Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-09 / 83. szám

a 1990. április 9., hétfő Egy téma — két levél Mire jó a meteorológiai információ? Március elsején a déli hírekben a rádióból a hall-- gatók arról értesülhettek, hogy több mint 200 km óra sebességgel pusztító szélvi­har vonul végig az országon. A rádió az értesülést az Or­szágos Tűzoltó-parancsnok­ságtól kapta. Az Országos Meteorológiai Szolgálat Köz­ponti Előrejelző Intézete a rádióadás után a hír továb­bi közlését letiltotta. A gé­pezet azonban beindult, töb­bek között Békés megyében is. 14 óra körül a megyei ta­nács illetékesei riadóztatták a szarvasi polgári védelmet, hogy tegye meg a megfelelő intézkedéseket. Ez meg is történt. Érdemes időrend­ben végigkövetni az időjá­rási eseményt is. Szarvason a szél sebessé­ge már a reggeli órákban el­érte időnként a viharos fo­kozatot, a 15 m s-ot (54 km'h). Tíz órától már 20-22 m s-os lökések is előfordul­tak, déltől gyakran mégha* ladták a 25 m s-ot, (90 km'h). Ekkor már az elmúlt év február végéhez hasonló­an a szálló portól homályba borult Békés megye nagy része. A maximális széllö­kés 105 km órás volt. Dél­után fél háromtól a szél­erősség rohamosan csökkent, és háromnegyed négykor már a viharos fokozatot sem érte el. A Szarvasi Agrome­teorológiai Obszervatórium­ban azonban ekkor már megállás nélkül csengett a telefon; mindenki a beígért szélvihart várta. Az esetnek van néhány említésre érdemes tanulsá­ga. Az egyik tulajdonkép­pen megnyugtató. Az értesí­tett iskolák, óvadák gyere­kei a riasztás után rövid idő múlva már otthon voltak. A másik tapasztalat az, hogy a termelőszövetkezetek, mező- gazdasági üzemek időjárási veszélyek elleni értesítése nincs megszervezve a me­gyében. Egy ilyen értesítő­hálózat léte esetenként mil­liós károkat előzhet meg, te­hát mindenképpen kifizető­dő lenne. Az időjárási károk egy része ellen nem nagyon lehet védekezni. Megelőző intézkedések azonban mindig tehetők .. . így például je­lentős mennyiségű fűtőener­gia takarítható meg a fólia­sátraknál, vagy ólaknál, az utóbbiban csökkenthető vagy elmarad a váratlan le­hűlés miatt az elhullási veszteség. Nem célszerű szán­tani vagy talajlazítást végez­ni olyankor, ha utána a mostanihoz hasonló, nagy szél várható. A szántott táb­lák simítása, hengerezése megakadályozhatja, hogy a szél elhordja a termőföldet, mint az utóbbi két év febru­árjában tapasztalhattuk. A deflációs károk többségét sajnos nagyvonalúan az utó­dainkkal fizettetjük meg ... Dr. Walkovszky Attila, • Agrometeorológiai Obszervatórium, Szarvas Nem maradtunk magunkra Ez év február 6-án férjem 42 évesen tragikus körülmé­nyek között elhunyt. Három kiskorú gyermekkel marad­tam egyedül. Kunágota la­kossága egy emberként állt mellénk. Anyagi gondjain­kat azzal próbálták enyhíte­ni, hogy különböző helyeken gyűjtést szerveztek Gyön­gyösi Károly tanár vezetésé­vel. Köszönetét szeretnénk mondani a Kunágotai Ber­csényi Mgtsz dolgozóinak, vezetőinek, külön a Serköv dolgozóinak és vezetőinek, a mezőkovácsházi áfész kun­ágotai baromfifeldolgozó mindkét üzeme dolgozóinak és vezetőinek, a mezőkovács­házi áfész vezetőségének, a kunágotai tanács dolgozói­nak, az általános iskola ta­nárainak, a kunágotai fut­ballcsapatnak és vezetőinek, az öregfiúk csapatának, és külön Gyöngyösi Károlynak önzetlen munkájáért. Ezúton szeretnék még köszönetét mondani családtagjaimnak, rokonaimnak, hogy a nehéz napokban mellettünk áll­nak. özv. Multyán Lajosné, Kunágota Tiszta vizet! Füzesgyarmaton, a már­cius 12-i falugyűlés úgy ha­tározott, hogy az ivóvíz gyanánt szolgáltatott erős méregért mindaddig nem fi­zeti a felemelt díjat, amíg az nem felei meg az egész­ségügyi normáknak. A gyű­lésen elfogadott döntés egy­hangú volt, minden párt je­lenlevő képviselői ebben a szellemben nyilatkoztak, il­letve nem tettek ellenvetést. A Zöld Párt helyi képvise­lői vállalták, hogy össze­gyűjtik az aláírásokat. Az eddig megkérdezett több száz lakos aláírása bizonyít­ja, hogy mennyire fontos és a mai napig megoldatlan gond került felszínre és ka­vart erős indulatokat. A kör­nyék lakosságának átlag- életkora még a rossz magyar átlagtól is elmarad, legin­kább a magas arzéntartalmú víz okoz rákot, vesebajt, emésztőszervi betegségeket hajhullást: végső soron ko­rai halált több ember ese­tében. Az eddigi beruházási prioritás átrendezésével min­den más elé helyezzük a problémát. A sportcsarnok, a teniszpálya, a kultúrház épí­tése ráér; ez legyen a leg­fontosabb ! , Pengő—Nemes Kincs türelmünk! Az eleki takarmánykeve­rőben dolgozom, harminc­nyolcad magammal. Mind­nyájan nagy felháborodással fogadtuk, hogy a múlt évi adónkból 4-5000 forinttal többet vontak le. Gondolják csak el, ez az összeg meny­nyit ért volna 1989 decem­berében! Most már 1990 márciusa van, és sajnos még a mai napig sem kap­tunk semmilyen visszatérí­tést. Az adóügyről türelmün­ket kérték. Kinek van tü­relme még várni? Ha én, illetve a munkatársaim tar­toznának az adóügynek, nyomban küldenék a letil­tást! És ha követeljük a múlt évi többlet adólevonás összege után a kamatot? Hi­szen három hónapig hasz­nálták a pénzünket! K. I., Elek (Név és cím a szerk.-ben.) Már az elővigyázatosság is baj? A félreértések elkerülése végett szükségesnek tartom tájékoztatni Békéssámson la­kosságát, hogy március első napján a tanács és a műve­lődési ház hangosbemondó­ján közölt — várható — or­kánszerű vihar nem „vala­mi” telefonbejelentés alap­ján történt. A vihar jelzé­sét a megyei tanács operatív csoportjának intézkedése alapján Orosháza Város Ta­nácsa operatív csoportja tet­te meg. A leadott távmondat az alábbi volt: „Valamennyi községi tanács elnökének! Az előrejelzés szerint egy órán belül orkánszerű vihar ér­heti el térségünket. Az élet- és vagyonbiztonság érdeké­ben szükséges az alábbi rendszabályok bevezetése. 1. Óvodás és iskolás gyer­mekek csak felnőtt kíséreté­ben hagyhatják el az óvoda, iskola épületét. 2. A felnőtt lakosság is fo­kozott gonddal, óvatossággal közlekedjen, különösen olyan épületek közelében, ahonnan . sérülést okozó faanyagok, cserepek hullhatnak le. 3. Hozzon létre a megelő­zés, illetve az esetleges mentés irányítására opera­tív csoportot. Orosháza Város Tanácsá­nak operatív csoportja.” A fentiek ismeretében — a megyei tanács elnökének I. 1078 1984. számú intézke­désében foglaltak alapján — létrehoztuk a helyi operatív csoportot és megtettük a szükséges intézkedéseket... A hírnek valós alapja volt, tehát senki nem „verte át” a .falut, A boltok bezárását nem rendeltük el, a körzeti megbízott nem kapott meg­erősítést, A városi operatív csoport valamennyi város- környéki településnek elren­delte a készenlétet. Szeren­csére a szél erőssége legyen­gült és a vihar elkerülte községünket. Lukács Ottó, Békéssámson tanácselnöke Százéves nénit köszöntöttek Nemrég ünnepelték a nagyszénási szociális ott- hbnban Sebestyén Mária, Barna Mihályné (első férje elvesztése után Németh Mi­hályné) 100. születésnapját. Rokonok, ismerősök, régi munkahelyének vezetői ke­resték fel, virágokkal és ajándékokkal halmozták el e neves ünnepen. Az idős asszony békéssám­soni születésű és csak az utóbbi években költözött a nagyszénási szociális otthon­ba. Élete nagy részét mint háztartásbeli élte le család­ja körében. Udvarias eladék A napokban Szarvason töltöttem pár napot. Több alkalommal jártam a híres j vas-, fémipari szövetkezet j mintaboltjában, és ott vásá­roltam. Csak az elismerés j hangján szólhatok az udva- j rias, előzékeny kiszolgálás­ról. Ebben a rohanó világ- j ban sok ilyen kereskedőre 3 volna szükség, de sajnos ke- j vés van belőlük. Elismerő- i semet fejezem ki a minta- ‘ bolt vezetőjének, dolgozói- j nak. Farkas Béla, Kaposvár | Az elmúlt hét nyárias napjai vízközelbc csalogattak. Szanazugban is megjelentek az első napozók, csónakázók. Reméljük, az idei nyáron óvatosabbak leszünk és a tavalyinál keve­sebb vízi balesetről adhatunk hírtl Fotó: Gál Edit Gyerek a volánnál Április 1-jén délelőtt 10 óra körül történt: a férjem­mel Póstelekre mentünk, s ahogy befordultunk a gyu­lai útról a Póstelek felé ve­zető útra, a kis hídon át­haladva a konzervgyár felé, előttünk egy kis Polski ha­ladt. Meglepődve vettük ész­re, hogy a vezetőülésben nem ül senki, csak a mel­lette lévőn. Utolérve az au­tót, megdöbbenéssel láttuk, hogy a volánnál egy 8-9 év körüli kisfiú ül. Felháborodással szóltam át a papának, hogy meg van őrülve? Nap mint nap hal­nak meg emberek az utakon baleset következtében, olya­nok, akiknek többéves ve­zetési gyakorlatuk van. Még elgondolni is rossz, hogy a gyerek egyszer beül és el­indul egyedül kocsikázni. És mi történik, ha meg­ijed a Póstelek felé szágul­dozó motorosoktól, és a fék helyett a gázpedált nyomja meg? A gépkocsi rendszámát nem közlöm (felírtam), mert nem akarom, hogy a tulaj­donos kellemetlen helyzetbe kerüljön, bár megérdemel­né. V. Györgyné, Békéscsaba Futok a pénzem után A pénzem kell-e, vagy a statisztikai taglétszám? — ezt kérdezném a gyulai álész vezetőitől, mert ami­kor a tagsági viszonyomat akartam megszüntetni, dol­gozójuk nem volt hajlandó a pénzemet a tagkönyv el­lenében kiadni. Kérelem megírására utasítottak (gon­dolom „alázatos hódolattal” aláírással) és „majd az igaz­gatóság ...” jelszóval teljes bizonytalanságban hagytak. Tehát újabb két-három be­utazásra kárhoztattak. Részjegyem kikérésének okai: 1951-ben egy jó mun­káskereset 10 százalékát fi­zettem be (50 forintot) az akkori földműves-szövetke­zetnek részjegyként. Majd 1976-ban újból „megagitál­tak” és szintén egyhavi ke­resetátlag 10 százalékát kér­ték (300 forintot), amely ak­kor egy pár félcipőt ért. Ezt akkor önkéntesen, az utcán, bürokrácia nélkül (!) adtam oda. Most meg nem tudom, mikor kaphatom meg már egy papucsot sem érő pén­zemet. Pedig a tagkönyv a kezemben van. Ügy tűnik, a „tagság akaratából” működő vezérkar keményen védi a tagság érdekeit, még a sa­ját pénzük ellen is, demok­ráciánk 45. esztendejében. Kérdésem: hogyan lehet tő­lük megszabadulni? Sz. István (Teljes név és cím szerkesztőségünkben.) Felhívás úttörőcsapatokhoz A békéscsabai 2986. Sz. Kandó- Kálmán Üttörőcsapat i felhívással fordul a város, : a megye és az ország vala­mennyi úttörőcsapatához, hogy önkéntességi alapon ; nyújtsanak segítséget a Ro­ll mániában hősi halált halt, hódmezővásárhelyi Tóth : Sándor gépkocsivezető csa- : lúdjának. Az idő múlásával se feledkezzünk el róluk! Egy háromgyermekes család az édesapa elvesztését soha nem tudja elfelejteni és pó­tolni sem. Anyagi helyzetük pedig — ahogy az évek tel­nek, az árak emelkednek — egyre nehezebbé válik. Ö — Tóth Sándor — segíteni akart, mégpedig önként. Kö­vessük példamutató maga­tartását! Mi, a 2986. Sz. Kandó Kál- mán Üittörőcsapat 2000 fo­rintot elküldtünk a család­nak. Nem nagy összeg, de talán mások is lfovetik pél­dánkat ... Felhívjuk olvasóink fi­gyelmét arra, hogy név­telen leveleket nem köz­lünk rovatunkban. Ha kérik, nevüket, lakcímü­ket természetesen nem tárjuk a nyilvánosság elé. Sütő András: Naplójegyzetek o Október 5. Írni próbáltam, még min­dig nem megy. Százfelé száll az ember gondolata: ‘hol, mit lehetne mozgatni ügyünkben, amely nem tűr halasztást. Éva: „Te mit ál­modtál a gyerekről?” S mondja máris, melyikkel hol bolyongott az emlékek feny­veserdeiben. Aztán irigyel­jük egymástól az unokás ál­mokat. A mindennapi lét­gondok! Nincs tej, cukor, olaj, vaj stb. A mama gond­ja Pusztakamaráson. Tűzifát kellene szerezni s nincs hon­nan. Sikaszói házunk ajtajá­ra lakatot ‘ keresek: nincs Iákat. Lakatországban nem lehet lakatot kapni. Ihajcsu- hajdiában egy üveg bort vennék, nem ihajcsuhajozni, csak ne mondja a vendég, hogy kutyába vesszük. Bor sincs. A rokonaink — a ]eg- közelebbiek — szinte mind betegek. Lajos sógort felvit- tem a klinikára. Bözódi, a szellemi rokon, halálán van. Most már őneki is gondja: kire hagyja házát, ritka ér­tékű könyvtárát? Még nem volt ilyen rossz állapotban, amikor azon törtük a fe­jünk: mi légyen a Bözödi­könyvtárral? Erdélyi olva­sóira hagyná, de milyen for­mában? Ha állami könyv­tárra adományozza, menten indexre, majd pincébe kerül. (Történelmi tárgyú az egész gyűjtemény.) Az egyházra nem vallásos irodalmat ha- gyakozni tilos. Negyvenesz­tendei levéltári kutatásainak anyaga nagyrészt 1843-as tárgyú. E korszaknak szinte miirden tényét tagadja már az Ilié Ceaussscu-féle ro­mán történetírás. Ezért is Volt nála annyi házkutatás! Akkor mit lehet vele kezde­ni? * * * Lehetséges, hogy annak idején ezt följegyeztem. Ha igen, akkor ismétlem ma­gam, mert újból eszembe jut egy házkutatás Bözödinél — Bözödön, a szülőfaluban, a szülőházban. Akkor a bel­ügyiek újfent aggodalomba estek, hogy az író úr úgy­mond homokos lenne, no­sza vizsgáljuk meg — a könyvtárát, s az irományait! Az egyik szakértő belügyér a könyvespolcok előtt áldva fogta a zsákot, a másik egy létrácska tetején vette sor­ra a könyveket, mondván; — Erdély története. A zsákos lentről: — Ide vele! — Erdély nagy romlása. — Ide vele! — Erdélyi képek. — Ide vélé! — Erdélyi Lajos ... — Ide vele! Ez utóbbi az Üj Életnél1 működő Laló barátunk kis munkája volt Teleki Samu­ról. * * * Levelet szeretnék írni ama hitvány püspöknek, aki Tő­kés Lászlót üldözi és üldöz- íeti. Nincs kezem ügyében Tőkés naplója, mit a Hitel közölt Budapesten. Nem hozhattam el az éber vá­mosok miatt. Szász Misi barátunk jő 9 mondja: őket is kirabolták (Tán sehol sincs annyi rab­lás, mint Marosvásárhelyen.) Az erdészmémök boldogan meséli, hogy csak kirabol­ták, de nem törték össze hét­végi házának bútorait, nem piszkosak bele a lábasokba, mint másutt és máskor szok­ták napjaink bátor betyár­jai. * * * Egy amerikai szenátor járt városunkban. Néhány gyalá­zatos magyart is elébe ve­zettek. hogy megcáfolják a romániai kisebbségek el­nyomatásáról szóló „legen­dákat”. Valaki meséli, hogy egyik professzorunk rózsás

Next

/
Thumbnails
Contents