Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-29 / 100. szám

BÉKÉS MEGYEI A HAZA MINDEN ELŰTT 1990. ÁPRILIS 29-, VASÁRNAP Ara: 540 forint XLV. ÉVFOLYAM 100. SZÁM És méiis mozog a gát? Repedések a Kettős-Körös töltésén . Baj van a kettős-körösi gáttal — kaptak a hírt, amely — a nehéz emlékű nagy árvizek után — érthetően riasztóan hangzik a megyében, de különösen a Körösök mentén élők számára. — Mennyire veszélyesek ezek a repedések? — min­denekelőtt ezt kérdeztük dr. Goda Pétertől, a Körös­vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a Kör- kövizilP igazgatójától. — Nem akkora a veszély, hogy azonnal vészhelyzetről lenne szó. hogy remegő láb­bal kellene járni, de erre a nem kívánt alakváltozásra a töltésen nagyon oda kell fi­gyelni, azonnal cselekedni. — Hol észlelték a repe­déseket? — A Kettős-Körös bal­oldali árvízvédelmi töltésén, a békési duzzasztó és a do­bozi híd közötti szakaszon, a gátőr észlelte az első két repedést, ami szemmel is látható. A gát 3,7 méter mélyen berepedt, terepszin­tig. Ehhez hadd tegyek egy kis kitérőt: ez a töltéssza­kasz száz éve épült, majd a legelső, az öreg, vagy anya­töltés új erősítést kapott, korszerű méretre 1978—79- ben épült ki, kapott meg­erősítést. Szerencsére, az új töltésben nem tapasztaltuk a repedést, csak a régiben. Pillanatnyilag négy ilyen pontot tártunk fel. — Mi lehet az ok1 — A legvalószínűbb, hogy nem egy, hanem több ok együttesen vezethetett ide. Igazgatóságunk területén az elmúlt kilenc évben gyak­ran fordult elő hosszabb, aszályos időszak, s ez, vala­mint az érős napsütés a töl­tés fokozott kiszáradásához vezetett. Az már az első szemle alkalmával látható volt, hogy az 1919. évi ár­vizet követően kiépített, ré­gi töltéstestben kialakult repedés a - töltéstengelyre merőleges, 15 cm széles és a rézsű felszínén két szakasza megmutatkozik. Feltehetően a probléma azért bukkant most felszínre, mert a repe­dés feletti átboltozódást a rágcsálók meggyengítették és az beszakadt, illetve a rág­csálókat üldöző ragadozók kikaparták. A kutatóárkok megnyitása után láttuk, hogy a régi töltés gyakorla­tilag az eredeti terepszintig átrepedt. — Most alacsony a víz­állás ,de mi történik, ha emelkedik a vízszint? — Azt határozottan meg lehet említeni, hogy ezek­nek az ismert repedéseknek a hatásait, a töltésszakadást, el lehet hárítani. Addig, amíg az okokat nem ismer­jük, érdemben az elhárítást sem tudjuk megkezdeni. — Milyen intézkedés tör­tént eddig? — Az okok feltárásában közreműködik: a Vízgazdál­kodási Tudományos Köz­pont, melynek munkatársai már vizsgálják a talajmin­tát."™ Szintén a tudományos központnak elküldtük * a megrepedt szelvények ki­bontására, helyreállítására és a szivárgási vonal terjedé­sének ellenőrzésére vonat­kozó elképzeléseink vázla­tát, kérve a szakvéleményü­ket. Megrendeltük az érin­tett töltésszakaszon az eset­leges további repedések he­lyének műszeres feltárását is. — Mibe kerül ez a vá­ratlan munka? — Komoly milliókról van szó,-és ez nyilvánvalóan nem szerepel a terveinkben, ezért ‘ központi segítségre számí­tunk. T. I. » Megyei tanulmányi verseny Békéscsabán Az 1988/89-es tanévtől a Művelődési Minisztérium megszüntette az általános iskolákba korábban beveze­tett egyéni pályázati rend­szert A tehetséges tanulók kibontakoztatására, tudásuk megmérettetésére ehelyett a különböző műveltségi terü­leteken megyei fordulóval záruló tanulmányi versenyt hirdetett meg a megyei ta­nács művelődési osztálya. A háromfordulós (iskolai, te­rületi, megyei szintű) te­hetségkutató szaktárgyi ver­senyt az elmúlt tanévben a hatodik, hetedik, nyolcadik osztályos, ez évben a hete­dik, nyolcadik osztályos ta­nulóknak hirdették meg. Az idei utolsó nagy tudás- próbá (a megyei tanulmányi verseny) szombat délelőtt kezdődött a Békéscsabai 10. Sz. Általános Iskolában. A verseny előtti biztató szava­kat ezúttal Vámos Lászlótól a megyei tanács művelődési psztályának vezetőjétől hall­hatták az egybegyűltek. A tét nem kevés! A ta­nulmányi verseny tantár­gyankénti első két helye­zettje megyei tehetséggon­dozó táborozáson vehet részt Ezért a jutalomért szomba­ton százhetvenhét tanuló versengett.- ria­Székely gyerekek Újkígyóson Nyitnak a strandok > R merészebbek már fürödhetnek A hetvenkét éves Imre Dénes bácsi szemébe könny szökött, amikor tegnap dél­előtt az újkígyósi művelő­dési ház udvarán megszólalt a székely himnusz. Dénes bácsi 50 éve él Újkígyóson, mert hisz’ annak idején kí- gyósi lányt vett feleségül. ám székelyföldi szűketíb ha­záját, a Csfk megyei Szent- miklőst azóta sem tudta fe­ledni. És most ötven év után itt áll az udvaron, kö­rötte ötven c s íkszentmlkló- si és szépvízi székely kis­(Folytatás a 3. oldalon) A márciusi meleg napok után kissé lehangolt mind­nyájunkat a hűvös, szele- burdi április. Csak remény­kedhetünk abban, hogy kel­lemesebb időt hoz a ránk- köszontő május, a tavaszi hónapok legszebbike. Talán még napozhatunk, fürödhe- tünk is, hisz’ a legtöbb he­lyen elsején kinyitnak a strandok. — Lényeges felújításra nem került sor az idén — kezdi tájékoztatását Gomb­kötő Ferenc, a Gyulai Vár- fürdő vezetője. — Csak a szokásos karbantartást vé­geztük el. A melegvizes me­dencét és a dögönyözőt már két-sárom hete használhat­ják azok, akik a szabadban akarnak fürödni', ök a bát­rabbak, kevesen vannak még. Május 1-jén — az idő­járástól tesszük függővé, hogy feltöltünk-e még kinti gyógymedencét. A strand­medencéket június 1-jén nyitjuk. Árváltozást most nem terveztünk. Hogy so­kan lesznek-e május 1-jén? Nem vagyok biztos benne. Azt hiszem, az emberek nagy többsége a hobbikert­jében ténykedik majdi Gyomaendrőiön csak má­jus 15-e után várják a stran- dolókat — tájékoztatta la­punkat Vas Ignác, a Liget- fürdő vezetője. Elmondtál, hogy a tervek szerint május 30-án átadják a fürdő mel­lett épült, háromszáz, sát­ras és lakókocsis turistát be­fogadó kempinget, amelyet június elsején nyitnak meg. Tavaly nyáron a strand te­rületén llevő régi kemping­ben több százan megfordul­tak, köztük nyugatnémetek; hollandok. Az idén ismét várják a hazai és a külföl­di vendégeket, akik a kem­pingjegy mellé strandbelé­pőt is kapnak. A felnőtt be­lépő ára egyébként 30 fo­rint, a gyerek-, a nyugdíjas- és a kaitonajegy ára pedig 20 forint. A múlt év nyári hónapjaiban átlagosan napi ezren látogatták a gyomai strandot, melynek 1280 a maximális befogadóképessé­ge. Három szabadtéri és egy fedett medence várja a fúrd Őzöket, a gyógyuln i vá1- gyókat. hisz’ a gyomai gyógyforrás viz*, enyhíti a reumatikus és a nőgyógyá­szati panaszokait, s alkalmas ivókúrára is. Az eddigi szolgáltatásokon kívül (gyógymasszázs, pedikűr) ősztől fizikoterápiás rende­lő nyílik. Már tavaly a sze­zon végére elkészült a Prak­tik kisszövetkezet meleg­konyhás étterme, amely je­lentősen javítja majd az idei szezonban a strandfür­dő ellátását. Tótkomlóson egy hónapig tartott az idei szezonra va­ló felkészülés. Gondosan felújították, fertőtlenítették, kicsinosították a strandot, ahol az idei nyártól kezd­ve még kellemesebb lehet a pihenés, hiszen sok év után elkészült a strandot Is érintő Szárazér 'egy szaka­szán a mederfelújítás. (Folytatás a 2. oldalon) Az újkígyóslak léggömbbel éa saját készítésű nyakbavalók- kal köszöntik a vendégeket Totó: «ál Edit Május ünnepe ostanában baj van az ünnepekkel. Az emberek tétován állnak a tavaly készített idei naptárak előtt, s azon tűnődnek, ugyan mely piros betűs napokat kell fekete betűsöknek tekinteniük. Biztos tá­mad kétely nem kevesekben május 1-jét illetően is. Va­jon ünnep-e még? Vajon olyan ünnep-e, mint eddig volt? Mindkét kérdésre viszonylag egyszerű a válasz. Má­jus 1-je természetesen továbbra is ünnep lesz. Egy­szersmind másként és mást fogunk benne és általa ünnepelni. Nyilvánvalóan nem a világproletariátus győ­zelméhez egyre nagyobb léptekkel történő közeledésün­ket, a munkásosztály és egyéb osztályok egyre szoro­sabb összefogását ünnepeljük. Nyilván |nem atyaion in­tegető, kisebb-nagyobb rangú, s iformátumú vezetőkkel teli tribünök előtt fog elvonulni „erőt sugárzó" mene­tünk. De ünnepelni fogunk. Mert május 1-je nagy ünnep. 1923-ban ezt irta róla a kor egyik legismertebb magyar írója: „Os ünnep: primitív népek és gyermekek ünnepe: minden dolgozó szívének szent emberi álma. Ma még üldözik. De a ta­vaszt tnem lehet kijátszani. Ha nem idézik meg, akkor is éljön. A jövő olyan, mint a hulló kő, nem lehet, hogy ne hulljon tovább. Ami benne van a történelem igaz­ságtételében, annak el kell jönnie... Oh, fájdalmas, oh, vakszivü, vakagyú, vaköklű magyar! Ha te egyszer meglátod, hogy ez a te ünneped: tiéd lesz az ország, a hatalom és a dicsőség. — Magyarország minden dol­gozó kéz, minden munkás agy győzedelmes szolidaritá­sa lesz. Ahol jog, |szellemi érték és egy tiszta emberi morál törvényei fognak uralkodni. — Magyar demok­rácia, magyar jövő, egyetlen magyar !megváltás: Reg- num Majale (Május királysága) — jöjjön el a te orszá­god." Ismételjük meg: a fenti sorok 1923-ban születtek. Négy esztendővel a Tanácsköztársaság leverése után. Egy olyan korszakban, amikor nagy íróit e hazában a forradalmakkal kapcsolatos kiábrándulás. Szerzője az az író, aki nemcsak a Tanácsköztársasággal állt szem­ben, de akit a munkásosztályhoz sem fűztek |különöseb­ben erős kötelékek: Szabó Dezső. A munkásosztály már ■ a XIX. század első felében megfogalmazza emancipációs (egyenjogúsági) követelé­seit, ónt ezek sokáig süket fülekre találnak. A XIX. század második felében azonban ellenállha­tatlan erővel hódítanak teret. A híres három 8-as kö­rül folyik elsősorban a harc. A 24 órás nap hármas tagolásának eszméje érdekes módon évezredes múltra tekinthet vissza. A 871-től 900-ig uralkodó „Nagy" Alfréd, angol király elrendelte, hogy naponta nyolc órát munkával, nyolcat jámbor áhí­tattal, nyolcat alvással töltsenek alattvalói. Jóllehet, a szinte határtalanul hosszú munkanap megrövidítésének szervezett követelése szintén Angliában kezdődik, a munkások első győzelmüket Ausztráliában, Viktória ál­lamban érik el, ahol 1856-tól vezetik be a nyolcórás munkanapot, méghozzá április 21-én, és itt ez a nap válik ünneppé. A három 8-as és május 1-jé összekapcsolása tulajdon­képpen amerikai „találmány". 1884 októberében a Chicagóban tartott szakszervezeti kongresszus napirendre tűzte. a nyolcórás munkanap kérdését, itt javasolták, hogy :1886. május 1-jétöl legyen nyolcórás a napi munkaidő. 1886. május 1-jén azután különböző. amerikai váro­sokban rendeztek tüntetéseket. A Michigan-tó partján fekvő Mihvaukee-ben a tüntetés olyan méreteket öl­tött, hogy a hatóságok egyre nagyobb rendőri osztago­kat vetettek be, amelyek lsortüze nyomán kilencen hal­tak meg. Chicagóban is áldozatokat követelt a tüntetés. Mindezek nyomán az 1889-ben alakult II. lnternacio- nalé úgy határozott, hogy a nyolcórás munkanapért fo­lyó harcot a (munkásosztály egyenjogúsítása fontos esz­közének kell tekinteni. <Azt is a nemzetközi munkás­szervezet alakuló kongresszusán határozták'el, hogy a nyolcórás munkaidőért folytatott iharc jegyében 1890. május 1-jére nemzetközi megmozdulást kell szervezni. Magyar vonatkozásai is vannak a dolognak. A világ lapjai közül la Népszava közölte elsőként 1889-ben, hogy a munkások május 1-jét világünneppé kívánják avatni. Akár a történelem fintorának is tarthatjuk, hogy míg Magyarországon 1890-ben már ünnepeltek a munkások, az USA-ban május elsejét csupán olyan har­ci napnak tekintették, amelynek célja a nyolcórás munkaidő kivívása. Jól jellemzi az emancipációs gon­dolkodást a Népszava korabeli kérdése: „Es miért ne lehetne a munkásoknak is saját ünnepük?" A II. Jn- ternacionálé majd csak a következő évben, 1891-ben nyilvánítja valamennyi ország munkásai évenként meg­tartandó ünnepének május 1-jét. > . \ H ogy mit jelent a munkásság legyenjogúsodása-ön- érzetesedése szempontjából május 1-je, azt igen szemléletesen írja le a magyar Diner Dénes Jó­zsef: „Férfiak, nők, gyermekek vonulnak a házaktól övezett utcákon a szabadba, de mennyire más ez, mint a közönséges (vasár- és ünnepnapokon. Most elvegyül­nek a tömegben, nem parancsolja őket kitérőre a pol­gárság hivalkodó eleganciája a gyalogjárón, nem kell az úttesten a fényes járműveket kerülgetni, övé, egészen övé az utca. ÍN-em törődik azzal, hogy ellenséges földön jár, derülten, jövőjében bízva halad a maga útján. Ez a nap egészen az övé." Május 1-je tehát „minden dolgozó kéz, minden mun­kás agy” ünnepe. A fizikai és szellemi munka ünnepe. Fizika és szellem <a munkásoké egyaránt. Neveire születésnapján Gondolatok a táncról A békéscsabai ifjúsági ház öltözőjében nyolc-tíz­éves lánykák bújnak a hal­ványkék tüllszoknyáfcba. Tetszik nekik a ruha, érzik, ezekben csak' szép mozdula­tokat szabad tenni. A kis balettcsoport aztán úgy száll, hajladozik és forog a színpadon, mint megannyi pillangó. A cipőcskék alig érintik már a földet — vi­selőiket megtanították „re­pülni” ... * * * „A táncnak csak hét alap­lépése van... a zenének csak hét hangjegye, s a fea­(Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents