Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-13 / 87. szám
BÉKÉS MEGYEI fl HÁZI! MINDEN ELŐTT Lemondott NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. ÁPRILIS 13., PÉNTEK Ars: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 87. SZÁM flz MDF elnöksége felhatalmazást kapott a koalíciós tárgyalások megkezdésére Antall József pártelnök megnyitó szavaival kezdte meg munkáját csütörtökön a MOM Művelődési Házában a Magyar Demokrata Fórum III. országos gyűlése. A tanácskozáson az MDF több mint 460 helyi szervezetének 1186 küldötte vett részt. Az országos gyűlést ünnepi jelenet vezette be. Si- monfay Ferenc, a magyar emigráció egyik ismert személyisége — Joseph Nitti budapesti olasz nagykövet jelenlétében — átadta Antall Józsefnek a zászlót, amelyet 1957-ben kapott az akkori olasz köztársasági elnöktől, azzal a kéréssel, hogy az első magyarországi szabad választások utáni kormány elnökének nyújtsa at. Ezzel a címeres magyar zászlóval az olasz nép jelképes együttérzését fejezte ki az ’56-os magyar forradalom és szabadságharc leverése miatt. A tanácskozáson Lezsák Sándor alelnök értékelte a választási kampányt. Sikeresnek ítélte meg az MDF helyi szervezeteinek tevékenységét, ám úgy vélte, hogy az országnak vannak olyan területei, ahol erősíteni szükséges a párt hálózatát. Ezt követően Antall József. a párt elnöke politikai helyzetértékelésében egyebek között arról szólt, hogy a választásokat követő időszakban az MDF-nek kormányzó párthoz méltóan kell politizálnia. Ennek érdekében új módszerekre, másfajta irányításra van szükség; véget kell vetni a helyenként dilettáns, ügyetlen politizálásnak. A pártelnök elemzést adott a lehetséges koalíciós partnerekről is. Kijelentette, hogy a volt állampárt utód- szervezeteivel semmiképpen sem lehet koalíciót kötni, s legfőbb politikai vetélytárs, az SZDSZ sem jöhet szóba partnerként. Ezt a kijelentést megerősítő taps fogadta. Antall József felhatalmazást kért a párt elnöksége részére, hogy megkezdhesse a konkrét koalíciós tárgyalásokat a független kisgazda- párttal és a Kereszténydemokrata Néppárttal. A gyűlés résztvevői közfelkiáltással támogatták elnökük javaslatát. A továbbiakban javaslatok hangzottak el az alapszabály módosításáról, mégpedig annak kapcsán, hogy a párt képviselőcsoportjának egyelőre nincs meghatározva a helye az MDF szervezetén belül. A javaslatok szerint a képviselőcsoportnak autonóm szerepet kell kapnia a szervezeten belül, s felhatalmazást az országos szintű politizálás folytatására. Antaill József bejelentette, hogy az új Országgyűlés május 2-án tartja első ülésszakát. s ezen — mint korelnök — Kéri Kálmán tábornok, az MDF tagja látja el a házelnöki tisztséget. A tanácskozáson arról is tájékoztatták a küldötteket, hogy a világ különböző részeiből több száz üdvözlő levelet és táviratot kapott a Magyar Demokrata Fórum választási győzelme alkalmából. Felolvasták Margaret Thatcher brit kormányfő levelét, amelyben egy budapesti személyes találkozás reményében köszönti Antall Józsefet, s ígéretet tesz az új magyar kormány segítésére. A tanácskozás szünetében a párt néhány vezető képviselője az MTI munkatársának elmondta, hogy személyi kérdések nem kerültek szóba az országos gyűlésen. Így nem tudtak pontos vá- •laszt adni arra, hogy a megalakuló kormányban személy szerint kik kapnak helyet. Kiss Gy. Csaba elnöki szóvivő arra mutatott rá, hogy a stratégiai fontosságú tárcák többségének élére az MDF kíván minisztert állítani. Egyelőre azonban még nem született döntés a személyekről; az elnökség bizottságai szakértői névsort állítanak fel, s csak később dől el, hogy közülük is ki kapja a megbízást. Lezsák Sándor a rögtönzött sajtótájékoztatón arról szólt, hogy a választásokkal még pem fejeződött be a teljes átalakítási folyamat, azzal szorosan összefüggnek a helyhatósági választások, amelyekre az MDF mihamarabb szeretne sort keríteni. Az alelnök azt is elmondta, hogy a párt III. országos gyűlése május második felében. a kormányalakítást követően folytatódik, és akkor tartják meg a szükségessé váló tisztújításokat is. Csikkek milliói — „Kutyaháború” Békéscsabán — Könnygázsprével védekeznek a közterület-felügyelők Mi, békéscsabaiak gyakran panaszoljuk, hogy piszkos a város, elhanyagoltaik a közterek, töfőttek a sétányok padjai, használhatatlanok, vagy életveszélyesek a játszótéri eszközök. Szidjuk a tanácsot, a köztisztasági vállalatot, s mindazokat az intézményeket, melyeknek — úgymond — kötelességük rendben tartani lakóhelyünket. S ritkán jutunk el a felismerésig, hogy azért mi, városlakók is megtesszük a magunkét: szemetelünk, bokrokat törünk, összefirkáljuk a falakat, tilosban parkolunk és így tovább. Minderről sokat tudnának mesélni a közterület-felügyelőik, akik — bár a városi tanács részeként végzik munkájukat — felvállalják az állampolgár és a hivatal közötti ütközőpont szerepét. Hisz a lakók a tanácsot szidják, a tanács a „szófo- gadatlan” polgárokat, s így bezárul a kör. Nincs megoldás, vagy mégis? Minderről Kovács Sándorral, a békéscsabai közterület-felügyelet igazgatójával folytattunk beszélgetést. — ön szerint milyen a lakosság viszonya a közterületekhez? Rossz! Nincs rangja, becsülete a tereknek, parkoknak, sétányoknak, hidak- nak, alul,- és felüljáróknak, vizeknek, vagyis a város mindazon részének, amely ebbe a kategóriába sorolható. Sétáljon csak végig reggel a belvárosban; tiszták az utcák, ám 10 óra felé már csikkek milliói hevernek szanaszét. És nem azért, mert nincs hová dobni. Nemrég készítettünk egy felmérést arról, hányán hajítják el a cigarettát, mielőtt fellépnek az autóbuszra. Hát kérem, ötven dohányzóból negyvenen. De láttam én már kismamát, aki a babakocsiban nyomta el a csikket. (Folytatás a 3. oldalon) lapunk főszerkesztője A lapot, s különösen a fő- szerkesztő személyét ért, az utóbbi időben egyre erőteljesebbé váló támadások miatt a Békés Megyei Népújság és a Békés Megyei Lapkiadó Vállialat dolgozói tegnap összevont értekezletet tartottak. A túlfűtött légkörben megkezdett tanácskozás során több újságíró is arra kérte fel dr. Árpást Zoltán igazgató főszerkesztőt, a lap érdekében mondjon le főszerkesztői posztjáról. Első napirendi pontként ezért arról nyilvánítottunk véleményt, hogy továbbra is bizalmunkról biztosítjuk-e Árpási Zoltánt. A szerkesztőség alkalmazottainak titkos szavazása során kiderült: húszán mellette, tizenkilencen ellene voksoltak. Délután folytatódott volna az idegőrlő vita a lap sorsáról és a Népújság szerdai számában közölt bojkottfelhívásról (mint ismeretes, megyénk tíz országgyűlési képviselője a szerkesztőséghez eljuttatott egy nyilatkozatot, mely azt tartalmazta, hogy addig nem kívánnak élni a lap adta nyilvánossággal, amíg annak élén az MSZMP által kinevezett igazgató főszerkesztő áll), ám rögtön szót kért Arpási Zoltán, és lemondott mindkét beosztásáról. A megbízott főszerkesztő személyéről és a szerkesztő- bizottság összetételéről kedden lesz döntés. Segély pénz nélkül — szereiéiből Fontosságát csak akkor tudjuk igazán felmérni, ha nincs. A puszta léte belsőzsebünkben, biztonságot ad. Elképzelni is nehezen tudjuk, hogyan lehetnek nélküle a rászorulók. Az afrikai országokban tevékenykedő missziók jelzésére reagálva, a katolikus egyház szemüvegeket gyűjtött össze a világ egyik legszegényebb országában — az afrikai Ghánában — lakók számára. Egy több száz darabból álló kollekciót már útnak is indítottak Békéscsabáról, de már ismét gyűlik a nagytemplomban elhelyezett asztalon e nemesen egyszerű, a segíteni akarást bizonyító szemüveghalom. Fotó: Veress Enni Új napilap: a Reggeli Pesti Hírlap Húsvét előtt, szombaton, jelenik meg a Reggeli Pesti Hírlap, országos gazdasági, közéleti és kulturális napilap első száma. Egy hónappal később, mint tervezték, mert a Pesti Hírlap Kiadó Kft. és az Athenaeum Nyomda szerződése nem jött létre. A hajdani Pesti Hírlap 1841-től, a szabadságharc végéig, Kossuth Lajos eszméinek hordozója volt, s a Reggeli Pesti Hírlap a Légrády- fivérek által, a múlt század végén újraindított lap elvei szerint magyar, korszerű és becsületes kíván lenni. A politikai pártoktól, a hatalomtól, a külföldi tőkétől, független, liberális lapként szolgálja a magyar társadalmat — hangsúlyozták a tájékoztatón. A Szikra Lapnyomda állítja elő a lap első számát, 24 oldalon, 80 ezer, a továbbiakat 16 oldalon, 50 ezer példányban. Lehetőség van arra, hogy a terjedelmet akár 32 oldalra növeljék. A Reggeli Pesti Hírlap a többi napilappal egy időben kerül az olvasókhoz, a Hírlap- és Postaszállítási Igazgatóság révén. Fotó: Veress Erzsi Piac utáni csendélet — szeméttel
