Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-20 / 92. szám

1990. április 20., péntek o lüHiWkfito Középpontban a romániai menekültek helyzete Mit írnak a román lapok? — erről tájékozódik a finn nagy­követ (jobbról a második) Fotó: Kovács Erzsébet (Folytatás az 1. oldalról) ni Risto Hyv'drinen, a Finn Köztársaság magyarországi nagykövete, aki tegnap Bé­késcsabára látogatott. Fikí­sérte dr. Laukó Károly, az ENSZ genfi . menekültügyi főbiztos' budapesti megbí­zottjának helyettese és dr. Márkus István, a Belügymi­nisztérium Menekültügyi Hivatalának vezetőhelyette­se. A vendégek elsőként felkeresték a Kétegyházi úti befogadóálolmást. ahol dr. Pethő Attila, az intézmény igazgatója tájékoztatta őket. s beszélgettek az itt lakók­kal is. A békéscsabai állomáson kívül (amelynek 220 a be­fogadóképessége) Hajdúszo­boszlón és Bicskén tudnak néhány napig szállást biz­tosítani az erdélyi menekül­teknek. vagy pedig átmene­ti szállásokon töltik azt az időt, amíg munkát, lakást találnak. Bár helyzetük csöppet sem irigylésre mél­tó, az eddig hazánkba ér­kezett 26 ezer romániai me­nekültből mindössze 700 tért vissza szülőföldjére. A helyzet várhatóan rosszab­bodik — vélik a menekült- üggyel foglalkozó szakem­berek —. hiszen jelenleg is pattanásig feszült a helyzet Romániában. Jó példa erre az április 13-án, a Tinere- tul Liberben megjelent Nyílt levél Tőkés László­hoz című cikk. Ebben ka­tonatisztek egy csoportja azt fejtegeti, hogy a mai Ro­mániában csak egy nép van, s az egységes román népet külföldi erők próbálják ket­tészakítani. Ezek a jelenségek arra késztetik Magyarország il­letékes szerveit — főként az érintett megyéket, így Bé­kést —, hogy hosszabb táv­ra rendezkedjenek be a me­nekültek fogadására. Ezt el­sősorban a tanácsi hálóza­ton, a helyi menekültügyi hatóságokon át kívánják megoldani a BM Menekült- ügyi Hivatal koordináló munkájával. A finn nagykövet a bé­késcsabai befogadóállomá- son tett látogatása után ta­lálkozott Murányi Miklós­sal, a megyei tanács elnö­kével, majd Gyulán megte­kintette a román templo­mot. s ma reggel Hajdúszo­boszlóra utazott, hogy az ottani befogadóállomás munkájával ismerkedjen meg. G. K. II láda marad, plakátot belülre ragasztunk... Múzeumi botorkálás Gyulán Idegenforgalmunk szem­pontjából kiemelkedő je­lentőségű város Gyula. Évente, több mint egymillió pihenni vágyó turista láto­gat ide, s közülük több tíz­ezren nézik meg a város nevezetességeit is. Most, né­hány héttel a szezonkezdés előtt azért kerestük fel dr. Czeglédi Imrét, a gyulai Er­kel Múzeum igazgatóját, hogy megérdeklődjük tőle, várja-e már az idei nya­rat? Először azt tisztáztuk, mit is igazgat tulajdonképpen. A múzeumhoz ugyanis öt — szaknyelven szólva — kiál­lítási egység tartozik: a vár­múzeum, az Erkel Emlék­ház, a Dürer Terem, a Ko- hán-képtár és a Ladics-ház. Tavaly óta városi kezelés­ben van a jelenleg felújítás alatt álló vármúzeum és jú­nius 1-jétől — erről foly­nak most tárgyalások — ugyancsak városi kezelésbe megy át a Kohán-képtár és a Ladics-ház is. — Mennyi pénzből gaz­dálkodik az Erkel Múzeum? — Nem vagyunk önálló pénzügyi gazdálkodási egy­ség. Az öt város múzeumai a megyei múzeumtól kapják (Folytatás az 1. oldalról.) Hogy mit tehet a Körkö- viziig? Az elsőfokú környe­zetvédelmi jogkörük — amit 1988. július 1-jén kaptak meg — a hulladék keletke­zésének ellenőrzésére, illetve ártalmatlanítására terjed ki. Köröstedányban 1988. ápri­lisa óta nem termelnek, így jogi úton ellenük fellépni már nem tudnak. Mégis, milyen cselekvési lehetőség adatik? Elvileg a bértárolás és az égetés jö­het szóba, de ezek a szállí­tással együtt túlontúl költ­séges megoldásnak tűnnek. Minden más egyéb lehető­séggel is számolva a Körkö- vizig azt tótja járható út­nak, ha a helyszínen, vagyis Körösladányban megfelelő védeLmet kialakítva oldják meg az átmeneti tárolást. a pénzt a különböző kiadá­sokra, felújításra, beszer­zésre. Évi összköltségveté­sűk 12-13 millió forint. Az idén kijavítottunk egy cső­törést, kiállításrendezésre pedig 35 ezer forintunk van. — Mit lehet ezzel csinál­ni? — Lehetőleg minél keve­sebb kiadással1 járó kiállí­tást. Olyat, aminél nem ke­rül sokba a szállítás, a be­rendezés. Ilyenek a kép­kiállítások, hiszen a fest­ményeket csak fel kell akasztani a falra. Ezenkívül spórolunk. Amikor ’85-ben az Erkel-kiállítást rendez­tük, mi végeztük a fotózást. Vagv • például mondhatnék egy közelebbi példát. Itt van egy 3 mázsás vasláda, amit vissza kellenP szállíta­ni Pestre, a Nemzeti Mú­zeumnak. Várunk egy alkal­mi fuvarra... — Ha pénz nincs, legalább van elég szakember? — öt muzeológus, egy gazdaságvezető, egy gépíró dolgozik itt és 11 teremőr. Nagyon hiányzik például egy gyűjteménykezelő, aki a raktári anyag kezelését végezné. Erre most nincs státusz, ezt is a miuzeológu­Hogy ez az „átmeneti” jelző mennyi időt jelent, erre nem kaptunk pontos választ. A Köröstódányi Magyar— Vietnami Barátság Termelő­szövetkezet vezetőivel foly­tatott beszélgetésből megtud­tuk, ők úgy vélik, hogy a veszélyes hulladék ártalmat­lanítása érdekében legelő­ször is a tulajdonosának kellene tenni valamit, vagy­is a Budapesti Bőripari Vál­lalatnak. Mivel a budaipes­tiek erre nem hajlandók, a Körkövizi gnek, vagy a fe­lettes szervének, a Környe­zetvédelmi és Vízgazdálko­dási Minisztériumnak kelle­ne nyomást gyakorolnia rá­juk. Telefonon megkerestük Hegedűs Lórántot, a bőripa­ri vállalat vegyészmérnökét is, aki a tavaly decemberi nyugdíjazásáig a vállalat ál­sok végzik. A gépírónőnk is szerződéses. — Az állandó kiállítások mellett milyen időszaki tár­latok lesznek az idén? — A Dürer Teremben szo­kás szerint négy kiállítást rendezünk: a jelenlegi le­bontása után a debreceni művészcsoport tárlata kö­vetkezik, az augusztus a gyulai művésztelepé, majd a 80 éves — megyei születésű — Búza Barna szobraiból lesz egy kiállítás, utána pe­dig Székely Aladárra emlé­kezünk, saját, illetVp a fo­tószakkör munkáival. Egyébként — figyelemfelhí­vás gyanánt — csak sokszo­rosított plakátjaink lesznek ebben az évben, amelyeket az üdülőkben belülről te­szünk ki. A ragasztás ugyanis a Magyar Hirdető joga és azt mi nem tudjuk megfizetni. — Ha lenne egy kívánsá­ga, mit kívánna maguknak? — Több pénzt. Ebből stá­tuszokat. raktárakat terem­tenék, hogy a sok értékes anyag, amit elődeink össze­gyűjtöttek, ne menjen tönk­re. minél szakszerűbben ke­zeljék és minél többször ke­rüljön a nagyközönség elé. K. K. talános vezérigazgatója volt. ö elmondta, hogy az a gyár, amellyel a körösladányiak kapcsolatban álltak, jogutód nélkül megszűnt. Bár az er­kölcsi felelősséget nem há­rítják el maguktól, mégis, a megoldás lehetőségét egye­dül a körösiadányiák kezé­ben lát iák. Volt gazdasági partnerüknek azt javasol­ják. a hulladék megfelelő tá­rolása érdekében valamelyik központi szervtől kérjen anyagi támogatást. Egy biztos: Körösladány határában a megközelítően 800 tonna veszélyes hulladék ily módon tárolva sokáig nem maradhat. Nem tudjuk elfogadni a budapestiek ál­láspontját, hiszen a nagy mennyiségű krómcserzett bőrforgács az övéké (leg­alábbis volt). Ha már nem az ő tulajdonuk, akkor kü­lönösnek tartjuk azt a jog­rendet, amelyben valaki azt mondhatja: mától más va­gyok, mint aki voltam, és a múltamért felelősséget nem vállalok. (molnár) A veszélyes hulladéknak nincs gazdája? Ma délután nyitják Képzőművészeink tárlata Aradon Mint már arról hírt ad­tunk, Arad és Békés megye között szövődő kulturális kapcsolatok jegyében kép­zőművészeink tárlatát ter­vezték az itteni és ottani művészeti élet. hivatott sze­mélyiségei az aradi galériá­ba. A kiállítás megnyitását április 20-ra tűzték ki. El­terjedt azonban a hír, hogy Romániába nem engedték be a békési anyagot. Igaz-e? — kérdeztük Kálmán Ba­lázstól, a megyei tanács mű­velődési osztályának művé­szeti főelőadójától. — A húsz Békés megyei alkotó hetven munkáját — festményeket, grafikákat, kisplasztikákat — szállító autót a román vámosok szerdán valóban nem en­gedték be az országba — mondta —, ám ennek pusz­tán adminisztratív oka volt. Nevezetesen: egy olyan ok­mányt is kértek, ami azt tartalmazza, hogy az anya­got maradéktalanul vissza­hozzuk, ott nem cserélünk és adunk el. Ilyen igazolás­sal mi nem készültünk, hisz más országoknál nincs ha­sonló elvárás. Miután az aradi hatóságoknál' besze­reztük a kért írást, másnap már semmi akadálya nem vollt a képek és szobrok át­juttatásának. — Hogyan fogadták önö­ket Aradon? — Igazán örültek megér­kezésünknek. Két megyénk­ben festőművész, Baji Mik­lós Zoltán és Gubis Mihá'y már hozzáfogtak a tárlat rendezéséhez. Megállapodás szerint ma délután 2 óra­kor megnyílik a kiállítás. A két megye köszöntői után Banner Zoltán, a Békés Me­gyei Múzeumok Igazgatósá­gának művészettörténésze mond beszédet. A tárlatot beharangozta az aradi Jelen című lap, de a román nyel­vű sajtó is megemlékezett róla. Az Arad megyei kép­zőművész-szövetség egyéb­ként bensőséges megnyitóra készül, melyre meghívták a pártok és egyházak képvi­selőit is. Várjuk hát az ün­nepséget az Arta Galériá­ban. és változatlanul visz- szavárjuk nyárra az aradi alkotókat Munkácsy Mú­zeum-beli tárlatukra. Sz. M. Indítvány a kamatadó visszatérítésére (Folytatás az 1. oldalról) ideológiai követelményeket kiiktatta a tudományos to­vábbképzés és minősítés fel­tételei közül. A kormány érdemben fog­lalt állást néhány olyan jog­szabálytervezetről, amelynek Parlament elé terjesztésére már nincs módja, ám mi­után az előkészítő munkála­tokat elvégezte, azzal az ajánlással adja tovább az új kormánynak, hogy terjessze az Országgyűlés elé. ígv in­dítványozza a honvédelmi törvény módosítását. Neve­zetesen. hogy a sorkatonai szolgálat a jelenlegi 18 hó­napról 12 hónapra csökken­jen, a polgári szolgálat és a fegyvernélküli szolgálat idő­tartama pedig 18 hónap le- gven. A módosítás életbe léptetését az eredetileg ter­vezett 1991. január 1. helyett korábbra javasolja, oly mó­don, hogy az vonatkozzék az augusztusban bevonulókra. A Minisztertanács a vá­lasztások alkalmából közke­gyelmi jogszabály elfogadá­sát is indítványozza. A ter­vezet összesen 6300 szabad­ságvesztését töltő személyt érintene. A kamatadóval kapcsola­tos kormány-állásfoglalás lé­nyege. hogy az április 9-ei hatállyal megsemmisített törvény részleges hatálya, amely a február és március hónapokra vonatkozó adófi­zetési kötelezettséget előírja, szűnjék meg. A Miniszter- tanács egyúttal indítványoz­za. hogy a már befizetett adót minden állampolgár ré­szére adófizetés nélkül té­rítsék vissza. A kormány több döntést hozott a világkiállítás előké­szítéséről. Körvonalazta az Expo magyar kormánybizto­sának feladat- és hatáskö­rét, s egyben megbízta a kormánybiztost, hogy dol­gozza ki a Világkiállítási Alap feladatait. Az MT ugyancsak elfogadta azt az indítványt, hogy létesüljön, majd kezdje meg működé­sét a Világkiállítási Prog­ramiroda. Az ülés napirendjén sze­repelt a szovjet csapatkivo­nással felszabadult repülő­terek hasznosításáról, illet­ve a közforgalmú repülés fejlesztésében figyelembe ve­hető repülőterekről szóló tá­jékoztató. Az MT megálla­pítása szerint Magyarorszá­gon 55 repülőtér van, s eb­ből -a Magyar Honvédség hatra tart igényt védelmi szempontból, így a többi fel­használható a polgári repü­lés fejlesztésére. A szovjet csapatok kivonása után 7 betonfelületű, illetőleg 9 fü­ves repülőtér kerül vissza magyar tulajdonba. Kompromisszumok a Parlament alakuló ülésszaka előtt (Folytatás az 1. oldalról) gay Imre, a Magyar Szocia­lista Párt parlamenti frak­ciójának vezetője, Orbán Viktor, a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselője és Füzessy Tibor, a Keresztény- demokrata Néppárt aleinö- ke, valamint Fodor István független képviselő. Szűrös Mátyás az eszme­csere kezdetén röviden ösz- szefoglalta a szakértői szin­tű tárgyalások eddigi ered­ményeit, részletesen szólt az alakuló ülés ünnepi pilla­natairól. Beszámolt arról, hogy Varga Bélához, az 1946—47-es Nemzetgyűlés elnökéhez megérkezett az írásbeli meghívás^ Antall József közbevetette, hogy Varga Béla értesítette az MDF-et: nagy örömmel ké­szül a megtisztelő felkérés­nek eléget tenni, s elkészült már ünnepi beszéde is. Szű­rös Mátyás azt kérte a par­tok jelenlevő képviselőitől, hogy az ünnepi felszólalá­sok időtartama ne haladja meg a tíz percet. Szűrös Mátyás tájékozta­tásul közölte, hogy az új Országgyűlés várhatóan má­jus 2-án és 3-án ülésezik. Az ülés nyilvánosságát az eddigi gyakorlat szerint kí­vánják biztosítani. Fontos­nak tartotta az új házsza­bály mielőbbi megalkotását, s ennek részeként szorgal­mazta, hogy a házszabályt előkészítő bizottságot már az alakuló ülésen hozza lét­re az új Parlament. Szólt arról is. hogy a függőben hagyott, illetve a további egyeztetést igénylő kérdé­sek megvitatására a pártiok szakértő április 26-án újabb megbeszélést tartanak. Végezetül Szűrös Mátyás emlékeztette a jelénlevőket: a parlamenti tisztségviselők választásának mikéntjében a pártok között egyetértés van abban, hogy az új Ország- gyűlés elnökét, egyben az ideiglenes köztársasági el­nököt a legerősebb párt, az MDF, a három alelnökót pe­dig az SZDSZ, az FKgP és az MSZP jelölje. Ez egyben azt is jelenti, hogy az Or­szággyűlés megbízott elnöke az SZDSZ jelöltje lehet. A tanácskozás résztvevői hosszas vitát folytattak a jegyzők számáról is. A Fi­desz kötötte magát a koráb­ban született megállapodás­hoz, míg a szerdai szakértői konzultáción a többi párt a paritás mellett döntött, mindegyik parlamenti párt állíthasson egy-egy jegyzőt. Végül is kompromisszum született: az új Parlament­nek nyolc jegyzője lesz, s ily módon a Fideszt és a KDNP-t nem éri sérelem, két-két jegyzőt állíthatnak. A továbbiakban újabb té­mák kerültek napirendre. Tölgyessy Péter azt' javasol­ta: már az alakuló ülésen állítsák fel az állandó bi­zottságokat, hogy ezek mi­hamarabb megkezdhessék az érdemi munkát. Elhangzott, hoev. mind az MDF-nek, mind az SZDSZ-nek kidol­gozott terve van a bizottsá­gok nevére, létszámára, ösz- szetételére vonatkozóan. Az egyik elképzelés szerint hat állandó bizottságot kellene felállítani, egy másik javas­lat tíz bizottságot tartana megfelelőnek. Mindkét ja­vaslat mellett szólnak ér­vek : ha több a bizottság, akkor .a pártoknak is több lehetőségük van, hogy elnö­köt állítsanak, kevesebb bi­zottság esetében pedig na­gyobb az esély arra, hogy hatékonyabb legyen a mun­ka. Végül is a pártok kép­viselői abban állapodtak meg, hogy a kidolgozott ja­vaslatok megismerését köve­tően, a 26-ai szakértői ta­nácskozáson hoznak érdemi döntést ebben a kérdésben. Fodor István bejelentette, hogy az Európa Tanács par­lamenti közgyűlésében hat helyet biztosítottak a ma­gyar képviselők számára, s el kellene dönteni, hogy mi­lyen elvek alapján delegál­ják a pártok képviselőiket. Megjegyezte, hogy a szerve­zet ügyrendje szerint a négyéves ciklusokban vala­mennyi parlamenti pártinak képviseltetnie kell magát. Volt olyan javaslat, hogy pa­ritásos alaDon mind a hat párt küldjön egy-egy képvi­selőt. Antall József az MDF véleményét tolmácsolva ki­fejtette, hogy a pártoknak súlyuknak megfelelően kel- _ lene delegálniuk, s a kisebb pártok a négyéves ciklus alatt kétévenként váltogat­nák egymást. Döntés ebben a kérdésben sem született, így erre a témára is az áp­rilis 26-ai értekezleten tér­nek vissza. A konzultációt követően a hat párt képviselői átvonul­tak Németh Miklós minisz­terelnökhöz, és bekapcsolód­tak abba a megbeszélésbe, amely a jelenlegi kormány néhány képviselője és a pár­tok vezetői, gazdasági szak­emberei között már koráb­ban megkezdődött. A témát elsősorban a KGST-hez és a Nemzetközi Valutaalaphoz fűződő kapcsolatok adták. A csütörtöki találkozó egyéb­ként folytatása volt az el­múlt héten megkezdett ta­nácskozásnak, amelynek so­rán a miniszterelnök és az érintett kormánytagok rész­letes tájékoztatást adtak a pártok képviselőinek a ha­zánkban kialakult gazdasági helyzetről és a legsürgetőbb tennivalókról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents