Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-13 / 87. szám

1990. április 13., péntek o A Honvédelmi Minisztérium felhívása Növényvédő szer kis tételben, kistermelőknek Új üzemet adtak át Nagyszénáson Pneumatikus vezérlésű, 4 fejű folyadéktöltő rendszer a két kezelővel (A szerző felvétele) Űjabb létesítménnyel gaz­dagodott Nagyszénás. A mi­nap (korszerű növényvédő- szer-kiszerelő üzemet avat­tak. Az átadási ünnepség házigazdája dr. Kovács Gá­bor, az országos Növény- és Talajvédelmi Szolgálat fő­igazgató-helyettese volt, aki köszöntőjében az alábbiakat mondta: — A kiszerelőüzem létre­hozásával a kisgazdák, a vállalkozók és a kereskedel­mi szervek igényeit szeret­nénk minél magasabb szín­vonalon kielégíteni. Ügy gondoljuk, hogy a kistételű: kétdecis, félliteres, literes folyékony növényvédő sze­rek iránti kereslet jogos igé­nye a kiskertek művelőinek. Az üzem, amely az Októ­ber 6. Termelőszövetkezet agrokémiai telepén létesült, folyadókfciszerelésre szakoso­dott, de kisebb mennyiségű porok csomagolását is el tudják végezni. Az alkalma­zott csomagolóanyag minősé­ge megfelel a nemzetközi követelményeknek. Üjdonsá- got jelent az egyes vegyszer­fajtákhoz adott használati utasítás feltüntetési módja is, mert a terjedelmes szö­veg helyett úgynevezett „piktogramok” (ábrák) ad­nak viszonylag egyszerű és érthető útmutatót. Néhány szó a kiszerelő­üzem létesítésének előzmé­nyeiről. A Növény- és Ta­lajvédelmi Szolgálat a helyi tsz-től bérbe vette az agro­kémiai telep egyik épület- szárnyát. Majd egy év elő­készületi munka után. a ki­vitelezői feladatok elvégzé­sére megbízást kapott fő- vállalkozóként a kondoroei tanács költségvetési üzeme, több alvállalkozó bevonásá­val. Tavaly augusztusban megépítették a szociális épületet, s benne korszerű fürdő, fekete-fehér öltöző és egy kis étkezde áll a dolgo­zók rendelkezésére. Közben az építkezés ideje alatt a technológiai eszközök le­gyártása is megtörtént. így, 1989 decemberében már a csarnok átalakítása és gépé­szeti szerelése is elkezdőd­hetett. A beruházás értéke közel 30 millió forint, melyre az üzem tulajdonosa a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 5 millió forint hitelt kapott kedvezményes kamattal az ÁBMH-tól. Ugyanis ez a lé­tesítmény 22 személynek te­remtett új munkahelyet. A részleg üzemeltetője, a Nö­vény- és Talajvédelmi Szol­gálat Békéscsabai Intézete. Az intézet munkatársa, dr. Kovács Imre növényvédel­mi szakmérnök (osztályveze­tő) a következőkről tájékoz­tatott bennünket: — A 900 négyzetméter alapterületű nagyszénási te­lep jelenleg 6 dolgozót fog­lalkoztat 1 műszakban, (öt fizikait és egy félállású ad­minisztrátort.) Később, a megrendelések függvényé­ben, akár folyamatos üzem­mé is átalakulhat. Ekkor tölthető be mind a 22 mun­kahely, ennyi a technológiai létszám. A legkorszerűbb nyugati típusú kiszerelőgé­peket telepítettük az üzem­be, amelyek megfelelnek a legigényesebb biztonságtech­nikai követelményeknek. A megrendelő által készen a helyszínre szállított folyé­kony vagy granulált vegy­szerből a szénásiak a követ­kező mennyiségek fajtán- kénti csomagolására rendez­kedtek be: folyékony nö­vényvédő szerből, ha egyli­teres 7 ezret, ha félliteres 10 ezret és ha 2 decis a kisze­relés, akkor 12 ezret tudnak palackozni. Amennyiben a vegyszer granulátumként ke­rül csomagolásra, úgy a na­pi teljesítmény 1000-1500 ki­logramm körül van. A kistermelőket nyilván az érdekli jobban, hogy hol tudják ezeket a kis tételben csomagolt szereket megvá­sárolni. A helybeliek a köz­ségben nemsokára megnyi­tásra kerülő bizományos boltban. Az üzemeltetők szerint a jelenleg ismert kereskedelmi áraknál lénye­gesen olcsóbban. A nagy té­telben vásárolni kívánók igényeit már most is ki tud­ják elégíteni, például az Agroker boltjain keresztül. Papp János A Kossuth Rádió csütörtök déli híradásában nyugál­lományú tábornok jelentke­zett: bizonyítékai vannak arról, hogy a debreceni re­pülőteret a magyar Honvé­delmi Minisztérium költség- vetéséből építették, vagyis az onnan kivonuló szovjetek kártérítésre vonatkozó igé­nyei alaptalanok. A hírrel kapcsolatosan az MTI meg­kérdezte Keleti György ezre­dest, a HM szóvivőjét: el­képzelhető-e, hogy magán- személyek rendelkeznek ilyen bizonyítékokkal? — Mint ismeretes, az el­múlt héten Annus Antal ve­zérőrnagy, kormánymegbí­zott vezetésével tárcaközi bizottság alakult az ideigle­nesen hazánkban tartózkodó szovjet csapatok teljes kivo­násával kapcsolatos teendők elvégzésére' — mondta a szó­vivő. — Ebbe beletartoznak a szovjet csapatok által használt objektumok átvéte­lével, értékük meghatározá­sával, nem egy esetben pe­dig az eredeti tulajdonjog bizonyításával összefüggő feladatok is. Mindezek a végleges elszámolást készítik elő. A bizottság nem tartja kizártnak, hogy — különös­képpen az 1956 előtti évek­re vonatkozóan — magánsze­mélyek birtokában lehetnek olyan dokumentumok, ame­lyek elősegíthetik a Magyar Köztársaság érdekeinek messzemenő érvényesítését. Éppen ezért kérik, hogy a 11-16-870-es budapesti tele­fonszámon — munkaidőben — bárki, aki ilyen dokumen­tummal rendelkezik, esetleg bizonyítani tud olyan ténye­ket, amelyek elősegítik a tárcaközi bizottság munká­ját, tegyen bejelentést. — Annál is inkább fontos, hogy a tárcaközi bizottság­hoz jussanak el az ilyen be­jelentések, mert a költségek elszámolására a magyar ál­láspont szerint nem helyőr­ségenként, egyes objektu­mok vagy objektumcsopor­tok átadása után, hanem a teljes csapatkivonást köve­tően kerül sor. Az említett telefonszámon közölt infor­mációk mindegyikével rész­letesen foglalkoznak, s amennyiben azok hitelesnek bizonyulnak, megfelelő szak­emberek gondoskodnak a magyar érdekek érvényesíté­séről. Csikkek milliói — „Kutyaháború” Békéscsabán — Könnygázsprével védekeznek a közterület-felügyelők (Folytatás az 1. oldalról) — Ilyen esetben egyértel­mű, hogy a szemetelő a hi­bás. Ám nem mindig a la­kosságot kell megróni. — Hát igen, köztudott, hogy a megyeszékhelyen — különösen a belvárosban és a piac környékén — kevés a parkoló. Nagyon sok gép­kocsi parkol a tilosban, gyakran zöldövezetben is. A múlt hét egyik piaci napján például 1200 autót számol­tunk össze a vásárcsarnok környékén, zömük tiltott he­lyen állt. Számtalanszor je­leztük már a tanácsnak, hogy oldja meg ezt a gondot. Arra is felhívtuk az illeté­kesek figyelmét, hogy jó lenne különválasztani a he­tipiacot és a „KGST-piacot”. Ez utóbbi rengeteg szabály­talanságot von maga után. Csak egy példa: közterüle­ten tilos szeszes italt árusí­tani. — Gyakran hallani arról, hogy ellenségek, rossz szom­szédok feljelentgetik egy­mást mondjuk csendháborí- tásért. Mi a teendő ilyen­kor? — Valóban sok a rosszin­dulatú bejelentés, természe­tesen ezeknek szintén utána kell járnunk. Ha van alap­ja, figyelmeztetjük a „bű­nöst”, de a bejelentőnek is szólunk: próbálják egymás közt rendezni vitás ügyei­ket. — Milyen eszközökkel ér­hetik el céljukat a közterü­let-felügyelők? — Elsősorban meggyőzés­sel. Ha nem használ a fi­gyelmeztetés, akkor jön a bírságolás. Tavaly 4200 eset­ben intézkedtünk. Nagyrészt engedély nélküli közterület- használatért szabtunk ki büntetést. Gyakran tudat­lansága miatt bűnhődik az állampolgár, hisz például az építőanyag közterületen való tárolására többnyire enge­délyt ad a tanács, csak kér­ni kell! A tiltott helyen par­kolókat 1100 esetben szólí­tottuk fel írásban vagy szó­ban, s mindössze 14 rendőr­ségi bejelentést tettünk. Nemcsak büntetünk, dicsé­rünk is. A múlt évben 274 elismerést küldtünk válla­latoknak és magánszemé­lyeknek azért, mert megfe­lelően karbantartották, szé­pítették környezetüket. — Időnként — erről la­punkban is több cikk je­lent meg — fellángol a „ku­tyaháború" Békéscsabán. Mi­hez van joguk az ebtulajdo­nosoknak, és mihez nem? — Sajnos, nő a magányo­sok számai, s ezért többen tartanak kutyát a lakótele­peken is. Ám az állatnak szükségletei vannak, s ez többnyire együtt jár a kör­nyezet szennyezésével. Fon­tos, hogy tudják az ebtar­tók: kutyát csak pórázon, esetenként szájkosárral le­het levinni az utcára, s csak az arra kijelölt helyen futhat, pihenhet, végezheti dolgát. Ez közterületen ti­los! A kutyatulajdonos kö­teles az állat ürülékét azon­nal eltávolítani! Tavaly 72 esetben figyelmeztettük a kutyatartókat, ennek elle­nére kevesen tartják be a szabályokat. Emiatt a téren, a parkban sétálók — példá­ul a kisgyermekes szülők — jogosan háborodnak fel. — Hányán látják el Bé­késcsaba közterületeinek felügyeletét, és milyen a vi­szonyuk a lakossággal? — Hatan végezzük ezt a munkát. Ellenőrző kőrútja­ink során azt tapasztaljuk, hogy az emberek többsége megérti: az ő érdekében te­vékenykedünk. Ám van, aki nem vesz komolyan bennün­ket, sőt inzultusoknak is ki vagyunk téve. Ezért szemé­lyi biztonságunkat könny­gázsprével védjük. Megjegy­zem, eddig még csak kóbor kutyák ellen kellett használ­nunk ... Gubucz Katalin Aszály A márciusi nyár öröm. Jólesik a kispadon üldögélni, csu­kott szemmel a nap felé fordulva sütkérezni, sétáló, disku- ráló fiatalokat szemlélni. A márciusi nyárban kellemes a kiskertben szőlőt, gyümölcsöt, rózsát metszeni; veteménye- zés közben talán még a derékfájdító haj long ás is természe­tesnek tűnik. Az idei márciusi nyár azonban bánat is. A ragyogó nap­sütés elűzte az esőfelhőket, a szomjas földek az éltető esőt várták. Régóta nem bántak ilyen mostohán a földdel az égiek. Hetedik esztendeje tart az aszály, szikkadt földek, romló terméseredmények, gyengülő jövedelmezőség jelzi az útját. Az aszály rekordokat döntöget. A mérések szerint a múlt év október elsejétől február végéig 104 milliméter csapadék hullott, ez a harmincéves átlagnak még a felét sem teszi ki, hiszen az 209 milliméter. Az 1983-as esztendő tele már be­vonult a nagy aszályok történetébe, de akkor is ebben az időszakban több, 204 milliméter csapadék hullott. Ezek az önmagukban is meghökkentő adatok azonban még nem jelentik a bajok kezdetét és végét. A múlt év szeptem­berében, amikor az idei kalászosok magágyát készítették a gazdaságok, mindössze 22 milliméter csapadékot mértek, ez a szeptemberben szokásosnak csupán a fele. A mag tehát „porba” került, s azóta is keveset áztatta az éltető nedves­ség. Most a szakemberek 'által fontosnak tartott érték, az úgynevezett hasznos vízkapacitás százalékában mért ned­vességtartalom — magyarán a növények által felvehető víz is -fele az ilyenkor megszokott értéknek. A bajokat csak te­tézi, hogy a márciusi nyár hőmérséklete lényegesen maga­sabb volt a tavaszi átlagnál, a földek gyorsabban párolog­tatták el az egyébként is csekély nedvességet. Kétségtelen, az időjárási adatok nem adnak okot a derű­látásra; de minit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisz­térium szakemberei mondják, a pánikra sincs ok. Nemré­giben fejezték be az ilyenkor szokásos állapotminősítéseket, s ezek szerint az őszi kalászosok jól teleltek. Fejlettségük átlagos, az enyhe tél miatt szinte sehol nem pusztultak ki a vetések. A mostanihoz hasonló esetekre szokták mondani a pa­rasztemberek: Isten kezében vagyunk. A fejlődő vetéseknek és a tavaszi magvaknak szükségük lenne az esőre, s kivált­képpen a májusi-júniusi hűvösebb, csapadékosabb időjárás­ra. Ha a május kedvez a ímezőgazdaságnak, még rekord­termések is születhetnek. Ennek igazolására jó példa a múlt év, amikor szinte hetente esett, fáztak a júniusban nyaralók, s gabonából az utóbbi évek egyik legjobb termését taka­rították be a gazdaságok. Ellenpéldája az 1983-as esztendő; télen, kevés csapadék hullott, a tavasz és a kora nyár me­leg volt, s megtizedelődött a termés is. Mindezekből követ­kezik, hogy ma még nem szabad becsülni a terméseket, a szeszélyes időjárás májusban helyrehozhatja eddigi mu­lasztását. Persze a jó gazda előrelátó, s nem karba tett kézzel várja az égiek segítségét, hanem a földön is mindent megtesz az időjárási hiányosságok pótlására. Igaz, nem nagy a ráhatás, de annál több a teendője. Régi szabály, hogy a jó erőben lévő földek jobban elviselik a szárazságot, így a tavaszi mű­trágyázás elmaradhatatlan resize desz az ésszerű gazdálko­dásnak. A szakemberek még a precíz növényvédelemre in­tenek. A gondos gyomirtás kétszeresen is jótékony hatású, hiszen a fejlett gaz árnyékolja, elszívja a nedvességet a kul­túrnövények elől. Ilyenkor szokták hangoztatni az öntözést, ami nem szak­mai tévedés, csupán szerény lehetősége a nedvességhiány pótlásának. Az öntözhető terület ugyanis csupán 300 ezer hektár, néhány százaléka a megművelt földnek. Persze e területeken célszerű az öntözés, de a gazdaságok szakem­berei ehhez nem külső buzdítást várnak, hanem olyan víz- díjakat, amelyek gazdaságossá teszik az öntözést. y. f. j. Hogyan hasznosítják a volt munkásőrség ingatlanait? A Minisztertanács megtár­gyalta a volt munkásőrség egyes ingatlanainak haszno­sításáról szóló előterjesztést és határozatot hozott, amely a Magyar Közlöny legutób­bi, 32. számában jelent meg. A döntés értelmében 29 ingatlan kezelői jogát a köz­lönyben megnevezett szer­vek részére, átruházás jog­címén, a megjelölt haszno­sítási célra térítés nélkül kell átadni. Ennek megfele­lően kilencet egészségügyi, illetve szociális célra alakí­tanak ki. Tizenegy létesít­ményt oktatási célra haszno­sítanak, így például Béké­sen, Békéscsabán, Budapes­ten, Hódmezővásárhelyen és Jászberényben. A hajlékta­lanok gondozási központja jön létre a budapesti, Vaj- dahunyad u. 3. szám alatt. A dorogi volt munkásőrköz- pontban bölcsődét, óvodát és mentőállomást helyeznek el. A kunszentmártonit a rend­őrkapitányság, a budapesti, Vörös Hadsereg útján levő bázist pedig a Magyar Test­nevelést Egyetem rendelke­zésére bocsátják. A minisztertanácsi hatá­rozat szerint a budapesti VI. kerületben levő ingatlan kezelői jogát — vételár el­lenében — oktatási célra ad­ják át, mégpedig a Világi Zsidó Iskola Alapítványnak. Az átvett volt munkásőr- ingatlanokban létesülő intéz­mények működési költségeit az üzemeltető szervnek kell fedeznie, erre költségvetési többlettámogatás nem adha­tó — áll a miniszterelnök által aláírt kormányhatáro­zatban. Rendőrségi vizsgálat a hajléktalanokat bántalmazó fiatalok ellen Megkezdődött a rendőrségi el­járás azok ellen a garázda fia­talok ellen, akik március 21-én behatoltak a hajléktalanok bu­daörsi rehabilitációs otthonába, és az otthon néhány lakóját tettleg bántalmazták. Amint Máté Sándor, a budaörsi rend­őrkapitányság vezetője csütör­töki sajtótájékoztatóján el­mondta, az eddigi nyomozás ki­derítette, hogy a hajléktalano­kat mintegy 15-20 tagú, alkalmi­lag összeverődött banda támad­ta meg. Diszkóból jövet, hirte­len ötlettől vezérelve, hatoltak be az otthonba. Közülük hét személy ellen Indult meg eddig az eljárás. Mindannyian buda­keszi lakosok, rendezett körül­mények között élnek, szakmá­juk is van, s csupán kettőnek akadt dolga eddig a rendőrség­gel. A vizsgálat még tart. A rendőrség hasonló esetek meg­előzésére fokozott járőrszolgá­latot rendelt el a rehabilitációs otthon környékén, a tapasztalat szerint, ugyanis a környékbeli lakosság még mindig gyakran ellenséges a hajléktalanokkal szemben, holott az otthon lakói bizonyítottan nem követtek el a környező településeken bűncse­lekményt, az ilyen Irányú elő­zetes aggodalmak tehát megala­pozatlanok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents