Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-30 / 125. szám

Hányféle a jog? Titkosított bérek a Sárréti Tejnél IgHiWkfcM---------------------------------------------------------­1990. május 30., szerda Almaink és valóság a BNV-n A népszámlálás előzetes főbb eredményei — Az utasítás ellen — folytatta Konczos Pál — a szakszervezet kifogását az igazgató, mint levelében ír­ta, megalapozatlannak tart­ja. Szerintem az igazgató ál­láspontja számunkra nem el­fogadható: Egyébként úgy vélem, a szeghalmi eset akár politikai, akár jogi szem­pontból hűen tükrözi a mai átmeneti helyzetet. A népszámlálás eddigi főbb eredményeit az összeírás be­fejezése után készített, előzetes országos összesítő alapján közöljük. Az ellenőrzési és egyeztetési munkák során az adatok még módosulnak, ezért csak tájékoztató jellegűnek tekinthetők. A népszámlálás előzetes adatai szerint 1990. január 1-jén a megye lakónépessége 410 ezer fő volt, 6 százalékkal keve­sebb, mint tíz évvel azelőtt. Fejér és Győr-Sopron kivéte­lével egyébként minden megye népességszáma csökkent, de a népességfogyás Békésben volt a legnagyobb mértékű. 1960 óta Békés az ország leggyorsabban fogyó népességű megyé­je. Az utolsó évtizedben tapasztalt kedvezőtlen népesedési folyamatok felerősítették ezt a negatív jelenséget. Az 1980— 1989. években a halálozások száma (62 150) meghaladta az élveszületésekét (50 390), így tíz év alatt — az elvándorlás mellett — 11 760 fős természetes fogyás is jelentkezett. Az 1970-es években e^zel szemben 9260 fős természetes szapo­rodást regisztráltak a megyében. A folyamatos népességfo­gyás a lakónépesség számát olyan nagy mértékben (64 ezer fővel) csökkentette, hogy a népességnagyság szerinti sor­rendben 1960-ban még a 6. helyen álló Békés megye 1990-re a 11. helyre esett vissza. Az ország népessége tíz év alatt 259 000 fővel (2,4 száza­lékkal) lett kevesebb. A községek népességfogyása megha­ladta a 7 százalékot, Budapest lakosságszáma csaknem 3 százalékkal csökkent, a vidéki városoké együttesen 2,5 szá­zalékkal emelkedett. Az előzetes számítások szerint év elején 161 000 lakás volt a megyében. A lakásállomány tíz év alatt 4,4 százalékkal, az előző évtizedekénél mérsékeltebben növekedett. Az 1980­A sajtgyártás munka- és időigényes folyamat, sőt nem kevés alapanyag is szükséges hozzá. Egy trappista sajtot 11 liter tejből állítanak elő Fotó: Oravszkl Ferenc Az infláció és a munka- nélküliség idején dolgozói érdekvédelemre egyre ége­tőbb szükség van. Hogy a Sárréti Tej szeghalmi üze­mében a munkások a jelen­legi szakszervezeti vezetést elfogadták képviselőjüknek, bizonyítja az is, hogy 80 százalék fölötti a szervezett­ségük. (molnár) Ebből kellene nagyon sok — Renault 5 Five Michnay Lászlóné tájékoztatási 06ztályvezető-helyettes, KSH Békés Megyei Igazgatósága A lakónépesség számának alakulása a leggyorsabban fogyó népességű megyékben, 1960—1990 fordulhat elő, hogy a pénzre van szüksége, és azt nem kapja meg. Miután a konkrét esetnek utánanézett, elismerte, hogy sajnálatos munkaügyi sza­bálytalanság történt. A mun­kások 18 és fél órát egyhu­zamban nem dolgozhattak volna. A szabálytalanságot tovább súlyosbítja, hogy köz­tük egy fiatalkorú is volt. Ugyanakkor a különösen hosszú munkaidő nem minő­sül túlórának, mert a havi törvényes munkaidő 176 óra, és ezt közülük senki sem lépte túl. Kutyik Mátyás elmondta:, jogos igény hangoztatásáért senkit sem küldtek el, de azt a dolgozóknak tudomá­sul kell venniük, hogy a munkaerő áru, és létezik munkaerőpiac is. Ha valaki itt nem találja meg az anya­gi számítását, elmehet egy másik ’ munkahelyre, ahol többet keres. Majd az igazgató így szólt: — Mi nem hagyományos állami, hanem mai értelem­ben vett közös vállalat va­gyunk, Itt a szakszervezet­nek nincs ellenőrzési joga. A társasági törvény azt mond­ja, hogy a dolgozói képvise­leti jogot a felügyelő bizott­ságon keresztül kell biztosí­tani. A bizottság tagjainak egyharmadát a dolgozók tit­kosan választják, és minden jogot ők gyakorolnak. A igazgatói utasitást az tette szükségessé, hogy kíváncsi­ságból a dolgozók egymás bérjegyzékét lapozgatták. Az igazgató szerint a kö­zös vállalatoknál korábban sem voltak, ma meg külö­nösen nincsenek tisztázva a szakszervezeti jogok. — A Munkatörvénykönyv — amely többek között szól a szakszervezet ellenőrzési jogáról is — a társadalmi változások hatására bizonyá­ra módosulni fog, de jelen­leg ebben a formájában ha­tályos — kezdte beszélgeté­sünket Konczos Pál. A konkrét esetre térve el­mondta, hogy az jogi tisz­tázás előtt áll. Véleménye szerint a felügyelő bizottság­ban a dolgozói részvétel nem érdekképviseleti jellegű, e feladat ellátása egyértelmű­en a szakszervezet dolga, önmagában a bérek, a jöve­delmek üzemi titokká nyil­vánítása érthető, a vállalati fizetések nem tartoznak az egész városra, de a szak- szervezeti tisztségviselőknek betekintési jogot kell adni, hiszen munkájuk egyre in­kább a bérekhez kapcsoló­dik. Ez, amiről úgyis hiába — Lancia Dedra as években a lakások szárnS Békés, Bács-Kdsikun (5,4 száza­lék) és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben (5,9 százalék) gya­rapodott a legkisebb mértekben, országosan a növekedés meghaladta a 8 százalékot, Baranyában 10, Hajdú-Biharbao 11, Fejérben 12, Veszprémben 13 százalék volít. Ez talán már elérhető lesz — Skoda Favorit A lakónépesség., sz, Tényl. szap., ill. fogyást—) MEGYE 1000 fő 1000 fő %-ban amely üzemi titokká nyilvá­nította a béreket, nem kap­hattuk meg, mondván, abba a szakszervezet nem tekint­het bele. Az utasitást egy­értelműen szakszervezet-el­lenesnek tartjuk, amely aka­dályozza a szakszervezet Munkatörvénykönyvben is biztosított ellenőrzési jogát. Azt a választ kaptuk, hogy saját ügyükben járjanak el a dolgozók, de ők félnek. Nálunk ugyanis könnyen megkaphatja az ember: „Ha nem tetszik, menjen el, ke­ressen más munkahelyet!” Egyébként az utasítás ellen kifogást emeltünk. A veze­tés arra hivatkozik, hogy a felügyelő bizottság két tag­ját a dolgozók titkosan vá­lasztották, ők eljárhatnak az érdekükben. Mi úgy látjuk, a felügyelő bizottság nem helyettesítheti a szakszerve­zetet. Feladatuk nem a dol­gozók érdekképviselete. A vezetéssel folytatott egyezte­tő tárgyaláson jelen volt Vágvölgyi Gábor, a Medosz- szövetség megyei titkára is, sajnos a találkozás teljesen eredménytelenül zárult. A fölvetődött gondokkal kapcsolatban fölkerestük iro­dájában Kutyik Mátyás igazgatót, vele dr. Farkas József jogtanácsos társaságá­ban beszélgettünk: — A dolgozó dönti el — hallottuk dr. Farkas József­től —, hogy túlóradíjat vagy szabadnapot kér. Az nem Szilágyi Miklós a Munka­törvénykönyvre hivatkozva kéri a szakszervezet ellenőr­zési jogát, az igazgató a tár­sasági törvény paragrafusai­val utasítja azt el. Hogy is van ez? Hogy tisztábban lát­hassunk, Békéscsabán Kon­czos Pált, a Medosz-szövet- ség Békés Megyei Bizottsá­gának munkatársát kerestük föl: • Ez az, amiről még csak álmodunk — Suzuki Swift 1960 1970 1980 1990 1960- 1970- 1980- 1960-1989 1980- (elő-1969 1979 1989 1989 zetes) Békés 474 441 437 410 —33 — 4 —27 —64 —13,5 —6,2 Borsod-Abaúj­Zemplén 727 780 809 770 53 30 —39 43 5,9 —4,8 Heves 344 340 350 335 — 4 10 —15 — 9 — 2,6 —4,3 Bács-Kiskun 593 569 569 545 —24 — 0 —24 —48 — 8,1 —4,2 Nógrád 233 234 240 230 1 6 —10 — 3 — 1,3 —4,2 Szabolcs-Szatmár- >. Bereg 617 573 594 570 —44 21 —24 —47 — 7,6 —4,0 Jász-Nagykun­Szolnok 464 442 447 430 —22 4 —17 —34 — 7,3 —3,8 Ezt azonban nézhetjük alul-felül, úgysem lesz belőle több! — Lada Samara (az ötajtós) Fotó: Veress Erzsi Szilágyi Miklós, a Sárréti Tej Közös Vállalat szeghal­mi üzemének szakszervezeti titkára fölkereste szerkesz­tőségünket, hogy sérelmük­ről tájékoztasson bennünket. Egy korábbi esettel kezdte: — Hat dolgozónk március 13-án és 14-én a tejcsoma- golóban egyfolytában 19, il­letve 21 órát dolgozott, és nem fizették ki nekik a túl­óradíjat. Egyébként nálunk nem szoktak túlórát fizetni, helyette a hónap végén sza­badnapot adnak. Ráadásul az egyik dolgozó ekkor még be sem töltötte a 18. élet­évét. Ügyükben a szakszer­vezet kívánt eljárni, de a szükséges adatokat az igaz­gatói utasításra hivatkozva, Kié a dolgozói érdekképviselet?

Next

/
Thumbnails
Contents