Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-23 / 119. szám
o MM. májai IS, nerft A nemzeti megújhodás programja a Parlament elfttt (Folytatás az 1. oldalról) jövőben a társadalmi szolidaritásnak gondoskodnia kell arról, hogy a létminimum alatt élők kiemelkedhessenek a szegénységből, a veszélyeztetettek pedig ne süllyedhessenek oda. Az új kormány felelősséget érez polgárai szociális biztonságáért, támogatja a családokat és közösségeket, a veszélyeztetett emberek legfontosabb támaszait A kormány tudatában van annak, hogy egészséges népnek lehet csak jövője. A társadalmi és gazdasági élet minden területén jelenjen meg az egészség, mint érTehetségek hazája Az ember egészségének és környezetének tárgyalása után az ember és a művelődés viszonyáról szólok. A lakosság körében tapasztalható elkedvetlenedés, zavar, kiegyensúlyozatlanság, türelmetlenség, vagy fásultság, nem egyszer önpusztító magatartás a műveltség, a nevelés és a közoktatás hiányosságára is visszavezethető. Sok fiatal nem érez ösztönzést a tudás, a szakma megszerzésére, nem becsüli a szorgalmat, mert nincs sikerélménye, nincs kötődése sokszor társaihoz, vagy akár a hazájához. Az egész ország magán viseli a pártállam lélekölő művelődéspolitikájának jegyeit, azoknak az évtizedeknek a maradványait, amelyben az igazi értékek és tehetségek nem érvényesültek és nem bontakozhattak ki. Nő az iskolázatlan, vagy hiányosan iskolázottak száma is. Magyarországot ugyanakkor a tehetségek hazájaként ismerik szerte a világban. A felénk sugárzó rokonszenv, érdeklődés egy keserves történelméből tehetségével és szorgalmával újraéledő nemzetnek szól. A nevelést, az oktatást és a művelődést a kormány- program központi kérdésnek tekinti, az ebbe befektetett szellemi és anyagi tőke a leghatékonyabban és leggyorsabban térül meg az orMagyarországon az emberek ma már szabadon gyakorolhatják gyülekezési és egyesülési jogukat, pártokat alapíthatnak, szabadon, csak a lelkiismeretük által befolyásolva választhatják meg a hitükhöz legközelebb álló vallást, és szabad választások útján megválaszthatták azt a Parlamentet, amely valódi népképviseleti szervként a népakarat tényleges letéteményeseként működhet a jövőben. Ez a folyamat azonban még közel sem ért véget. Az emberi jogokra vonatkozó szabályozásunk zsinórmértékévé az Európa Tanácshoz való csatlakozásunkkal a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányánál sok tekintetben szigorúbb követelményeket támasztó Emberi Jogok Európai Egyezménye válik. A leendő kormány eltökélt szándéka, hogy a magyar jogrendszer és joggyakorlat ennek az európai mércének megfeleljen. Nem teremtődtek meg még a teljes esélyegyenlőség feltételei mindazok számára, akik valamilyen formában szabadságvesztést szenvedtek politikai okból e hazában. E nagy számú politikai áldozat szabadulása után is elnyomottnak érezte magát. Anyagi és erkölcsi rehabilitációjuk megoldandó feladat. A helyzet teljes körű felmérésére és a feladatok lebonyolítására megfelelő állami szerv felállításáról gondoskodunk, és az egyik tárca nélküli miniszter felügyelete alá helyezzük e kérdést. A kormány a nemzeti és ték. A betegségek megelőzése össztársadalmi ügy. A kormány felelős a lakosság egészségügyi ellátásáért, de az egyén is felelős saját egészsége megőrzéséért. Az egészségügyben alapvető és átfogó megújulásra van szükség, abból a célból, hogy egészségügyi ellátásunk hatékonyabban szolgálhassa az embert. Ennek feltétele, hogy az egészségügy nagyobb arányban részesedjék a neipzet által megtermelt javakból. A betegek* kiszolgáltatottságát a kormány a szabad orvosválasztás megteremtésével csökkenteni kívánja. szág számára, ahogy a világ számos felemelkedő — hirtelen felemelkedő — nemzete is igazolja. A nemzeti megújhodáshoz kiművelt emberfőkre van szükségünk, ami szinte közhely Széchenyi óta. Nemzeti kultúránkat hagyományaink újraélesztése és műveltségünk, iskoláink korszerűsítése révén kell megújítanunk. A kormány célja olyan újítások bevezetése az iskolarendszerben, amelyek lehetővé teszik az iskolakötelezettség 16 éves korig való kiterjesztését. - Ennek egyik alapkövetelménye az, hogy a maga keretén belül az oktatási rendszerben olyan alsó-, középfokú iskolarendszer alakuljon ki, amelyben nincsenek zsákutcák, bármelyik iskolatípus teljes képzést adjon önmagában, de tovább is lehessen lépni mindegyikből. A művészi tevékenységet nem szabad teljesen kiszolgáltatni a piaci viszonyoknak. A szépirodalmat — a könyvkiadás támogatása révén —, a színház- és film- művészetet, a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészetet ezután is állami támogatásban kell részesíteni, akkor is, ha a piaci viszonyoknak is lehetőséget nyújtunk. A művészetek költségvetési támogatása azonban nem jogosítja fel a kormányzatot arra, hogy beavatkozzék a művészi ’alkotó folyamatba, vagy a művek értékelésébe. etnikai kisebbségek kultúráját, nyelvüket önmagukban is, és a magyar nemzeti kultúrát gazdagító értékként is elismeri, megőrzésükre, ápolásukra, továbbfejlesztésükre sajátos eszközeivel biztosítani kívánja a kisebbségi közösségek önszerveződésének szabadságát, támogatásukra lehetőségeihez mérten vállal kötelezettséget. A kormány az állam és az egyház teljes és valóságos szétválasztásának elve alapján áll. Ehhez szükségesnek tartja az egyházak működőképessége feltételeinek teljes körű helyreállítását, gazdasági autonómiájuk biztosítását, és a magyar egyházaknak vissza kívánja adni azt a történelmi szerepét, amelyet az elmúlt magyar évezred során játszottak megalakulásuktól kezdve egyházaink. A jogrendszer megfelelő A magyar társadalom az utóbbi négy évtizedben fordított világban élt. Nem szabad vállalkozó egyének és csoportok szövetéből épült fel a gazdaság, nem autonóm együttműködő csoportok alkották a társadalmat, hanem egy másolt és életidegen politikai és gazdasági rend nehezedett rá a lakosságra. A gazdaságban is minden megfordult: az állam magihoz vonta a gazdaság irányításának, sőt működtetésének létfontosságú tevékenységeit, a vállalatok nem voltak valóságos vállalkozások, a piac helyére benyomult az állami újraelosztás. Erős, a magántulajdonon és magánvállalkozáson alapuló szociális piacgazdaság áll stratégiánk középpontjában. Mindazok, akik erőt-" lenek, hátrányos helyzetben vannak, egy szociális védőháló révén segítséget várhatnak a társadalomtól és az államtól. Segíti azokat, akik akár a régi rendszer társadalmilag igazságtalan és gazdaságilag ésszerűtlen közegében halmozottan hátrányos helyzetbe jutottak, valamint azokat, akik a modern piacgazdaságban való átmenet során kénytelenek elszenvedni ilyen hatásokat. A szociális védőháló egyszerre jelenti új munkaerőpiaci intézmények kiépítését. a hatékony érdekvédelmet, egy olyan, vállalkozás segítő politikát. amelyik időleges védelmet ad a gazdasági átalakulás töréseire, egyben segítséget arra, hogy a munkanélkülivé váló állampolgár újból bekapcsolódhasson a gazdasági életbe. A kormány olyan politikára törekszik, hogy a nyugdíjasok nagy tömegei r.e szorulhassanak a valós megélhetési küszöb alá. Ugyancsak célja, hogy a fiatalok életútját, gazdasági beilleszkedését olyan intézmények segítsék, amelyek esélyt adnak a szükséges ismeretek és az első munkahely megszerzésére. A kormány új agrárpolitikát hirdet meg. A piacgazdaság elképzelhetetlen valóműködésének alapvető feltétele a független és korszerű igazságszolgáltatás. Ennek középpontjában a tényleges bírói függetlenség, a bírói testületek és szervezetek autonómiájának kialakítása áll. Megindul a bírósági szervezet és az eljárásjogok alapvető korszerűsítése is. Mindezt csak egy olyan gazdasági növekedés teszi lehetővé, amelyik egy kétéves gazdasági átalakulás után évi 3-4 százalékos mértéket ér eJ. Gazdasági növekedés nélkül belesüllyedünk az adósságtengerbe, s nem lennénk képesek Nyu- gat-Európa fejlett társadalmaihoz egyenrangú partnerként kapcsolódni, sőt, azt mondhatjuk: egyáltalán nem tudnánk kapcsolódni. A gazdaság belső feszültségeit, ésszerűtlen szerkezeteit és lázas állapotát az erre az évre már 20 százalék fölé szökő infláció jelzi. Nem élhetünk együtt egy olyan inflációval, amely állandóan gyorsul, amikor a lakosság és a gazdaság szereplői folyamatosan azzal számolnak, hogy hónap-ól hónapra, évről évre az áremelkedések felülmúlják a korábbiakat. A kormány első lépésben már egy éven belül megállítja az elszabaduló inflációs folyamatokat a törekvéseivel, majd a három éves időszak végére az infláció egyszámjegyűre zsugorodását tűzi ki céljául. Stratégiai célunk az erős és biztos forint megteremtése, ennek révén a magyar nemzeti valuta konvertibilitása. A külső konvertibilitás már a jövő éven belül elérhető, a teljes konvertibilitáshoz szükséges folyamatokat a kormány felgyorsítja. A program eredményeként olyan piaci struktúra alakul ki, amelyben döntő súllyal szerepelnek a kis- és középméretű vállalkozások, nagymértékben átvéve a Pazarló, mesterségesen létrehozott és fenntartott állami nagy- vállalatok helyét. Ez a privatizálási folyamat eredményeként alakul ki, ennek keretében számítunk a külföldi működő- és pénztőkére. A magyar gazdaságban szerepet vállaló külföldi tőke részaránya a program végére többszörösére nőhet. di magántulajdonos nélkül, amely a mezőgazdaságban nagyrészt természetes személyek tulajdonát jelenti, és zömében egybeesik a tulajdon és a használat. Az új mezőgazdaság alapvetően magántulajdonos termelők családi együttműködésén, valamint a tulajdonosok valódi szövetkezetein — meghatározott szűkebb körben, állami gazdaságokon — alapul. A mezőgazdasági tulajdonreform alapelve, hogy a föld annak tulajdonába kerüljön, aki azt várhatóan megműveli. Célunk igazságot szolgáltatni a parasztságnak az elszenvedett sérelmekért. E tekintetben az 1947-es esztendő meghatározó kiindulópont lehet, amikor kialakultak az 1945-ös földreformot követő tulajdonviszonyok, és még nem kezdődött el az erőszakos kollektivizálás. De ez nem veszélyeztetheti sem a termelést, sem pedig az ország tulajdonrendszerének modem kialakítását, és nem veszélyeztetheti egész agrárpolitikánkat. A kormány agrárprogramja éppen ezért nem egy párt, hanem a koalíció pártjainak egységes programja kell legyen. Für Lajos megvédte Raffay Ernőt Meglehetősen nagy visszhangot váltott ki a Honvédelmi Bizottság hétfői ülése. Már csak azért is, mert annak idején sokan felkapták a fejüket, amikor Für Lajosnak, mint a honvédelmi tárca várományosának neve felmerült. Ha bizalmat kap a Parlamenttől, a felszabadulás utáni időkben ő lesz a harmadik civil honvédelmi miniszter. Ismerve azonban irodalmi munkásságát, egyáltalán nem áll messze tőle ez a terület. — Kemény kérdéseket kapott Für Lajos a bemutatkozó ülésen, ám „katonásan” helyt is állt — mondta a Parlament szünetében Markó István, megyénk egyik MDF-képviselője. Természetesen szóba került Raffay Ernő ügye is, amit anak idején az időközi választásokon is „bedobtak”. Raffay ugyan nem vett részt az ülésen, Für Lajos azonban ismételten elmondta, hogy az a bizonyos levél, amiben a képviselő a „kommunistaellenes irodalom” betiltását kezdeményezte, olyan időszakban íródott, amikor ő maga már megfigyelés alatt állt. Abban a helyzetben kénytelen volt megtenni e lépést azért, hogy folytathassa munkáját. Für Lajos azt is hozzátette, hogy Raffay munkásságának ez csupán egy piciny mozzanata volt, ami eltörpül a számos értékes tevékenysége mellett. Korszerű jogrendszert és gyakorlatot Igazságot szolgáltatni a parasztságnak Magántulajdonon alapuló piacgazdaságot A fennmaradó állami földek sorsa a Parlament döntésétől függ, addig be kell fagyasztod a nagyüzemek tulajdonéban és használatában levő földek eladását, beleértve a tagok közötti kiosztást is. A termőföldek hasznosítása a tulajdonosok akarata szerint alakul, ők döntik el, hogy egyénileg vagy közösen művelik, bérbe adják vagy eladják. A külföldiek hazai földszerzését nyilvánossá, átláthatóvá kell tenni, az átmeneti ideig korlátozható csak. Méltó helyet Európában A Magyar Köztársaság független, a nemzeti érdekek elsődlegességén alapuló külpolitikát fog folytatni. Nemzetközi helyzetünk ehhez pillanatnyilag kedvező, mert valamennyi nagyhatalom elfogadja, illetve támogatja a végbement politikai átalakulást, és szuverenitásunk teljes körű megvalósítását. Mondom ezt úgy is, hogy a nehézségeket természetesen ismerjük, és nincsenek illúzióink abban sem, hogy vannak, akik nem feltétlenül örülnek ennek. A gazdasági átalakulás ered-, ményessége mellett elsősorban külpolitikánkon múlik, hogy az elmúlt évékben megszerzett előnyt és a térségünkben kialakult hatalmi átrendeződést kihasználva megszilárdítjuk-e helyzetünket, és el fogjuk-e tudni foglalni a hagyományainkból és földrajzi helyzetünkből fakadó, bennünket megillető helyet Európában. Magyarország függetlensége és biztonsága érdekében .arra törekszünk, hogy az 1991. június 30-i határidő előtt eltávozzanak hazánkból a szovjet csapatok, de mindenképpen arra kell törekednünk, hogy ez pontosan következzék be, ha más mód nincs. Az államterület és az új politikai szerkezet védelmét az ütőképes honvédség mellett egy új, összeurópai kollektív biztonsági és együttműködési rendszerre kell építenünk. Ez többet jelent, mint a nagyhatalmi garanciák nélküli semlegesség. Egy ilyen szerződés létrehozásában való tevékeny közreműködés a magyar külpolitika egyik első számú feladata. Ettől függetlenül, már a legközelebbi jövőben, kezdeményezni fogjuk a velünk szomszédos államokkal a kölcsönös érdekeket és jószomszédi viszonyt biztosító kétoldalú szerződéses kapcsolatok létrehozását. A Varsói Szerződésben való részvételünk ellentétes a nemzet 1956-ban kifejezett és a legutóbbi választásokon is megerősített akaratával, véleményünk szerint maga a szerződés is szükségtelen hosszabb távon. Jogi, katonai és politikai álláspontunk érvényesítése érdekében tárgyalásokba fogunk bocsátkozni a szerződés tagállamaival, figyelembe véve a nemzetközi jogi feltételeket, szomszédaink álláspontját és hadseregünk ütőképessége fenntartásának szükségességét. És itt kell figyelembe vennünk a magyar Ország- gyűlés erre vonatkozó állás- foglalását is. Kisebbségi politikánk fő célja az emberi jogok és ezeken belül a kisebbségek jogainak érvényre juttatása határainkon kívül és határainkon belül egyaránt. Tekintettel arra, hogy a magyarság egyharmada határainkon kívül él, a magyar államnak különleges felelőssége a magyar nemzet, mint kulturális és etnikai közösség megmaradásának támogatása mindenütt. Ezért állunk ki — a fennálló nemzetközi szerződések tiszteletben tartásával, azok szellemében — a határainkon kívül élő magyar közösségek önrendelkezési jogainak megtartása mellett, a szomszéd államok kormányainak kinyilvánított ígéreteivel is összhangban. Ideje, hogy a nemzeti kisebbségek valóban az országok közötti barátság legfontosabb hídját alkossák, de ezt csak a jogaikat és méltóságérzetüket visszanyert közösségek láthatják el. Ebben a tiszta törekvésünkben számítunk a demokratikus államok kormányainak és közvéleményének támogatására éppen ügy. mint az európai és a nemzetközi szervezetek politikai segítségére. Külön hangsúlyt helyezünk a határainkon túl élő, az egykori történelmi Magyarország területén élő magyar kisebbségek mellett a nyugati magyar emigrációval való kapcsolatunkra, és a nyugati magyar emigráció problémakörének rendezésére törekedve kívánjuk, hogy megtartva akár állampolgárságukat, ugyancsak vállalkozzanak a híd szerepére, vagy nemzetünk érdekében a népi diplomácia feladatkörének ellátására. A kormány új honvédelmi doktrínát dolgoz ki és érvényesít a jövőben. Ennek alapja, hogy nemcsak a belső elszánás, de a külső feltételek is adottak ahhoz, hogy a katonai tömbök adta kényszerhelyzetből a közös európai biztonsági rendszer létrehozása felé mozdulhassunk el. A kormány kiindulópontja az ország szükséges és elégséges védelmének biztosítása, vagyis a magyar honvédség védekező és nem támadó jellegű haderő Lesz a jövőben. Tisztelt Ház! Végére értem ennek az alapelveket tartalmazó politikai stratégiai fejezetnek, amely átfogta, meghatározta az elkövetkező esztendők tevékenységét. Most rátérek az utolsó fejezetre, ahol rövid távú cselekvési programunk alapelveivel foglalkozom. A kormány programja vázolta az alapértékeket, a társadalmi és gazdasági cselekvés fő irányait. Az elkövetkező mintegy 100 napot kulcsfontosságúnak tartja az 1990-ben érvényesülő kedvezőtlen társadalmi és főként gazdasági folyamatok megfékezése és a három esztendőre szóló megújhodási folyamat sikere szempontjából. A rövid távú program keretében a kormány a következő lépéseket kívánja megtenni: Először a kormányzati irányítás szervezeti és működési rendjének átalakításáról. A demokratikus alapokon álló koalíciós kormányzás és a piacgazdaságra történő átmenet együttesen igényli a közigazgatás gyökeres átalakítását. A Parlamenttől kapott felhatalmazás alapján a kormány a hivatalba lépését követő 120 napon belül kialakítja egy ütőképes, korszerű, társadalmilag és anyagilag nagyobb megbecsülést élvező, de kisebb létszámú és költségű államigazgatás szervezeti és működési rendjét. A koalíciós kormányzás politikai követelményein túl az államigazgatás átszervezésénél a szakszerűség, a szakmai színvonal emelése a cél, a közszolgálat pedig a parlamenti többséget élvező kormány lojális partnere kell legyen. A következő az infláció- ellenes és vállalkozásélénkítő program néhány pontja.
