törvényjavaslat az állami és szövetkezeti tulajdonban levő termőföld átruházásának átmeneti tilalmáról. 4. Törvényjavaslat g volt egyházi tulajdon ingatlanok elidegenítési tilalmáról. i 5. Országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány felülvizsgálatáról. Válogatják és bálázzák a seprűcirkot a Cltév kunágotai telepén. A bálázott cirok nagy részét külföldön értékesítik, és csak kis része kerül a hazai feldolgozókhoz. Képünkön a szállítójárműre rakják a bálákat. Fotó: veress Erzsi A Szabadság Tsz tagjai megpróbálják A Békéscsabai Szabadság Tsz 6020 hektáron gazdál- dálkodik, földjei jó talajadottságúak, aranykoronak-ér- tékük 40 körül mozog. Az eszközállomány és az infrastruktúra megfelelő. Az ezres tagság fele nyugdíjas, fele aktív dolgozó. A tavalyi év átlagkeresete 120 ezer forint volt. Az emberek hangulata hullámzó, a bizakodás és a bizonytalanság között ingadozik, mikor milyen külső és belső hatások érik őket. Hogy mégis a bizakodás jellemző inkább a szövetkezetre és saját jövőjüket illetően, arra bizonyos tények mutatnak. Például az, hogy ebben az évben a négy vezetőn és az üzemi konyhán kívül mindenki átalánydíjas elszámolási formában dolgozik. A megalakult 24 részlegből 5 a növénytermesztésben, [ 4 az állattenyésztésben és a feldolgozóiparban ténykedik, másik 4 a gép és szállítóeszköz üzemeltetésében. Üjabb 4 részleg a gépjavítóké, 2 melléktevékenységet folytat, 2 az építőké, s mindez kiegészül még a magtári, raktári es a háztáji termelést szervező részleggel. Ha akarnám, se kerülhetném el a találkozást a személy- és teherfuvarozási részleg vezetőjévé, Kutas Gyula 28 éves gépkocsivezetővel, ö jött be értem a városba, s míg megyünk kifelé, beszélgetünk. Hét autóra nyolcán vannak, s ő maga a vezetésen és az adminisztráláson kívül mint gépkocsivezető is dolgozik. (Cikkünk az 5. oldalon) Nálunk is kilengtek a csillárok Földrengés Moszkvától Isztambulig, sőt Peruban is Fórum az önkormányzati törvénytervezetről Központi kérdés: mi legyen a megyékkel ? Leendő önkormányzati törvényünk — parlamenti szentesítéséig — bizonyosan megél még néhány finomítást. Annál is inkább, hiszen a kormányzó- és ellenzéki pártok között most is folynak a viták, a részletkérdésekben. A törvény legfrissebb, többszörösen módosított tervezete a napokban látott napvilágot, s lényegében ez az új változat került „terítékre” kedden este, a Békéscsabai Városi Tanács nagytermében hat párt szakértője, képviselője, illetve a szép' számú hallgatóság előtt. Az álláspontok .természetesen kormányzópánti és ellenzéki szemszögből fogalmazódtak. A Fidesz képviseletében dr. Horváth Tamás kifogásolta, hogy a legújabb tervezet lerontja a feltételeket ahhoz, hogy az önkormányzatok egyenlőséget élvezzenek. A korábbi dokumentumokban még megtalálhatóak voltak azok a garanciák, amelyek egyenlő státuszt biztosítottak a kis- és nagyabb településeknek. Többféle nézet is ütközött a megye, mint közigazgatási egység helyzetéve' szerepével kapcsolatban. A Fidesz véleménye szerint, nem alá- és fölérendeltségi rendszerben kell működniük a helyi és a megyei önkormányzatoknak. Sajnos, — állapította meg Horváth Tamás — a jelenlegi tervezetbe éppen az a változat került, amely a legerőteljesebb szerepet szánja a megyéknek^ Ily módon arra is lehetőséget kapnának, hogy a helyi ön- kormányzatok önállóságát korlátozzák. Javasolta, hogy a megyei önkormányzatok feladatát pontosan, zártkörűen sorolják fel a törvényben. Hasonlóképpen vélekedett az MSZP képviseletében dr. Wiener György, aki a lehetőségek azonosságát a teljes jogegyenlőséggel kötötte össze. Hangsúlyozta: a tervezetnek ezért vissza kell térnie az eredeti elképzeléshez. Hozzátette: széles körű önkormányzati tulajdonra van szükség. A szabad vállalkozások rendszerében az önkormányzatok korlátozás nélkül vehessenek részt, s az állami gazdaságok is kerüljenek az önkormányzatok tulajdonába. Dr. Timkó Iván, az MDF szakértője, a jogok és kötelességek egyensúlyát hangsúlyozta álláspontja szerint ugyanis éppen ebben rejlik az egyenlőség lényege. Több kötelességvállalás ugyanis a képességek különbségét is jelzi, akik tehát több jogiot kapnak, azok arányában a feladataik is nőnék. A jog- egyenlőséget kell mindenekelőtt biztosítani, amellyel azonban — mint ahogyan egy kérdésre válaszolva kifejtette — a most hátrányos helyzetben lévő térségek, települések és a fejlettebb körzetek között ugyanúgy megmarad a különbség, s csak hosszú idő távlatában számolható az fel. Elmondta, a megyék valójában csak olyan feladatokat kapnak majd, amelyeket a helyi önkormányzatok nem tudnak ellátni; a gimnáziumok, kórházak fenntartását, speciális egészségügyi ellátást. Dr. Szabó Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében hangsúlyozta: az önkormányzati törvénytől nP várjunk csodát. Ezután is lesz anyakönyvi kivonat, adóigazolás, a hivatal tehát marad, a hatalmat gyakorló szerv változik meg minőségében. Pap János (SZDSZ), az önkormányzati jog kollektív jellegét emelte ki, amely alapján az érdekegyeztetés, -ütköztetés mechanizmusán keresztül alakulhat ki egységes fellépés, konszenzus. A megyéket — mint mondta — konzultatív és érdekvédelmi szervezetként szeretné látni. A Független Kisgazdapárt szakértője, dr. Mátrai Mihály szerint, az ön- kormányzatok működésének két alapfeltétele a piacgazdaság és a magántulajdon. Véleménye szerint sokkal! nagyobb körben kellene visz- szaadni az önkormányzatoknak a tulajdont, mint ahogyan a jelenlegi tervezetben szerepel. L. E. A fiatalasszony fenn a hetediken ijedten hagyta félbe a mosogatást. Megkapaszkodott a konyhaszekrényben; mintha szédülne. Talán leül egy kicsit. Erre mit lát a szobában ? Komótosan leng a csillár. Hű, akkor ez földrengés! Hasonlót sokan tapasztaltak tegnap a déli órákban, pontosan 12 óra 43-45 perc körül. Szinte nyomban megszólaltak a szerkesztőségünkben a . telefonok, a megye különböző pontjairól sorra jelezték olvasóink, hogy mit tapasztaltak. Ezután mi is telefont ragadtunk, és — többórás tárcsázás után végA hetvenfős tanácstestület 41 tagja jött el tegnap déj- előtt a Békéscsabai Városi Tanács soros ülésére. Mázán Mátyás tanácselnök a tervezett napirend előtt szigorú hangon hívta fel a figyelmet arra, hogy az utóbbi hónapban hangulatkeltés és lejáratási kampány indult meg a tanács, a végrehajtó bizottság, a tisztségviselők és az apparátus ellen. Kérte a pártokat és a sajtót, hogy akadályozzák meg a mondvacsinált botrányok kialakulását, s tartózkodj are — sikerült beszélnünk az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet szeizmológiai osztályával. A vonal végén Gellén Péter tudományos segédmunkatárs válaszolt kérdéseinkre. Mindenekelőtt arról érdeklődtünk, hol lehetett a rengés középpontja? _ — A rengés Bukarest környékén, egészen biztosan a Kárpátokon tói volt, ennek a „szelét” érezték hazánkban Budapesttől keletre, nagyon sok helyen. A legtöbb telefonhívást Békés megyéből kaptuk, sorra jelezték, hogy lengett a csillár, megszédültek. Saját számításának az olyan megnyilvánulásoktól, mint amilyen a Fi- desz-választmány legutóbbi aláíratlan, lepecsételetlen — megállapítása szerint tájékozatlanságon alapuló — levelének megküldése volt. Beszámolt a város Finnországban járt delegációjának vitatott utazásáról. „Más egyéb válasz a levélre nem lesz” — mondotta a tanácselnök, majd a testület egyetértését kérte az általa elmondottakhoz. Kesjár Mátyás, a csabaszabadi körzet ink szerint ugyanis a rengés a Richter-skála szerint 6,5 erősségű lehetett az epicentrumban. — Ez mekkora, összehasonlítva az utóbbi 10-15 évben , térségünkben történt földrengésekhez képest? — Az 1977-es emlékezetes bukaresti földrengés a Richter-skála szerint 7,2 erősségű volt. — Említette, hogy sorra érkeztek a telefonhívások, mi_is tapasztaltuk, hogy állandóan foglalt az önök hívószáma. Mit közöltek, il(Folytatás a 2. oldalon) tanácstagja kivételével ezt meg is adták a polgármesternek. j Kesjár Mátyás — aki különállását különüléssel is nyomatékosította — lapunknak elmondotta: nem ért egyet azzal, hogy a bíráló szervezetekbe belefojtsák a szót, s nehezményezi a tanácselnök általa kioktatónak ítélt hangnemét, mivel az alapot teremthet a bizalmatlanságra, a tanács elszigetelődésére. (Folytatás a 3. oldalon) Valami megmozdult a tanáesházán is... A „hosszabbítás” előtti utolsó tanácsülés Békéscsabán
