Békés Megyei Népújság, 1990. május (45. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-21 / 117. szám

1990. május 21., hétfő Kilépnek a lobbyból? Molnár C. Pál képei Ausztriában Egy viharsarki falu múltja és jelene A magántulajdon bizton­ságát és az ezen alapuló szabad szövetkezést tekinti programja alapjának az Ag­rárszövetség — állapították meg a szövetség országos nagyválasztmányának szom­bati, budapesti ülésén. Sze­retnék a földtulajdon-viszo­nyok mielőbbi igazságos, a szakértelmet sem nélkülöző rendezését. Ezért — a múlt év novembere óta — immár harmadszor szólítják fel a mezőgazdasági szövetkeze­tieket, hogy ne éljenek a törvény adta lehetőségek­kel, s függesszék fel a föld­értékesítéseket. A választmány állást fog­lalt abban, hogy meghala­dottnak tekinti a mezőgaz­dasági szövetkezetek múlt év decemberében tartott kongresszusának határoza­tait. Szükségesnek tartja, hogy a szövetség szerveze­tileg, s a tisztségviselőket tekintve különüljön el a szö­vetkezeti érdekképviseleti A Mindszenty József bí­boros, hercegprímás, eszter­gomi érsek ellen 1948- és 1949-ben a Népbíróság által hozott ítéletet az 1990. évi XXVI. törvény alapján sem­misnek keld tekinteni. Az Esztergomi Érseki Irodának az MTI-hez szom­baton eljuttatott közleménye szerint ez áll abban a má­jus 18-án kelt levélben, amelyben dr. Kulcsár Kál­mán igazságügy-miniszter megküldte dr. Paskai Lász­ló bíboros, prímás, eszter­gomi érseknek a Fővárosi Bíróság igazolását. A sem­misség kinyilvánítására a tájékoztatás szerint az után került sor, hogy dr. Paskai szervektől. A választmány javasolja Nagy Tamás el­nöknek, hogy ajánlja fel le­mondását a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége elnöki tisztéről. Az Agrárszövetség tilta­kozik az ellen, hogy a ter­mőföld, mint fontos nemze­ti érték, politikai harcok tárgyává váljék. A föld- használat körüli viták, az érintettek véleményét nél­külöző koncepciók a mező- gazdasági termelők körében nagy bizonytalanságot okoz­nak. A mezőgazdasági termeléssel nem foglalkozó külső tulajdonosok megje­lenése a mezőgazdaság jö­vedelmét átcsoportosíthatja, a mezőgazdaság lehetőségeit rontja. Az Agrárszövetség fontosnak tartja, hogy a kormányzat mielőbb készít­sen az agrárpolitikára, a földtörvényre vonatkozó, társadalmi megméretésre is alkalmas koncepciót. László, mint a jogtalanul el­ítélt esztergomi érsek hiva­tali jogutódja, kérte az Igazságügyi Minisztériumtól a semmisségi törvény érvé­nyesítését. Ezzel az igazság­ügy-miniszternek Paskai bí­boroshoz írt sorai alapján, megállapítást nyert — igya közlemény —, hogy Mind­szenty József ártatlan az el­lene hozott ítéletben meg­állapított bűncselekmények­ben. A semmisségi törvény ér­vényesítésével megnyílt . a lehetőség arra, hogy a her­cegprímás földi maradvá­nyai a megfelelő időben ha­zakerüljenek Mindszenty egykori székhelyére, az esz­tergomi bazilikába. A battonyai születésű, és 1981-ben bekövetkezett ha­láláig, ötven esztendeig, budapesti műtermében al­kotó Molnár C. Pál festő­művész -képei —• festmé­nyek és grafikák — külföl­dön is híresek, akárcsak jel­legzetes hangvételű könyv­illusztrációi. A Budapest után Svájcban, Párizsban és Rómában tanult mester műveit már számos külföldi kiállításon láthatta a kö­zönség. Június 6-tól június 17-ig az ecksaali (Ausztria) múzeumban nyílik tárlat Molnár C. Pál festményei­ből és grafikáiból. Magyar Szívalapítvány A szív- és1 érrendszeri megbetegedéseket feltáró, megelőző vizsgálatok elvég­zésére, diagnosztizálására alkalmas szűrőállomást avattak vasárnap Nyíregy­házán. Ez alkalomból kor­szerű hazai és külföldi or­vosi műszerekből, berende­zésekből, gépekből rende­zett kiállítás nyílt a város­ban. Az 1989-ben alakult és nyíregyházi központtal mű­ködő Magyar Szívalapítvány által éltrehozott szűrőállo­más élvonalbeli műszerei és egyéb berendezései alkalma­sak a szívinfarktus összes rizikófaktorának diagnoszti­zálására. Évente százezer ember magas szintű szűrő- vizsgálata oldható meg ve­lük. A Szívalapítvány úgy tervezi, hogy Veszprémben és Debrecenben is kialakít egy-egy hasonló szűrőállo­mást. Rövid bemutatkozásra sze­retném meghívni önt Kun- ágotára. A község a nevét első telepeseiről, a kunok­ról és a Szent Ágota tisz­teletére emelt templomról kapta. Kunágota neve a ré­gi okiratokban Mátyás ki­rály idején szerepelt elő­ször. mint a Zaránd vár­megyében fekvő falu. A tö­rök idő alatt teljesen meg­semmisült, és a felszabadu­lás után a kincstár birto­kába került. A kincstár, mint puszta legelőt és rétet állattartó nagybérlőnek ad­ta ki. s 1843 tavaszán fel­vidéki magyarokat telepítet­tek a területre. Községünk lélekszáma a felszabadulás után rohamo­san csökkent. Míg 1960-ban 6380-an laktak a települé­sen, addig ez a létszám nap­jainkban majdnem a felére csökkent. A község mindig mezőgazdasági jellegű tele­pülés volt, s napjainkban is az. A kereskedelmi ellátást, a mezőkovácsházi áfész. a helyi termelőszövetkezet és 15 magánkereskedő biztosít­ja. A szolgáltatásban 36 kis­iparos vesz részt, a hiány­szakmák száma azonban így is jelentős. Az elmúlt évti­zedekben Kunágota hason­lóan a többi településhez, nem volt elkényeztetve fej­lesztési . pénzeszközökkel. En­nek ellenére közös összefo­gással'. a lakosság áldozat- vállalásával sikerült ered­ményeket elérni, még ha ma ezt egy páran kétségbe is vonják. A községi törpevízmű 1984-ben épült meg, s ma a lakások 95 százaléka üzemel a hálózatról. Meg­építettünk' egy új orvosi rendelőt és lakást, valamint a fogorvosi rendelőt kor­szerűsítettük. Amíg az 1980- as évek elején hét épület­ben oktattak pedagógusaink, addig ma három felújított, korszerűsített épületben tör­ténik mindez. Az elmúlt években kialakítottunk egy tornatermet, s közös össze­fogással egy 800 négyzetmé­teres bitumené? kispályát építettünk. Korszerűsítettük a napközis konyhát, a böl­csődét, valamint hat szolgá­lati lakást újítottunk fel. Akik a ’80-as évek ele­jén, vagy még régebben jár­tak községünkben, egy ki­adós eső után biztosan em­lékeznek még a vendégma- rasztaló sárra. Mára már ezen a területen is értünk el eredményeket. Hat utcá­ból, közel öt kilométer hosz- szúságú. szilárd burkolatú út épült meg, s ez év őszén további négy utcában két és fél kilométer utat terve­zünk. A megyében elsőként 1984-ben társadalmi munká­ban megépítettünk 2 kilo­méter hosszú kerékpárutat. Szintén társadalmi munká­ban épült három kilométer járda, valamint öt sárrázó. A termelőszövetkezet anyagi támogatásával felújítottuk és bővítettük a vágóhidat, így a lakosságnak folyama­tosan friss és olcsó húst tu­dunk árusítani. A nehézségek ellenére a közművelődés területén is sikerült előrelépni. Szintén felújítással zenei részleggel láttuk el a könyvtárat, s ki­alakítottunk egy helyi isko­lai könyvtárat is. Ez évben szeretnénk átadni egy régi iskola átalakításával, bőví­tésével a művelődési házat, ahol valójában kulturált kö­rülményeket tudunk biztosí­tani a lakosságnak. Kötelességünk többek kö­zött gondoskodni idős állam­polgáraink ellátásáról is. Terveink között szerepel egy idősek házának a kialakítá­sa, amelyre pályázatot nyújtottunk be. Ilyenkor, tavasszail, az új élet jeléül a főutcán virá­got bont több száz darab vérszilvafa, amelyet társa­dalmi munkában ültettünk el. Ha virágzik a csodálatos fasor, igazán érzem, hogy ezek a fák mély gyökeret eresztenettek községünkben. Ilyenkor én is újból érzem, hogy a gyökerek ehhez a szülőfaluhoz kötnek, s azo­kat az embereket is. akik itt élnek Kunágotán, s be­csülik az eredményeket, melyeket közös összefogás­sal értünk el. Varga Imréné, tanácselnök Semmissé nyilvánították a Mindszenty ellen hozott Ítéletet ~1 Sáryulás Kedves, fiatal arcok, fi­cánkoló lovak, egy kis sör, bor és egészséges politikai humor — ez jellemezte az idei sárgulási ünnepséget Szarvason, a DATE víz- és környezetgazdálkodási kará­nak hagyományos búcsú­felvonulásán. Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents