Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-30 / 125. szám
1990. május 30., szerda „Készítsen egy házmestert!” Ufóburgert láttunk Békéscsabán Novák Dorottya saját készítményeit szolgálta fel Fotó: Kovics Erzsébet A hét eleién két tanfolyamát is vizsgával zárta a kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Intézet. Gyulán 42 munkanélküli fiatal tanult a középfokú idegenforgalmi tanfolyamon. A munkaerő-szolgálati iroda a foglalkoztatási alapból ez idő alatt minimálbért biztosított számukra, de még így, szakképzetten, nyelvvizsgákkal a hátuk mögött sincs semmilyen biztosítékuk arra, hogy a közeljövőben munkába is állhatnak valahol. Át-áttörte a vidámság a vizsgaizgalmat azon a tanfolyamzárón, amelyet a békéscsabai Körös étteremben rendeztek leendő italés büféáru-eladók számára. A kiskereskedők országos szervezetével közösen tető alá hozott, szeptembertől idáig tartó tanfolyam 31 hallgatója adott számot tegnap gyakorlati felkészültségéről. Többségük 20-40 éves fiatal, akik általában a vendéglátásban kívánnak szerencsét próbálni. Annak rendje-módja szerint tételeke’t húztak, s ki-ki máris mehetett a konyhába. Maguk készítették el az ételt, s megmérettetésük tárgya volt a felszolgálás is. Volt, akinek hamburgert, rántott szeletet vagy pizzát kellett készíteni, a szerencsésebbek viszont „megúsz- hatták” tojásrántottával is. Némi magyarázatot igényelt (persze csak számunkra) az a tétel, amely arra hívta fel a vizsgázót, hogy „Készítsen egy házmestert!” ' (Két dl fehér bor, 3 dl szódával ...) Nem volt egyszerű a vizsgabizottság dolga sem. A műbírálat szerves részeként, a teljes menü végig- kóstolására ítéltettek. Ízelítőül az egyik jelessel jutalmazott vizsgázó, Novák Dorottya által felszolgáltak: Big Mac (sokemeletes hamburger), továbbá — kifejező nevű társaként —, ufóbur- ger, természetesen mindez üdítőital kíséretében. Az izgalmakon túljutva, a vizsgázók maguk is körbekós- tolták egymás készítményeit. K. A. J. Jégzivatar után a két Kígyóson (Folytatás az 1. oldalról) — Közel 1600 hektár kukorica sérült, 10-100 százaié^ mértékig. Ebből 400 hektárt mindenképpen újra kell vetni. A búzából 550 hektár károsult, s a rekord- termést ígérő 300 hektáros tömbben úgy tűnik, 60 százalékot is meghalad ja a roncsolódás. A 700 hektár nagyságrendű konzervipari és a szárazborsóból 350 hektár teljesen megsemmisült, szárad el a vegtációs felület. A cukorrépából 130 hektáron mondható rendkívül kritikusnak a növényzet állapota, s egyelőre még azt sem látni, a tőállomány hány százaléka indul fejlődésnek. Egy 64 hektáros ősziárpa- táblában a jég szinte learatta a kalászkákat. a csupasz orsók meredeznek az ég felé — értékeli, röviden a természeti csapást Farkas Sándor. Balogh László- kertészeti ágazatvezető helyzete még ennél is kilátástalanabb, hiszen a 15 hektárra kiültetett paprika teljesen tönkrement. A hét hektáros paradicsomtáblában a töállo- mány 40-45 százaléka az, amelyik esetleg megújulhat. Viszont vége az öt hektár szamócatermésnek. A négy hektár támrendszere6 ubor- \ kát pedig újra kell vetni. A szövetkezetben dolgozók, s főleg azok, akik évek óta jövedelmüket kertészeti vagy szántóföldi növények termesztésével egészítik ki, sajnos, ez évben munkájukkal legfeljebb a költségekért dolgozhatnak. A tragédia tényleg rendkívüli, csak remélni lehet, hogy ha csoda nem is történik, de a természet ez évben több ilyen és ehhez hasonló meglepetést nem tartogat az újkí- gyósiak és a szabadkígyósiak számára. — rákóczl — Új név, felújított mozi Mezőhegyesen n megyei lapok vagy a lapkiadók sorsát kell tisztázni? (Folytatás az 1. oldalról) előtt nagy szükség lenne. Rajlc László (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy a tervezetben nincsen kellően tisztázva: az említett lapkiadók, illetve lapok milyen tulajdonba kerülnek. Nem tartotta elég világosnak, hogy miként kerülnének a megyei lapkiadók államosítás után a megyei önkormányzatok tulajdonába. Haraszti Miklós pedig kifejtette: szerinte a megyei lapoknál a fő probléma, hogy monopóliumokat képeznek, legyenek akár az MSZP, akár a Springer tulajdonában. Csengey Dénes (MDF) elmondta: a megyei lapkiadók helyzetének rendezése mellett az szól, hogy az MSZP mint kiadótulajdonos sajtó- monopóliiumoit tart fenn, erről le kellene mondania, már csak azért is, mert a rendszerváltás során a szocialistákat kivéve minden párt tulajdon nélkül lépett át, a demokráciába. Csurka István (MDF) azzal érvelt az indítvány időszerűsége mellett, hogy elfogadása esetén megakadályozhatnák újabb megyei lapok „kiárusítását”. Másrészt szerinte elsősorban nem a megyei lapok, hanem a megyei lapkiadók tulajdonjogát kellene tisztázni. A hosszúra nyúlt vitában végül szóba került az is, hogy meglehetősen bonyolult kérdésről van szó, hiszen a megyei lapok közül heteit már az Axel Springer—Budapest Kft. ad ki; tizenkilenc megyei lapkiadó működik, valamint az említett Springer. Így kérdés marad, hogy miként foglalkozzanak a megyei lapkiadók, illetve a Springer által kiadott lapok ügyével. „Korzó” lett a „Szabadság”. Legalábbis a mozi, Mezőhegyesen. A régi kul- túrházat újította fel a Kontúr Moziüzemeltető Vállalat mintegy 3,5 millió forintot fordítva az átalakításra. Amíg a munkálatok folytaik, hetente háromszor az általános művelődési központban kapott otthont a volt Szabadság mozi. Most, mikor végre elkészült az új filmszínház — jelölve, hogy az épület homlokzata a Korzóra tekint — Korzó néven, hetente öt előadást tartanak a mozikedvelő közönség nem kis örömére. A megnyitót tegnap rendezték meg, majd levetítették az „Amerikai ninja 2.” című filmet. Az újjászületett filmszínházban kétszázötvenen tölthetik szabadidejüket, immár méltó körülmények között. A földtörvény a T. Ház előtt Mit tartalmaz a földeladások átmeneti befagyasztásáról szálú törvényjavaslat? A termőföld tulajdonjogi helyzetének rendezése — az 1947. évi állapotok szerint — immár a kormányzati program szerves része/ A hatályos földtörvényre hivatkozó országos földosztást a kisgazdák nem fogadták egyöntetű lelkesedéssel. Attól tartanak ugyanis, hogy a „zöldbárók” akciói éppen azok földtulajdonát veszélyeztetik, akiknek vissza kellene származtatni az erőszakos kollektivizálással elvett tulajdont. Félő, hogy a suba alatti földeladásokkal szó szerint is kihúzzák a talajt a kisgazdák alól. Dr. Zsíros Géza ország- gyűlési képviselő emiatt élt önálló indítvánnyal, a földeladások azonnali befagyasztását szorgalmazva. A törvényjavaslatot — amely része egy kisebb csomagtervnek — az Országgyűlés ma kezdődő ülésszakán a kisgazda politikus terjeszti majd elő. Vele beszélgettünk az indítvány tartalmáról. indokairól. Elkótyavetyélik a földet — Mennyiben érinti a törvénymódosítás a lakosságot, milyen közvetlen következményekkel jár, ha a javaslatot a Parlament a héten megszavazza? — Mindenekelőtt korlátozza, megtiltja az állami és szövetkezeti tulajdonban álló termőföldek átruházását, s a tagok közötti vagyonrészként történő felosztását. Illetőleg gátolja, hogy hozzájárulásként vigyék be gazdasági társaságokba. Azt szándékozunk korlátozni, hogy a magyar termőföld ne kerüljön áron alul illetéktelenek kezébe. A kérdés megértéséhez abból kell kiindulni, hogy a termelőszövetkezet milyen módon lett a termőföld tulajdonosa. Akkor lett ugyanis tulajdonos, amikor a tagokat kizárta, ha- a tág elhunyt, netán kilépett. Ilyenkor a tsz bagóért megválthatta a földet. — De mégiscsak érvényes jogszabályok alapján! — Igen. ez az 1964-es IV. törvény. Mindazonáltal olyan tulajdonhoz jutott, amely voltaképp nem lehetne az övé. Sok helyütt most ezt a „tulajdont” akarják eladni, még mielőtt az új földtörvény ezt lehetetlenné tenné. — ön szerint miért csinálják? — Két alapvető okot említenék. Az egyik, hogy áron alul — 3—5 hektárjával — több száz embernek juttassanak földtulajdont. Például szűkebb pátriámban. Újkígyóson hektáronként 10 ezer forintért, a Békéscsabai Szabadság Tsz esetében pedig aranykoronánként 1000 forintért árulják. De az egész országban egytized-egyhu- szad értékért kótyavetyélik el a földeket. Azért tehetik, mert az érvényben levő földtörvény megengedi, hogy a szövetkezet eladja a tulajdonában levő földeket. Másrészt, mert a termőföldnek nincs kialakult piaci ára. A jelenlegi törvények ilyen szabályozást nem is tartalmaznak. Ezért mehet ez a csiki-csuki. * — Múlt évben még jelentősebb földeladásokról nem lehetett hallani, most hol tartunk? — Úgy tűnik, felgyorsult az akció. Az év első negyedében több mint 40 ezer hektár termőföld cserélt gazdát. Ez a szám önmagában is figyelmeztető. politikus a termelőszövetkezeteknek és a tagoknak? — Azt, hogy legyenek türelemmel néhány hónapig, amíg nagyon korrekt módon „nevesíthetik” majd a szövetkezeti vagyont, nem pedig visszaélésgyanús intézkedésekkel, mint ahogy mostanában történik. Mi nem a privatizáció ellen vagyunk, hanem éppen a privatizáció érdekében védjük a föld vagy ont. A törvényjavaslat készítésénél a már folyamatban levő ügyekre is gondoltunk, ezekre is kiterjed a tilalom, így nem kerülhet átvezetésre az a több ezer hektár, amelynek átjátszására mostanában tesznek kísérletet. Javaslatunk ugyanakkor nem érinti a beépítendő telkeket, a lakóépületeket. A régi háztulajdonosok igényének benyújtásától sem kell tartani. Fejleszteni, építeni lehet — az adott keretek között. I tulajdonos visszaigényelheti a földjét — A tervezett földeladási moratórium azokat is érintené, akik talán épp most fogalmazzák meg kérelmüket a visszaadás reményében? — A földeladások befagyasztása nem sújthatja azokat, akik annak idején földet vittek be a közösbe. A törvénynek ehhez a részéhez nem nyúlunk. Annak tehát, aki ma termelőszövetkezeti tagként dolgozik, vagy nyugdíjas, nem kell attól tartania, hogy visszaigénylési kérelmét a fiókba teszik. A mi felfogásunk szerint a tulajdonos a földjét bármikor visszaigényelheti. — Ügy is fogalmazhatnánk, hogy a törvényjavaslattal inkább a „nem tulajdonosokat” kívánják korlátozni? — Pontosan így van. De befagyasztjuk a termelőszövetkezetek közös használatában levő földek „vagyonne- vesítési” akcióját is. Sok visszaélést tapasztalunk ugyanis ezen a területen is. Például, hogy nem a munkában eltöltött évek szerint adják ki a névre szóló vagyonhányadot, hanem a felvett fizetés alapján. A legkülönbözőbb kombinációkkal semmizik ki az alapító tagságot, meg azok törvényes örököseit. — Ehhez képest mit tanácsol jelenleg a kisgazdaMikor dönt a T. Ház? — Számítása szerint mikorra rendeződhet a kritikus 1947. évi állapotnak megfelelően a termőföld tulajdonjogi helyzete? Az ütemezésről ugyanis eddig vajmi keveset hallottunk. Márpedig azt az embert, aki nemcsak telekkönyvileg, de érzelmileg is kötődik a földhöz, ez talán minden elvi kérdésnél jobban izgatja. — A rehabilitációstör- vény-tervezet — az eredeti állapot helyreállítása érdekében néhány héten belül elkészülhet, s azt a Parlament asztalára lehet tenni. — El tudja képzelni, hogy ha nem is a nyári parlamenti szünet előtt, de őszszel a földkódex átfogó módosítását már meg is tárgyalja, netán elfogadja a T. Ház? — Nagy hiba lenne, ha csak ősszel kerülne a Parlament elé a földtörvény! Hiszen, ha szeptemberben, októberben kezdődik a parlamenti vita, hogyan tervezzen a parasztember a jövő évre vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert, meg sok egyebet? Ha ez így történne, elveszítenénk egy mezőgazdasági évet. A törvény- alkotásnál a természet rendjét is figyelembe keli venni. A mi véleményünk szerint a betakarítás befejezését követően mielőbb biztosítani kell a lehetőséget, hogy a tulajdonosok és törvényes örököseik visszakapják az őket megillető termőföldeket. Bodnár Lajos Virágzó töltésoldal Fotó: Veress Erzsi
