Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-30 / 125. szám
BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. MÁJUS 30., SZERDA Ara: 4JO forint' XLY. ÉVFOLYAM 125. SZÁM flz ifjúsági vagyon maradjon a fiatalokú Egyetlen szavazaton múlott Nem lesz helyi népszavazás Endrődfin A múlt heti szavazatképtelcnség után, tegnap délután a megválasztott 45-ből ezúttal már 38 tanácstag jelent meg a gyomaendrődi tanácstestület ülésén. Régi és már többször felmelegített dilemma eldöntéséről kellett tárgyalniuk: teret engedjenek-e az endrődiek egy csoportja által szorgalmazott elszakadási törekvéseknek, vagy sem. A gondok magvát ugyan az 1982-es előkészítetlen várossá nyilvánítás, a mindenek fölé helyezett település- egyesítés rejti magában, ám az események felgyorsulását az MDF május 10-i, falugyűlést pótló rendezvénye idézte elő. Itt fogalmazódott meg átütő erővel az az óhaj, hogy a gyomai és az endrődi emberek visszatérő civako- dása helyett véleménynyilvánító helyi népszavazással döntsenek maguk az endrő- diek: mennek, vagy maradnak. Akikor a Magyar Néppárt helyi szervezete arra vállalkozott, hogy megfelelő számú aláírást tesz a tanács asztalára, amellyel megalapozhatják a népszavazás kiírását. Május 21-én azonban névsor helyett egy levelet küldtek: csak az önkormányzati törvény elfogadása után teszik meg ezt a lépést. A tanács azonban tisztázni akarta a helyzetet: a tegnap végre határozatképesen összeült testület elszánta magát a döntésre. A hozzászóló tanácstagok és a szép'- számú érdeklődő közül szót kérők többsége a népszavazás megtartása mellett érvelt. Kisebb jogértelmezési vita kerekedett akörül, hogy vajon csak az endrődiek szavazzanak-e, vagy a gyomaiak is. A tanácsi vezetők a jogszabályra és a 'kisebbség kiválási jogának tiszteletben tartására hivatkozva azt javasolta: az endrődiek maguk rendelkezzenek sorsuk alakulásáról. Kihúzták tehát a dugót a palackból, ám a szétválás szelleme mégsem hagyta el azt. A népszavazás elrendeléséhez ugyanis a megválasztott, s nem a jelenlévő tanácstagok .kétharmadának — 30 főnek — a szavazatára volt szükség, viszont a nyílt szavazás során csak 29-en helyeselték azt. (Heten a várhatóan 100 ezer forintos költséggel megrendezhető szavazás ellen voksoltak, ketten pedig tartózkodtak.) Az ülés után a néppártot képviselő Kiszely Istvántól megtudtuk, 'hogy a tanács határozatát álláspontjukra nézve kedvezőnek ítélik: az aláírók szándékának megfelelően az önkormányzati törvény megszületése után újra megvizsgálják az együttélés vagy a válás következményeit, s ha szükséges, benyújtják a máris kétszáznál több aláírással megerősített végszavazási javaslatokat. Persze azt is jó lenne megtudni, hogy mit akarliat a többi hatezer endrődi... K. A. J. Mint ismeretes, a Parlament múlt heti ülésén Derne Zoltán független képviselő, önálló indítványban kérte a Nemzeti Gyermek - és Ifjúsági Alapítvány felszámolását, valamint azt, hogy a rövidesen megalakuló önkormányzatok tulajdonába kerüljenek az alapítványba bevitt egykori KISZ- es ingatlanok. Egy ilyen országgyűlési döntés hatásairól nyilatkozott Gáldi György, a Demisz ügyvivője. Gáldi György elmondta: a Demisz és tagszervezetei kezelésében, illetve tulajdonában lévő létesítményeket kifejezetten azzal a céllal ajánlották fel, hogy azokat a fiatalok érdekében hasznosítsák. Ezek a létesítmények azonban az összes ifjúsági vagyonnak csak a 18 százalékát jelentik. Így' ezt a döntést aligha lehet hatalomátmentésnek minősíteni — állapította meg az ügyvivő. Gáldi György hangsúlyozta: semmilyen garancia nincs arra, hogy az önkormányzatok tulajdonába kerülő létesítmények továbbra is az ifjúság érdekében működnének majd. légzivatar után a kit Kfgyúson Mintha golyószóróval lőttek volna — Leborotválta a növényeket — 100 milliós kiesés a tsz-nél „A szokásos májusi zivatar egy kis jégzuhataggal fűszerezve” — gondolták valószínűleg többen is péntek délután Békéscsabán és a város környékén lakók közül, amikor a néhány perces zivatarfelhő átvonult. Ám furcsa módon Újkígyós és Szabadkígyós környékét mintegy tíz percig tartó, átlagban 5—7 dekagrammos, tyúktojás nagyságú száraz jégeső vertp el, a szó legszorosabb értelmében. A tragédiát csak fokozta a 100-120 kilométeres sebességű, erős, nyugati szél. A vihar irányával szemközt fekvő épületek ablakain a műanyagredőnyök úgy néznek ki, mintha golyószóróval lőtték volna. Ahol a redőny nem védett, ott az ablaküvegek törtek ki, s a vihar után úgy kellett kilapátolni a jeget a lakásból. A veteményesek eltűntek^ a gyümölcsfák kiheverhetetlen kárt szenvedtek. Az Üjkigyósi Aranykalász Termelőszövetkezet mintegy 9 ezer hektáros területének egy részén a különböző növények eltűntek a föld színéről. Az idős emberek sem emlékeznek arra, mikor volt utoljára ilyen óriási darabokban lehulló jégzuhataga környéken. A Békéscsabai Meteorológiai Állomás laboránsa, Priskin István elmondta, hogy a nyíregyházi radarállomás bemérése szerint egy rendkívül szokatlan magasságú viharfelhő volt a „tettes”, ami Újkígyóson adta ki a mérgét. A ritkaságszámba menő, éles, lapos, egyesek szerint diszkosz, mások szerint babszem alakú, áttetsző jégdarabok szinte leborotválták a növényzetet. Az Aranykalász Termelő- szövetkezet néhány hónapja megválasztott elnöke, Balogh Imre a nagyüzemek akkut gondjain túl a természettől is kapott egy szakajtóra valót új feladatként. Bármennyi legyen is a biztosító kártérítése, valószínűleg ezt a veszteséget legfeljebb kigazdálkodni lehet, de a 3000-3500 hektáros terület ez évi jövedelmétől minden bizonnyal örökre búcsút kell venni. — A két elődömnek azonban legalább hagyott a természet közel egy év türelmi időt, én viszont három hónap után megkaptam az égi áldást — mondja kesernyés szájízzel az elnök, majd némi iróniával hozzáteszi: — De azért előnyöm is van, mert legalább tudom, ha jön a következő „áldás”, vehetem a kalapom. Időközben megérkeznek a kollégák is. Forrás Béla növénytermesztési főágazat- vezető, Farkas Sándor kereskedelmi és Balogh László kertészeti ágazatvezetők, akikkel' az elnök naponta járja a határt az utóbbi napokban és próbálják felmérni a kárt, egyáltalán eldönteni, hány száz hektárt kell újravetni, és mennyi területet bízzanak a természetre, hátha csodát művel még. A szövetkezet eddigi becslése szerint a jégkár mialt közel 100 millió forint árbevételkiesésre lehet számítani, nem beszélve a felmerülő többletköltségekről. (Folytatás a 3. oldalon) Vajon melyik tő hoz termést? Fotó: Veress Erzsi A világon egyedül a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csok- vaományban készítenek úgynevezett utóillatmentes fokhagymát. A gyártási eljárás — amelyhez csak természetes anyagokat használnak fel — Nikolaus V. Weger nyugatnémet orvos-biológus találmánya. A nemkívánatos illatanyagoktól megfosztott, de eredeti ízét megőrző fokhagyma jól alkalmazható az érelmeszesedés megelőzésére, értágításra, vérnyomáscsökkentésre és koszorúérgörcs ellen. A Csokvaomá- nyi Hegyháti Mezőgazdasági Szakszövetkezet dolgozói 1200 üveget töltenek meg ilyen fokhagymával. A termék nagy részét külföldi piacon értékesítik MTl-fotó: Kozma István A családi pótlékról tárgyaltak Sokan fogadták örömmel az április elsejével életbe lépett új jogszabályt, mely módosította a családi pótlék folyósításának eddigi rendszerét. Humánus rendelkezésről van szó, mely a gyermek érdekét állítja a középpontba. Ezentúl alanyi jogon jár az összeg annak a szülőnek, illetve intézménynek, ahol a gyermek nevelkedik. A gyakorlat egy jogszabály próbája, s bizony ennek az intézkedésnek is vannak hiányosságai. Erről tárgyaltak a megyei társadalombiztosítási tanács soros ülésén, melyet tegnap Békéscsabán, a megyei társadalombiztosítási igazgatóságon tartottak. Mikó Imre, a betegség-, ellátási- és családipótlék-osztály vezetője elmondta: jó, hogy bármelyik szülő, függetlenül attól, hogy munkaviszonyban áll, vagy sem — megkaphatja a családi pótlékot, melynek összege a tervek szerint lépést tart majd az áremelésekkel. A korábbi jogszabályhoz képest viszont visszalépés, hogy ha a 16 éven felüli, oktatási intézményben tanuló gyerek, bármilyen jövedelemmel rendelkezik, akkor nem jár a szülőnek a juttatás. Á tartósan fogyatékos, vagy beteg gyermek után — ha az ■ három hónapon • túl folyamatosan dolgozik, s keresete meghaladja a legalacsonyabb nyugdíj összegét — szintén nem kaphat a szülő családi pótlékot. Mivel a munkanélküli, vagy az egyéni munkavállaló szülők közvetlenül a társadalombiztosítástól kérhetik az összeget, a korábbihoz képest, mintegy háromszoros igény zúdult a megyei igazgatóságra. Létszámgondjaik vannak, de belső átszervezéssel igyekeznek ellátni a megnövekedett feladatokat — mondta Mikó Imre. Ezután az MTT tagjai elmondták véleményüket az elhangzottakról, majd jogorvoslati, méltányossági ügyek és bejelentések szerepeltek a napirenden. B. k. A megyei lapok vagy a lapkiadók sorsát kell tisztázni? „Pótvizsgára” kényszerül a megyei lapkiadó vállálatok, illetve a megyei lapok tulajdonjogának átalakításáról szóló állásfoglalás-tervezet, amelyet Balázsi Tibor (MDF) képviselő javaslatára vitatott meg keddi ülésén az Országgyűlés Kulturális, Oktatási, Tudományos, Sport-, Telvízió- és Sajtóbizottsága. Balázsi Tibor a vitában elhangzott kifogásokat figyelembe véve módosított javaslatot tesz majd le a sajtóbizottság asztalára, s az új tervezet majd csak az albizottság! megtárgyalás után kerül ismét a kulturális bizottság napirendjére. Az állásfoglalás-tervezettel kapcsolatban több ellenzéki képviselő is hangot adott annak az aggályának, hogy a javaslat lefedi, illetve keresztezi a sajtótulajdon-viszonyokkal foglalkozó ad hoc bizottság munkáját, illetőleg az MSZP vagyonának elszámolására vonatkozó indítványt. Erre alapozva Vitányi Iván indítványozta: a kulturális bizottság addig ne foglalkozzon a javaslattal, amíg az említett két témában nem ismeri a döntést. Elek István (MDF) viszont úgy vélekedett, hogy az MSZP vagyoni helyzetére vonatkozó indítvány parlamenti megtárgyalásától függetlenül rendezni kell a megyei lapkiadók helyzetét. A beterjesztő Balázsi Tibor is azzal érvelt, hogy a megyei lapkiadók és lapok tulajdonjogának mielőbbi tisztázása garancia lehet a vidéki sajtóban az esélyegyenlőség megteremtésére, amire az önkormányzati választások (Folytatás a 3. oldalon)
