Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-04 / 103. szám
1990. május 41., péntek Antall József alakíthat kormányt (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb politikai párt vezetője vállalkozhat először a kormány megalakításának kísérletére. Mint mondta: szeretné hinni, hogy a képviselők segítségével és- a magyar nép támogatásával sikerül megalakítani a szabadon választott magyar Országgyűlésnek felelős első kormányt. Antall József hangoztatta: a kormányalakításban semmiféle személyes ambíció nem 'irányítja, karriervágy nem vezérli. Arra vállalkozik, hogy megkísérelje az országot a nemzetet a válság küszöbén álló nehéz helyzetből kivezetni, vagy legalábbis az egyenes útra terelni. Antall József a képviselők és a magyar nép bizalmát kérte ahhoz, hogy az ország a történelmi esély kihasználása érdekében megtegye az első lépéseket Hazánknak sok alkalommal voltak lehetőségei, sokszor tűnt úgy, hogy lehetőségünk van egy jobb, egy szabadabb, függetlenebb ország megteremtésére — mondta. — Most olyan történelmi órához érkeztünk, amikor megkísérelhetjük sorsunkat saját kezünkbe venni, illúzióink azonban nem lehetnek — tette hozzá. Bármennyire kedvező is a nemzetközi helyzet, ha összehasonlítjuk akár a második világháborút követő időszakkal, akár 1956 nemzetközi környezetével, mégsem beszélhetünk arról, hogy körülöttünk már minden megoldódott, és felhőtlen külpolitikai körülmények között vállalkozunk e lépésre. — A nehéz nemzetközi körülmények közepette — noha számos támogatót magunk mögött érezhetünk — csak önmagunk elhatározásával, tehetségével és akaratával érhetünk célt. Ugyanakkor tudnunk kell azt, hogy vannak más erők is; nem mindenki kívánja ami sikerünket sem az ország határain kívül, sem idehaza. Éppen ezért azoknak, akik valóban egy független, többpártrendszeren alapuló demokratikus Magyarországot akarnak — akár a kormányzó párt tagjai, akár az ellenzékhez tartoznak — egymással a politikában versengve, de az alapkérdésekben együttműködve kell előre haladniuk. Ha nem tudjuk megmutatni a világnak azt, hogy Magyarországot felelősségteljes politika irányítja — akár a kormányzat, akár az ellenzék oldaláról —, s azt, hogy a külpolitikai és belpolitikai feltételek közepette mi magunk mindent megteszünk Magyarország politikai stabilitásáért, gazdasági fel- emelkedéséért, akkor a veszélyek óriásiak lehetnek. — Hazánknak a nemzetközi pénzvilág bizalmát is meg kell nyernie, meg kell-tartania — folytatta Antall József. — Illúzióink azonban e téren sem lehetnek, mert csak akkor haladhatunk előre, ha Magyarországon befektetések lesznek és mozgósítani tudjuk a nép gazdasági, politikai erőit. Antall József kifejezte reményét, hogy az első koalíciós kormány azon politikai erők 'összefogását jelenti majd, amelyek már a választási szövetség keretében is együttműködtek. Á magyar politikai életnek az Országgyűlés olyan közös Otthona lesz, ahol kormánypártiak és ellenzékiek a politikában egymással érintkezve. magánemberként pedig egymással tisztes emberi kapcsolatban állva, egymást megbecsülve, nem gyanakodva alkotnak közösséget. Mert szemben állhatnak ugyan egymással, de egy kérdés megítélésében nem lehet különbség: valameny- nyien a parlamentarizmus és a politikai többpártrendszer hívei. „Arról meg lehetünk győződve — bízom abban, hogy erre soha többé nem kerül sor —, ha itt még egyszer, és ezt csak elméletileg mondom, egypárti diktatúra lenne, ebből az Országgyűlésből nem sokan maradnának szabadlábon. Éz a tudat tartson bennünket össze, bármelyik oldalról jöttünk, mert ez az, ami mindnyájunkat összeköthet Ez a mi közös örökségünk és a magyar alkotmányosság, amelyre büszkék lehetünk” mondta nagy tetszést aratva Antall József. A magyar alkotmányjogi fejlődés történeti útjának vázolása után leszögezte: a történelmi örökségnek kell meghatároznia magatartásunkat hogy megőrizzük mindazt a múltból, ami jó. De most hozzá kell fognunk a jövő építéséhez, mert a magyar nép problémái megoldását, hitének visszaadását és szorongásainak, belső feszültségeinek megszüntetését várja tő tünk — hangoztatta. „E hittel, szolgálatként kísérlem meg teljesíteni a számomra megrendítően és — nyugodtan mondhatom — igen nagy megtiszteltetéssel átvett megbízatást” — mondta végezetül Antall József. A képviselők felállva, nagy tapssal fogadták Antall József szavait. Beszédének elhangzása után minden parlamenti párt frakcióvezetője, a leköszönt kormány elnöke és több tagja gratulált a kormányalakítással megbízott politikusnak. A kormányalakítással megbízott Antall József felszólalása után a képviselők rátértek az Országgyűlés állandó és külőnbizottségaiIz első komoly vita az Az új Parlamentben az első vita az Országgyűlés létrehozandó bizottságainak elnevezése körül támadt. A mintegy egyórás polémiában több mint húszán — néhá- nyan többször is — mondtak véleményt. Tölgyessy Péter, az SZDSZ parlamenti csoportjának vezetője elsőként árra hívta fel a figyelmet, hogy a kiosztott javaslatban a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtóbizottság nevében minden bizonnyal csak technikai hiba folytán került bele a felügyeleti szó, mert hiszen a parlamenti pártok frakcióvezetői nem így állapodtak meg előzetesen. Mivel valóban elírás történt, a javasolt elnevezést módosították. A Tisztelt Ház — a képviselők 67 százalékának igenlő szavazatával —egyetértett Kulin Sándor (MDF) azon javaslatával, hogy á szociális és egészségügyi bizottság nevét szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottságra egészítsék ki. A bonyodalom abból keletkezett, hogy Papp Sándor (MDF) a környezetvédelmi bizottság neyének kömyezetnak megalakításáról szóló határozati javaslat megtárgyalására. Az elnöklő Szabad György elöljáróban kifejtette: a parlamenti pártok frakcióvezetői. valamint a független képviselők megbízottja előzetes tárgyalások során már megállapodtak az Országgyűlés bizottsági szervezetének kialakításában. Mindemellett személyi Javaslatokat is tettek az egye» bizottságok tisztségviselőire. Ennek értelmében a Parlamentnek egyszerre kell határoznia a bizottságok megalakításáról és vezetőinek személyéről. új Parlamentben ügyi és településfejlesztési bizottságra változtatását indítványozta, abból a megfontolásból, miszerint a környezetvédelmi megnevezés túlságosan passzív magatartást jelölne. Tarján László- né (FKGP) pedig a környezet- és természetvédelmi bizottság elnevezést ajánlotta megfontolásra. Ezzel összefüggésben Tölgyessy Péter kifogásolta: ha a pártfrakciók előzetesen már megállapodtak a bizottságok elnevezéséről, akkor az egyik parlamenti csoport most miért terjeszt elő újabb változatot, s arról miért nyitnak vitát. Kiderült azonban, hogy Papp Sándor nem az MDF parlamenti csoportja, hanem annak környezetvédelmi szekciója nevében tette meg indítványát. Az MDF képviselője, hogy véget vessen az időközben kibontakozott nyelvészeti nézeteltéréseknek — amelyben többen Tölgyessy Pétert is támadták, mert felszólalását úgy értelmezték, mintha általában akarná elejét venni a parlamenti vitáknak — visszavonta javaslatát Tarján Lászlóné azonban változat^ Maléterné Gyenea Judit a Parlament folyosóján Parlamenti mozaik Jogfolytonosság A csütörtöki ülés egy órával korábban, már 9 órakor elkezdődött Még fél kilenc sem volt, de a képviselők már gyülekeztek. A kupolacsarnokban két Békés megyei képviselővel, Varga Zoltánnal és dr. Remport Katalinnal beszélgettünk. — Láthatóan az újonnan választott képviselők komolyan veszik megbízatásukat, hiszen nincs, aki késve érkezne. Mi a véleményük az ülésszak első napjáról? — Sorsfordító és történelmi jelentőségű nap volt, hiszen nem egy emelkedett pillanatnak voltunk a tanúi. Azok a jövőbeni teendők pedig, amelyek ránk várnak, feltétlenül felelősség- és áldozatvállalást követelnek részünkről. És nekünk ennek tudatában kell dolgoznunk. — 1956-ról is törvény született. — 1956. október 23. nemzeti ünnepnap. Jelentős, és meghatározó mindenképpen eza törvény. Egyértelműen leszögezi 1956 szerepét; nevezetesen, hogy forradalom volt, és szabadságharc. Történelmi előzménye van az ilyen jellegű törvényalkotásnak, hiszen annak idején az 1848—49-es forradalomról és szabadságharcról is törvény született. Tehát a törvény elfogadása jelzi 1956 októberének jogfolytonosságát, de az örökséget ás a nagy utat is, amelyen ez az ország elindult. Narancs, de nem magyar Narancsillatfelhő fogadta csütörtök reggel az ülésterembe lépő honatyákat. A maroknyi létszámú Fidesz-csoport valószínűleg ilyen fondorlatos módon próbált gondoskodni arról, hogy jelenlétük a Ház minden tagja számára akar- va-akaratlanul is tudatosuljon. Minden képviselő padján egy-egy narancs virított. Az ötlet, mint néhányon elmondták a fideszesek közül, mint isteni szikra pattant ki az agyukból. Am, hogy a párt miből tudta finanszírozni a kétségkívül nem kevés összeget jelentő meglepetést, arra már kissé ódzkodva válaszoltak. De mégiscsak megsúgták, hogy állítólag a dél-afrikai országokkal való jó gazdasági kapcsolatuk gyümölcse e nemes gyümölcs, amely remélhetően nem lesz egyetlen honatya számára sem „fanyar". S hogy ebben a dologban reménykedhetünk is, azt igazolni látszik az a tény, hogy Glatz Ferenc kultuszminiszter, mint első kóstoló, pillanatok alatt megsemmisítette a „Fidesz-1" — pardon, csupán a narancsot. Ngrárérdekek háttérben? Bogárdi Zoltán, az MDF képviselője, a párt agrárszakértője, elnökségi tag, a magyar mezőgazdaság jövőjét illetően kissé pesszimistán nyilatkozott lapunknak. — Sajnálatos dolognak tartom, hogy nincs a Parlamentben külön mezőgazdasági bizottság. Az úgynevezett gazdasági bizottságban kapott helyet az agrárágazat is, az iparral és kereskedelemmel együtt. En személy szerint képviselőként a lehető legrövidebb időn belül javaslatot terjesztek elő egy mezőgazdasági különbizottság életre hívására, mert az agrárágazat speciális érdekeit csak így lehet, véleményem szerint, képviselni és megvédeni. Meggyőződésem, hogy az agrárágazat a közeljövőben komoly szerephez jut a magyar és az európai gazdaságban. Egyébként a várható ’47-es földtulajdonviták miatt is szükség lesz mielőbb egy parlamenti testületre. fldunk-veszünk Tárgyán József, a kisgazdapárt parlamenti frakciójának vezetője, akit a szünetben többen is kérdeztek a földkérdésről, hangsúlyozta, hogy a földtörvény reformját még ebben a hónapban célszerűnek tartják napirendre tűzni. Szeretnék a múlt év szeptembere óta történt szövetkezeti földeladásokat érvényteleníteni. Egyébként a szabad demokrata képviselők is úgy vélekednek, hogy a földtörvény elfogadásáig, illetve a helyhatósági választásokig le kell állítani a föld- és ingatlaneladásokat Ügy vagy nem ügy? * Kissé hosszabbra nyúlt a tervezettnél az új parlamenti bizottságok létrehozásáról és azok tisztségviselőinek, illetve tagjainak megválasztásáról szóló napirendi pont tárgyalása. Tudniillik a pártközi egyeztető tárgyalások után elfogadottnak vélt javaslatról kiderült, mégsem elfogadható mindenki számára. Ugyanis néhány MDF-es honatya névváltoztatási javaslattal élt. Az igazi perpatvart a környezetvédelmi bizottság nevének elfogadása váltotta ki. Szó szót követett a honatyák részéről, amelybe már az SZDSZ- es és a kisgazda képviselők is bekapcsolódtak. Volt, aki továbbra is az eredeti elnevezés mellett kardoskodott, 'mivel egyébként is ez a nemzetközileg elfogadott név, mások viszont úgy vélték, legyen inkább ,;kömyezetügyi" a bizottság neve, mert ez így hatásosabb. A közel félórás egyéni és pártérzelmektől sem mentes vita során úgy tűnt, egy „védelem” szóból akkor Is lehetne ügyet csinálni, ha az végül is nem ügy. De felmerül az is jogos kérdésiként, ha a formaságokra, a jelentéktelennek tűnő apró ügyekre is félórát szentelnek a honatyák, vajon marad-e idejük a történelmi jelentőségű törvényalkotásra? Mert mi, választópolgárok úgy tudjuk, ők elsősorban erre vállalkoztak. Rendszámcsere? Ügy tűnik, nem csupán a Tisztelt Ház cserélődött ki, hanem a Parlament parkolójának gépkocsiállománya is. Az AG, AB, BG és egyéb hivatalos rendszámú Volgák és Ladák helyett ezúttal magánrendszámú, többnyire kissé kopottas személygépkocsik foglalták el a főváros legrangosabb terét. Hiába, minden kezdet nehéz ... Fotó: Veress Erat SZDSZ-stratégiai megbeszélés lúlt és jövő az új Parlamentben ..ebben mindenki egyetért
