Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-22 / 118. szám

1980, május 22., kedd o I Rendőrőrs Gifomaendrődön Glutőnmentes sütemény lisztérzékenyeknek A duhajkodókai már ők csípték nyakon Barbara kenyerét anyukája sütötte Kocsmaablakot betömi — egy pillanat műve. Nem is tétovázott Gyomaendrődön egy gyanúsan imbolygó „úri­ember”, sőt, a másik pilla­natban a közelben parkoló autó üvegén próbálta ki az erejét. Nos, nem sokáig du­hajkodott, hamarosan nya­kon csípték, s előállították. Az ügy persze nem olyan súlyú, hogy részletesen szól­junk a történetéről. A Gyo­maendrődön megalakult rendőrőrs állományában vi­szont azért emlegetik büsz­kén, mert a tettes gyors kéz- rekerítése már az ő nevük­höz fűződik. Május elsejétől, a sarkadi és a mezőberényi mellett itt is elkezdték ki­alakítani az új típusú rend­őri szervezet személyi, tech­nikai, műszaki feltételeit. Gyomaendrődön kívül egyébként Dévaványán és Ecsegfalván is szolgál az őrs állománya. Az őrs parancsnoka, Auer György százados hittel, lel­kesedéssel teli optimizmus­sal beszél az előkészületek­ről és a tennivalókról. Van is miben bizakodniuk, hi­szen az MSZP volt székhá­zában ideális körülménye­ket alakíthatnak ki a 26 hivatásos és a 3 polgári al­kalmazottból álló őrsnek. Arra is lehetőségük lesz, hogy külön csoportok fog­lalkozzanak a bűnügyi, a közrendvédelmi, a közleke­dési és az igazságrendészeti feladatokkal. A szarvasi rendőrkapi­tánysághoz tartozó körzetben a gyomaendrődi közbiztonsá­gi helyzet nem túl jó, ám megyei szinten — a bűnügyi statisztikák alapján — a kö­zepesen fertőzött vidékek közé sorolható. Amire külö­nösen figyelniük kell, az a mind kedveltebbé váló gyo­mai üdülőterület. Védelmére speciális tervet készítenek, s nemcsak az üdülőszezonban, hanem télen (amikor a hét­végi házak elnéptelenednek) is megoldják a védelmét. Közlekedési szempontból a 46-os főút és a vasúti for­galom ad munkát a rend­őröknek. — Gyomaendrődön becsü­lik a rendőrt. Ez pedig a ko­rábbi, Katona Mihály száza­dos vezette kmb-csoportnak köszönhető, hiszen mindenki megelégedésére végezték dol­gukat — mondja Auer György, s rögtön hozzá is te­szi : — Szeretnénk, ha az ut­ca képéhez a rendőr is hoz­zátartozna, s ne csak akkor találkozzanak az emberek­kel, ha már megtörtént a baj és szaladnak hozzájuk segítségért. Ügy kell dolgoz­nunk, hogy a lakosság a biztonságát lássa bennünk és ne az ellenséget.. Az őrsön az első naptól kezdve 24 órás ügyeletet tar­tanak, a rendszeres ügyfél- fogadás pedig június 1-jétől indul Gyomaendrődön. Ad­dig persze sok még a tenni­való, de Auer György sze­rint olajozottan haladnak az előkészületek. A helyi tanács messzemenő segítséget nyújt a rendőrök lakáshelyzetének megoldásában. Úgy tűnik, sikerül jelentkezőket is ta­lálni az őrsre; jönnek Kon­dorosról, Pestre elszárma­zottak, sőt, a szebbik nem képviselőiből is egyenruhá­ba öltöznek néhányan. Auer György terve, álma megvalósulni látszik. Kiala­kultak ugyanis egy mozgé­kony, hatékony rendőrőrs munkájának a feltételei. A siker, a jó munka ezután csak rajtuk múlik. L. E. Folytatódik-e a hagymaháború? Visszaesett a termelési kedv—szigorúbb a külföldi piac A mezőkovácsházi HORTSEED Kertivetőmag-egyesü­lés szervezésében az elmúlt napokban Mezőkovácshá- zán került sor a magyarországi hagymatermesztők és -forgalmazók egyesületének igazgatótanácsi ülésére. A tavaly júliusban alakult szervezethez tsz-ek, áfészek, zöldértek, külkereskedelmi vállalatok és különböző ku­tató-termelő vállalatok csatlakoztak. Békés megyéből 13 szövetkezet kapcsolódott az egyesüléshez. Mennyiben jelent előnyt az egyesületi tagság és mi a lényege a szervezeti munkának? — kérdeztük Füleki Lászlót, az egyesület igazgatóját. — Az egyesülés szervezé­se Csongrád megyéből, el­sősorban Makó környékéről indult. Fő feladatunk a piac figyelembevételével a ter- termelés szervezése és koor­dinálása. Köztudott, hogy az 1988-as évben, majd ezt kö­vetően is tragikussá vált a hagymatermesztés. A nyu­gati piacon a magyar keres­kedők nagyon aláígértek az áraknak. Figyelmeztetést kaptunk, ha nem történik változás, akkor a magyar 'kereskedőket egyszerűen ki­zárják a külföldi piacról. — Miként tudja az egye­sület befolyásolni a terme­lést? — Az igazgatótanács ha­táskörében dönthet a ter­mőterület korlátozásáról. Az országban ismereteink szerint hatezer hektár terü­leten szabad csak hagymát termeszteni, ami megfelel 120-140 ezer ionná termés­nek. Ebből export mintegy 80-85 ezer tonna áruféleség lehet. A többi belföldi fel- használás. Az 1988—89-es év tragédiája éppen az, hogy mindebben nem volt semmiféle koordináció. 1988-ban majdnem tízezer és ’89-ben több mint hétezer hektáron termeltek hagy­mát, ami áruvolumenben is hatalmas mennyiség. A ter­melési oldal mellett anar­chia uralkodott a forgalma­zásban is. Mi éppen ennek elkerülésére vontuk be ‘a kereskedőket a szervezeti munkába. — Hogyan működik az egyesülés mint országos szerv? — Van egy áruforgalmi állandó bizottságunk, ami­hez csatlakoztak az áfészek, a zöldértek és a külkereske­delmi cégek. Feladata az egyeztetéseik elvégzése, mint például a minimum export­ár devizában történő megha­tározása. Emellett működik három regionális bizottsá­gunk is: a Makó és környé­ke, a Békés megyei és a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei állandó bizottság. A koordináció mellett külön fi­gyelmet kell fordítanunk a termelés vonatkozásában a fajtakérdésre, a márka- és eredetvédelemre, valamint az etikai normák betartásá­ra. — A tevékenységi körön belül melyek a főbb teen­dők? — Ez évre 24 exportáló céggel egyeztettünk. Ugyan­is tavaly bonyolította a hely­zetet, hogy a Kereskedelmi Minisztérium több külkeres­kedelmi jogosítvánnyal ren­delkező cégnek kiviteli en­gedélyt adott ki. Mintegy 75 vállalat jelent meg árualap­pal. A jövőben a miniszté­riummal történt egyezség alapján csak az egyesülé­sünk véleményezése után kaphatnak kiviteli engedélyt a cégek. — Nem monopolizálja ez a helyzetüket? — Nem erről van szó. A társasági szerződésünk azt deklarálja, hogy nyitott szervezet vagyunk, és aki a játékszabályokat betartja, az minden további nélkül be­léphet. Most márciusban 17 új tagot vettünk fel. Csak így tudjuk az érdekvédelem, az egyeztetés valamiféle biz­tonságát nyújtani. — Mi várható ez évre, lesz-e új hagymaháború? —■ Egyeztettük a vetéste­rületeket is. Felmértük, hogy mi a termelői szándék ez év­re. Az egyesülés termőterü­lete nem éri el a háromezer hektárt, és országosan sem lesz 5-6 ezer hektárnál több. Itt, Békés megyében is visz- szaesett a termelési kedv. Mindez ellenére mennyiség­ben nem lesz gond, viszont a piac oldaláról szűkülnek a lehetőségek. Már most lát­ható, hogy az NSZK-ban maximum stabilizálni tudjuk a , helyzetünket, növelni nem. Abban reménykedhe­tünk, hogy esetleg új piacok kerülnek előtérbe. Termé­szetesen bizonyos feszültség ma is fennáll a termelő és a piac között. — Egy másik téma a cso­magolás. Hozzá kell szok­nunk a kisebb kiszerelésű, jó minőségű, mutatós csomago­láshoz. A termelők sajnos ezeket még nehezen fogad­ják el. Mindezek összehan­golásához, a tájékozódás se­gítéséhez és az új lehetősé­gek elterjesztéséhez szeret­nénk mi is segítséget nyúj­tani, és a biztonság megte­remtésével a múlt évihez hasonló háborúkat elkerül­ni. • !— halasi — (Folytatás az 1. oldalról) — Barbarát nem tartom betegnek — sorolja Fehér Károlyné, Julika —, viszont a lisztérzékenysége olyan állapot, amely az egész élet­módját befolyásolja. A csa­ládban senkinek nem volt hasonló gondja, mint a ki­csi lányomnak. Pici babako­rában a vegyes, habarásos ételek fogyasztásakor tapasz­taltunk nála aggasztó jelen­ségeket. Hasmenést, fogyást, megmagyarázhatatlan rosz- szulléteket. Többszörös ki­vizsgálás után derült ki, hogy lisztérzékeny, azaz coe- liakiás beteg. Akkor ka­tasztrófának fogtam fel a hírt, aztgn eszméltem, vé­giggondoltam a tennivaló­kat. Nagyon sokat köszön­hetek a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem Gyermek- klinikáján dr. Várkonyi Ág­nes docensnek, aki reményt nyújtott, és ellátott egész­ségügyi, étrendi tanácsokkal. — Számviteli szakember vagyok, ennek ellenére ne- kigyűrkőztem az élelmiszer- ipari tudományoknak. Mé­ricskéltem, kísérleteztem, hogyan tudnék olyan alap­anyagot, majd abból készült kenyeret, süteményt előállí­tani, ami gusztusos, jó ízű, és a kislányom szívesen megeszi. Egy pohár liszt ide vagy oda, keverés, kavarás, gyúrás, sütés, ez ment ná­.lunk hosszú ideig. Hetekig evett az egész család süte­ményt, amíg a megfelelő arányokat eltaláltam a glu- tenmentes sütiknél. Mennyi kukoricaliszt és keményítő, burgonyapehely, rizsliszt kell ahhoz, hogy ízletes, eltart­ható, kezelhető tésztát nyer­jek ezekből! Nem volt egy­szerű megtalálni a módját, az arányokat, de végül si­került. Ezután következett a hivatalos ügyintézés. A min­ták, receptek benyújtása az OÉTI-hez (Országos Élelme­zéstudományi Intézet), a KERMI-hez (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet), az egyéb engedélyeztetések. A csomagolóanyag habtálcát, a folpack összhangját megte­remtettük. Elnyertük a KÖ­JÁL engedélyét a műhely üzemeltetéséhez. Megszüle­tett. április 26-ától él, gyárt, elad a „Diéta” Diétás Süte­ményeket Készítő Gazdasá­gi Munkaközösség Békésén. A Barbara-sütemények, ke­nyerek (kenyérpor, süte­ménypor, gluténmentes zsemlemorzsa, kakaós perec, vajas, sós teasütemény, pis­kótatallér, kakaós linzer) megédesítik a lisztérzékeny gyerekek napjait. A műhely nagyiéknál van, hét végén hajnaltól késő es­tig az egész család lisztet kavar, tésztát gyúr, süte­ményt formál és süt. A ház körül száll a csodálatos il­lat, készülnek a finomsá­gok, csábítják a megrende­lőket. Barbara, a 10 éves fősze­replő, akiért az egész gmk kitaláltatott, jóízűen fala­tozza a sóspogácsát, és sze­rényen mosolyog: — Eleinte rossz volt az iskolában, hogy én azt nem ehettem, amit a többiek, most meg már a társaim fel­falják az anyu-sütötte édes­ségeket. Ha kirándulni me­gyünk, viszem a kenyerem, és azt fogyasztom. Csak győzze készíteni édesanyám. Ebédet a nagymamám főz mindennap, hiszen én nem ehetem az iskolai búzalisz­tes ételeket. Azt persze jó tudni, hogy a kisasszony igen válogatós. Karalábé, zöldborsó, káposz­tás tészta (ahogy a nagyi fő­zi!) jöhet minden mennyi­ségben. A többi étel között alapos a rostálás. — A süteményeink har­minc napig fogyaszthatok, a kenyér- és süteménypor sza­vatossági ideje kilencven nap — magyarázza a gmk­vezető Julika. — A Békés Megyei Gabonaforgalmi Vál­lalat öt megyebeli szaküzle­tében forgalmazza ezeket a termékeket, de nálunk is megrendelhetőek. Rengeteg a tervem, az elképzelésem. Mi­ért ne dolgozhatnánk ki cu­korbetegeknek is ilyen süte­ményeket? Hogyan lehetne bővíteni az országos diétás­kínálatot? Milyen formájú és ízű sütik a legjobbak? Ál­landóan töröm a fejem. Le­velet küldtem számos nagy- vállalat vezetőjének, egy­részt, hogy rendeljenek, másrészt, hogy segítsenek nekünk. Részlet a levélből: „Tisz­telt vállalatvezető! Kérem, segítsen! Az országban nem megoldott a coeliákiás bete­gek élelmiszerekkel való el­látása. Az én kislányom, Barbara is lisztérzékeny, tíz­éves. A lisztérzékenyek problémáit magam is ér­zem ... A gazdasági mun­kaközösségünk útnak indítá­sa költségigényes, köztudott, hogy igen drágák a glutén­mentes liszthez szükséges alapanyagok. 1990. október 3—6-án Szegeden termékbe­mutatót tartunk egy orvosi tudományos ülésen. Ala­csony nyereségkulccsal dol­gozunk ...” A Bélmegyer nyomda, a békési malom, a mezőberé­nyi Patex ahogy tud, segít. A városi televíziók ingyen reklámozzák ezeket a ter­mékeket. — Bármennyire sok lehet a megrendelésünk — folytat­ja Julika —, a főállásomat nem szeretném otthagyni, szívből tanultam. Eddig még nem vettünk igénybe vállal­kozói kölcsönt sem, a meg­takarított pénzünkből gaz­dálkodunk. Legalább azt kapjuk vissza. Igaz, igyek­szünk olcsók maradni, de szeretnénk ezzel a családi vállalkozással betörni a pi­acra. Nézegetjük a mai postáit: csurran-cseppen a megren­delés, naponta néhány kö­szönőlevél. Csak akit a kény­szer visz valaminek a nél­külözésére, aki beteg, az értékeli igazán a tehetsége­set, az egészséget. Fehérné Julika vállalkozása minden­képpen támogatásra érde­mes. Dévaványán a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kivitelezésében épül a bioló­giai rendszerű szennyvíztisztító telep. A 64 milliós összköltségű beruházásnak ez év no­vember 30-ra kell elkészülnie. A téli hónapokra tervezik a nyomáspróbát, tavaszra pedig a próbaüzemet, ez utóbbi során már a csatornázott lakóházakat is bekötik Fotó: OravSzki Ferena t A kedvenc a sóspogácsa Igazán gusztusos ... Fotó: Kovács Erzsébet Auer György: „Szeretnénk, ha az utca képéhez a rendőr is hozzátartozna” Fotó: Kerekes Zoltár

Next

/
Thumbnails
Contents