Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-12 / 86. szám
BÉKÉS MEGYEI fl HAZA MINDEN ELŐTT POLITIKAI NAPILAP 1990. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLY. ÉVFOLYAM 86. SZÁM Várhatóan május 2-án lesz az új Országgyűlés alakuló ülése Szűrös Mátyásnak, a Magyar Köztársaság ideiglenes elrtökének kezdeményezésére és meghívására konzultációt tartottak szerdán a Parlamentben az Ország- gyűlésbe bejutott pártok vezetői. képviselői. A tanácskozáson — amelyen elsősorban az új Országgyűlés alakuló ülésének legfontosabb teendőiről esett szó — részt vett Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségéinek ügyvivője, Vörös Vince, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke, Nyers Rezső, a Magyar Szocialista Pánt elnöke, Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője és Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A konzultáció befejezésével Szűrös Mátyás nyilatkozott az MTI munkatársának. — A tanácskozás alapvető célja az volt — mondotta —, hogy a pártokkal kölcsönösen tisztázzuk: mely időpont a legalkalmasabb az Országgyűlés alakuló ülésének • megtartására. A kialakult álláspontok alapján Szűrös Mátyás az alakuló ülést május 2-án. 10 órára hívja össze. (Az alkotmány szerint ugyanis az új Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök, jelen esetben az ideiglenes államfő hívja össze a választások eredményének kihirdetését követő 30 napon belül.) A hivatalos program a korelnök és a négy jegyző kijelölésével kezdődik. A korelnök az eddigi adatok szerint Kéri Kálmán, az MDF listáján bejutott képviselő lesz, a jegyző pedig a négy legfiatalabb képviselő. Ezután jelentés hangzik el a megbízólevelek átvételéről, a mandátumok igazolásáról. A törvényben előírt kötelezettségének megfelelően beszámolót tart a választásokról az Országos Választási Bizottság. valamint a megbízott belügyminiszter. A konzultáción a napirenden kívül szót váltottak személyi kérdésekről is, ez ügyben az eszmecsere ugyancsak szakértői szinten folytatódik majd. Abban sikerült közös nevezőre jutni — hangoztatta Szűrös Mátyás —, hogy a személyi javaslatokat a pártfrakciók vezetői terjesztik Diáklánya épül Békéscsabán Tinisziget a kőtengerben Békéscsabán, abban a? utcában, amelynek másik végén az APEH-palota „szerénykedik”, létéért küzd egy régi, romjaiból feltámadni készülő, a csabai szlovákok ízlésvilágának jegyeit testén viselő ház. Nem túl sok pénz kellene megújulásához, mégis nehezen sikerül életet lehelni az elképzelésekbe, sőt akadnak, akik fanyalognak is híre hallatán. Mindebből bárki rájöhet, hogy ide nem az utcabeli adószedők pályáznak, „csupán” a fiatalság. Az az ifjúság, amelynek szellemét, levegőjét, építő- és kötőanyagát éppen most dolgozzák be szorgos kezek a Kinizsi utcai leendő Diáktanyába, hogy később e falak a meghittség, a szabadság, az önfeledtség és a elő az Országgyűlésnek. A pártok képviselői előzetesen úgy vélekedtek, hogy arányos képviseletre van szükség mind a Parlament vezérkarában, mind pedig a bizottságokban. A bizottságokba mind a hat párt delegáljon tagot, viszont a bizottságok vezetését már arányosan osszák el. További megállapodás kérdése, hogy a Parlament az elnökén kívül hány alel- nököt választ; ezen a konzultáción három tűnt elfogadhatónak. Tisztázásra vár még a frakciók kialakítása. A jogszabály szerint ugyanis legalább tíz képviselő kell egy frakció megalakításához. A többpárti Parlamentben azonban a független képviselők nem alkothatnak külön csoportot. Mindezek tisztázására csütörtökön folytatódnak a szakértői tárgyalások, április 19-én pedig már a pártfrakciók vezetői ülnek össze tanácskozásra. A tervek szerint április végén — 27-e táján — hasonló konzultációt tartanak a pártvezetők és frakcióvezetők részvételével — mondotta végezetül Szűrös Mátyás. A Diáktanya homlokzata „kozmetikázás” előtt Fotó: Kovács Erzsébet derű melegét árasszák az ott megforduló lányokra, fiúkra. A gondolat többévnyi ér- lelődése után négy békéscsabai szervezet — a Demisz, a Fidesz, az MDF, valamint a tanács ifjúsági és sportosztálya — alapítványt hozott létre a Diáktanya megvalósítására.' A Demisz 700 ezer forintot tudott nélkülözni e cél érdekében, a tanács is átküldte már az ígért 1 millió forintot (s vállalta az évi 600 ezres költségvetést). De szép összeget tesz ki a vállalatok, szövetkezetek, intézmények által — pénzben vagy természetben — nyújtott támogatás is. Az alapítvány kuratóriumának elnöke, Herczeg Tamás és titkára, Baji Lajos tartja kezében a megvalósítás gyeplőjét. Elmondták, hogy az érdemi munka tavaly novemberben kezdődött, s ha továbbra is számolhatnak a segítő kezekkel, akkor ez év szeptemberében nyithat a Diáklánya. Kettős rendeltetést szánnak a háznak: szabadidős programok helyszíne és az ifjúság tájékoztatási központja lenne. Van elképzelésük konkrét programokról is, de szívük szerint a használókra bíznák ezek meghatározását. Mindenesetre teret kívánnak adni a fiatalok 6zabad önszerveződésének, a közösségi lét szárnypróbálgatásainak. A nagy szembefordulások várost és falut elöntő időszakában településen belüli kis békés szigetnek szánják e tanyát. Olyan helynek, ahová tetszés szerint lehet céllal menni, vagy csupán bekukkantani, összefuthatnak majd itt a tinik munkaközvetítővel, pszichológussal, szexológussal, vagy jogásszal is, illetve majd megmondják ők, hogy kit és mit igényelnek. A kívánságoknak csak annyiban állítanak sorompót, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Málnák az olajszállitási szerződést Az első féléves olajszállítási szerződést Moszkvában aláírták a szovjet szállítók, a Magyar Olaj- és Bányatermék Külkereskedelmi Vállalat (Mineralimpex), valamint — parafáiéként — az Országos Kőolaj-1 és -Gázipari Tröszt (OKGT) illetékesei. Magyarország (1990-ben 6 millió 480 ezer | tonna olajat importál. Tavaszi csillaghullás után Fotó: Kovács Erzsébet És mit szél ehhez az olvasó...? Visszataszító ez a hadjárat — Terrorizált (?!) újságírók — A bosszúállás nem vezet jóra Nem emlékszem rá, hogy hírügyeletünkön mikor csörgött utoljára olyan sűrűn a telefon, mint tegnap. Olvasóink fejtették ki véleményüket a szerdai számban megjelent Nyilatkozatról, amelyben a frissen megválasztott képviselők bojkottot hirdettek lapunkkal szemben. íme néhány észrevétel — kommentár nélkül. Csak azok véleményét adjuk most közre, akik bemutatkoztak, és a telefonszámaikat is elmondták. Voltak azonban, akik azt kérték, hogy az újságba csak a szignójuk kerüljön, így egységesen csak nevük kezdőbetűit írjuk. Ügyeletes füzetünkben azonban természetesen megvannak a nevek és a címek. H. Pál Békéscsabáról telefonált: — Egyszerűen felháborít a felhívás. Amióta Árpási vezeti a lapot, az azóta olvasmányos. Számos barátomnak ugyanez a véleménye. Népszerűnek tartják az újságot. Ügy tudom, hogy emelkedett is a lap példányszáma az utóbbi időben. Azt láttuk, hogy teret kapott mindegyik párt a lapban, mit akarnak hát a főszerkesztőtől. Gusztustalan ez a hadjárat, amit ellene folytatnak ... B. Mátyásné szintén Békéscsabáról hívott bennünket: — A pártok ne felejtsék el. hogy ebben az országban azért pár millióan nem mentünk el szavazni. Ki ezért, ki azért. Talán .minket, újságolvasókat is megkérdezhetnének, hogy mi a véleményünk a Népújságról, és annak főszerkesztőjéről. A bosszúállás soha nem vezetett jóra ... Cs. Istvánná: — Kinyitom a lapot, olvasom a nyilatkozatot, és felháborít bennünket. családommal együtt. Már majd minden lapot lemondtunk, egyedül a Népújságot járatjuk. Pontosan azért, mert meg vagyunk vele elégedve. Csak azért kell üldözni a főszerkesztőt, mert MSZP-tag? Ez lenne a sajtófüggetlenség? A pártok ezt így értelmezik? S.-né Kétegyházáról: — Ezzel a nyilatkozattal kezdték meg a képviselők a működésüket? A kisgazdapárt jelszava — ha jól tudom —, Bort. búzát, békességet! Eszerint a békességet így ér(Folytatás a 3. oldalon) Ez egy ilyen ország? Sóhajtásokkal teli most már ez a világ. Ember, nézz csak körül. Mit látsz? A lélek elválik a testtől, az ész aiz erőtől, a hit az akarattól. Kinek jó ez? Neked, nekem biztosan nem. Akkor miért nem hagyjuk abba az egészet, miért azonosulunk ezzel a huszadik század végiéhez méltatlan lincshangu- lattal?! Megint megvárjuk, míg nyakunkba zúdul a lavina? Arra spekulálunk: úgyis kitalálják majd mások helyettünk, hogyan kell élnünk és dolgoznunk? Hát nem az ellen emeltük fel a szavunkat eddig, hogy nem tekintenek bennünket felnőtt állampolgárnak? Ki kér arra, hogy feledd a múltat? Ki mondja, hogy ne maradj meg embernek? De ki és mi késztet arra, hogy az összeomlóban lévő struktúra foglyait is vámszedőkké kiáltsd ki? Engem a bilincsikat- tintó szerepére akarsz szerződtetni? Nem fog menni. Most mire gondolsz? Arra, hogy a cél szentesíti az eszközt? Ugyan. Mi abban a magasztos, ha — nemre, fajra, vallásra, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül — valamennyien elbukunk? Attól lenne erős és életképes egy nemzet, hogy válságos helyzetekben tovább mélyíti megosztottságát ? Látod, itt vagyunk mi, zsurnaliszták. Igazán nem „panaszkodhatunk”, rajtunk a világ szeme. Ne tagadd, nem túlságosan szeretik ma a „fiirkászokat”. Hisz, úgymond, annyi mindenbe beleütik az orrukat, annyi valótlan dolgot állítanak. Talán nem is tudod: naponta többször meg kell védenünk magunkat az ellehetetlenüléstől, naponta meg kell vívnunk a magunk kis szabadságharcát. Mégis eljöttél hozzám, hozzánk, te, a kisember. Oly hihetően vázoltad feli a gonosz hatalmasságok visszataszító, s egyben szánalmas utódvédharcait. Tolilam igazságra hegyezve utaztam el á határ menti nagyközségbe. Vártál, szeretettel. Vártak, figyelemmel. Én nem ezt vártam. Egy mindenki ellen? Mindenki egy ellen? Valamit nagyon nem értek. Ha utolsó napjait éli is egy idejétmúlt struktúra — jelen 'esetben a Nagy Testvéritől ránk hagyományozódott tanácsrendszer —, a „pincétől a padlásig” - elv szellemében mindazt, ami megmaradt belőle, ki kell dobnunk a lomtárba? Semmit sem alkottak, semmit sem alkottál az elmúlt évtizedek gorán? A harag, a gyűlölködés mindennel előnevalóbb lenne? Ez egy ilyen ország — írta évekkel ezelőtt fájdalmas hangú jegyzetében jó tollú, öreg kollégám. Szavai mindmáig tüzes nyilakként égetik arcomat, ö azóta már lelépett a színpadról, mi most igyekszünk fel rá, hogy új államiságot, új jogrendet teremtsünk. Nem tudom, Lakozik-e bennünk, „csendes forradalmárokban” annyi ész, erő, s akarat, hogy tanuljunk elődeink hibáiból; Nem tudom, ki töri meg majd elsőként rossz álmunkat, s mondja a másiknak: te, ez már egy másaik ország. Dányi László
