Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-21 / 93. szám

o ♦ 1990. április 21., szombat A 27. évad következik Csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Színházban megkezdő­dött Márai: A kassai polgárok című történelmi'drámájának olvasópróbája. A kép előterében Kohut Magda, mellette Bessenyei Ferenc, tőle balra a darab rendezője, Sik Ferenc. A Gyulai Várszínház június 28-án mutatja be parádés sze­reposztásban a történelmi drámát Elkészült a Gyulai Vár­színház idei, véglegesnek te­kinthető programja, s kiala­kult az a szereplőgárda — túlzás nélkül mondhatjuk—, amely a legrangosabbnak ígérkezik hosszú-hosszú évek óta. A színházi évad június 28- án kezdődik, mégpedig az­zal a Márai Sándor-darab- bal, a Kassai polgárokkal, amelyet a várszínház veze­tése már nagyon régen sze­retett volna bemutatni, azon­ban a már közismert okok miatt erre csak most kerül­het sor. Mint már említet­tük, az ország színészeinek java fog most randevút ad­ni egymásnak Gyulán. Eb­ben a darabban is olyan művészeket láthat a közön­ség, mint Bessenyei Ferenc, Béres Ilona, Kállai Ferenc, Agárdi Gábor, Raksányi Gellért, Rubold Ödön, Got* Anna, Csurka László, Kohut Magda. A történelmi dráma rendezője Sík Ferenc. Ugyancsak sikerre számít­hat „A magyar líra feszti­válja”. A válogatásban meg­szólalnak a határainkon tú­li és a hazai magyar költé­szet legszebb alkotásai. EH július 7-én rendezik. Július 13—14-én Pergole- si: Az úrhatnám szolgáló cí­mű kisoperáját rendezi Bé­kés András, közreműködik Gregor József, Pászty István és Pászty Júlia. Ezt egy víg­játék követi, július 19—22. között, amikor is' Tersánsz- ky Józsi Jenő: Kakuk Mar­ci című művét mutatják be, melyben szerepet kapott In- cze Józsefi, Hacser Józsa, Kárpáthy Derűse, Bicskey Tibor, Balogh Erika. Július 28-án „Színes szőt­tes” címmel a Magyarorszá­gon élő nemzetiségek kul­turális bemutatkozása lesz, amelyen válogatás hangzik el a hazai román, szlovák, szerbhörvát, német, cigány és a zsidó kulturális örök­ségből. Vaszary János: Hölgyeim, elég volt című zenés bohó­zatát mutatják be augusztus 2—11. között, a Vidám Szín­pad és a Gyulai Várszínház közös produkciójaként. A szereposztásból: Böröndy Tamás, Csala Zsuzsa, Csáká­nyi László, Horváth Gyula, Zana József, Pálos Zsuzsa, Berényi Ottó, Zentai Fe­renc, Verebély Iván, Kibédi Ervin. Amint Havasi István igaz­gatótól megtudtuk, körvona­lazódik egy úgynevezett fel­olvasó színház létrejötte. Ta­lán ennek keretében kerül sor a Merénylet a főtitkár ellen című mű bemutatásá­ra, mely igen nagy vihart kavart szakmai és egyéb kö­rökben. Béla Ottó —....mj —i—.— — —— : —__i— ;—__ _ .:.ßwski Kél törvény között törvényen kívül BÁRMENNYIRE HIHETETLENNEK TŰNIK, DE AZ IGEN SOK ELLENTMONDÁST IS MAGASAN HORDOZD, VIHAROS PARLAMENTI VITAT KIVÄLTO MÓDOSÍTOTT FÖLDTÖRVÉNY ALKALMAZÁSA 1991. MÁRCIUS 31-TÖL ISMÉT MEGLEPETÉST OKOZOTT. TERMÉSZETESEN EGY­ELŐRE CSAK AZOKON A TELEPÜLÉSEKEN, AHOL A HELYI MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEM KÖVETI A TÖR­VÉNY ELŐÍRÁSAIT. PÉLDÁUL BÉKÉS MEGYÉBEN, A GYULAI MUNKÁCSY TERMELŐSZÖVETKEZETBEN MER­NEK A SZÓBAN FORGÓ RENDELKEZÉS ALAPJAN FÖL­DET. Ezúttal szerencsére a föld­osztás közel sem váltott ki olyan mértékű társadalmi el­lenérzést, mint a korábbi példák esetében az érzékel­hető vélt. Ki jár jól? A viszonylagos nyugalom talán annak is köszönhető, hogy Gyulán ezúttal a tör­vény humánus rendelkezése­it alkalmazta a szövetkezet. A jogos tulajdonosok jutot­tak földjeikhez, bár meg kell jegyezni, hogy a tör­vény a jogosultak körét rendkívül szűk határok kö­zé szőrit ja. Ezek szerint a téesz köteles 1990. március 31-től azon földtulajdonosok, illetve örököseik számára a földet visszaadni — ameny- nyiiben igényüket bejelentet­ték — alkik 1989. június 30. óta a szövetkezetből kilép­tek vagy elhunytak. A Munkácsy termelőszö­vetkezethez 12 személy igé­nye érkezett. A terület nagy­sága sem számottevő, hiszen mindössze 15 hektárról van szó. Ami miatt az ügy ;még­is eljutott a sajtóig, annak oka elsősorban dz, hogy a téesz éppen olyan területen mérte ki a 12 személy föld­jét, amelyiknek gazdája je­lenleg is tag. Érthető tehát, hogy az érintett család szá­mára ez a lépés a sérelme­ken túl, lelki megrázkódta­tást is jelentett. Hiszen a legtöbb földtulajdonos re ■ ményikedve várja azt a pár­tok által felvázolt új föld­törvényt, amely remélhető­en most már tényleg nem sokáig várat magára. A vá­lasztási kampány bőséges ígéreted is arra jogosítják fel a földdel rendelkezőket ■és a földből élőket, hogy végre egy olyan, kompro­misszumokat is magában hordozó, közmegegyezésen alapuló megoldás szülessen, amelynek végrehajtása so­rán elkerülhetőek újabb alapvető jogsérelmek. jogszerű, • de nem célszerű Érdemes figyelembe venni azt is, hogy a szóban forgó gyulai család ,miért áll értet­lenül az egyébként valóban teljes mértékben jogszerű termelőszövetkezeti eljárás előtt. Az új földtörvény deklarálásának előestéjén egyébként sem célszerű az érintett állampolgárok kifo­gásait lesöpörni az asztalról a nagyüzemnek, még akkor sem, ha ellenérveik érzelmi indíttktásúak is tehetnek. Hiszen az érzelmeken túl, a földjükön új tulajdonosokat felfedezők sérelmei logikus­nak tűnnek. Miért ne akar­nák, hogy földjüket ott kap­ják visisza, ahol az eredeti­leg is volt, a ré^i tanya he­lyén. Az is jogos igénynek tűnik részükről, hogy az új földtörvény ne adjon lehető­séget arra, hogy a tulajdo­nosok megkérdezése nélkül új tulajdonosok nevére , át tehessen írni a területet. Egyébként is nagy a való­színűsége, hogy az élő tulaj­donosok, főleg, ha még szö­vetkezeti tagok is, a jövőben az új tulajdonosok nevére átírt földjeiket visszaperel­hetik. Ezért nem tűnik cél­szerűnek a Munkácsy Tsz vezetésének döntése, hiszen számukra lehetőség volt ar­ra is, hogy a jogos földigé­nyeket állami tartalékföl­dekből elégítsék ki. Ha átírható • A független kisgazdapárt gyulai szervezetének elnöke, dr. Gyarmati Sándor is kon­zultált a szövetkezet vezető­jével a földkimérés ügyében. Véleménye szerint a szövet­kezet vezetősége valóban jogszerűen járt el, bár ért­hető a sérelmet szenvedő család aggodalma is. Szénási Lajost lapunk is felkereste, hogy néhány kér­désben tájékoztasson ben­nünket. Ezek szerint a Mun­kácsy Tsz 18 tagú vezetősé­ge határozott abban, hogy a kétegyháti és az eleki útel­ágazásnál lévő, nagyüzemi művelésre alkalmatlan, ki­sebb táblában kezdődjön a kimérés. A szövetkezet el­nöke azt is megemlítette, hogy a vezetőségi értekezle­ten egyedül ő nem értett egyet a terület kijelölésével. Viszont várni nem lehetett az új törvény megjelenéséig, mivel a jelenlegi törvény 1990. március 31-től hatály­ba lépett. Amennyiben a be­érkezett igényeket a szövet­kezet nem elégítette volna ki, jogszabálysértést követett volna el a tulajdonos igény­lőkkel szemben. Mindenesetre néhány to­vábbi kérdés óhatatlanul felmerül a történtekkel kap­csolatban. Miért nem lehetett volna úgy megoldani az igénylők kérését, hogy például az új földtörvény megjelenéséig csupán bérlik a földet? Ez esetben ugyanis a telek­könyvi átírást, s az ebből adódó későbbi peres eljárást meg- tehetett volna spórolni. Bár az is kétséges, jelenleg át tehet-e úgy tulajdonjogot írni valakinek a nevére, hogy a megjelölt helyrajzi számú földnek van gazdája, sőt, termelőszövetkezeti tag is. Vajon a műút mellett, a városhoz rendkívül közel eső terület az aranykorona reá­lis nagyságrendjén túl meny­nyi többlet piaci értéket je­lenthet? A legjobb földtörvény al­kotása esetén is nyilvánva­lóan a végrehajtás során adódnak majd konfliktusok, hiszen mindenki számára egyaránt kedvező megoldás nem tehetséges. Azonban a nyilvánvalóan elkerülhető konfliktusokat célszerű el is kerülni. Rákóczi Gabriella lűniusban Békéscsabán is Megyénkben járt az aradi A gonosz boszorkány fel­pattant seprűjére, s az arany hajú Jancsi és az arany hajú Juliska riadtan kapaszkodtak egymás kezé­be ... A kétegyházi műve­lődési ház nézőterén, ahol a helyi román liskoilla elsőtől hatodik osztályos tanulói foglaltak helyet, hol szoron­gó csend támadt, holi fel­szabadult uj jón gás hallat­szott. Nem csoda, hiszen az aradi marionett 'bábegyüttes Grimm: Jancsi és Juliska című halhatatlan meséjét adta' elő a társulat saját fel­dolgozásában. Nemcsak ma­ga a történet, a bábfiigurák tökéletes mozgatása is ámu­latba ejtette a nézőt. Az aradilak román nyelvű előadásukat kétnapos ven­dégszereplésük alatt színre- állították Méhkeréken és Eteken is. Két fellépés kö­zött Emil Tigan direktort együttese bemutatására kér­tük. — Színházunknak húsz tagja van, tíz színész és tíz technikai munkatárs dolgo­zik nálunk — mondta. Most fél társulattal jöttünk — ennyi szereplő kellett a da­rabhoz. Amit sajnálunk, hogy nem hozhattuk ma­gunkkal megszokott színházi környezetünket, de talán így is előadás tesz az előadás. — Ritkaságszámba megy világszerte az önálló báb- színház... — Romániában húsz gyer­mekszínház működik, ebből mindössze kettő — Buka­restben és Aradon — dolgo­zik a marionett műfajban. Egyébként Európában is ösz­szesen tíz ilyen színházról tudok. A mi társulatunk az idén negyvenéves. Évente száz-száztízezren néznek meg bennünket, főként a gyerekek. Játszunk állandó helyünkön, utazunk otthon és külföldön. Felléptünk mán az NSZK-ban, Hollandiában, bábegyuttes ' Franciaországban. Ha min­den igaz, ezután Spanyolor­szág Portugália és Anglia követlfezik. Nemzetközi kap­csolataink kialakításában so­kat segített a párizsi Unima társulata: ők a marionett együttesek képzésében is nagy szerepet vállalnak. Julcsi és Juliska Kétegyházán Fotó: Gál Edit — Az aradi bábszínház kap-e támogatást működé- ■ séhez? — Három éve vezetem a színházat, ez idő alatt egy fi Íjért sem kaptunk. Az elő­adások bevételeiből tartot­tuk fenn magunkat. Koráb­ban viszont teljes mértékű támogatást élvezett a társu­lat. Most a forradalmi kor­mány újra segít, mintegy hetven százalékos hozzájáru­lással. — Milyen elvek szerint dolgozik az együttes? — Elsősorban a gyerekek­nek akarunk játszani, hogy generációról generációra megismerjék a színházat. Bábozni ugyan lehet óvodá­ban, iskolában, de az él­mény nem ugyanaz. A lélek a színházban könnyebben azonosulhat azzal a másik világgal, melyre ugyanolyan szükség van, mint a hétköz­napira, sőt, onnan néha ki is kell lépni. Mi úgy hiszünk a marionettben, mint a szü­lő a gyerekében. Hisszük, a jövőért dolgozunk. Reper­toárunk zömmel népmesék­ből áll, de előadunk állat- meséket, paródiákat, kaba­rét... — Eszerint a felnőttek­nek is szeretne játszani a színház? — Próbálkoztunk már ez­zel, sajnos Aradon nincs kö* zönsége. Most arra gondol­tunk, hogy operettet viszünk színre: ez a (műfaj talán vonzóbb tesz, és sikeresebb bábokkal, mint élő emberek­kel. Előadásaink egyelőre ro­mán, francia és német nyel­vűek, de szeretnénk magya­rul is megszólalni, magyar operettet, magyar népmesé­ket feldolgozni. Terveink kö­zött szerepel egy békéscsa­bai látogatás is, hiszen sze­retnénk itt lenni egy olasz komédiával a város nemzet­közi bábfesztiválján. Sz. M. Alakuló gyűlés április 25-én Mérnöki Kamara Békés megyében is Egy évvel ezelőtt, egészen pontosan 1989. április 1-jei dátummal vette a társadal­mi szervezetek nyilvántar­tásába a Fővárosi Bíróság a budapesti székhelyű Mérnö­ki Kamarát. Azóta sorra alakulnak a 'megyékben e szervezetek. Alakuló össze­jövetelre készülődnek me­gyénkben is: április 25-én, -a következő hét szerdáján, 14 órakor tesz az alakuló köz­gyűlés Békéscsabán, a me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat Kazinczy utca 4. sz. alatti központjában. A szervezet tevékenységi körébe tartozik egyebek mellett az érdekképviselet, a mérnöki munka valós érté- kénék és jelentőségének megismertetése a társada­lommal, állásfoglalás a mér­nöki etikával kapcsolatos panaszos ügyekben. A ka­mara szervez jogsegélyszol­gálatot, kapcsolatot keres és kapcsolatot tart más orszá­gok mérnöki kamaráival, tagjairól olyan nyilvántar­tást vezet, melynek alapján bel- és külföldre is infor­mációt és referenciát tud Amint az alapszabályban olvasható, a kamara a mér­nökök érdek-képviseleti szer­vezete, amely önszervező1 déssel jött létre, jogi sze­mélyként működik, politikai tevékenységet nem folytat, működése az egész országra kiterjed. Ami a céljait illeti, hadd idézzük szó szerint az alapszabályt: a cél „A mér­nöki tevékenység tekintélyé­nek, társadalmi, erkölcsi és anyagi elismerésének szerve­zett előmozdítása; a mérnö­ki munka színvonalának és etikájának őrzése, jog- és szabályszerűségének ellenőr­zése; a különböző ágazatok­ban és eltérő tulajdonviszo­nyok között dolgozó mér­nökök érdekeinek egyezteté­se, összehangolása és képvi­selete; olyan kamarai tör­vény megalkotásának szőri galmazása, amely felhatal­mazza a Mérnöki Kamarát a felelős mérnöki munka vég­zéséhez szükséges jogosult­ság elbírálására is.” adni. S hogy kik tehetnek a ka­mara rendes tagjai ? Rövi­den: minden magyar állam­polgár, aki az egyetem va- lamilyen^mémöki 'karán ok­levelet szerzett, és legalább hároméves szakmai gyakor­lattal rendelkezik; vagy mű­szaki főiskolán kapott üzem­mérnöki oklevelet és leg­alább 6 éves a szakmai gya­korlata. A DéimáBiz értesíti a lakosságot, hogy 1990. április 21-én • az alábbi létesítményt FESZÜLTSÉG ALÄ HELYEZI: Orotsháiza, BOV 20 kV-os légvezeték, valamint földkábel. Nagyszénás, 20 kV álls. 0,4 kV-os kere&ztmetezetMnövelés, Pitvaros, 20 kV Tr. álls. 0,4 kV~os körzeti kialakítás. A vezeték érintése életveszélyes és tilos! \ V

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents