Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-23 / 94. szám

1990. április 23., hétfő II. János Pál Pozsonyban Maratoni vitával folytatódott az RMDSZ-kongresszus Az elnöki beszámolót kö­vetően Tőkés László, nagy­váradi református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli el­nöke tájékoztatta a részt­vevőket a közelmúltban tett külföldi útjairól, s a továb­biakban hangsúlyozta: a je­lenlegi válságból, csak nem­zetközi segítséggel Lábalhat ki az ország, csak nemzet­közi összefogással és szoli­daritással képzelhető el a felzárkózás Európához, a vi­lág fejlettebb részéhez. Említette, hogy külföldi látogatásain hitelesen igye­kezett bemutatni a romá­niai helyzetet, a nemzeti ki­sebbségek gondjait. Ügy ér­tékelte, hogy útjával elis­merést, megbecsülést szer­zett Romániának, a forra­dalomnak, Temesvárnak, a magyarságnak és az egy­háznak. A nagyváradi egyházi ve­zető minderről azért szólt a kongresszuson, mivel uta­zásainak tényét meglehető­sen értetlenül fogadta a ro­mán sajtó és nemegyszer éles támadásokat is kapott. Az RMDSZ első kongresz- szusának küldöttei szomba­ton délután 15 szekcióban folytatták munkánkat, majd este újabb plenáris üléssel a beszámoló feletti vitát foly­tatták a küldöttek. Végezetül említette, hogy a választások közeledtével burkoltabb vagy nyíltabb formában felerősödtek a ha­talomért való küzdelmek és ez nehezíti a kisebbségi kér­dések megoldását is. Utalt rá, hogy a gyorsan változó Európa figyelemre méltó eredményeket ért el az el­múlt évtizedekben a kisebb­ségi jogok biztosításában, a nemzetiségi jogalkotás, in­tézmény- és garanciarend­szer megalkotásában. Ezért Romániában is hasznosítás­ra várnak az európai ta­pasztalatok, a példaértékű gyakorlatok. A délutáni vitában szólalt fel Verestoy Attila, az RMDSZ elnökségi tagja, aki nemzetiségi minisztérium létrehozását sürgette. Kifej­tette: az új alkotmányban Mától fontos tanácskozás­nak ad otthont fővárosunk: Budapesten kerül sor a „Nyi­tott égboltnak” nevezett tár­gyalássorozat — remélhető­leg — befejező szakaszára, s a tervek szerint ugyanitt ír­ják alá a részt vevő 23 or­szág képviselői a nagy je­lentőségű megállapodást. Ezúttal nem csupán vala­milyen lírai megnevezésről van szó, hiszen a „Nyitott égbolt” mottó alatt ismertté vált diplomáciai tárgyalásso­rozat valóban egyfajta, a „felhők fölött érvényesülő” bizalomerősítő megállapo­dást céloz. Dióhéjban össze­foglalva arról van szó, hogy a Varsói Szerződés hét, va­lamint a NATO 16 részt ve­vő tagállama előre megsza­bott feltételek mellett lehe­tővé tenné a többieknek te­rületének, katonai létesít­ményének felülről történő ellenőrzését. Van ennek egyáltalán va­lamilyen jelentősége napja­inkban, amikor a műholdak kamerái állítólag 15-20 cen­timéteres felbontóképesség­gel képesek lefényképezni minden gyanús tárgyat, ki­szemelt objektumot? —kér­dezhetik a szkeptikusok. Ám a szakértők egybehangzóan vallják, hogy a „Nyitott ég- bolt”-koncepció ezzel együtt is valamifajta áttörést je­ti iztasítani kell az egyéni és kollektív kisebbségi jogokat. Király Károly, az Ideig­lenes Nemzeti Egységtanács alelnöke rendkívül bonyo­lultnak nevezte a mai ro­mán társadalomban zajló fo­lyamatokat. Ügy tűnik, a nemzetiségiek a különféle politikai érdekeltségek, pár­tok eszközévé váltak a vá­lasztási kampányban. Leszö­gezte: a diktatórikus rend­szerek megbuktak Európá­ban, ezen a kontinensen nem lesz többé kommunizmus. Az RMDSZ-t erős helyi szervezetekkel, de gyenge központtal rendelkező szö­vetségnek jellemezte, és egyetértett azzal, hogy az új idők új arcokat követel­nek. Ezért bejelentette, a szervezet megújulása érde­kében a jövőben semmilyen tisztséget nem vállal, de ha felkérik, tanácsadóként to­vábbra is szívesen dolgozik a szövetség érdekében. Kapca Imre kolozsvári küldött kevésnek ítélte azo­kat az eredményeket, ame­lyeket a szövetség megalaku­lása óta elért, és megkérdő­jelezte, volt-e felhatalmazá­suk az RMDSZ vezetőinek a front vezetőivel folytatott tárgyalásokhoz. A vitában több felszólaló ismételten utalt a marosvá­sárhelyi eseményekre. Pil- lich László kolozsvári kül­dött szerint a tragédia rá­ébresztette őket, hogy érzel­mi helyett értelmes politi­zálásra van szükség. Ennek érdekében munikastílusvál- tást sürgetett a szövetség­ben. A Demokrata Nemzeti Pa­rasztpárttal, illetve a Nem­zeti Liberális Párttal foly­tatott tárgyalásokról, majd felolvasták a Magyar De­mokrata Fórum üdvözletét. Ezután a Maros megyei küldöttség javaslatára a kongresszus kitörő tapssal fogadta el azt a táviratot, amelyet az Egyesült Álla­mokban gyógykezelésen lévő Sütő Andrásnak küldtek. Az esti órákban kezdődött a vi­ta az alapszabály-tervezet­ről, az RMDSZ programjá­ról és a benyújtott határo­zatokról. lenthetne a leszerelés, a fegyverzetcsökkentés oly rö­gös, oly lassan előrehaladó folyamatában. Először is nem lebecsülen­dő szimbolikus hatással jár­hatna, s a remények szerint felgyorsíthatná e siker a Bécsben folyó haderő-csök­kentési tárgyalásokat is. Másrészt a műholdak költ­séges eszközök, használatuk a kisebb államok számára nem elérhető. A „Nyitott ég- bolt”-egyezményben viszont fegyvertelen, csupán megfi­gyelő műszerekkel felszerelt szállítógépek vennének részt, így azok a kisebb országok részére is elérhetők lenné­nek. Maga a javaslat nem új, hiszen 1955-ben megfo­galmazódott már valamilyen hasonló kezdeményezés. A hidegháború időszakában persze nem sok esély volt az elfogadására, ám mióta Bush elnök tavaly májusban felmelegítette az indítványt, meglepő gyorsasággal követ­ték egymást az események. Olyannyira, hogy idén janu­árban — épp hazánk légte­rében — már sor is került az első, kísérleti jellegű re­pülésre, amit egy kanadai C—130-as Hercules gép vég­zett, a szakemberek szerint igen kedvező tapasztalatok-, kai. A pápa, aki' Velehnadban misét pontifikáit, tíz nyel­ven, köztük magyarul kö­szöntötte a hívőket. Üdvöz­lete magyarul így hangzott: „Szeretettel köszöntőm a csehszlovákiai és a Magyar- országról érkezett magyaro­kat. Legyetek hűek őseitek keresztény hitéhez. A Bol­dogasszony, Magyarország patrónája oltalmába ajánl- lak valameninyiőtöket és apostoli áldásomat adom rá­tok. Viszontlátásra jövőre Magyarországon, Dícsértes- sék a Jézus Krisztus”. A katolikus egyház feje­ként, keresztényként, szláv- kénit, a testvéri lengyel nemzet nagy fiaként, tanító­ként és harcostársként, író­iként, kiművelt férfiként, a kultúra embereként üdvö­zölte Václav Havel csehszlo­vák köztársasági elnök II. János Pál pápát a prágai vár Rudolf galériájában, ahol a katolikus egyházfő a cseh­szlovák művészeti és szelle­mi élet vezető képviselőivel találkozott. A pápa terjedelmes beszé­dében egyebek között azt hangoztatta, hogy Csehszlo­vákia bizonyos értelemben ismét visszatér Európába, ahol megvan a helye és kül­detése. Mint mondotta, Cseh­szlovákia évszázadok óta szellemi útkereszteződés volt, hidat alkotott kelet és nyugat között. Az Atlanti­óceántól az Uraiig terjedő egységes Európa ma már nemcsak álom, nem utópisz­tikus emlékezés a középkor­Moszkva: A magyar—orosz kapcso­latokat teljesen új állam- szerződési rendszerre kell helyezni, a jelenlegiből ugyanis semmi sem ment­hető át — jelentette ki Or­bán Viktor. A Fidesz váe lasztmányának tagja az MTI moszkvai tudósítójának va­sárnap adott nyilatkozatában hangsúlyozta: tisztességes, korrekt viszonyt kell kiala­kítani a Szovjetunióval, •mert nem lenne jó egy el­Némileg vegyesebb ered­ményt hozott a következő tárgyalási menet. Ottawában találkozott február során a 23 külügyminiszter, hogy át­tekintse az egyezmény kidol­gozásának állását, s előké­szítse a zárószakasznak szánt budapesti, április végi—má- ius elejei tanácskozást. Bi­zonyos előrehaladást ugyan elértek, például megszöve­gezték a tárgyalási alapnak tekinthető munkaokmányt, ám kétségtelenül napvilágra kerültek itt nézetkülönbsé­gek, határozott érdekellenté­tek is. Ilyen például az ellenőr­zést végző légiflottáról folyó vita. A nyugati fél szerint minden tagállam saját gé­peivel végezné az ellenőrző repüléseket, a Szovjetunió viszont egy egységes kontin­genst szeretne létrehozni. Ugyancsak eltérő a feleknek a repülések számáról, kör­zeteiről és gyakoriságáról vallott álláspontja. A Szov- ietunió ritkább ellenőrzése­ket. viszonylag behatárol­tabb útvonalakat javasol, il­letve szűkítené a kontroll során felhasználható techni­kai apparátust. A nyugati fél viszont érthetően ki akarná aknázni a fejlett műszer­park adta lehetőségeket, s az optikai eszközök mellett számos lézerfelszerelést és más korszerű, COCOM-kor- látozás alá eső technológiát kívánna alkalmazni. Nem jött létre egyezség Ottawában az ellenőrzések során nyert információk fel- használásáról sem. Közzé­tenni, vagy csupán saját célra felhasználni, esetleg ra, hanem szemünk előtt vá­lik ismét valósággá. Európa utat keres az új egységhez, ez azonban nem lehet csu­pán gazdasági vagy politi­kai, hanem olyan folyamat­nak kell lennie, amelynek mély kulturális, szellemi és erkölcsi dimenziói vannak. II. János Pál méltatta a csehszlovákiai változásokat, Havel, a művészek, az értel­miség, az ifjúság szerepét a forradalmi átalakításban. Emlékeztetett arra, hogy Csehszlovákia földje volt Cirill és Metód missziójának bölcsője, azoké, akik elhoz­ták az evangéliumot és ve­le együtt az írott szláv nyel­vet, amely fokozatosan min­den szláv nyelv és kultúra alapja lett. A velehradd szentmise után a pápa magánkihallgatáson fogadta Tadeusz Mazowiecki lengyel kormányfőt. Ezt kö­vetően a volt cisztercita ko­lostorban működő szellemi és testi fogyatékosokat ápo­ló egyházi intézetet tekin­tette meg. A pápa Velehrad- ban a föld napja alkalmából a szlávok nemzeti fájának számító hársfát ültetett el a bazilika melletti kertben. A pápa nem sokkal fél öt előtt érkezett meg látogatá­sának utolsó állomására, a pozsonyi vajnory-i repülő­térre, ahol különleges autó­ján tette meg az utat a sza­badtéri oltárhoz, hogy közel kétmillió ember — köztük lengyel, magyar és osztrák hívők — előtt szentmisét ponti fikái jón. lenséges haitalom a keleti határokon. A Fidesz küldöttsége szombaton érkezett Moszk­vába, hogy még aznap to­vábbutazva Villniiusba, részt vegyen a Sajudis kongresz- szusán. A moszkvai hatósá>- gok azonban különféle in­dokokra hivatkozva!, ezit megakadályozták és hazaté­résre szólították fel a dele­gációt, amelynek tagja há­rom újonan megválasztott parlamenti képviselő is. (ilyen például a kompro­misszumos magyar indít­vány) megosztani az érintett, vagyis az ellenőrzés helyszí­néül szolgált országgal — nézőpontok egyelőre megle­hetősen távol esnek. Akár­csak a külföldön levő tá­maszpontok ügyében: itt a nyugati fél utasítja el azt a moszkvai indítványt, hogy a kontrollrepüléseket ezek fö­lött is lehetővé kellene ten­ni. Látható tehát, hogy nem kevés munka vát még a bu­dapesti konferencia tagjaira, ha a rendelkezésükre álló alig pár hét alatt megnyug­tató választ akarnak adni az összes nyitott kérdésre. Van­nak. akik a felemás ottawai zárás után bizony elég pesz- szimistán látják az esélye­ket. Ám a magyar diplomá­cia vezetői mindent megtet­tek eddig is, s feltett szán­dékuk jelenleg is, hogy si­kerrel záródhasson a küszö­bön álló tanácskozás. Sőt. Budapest nem csupán a „Nyitott égbolt”-egyez- mény aláírásának helyszíne akar lenni (a tervek szerint május 12-én, a tavalyi Bush- indítvány évfordulóján), ha­nem felmerült az a terv is, hogy a magyar főváros ad­jon otthont az európai biz­tonsági értekezlet 35 részt vevő állama külügyminisz­tereinek találkozójához is, amely már idei csúcstalál­kozójukhoz jelentene fontos előkészítő fórumot. A felet­tünk nyitott(abb)á váló ég­bolt bizonyára kedvező lég­kört teremthetne e tárgya­lások sikeres előreviteléhez is' Szegő Gábor Aláírás Budapesten? Nyitott(abb) égboltok Hazatérésre szántották fel a Fidesz-delegáciét NSZK: A román kormányfő a magyar és a német kisebbségről „Nem tagadhatom, hogy Marosvásárhelyen bizonyos nacionalizmus is felütötte a fejét, amit elsősorban mind­két oldalról szélsőségesek szítottak” — fejtegette a Welt Am Sonntag című he­tilapban olvasható nyilatko­zatában Petre Roman, Ro­mánia miniszterelnöke. A bukaresti kormányfő a vé­res kilengésekről szólva azt mondta: „a forradalom utá­ni első napokban talán túl­ságosan is romantikusak voltunk, mindenki részt vett Ceausescu megbuktatásában, mindenki boldog volt, s az­tán kirobbant az erőszak, miként ez Marosvásárhelyen történt magyarok és romá­nok között”. Arra a kérdésre válaszol­va, hogy mi a jövő útja, re­ményét fejezte ki, hogy a magyar kisebbség — a mi­niszterelnök szavai szerint — „nem fog továbbra is azon­nal minden jogot magának követelni, több jogot és ki­váltságot, mint amit a ro­mánok eddig a maguk szá­mára kiharcoltak”. Roman másfelől sürgősen felszólította a német kisebb­ség tagjait, hogy maradja­nak Romániában. „Remélem — jelentette ki —, hogy itt is maradnak. A német ki­sebbség mindig is nagyon fontos volt és most is az, mi­vel a román társadalomban kiegyensúlyozó szerepet töl­tött be és tölt be ma is. Mindenkit felszólítok, aki még itt van és azt is, aki már elment, hogy maradjon, illetőleg jöjjön vissza” — hangoztatta. A Ceausescu- féle rémuralom idején több mint félmillió erdélyi szász és bánáti sváb vándorolt ki az NSZK-ba. Valóságos exo­dus volt ez. Jelenleg még 250 ezer német él Romániá- , ban — idézi fel a Welt Am Sonntag. Roman egyebekben elis­merte, hogy kormányának legitimitása korlátozott, és ellenállás tapasztalható vele szemben. A kormány ezért döntött úgy, hogy már má­jus 20-án választásokat tar­tanak. Szükségünk van a le­gitimitásra, s ezt tisztessé­ges és szabad választások révén meg is szerezzük, bár­ki győz is — így a román miniszterelnök a Welt Am Sonntag hasábjain. Antoine Hepp francia cukrászmester bemutatja legújabb alkotását, a kekszből készült Eiffel-tomyot, amelyet az Intergastra ’90 nem­zetközi cukrászati és vendéglátóipari kiállításon tekinthetnek meg az érdeklődők. 1989-ben Hepp mester nyerte el az aranyérmet a Franciaországban megrendezett cukrászati olimpián Kikötői szolgáltatás — Nyissanak nyilvánosházat a lettországi Ventspils városában — javasolja a Balti-tenger partján lévő ki­kötő tanácsának elnöksége. A szokatlan javaslat rész­leteit vasárnap ismertette az Izvesztyija című napilap. A kikötői bordély megnyitásának gondolata — me­sélte a lap munkatársának a városi tanács elnöke —, a bűnözés elleni harcről folyó vitában merült fel. Senki előtt sem titok, hogy a kikötővárosban él és virágzik a prostitúció, amely korunkban szervesen összefügg a bűnözéssel. Az ellene való harc programját megvitató elnökségi ülésre meghívták a ventspilsi ügyészség, a belügyi szervek és az állambiztonságiak képviselőit is. Közülük valaki vetette fel: nyissanak nyilvánoshá­zat a városban. Azzal a város vezetői tisztában vannak, derült ki az interjúból, hogy az intézmény neve rosszul • cseng, de jobb elnevezéssel még a szégyenlősebb város­atyák sem tudtak kirukkolni. A javaslat pártfogói úgy vélik, egy ilyen örömintézmény megnyitása segítheti a bűnözéssel szembeni harcot. Persze ahhoz, hogy a város valamelyik épületére le­gálisan kitehessék a piros lámpát, meg kell változtatni bizonyos törvényeket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents