Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-19 / 91. szám
BÉKÉS MEGYEI II HIIZII MINDEN ELŐTT NÉPÚJSÁG 1990. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK pouTiKai Napi lop Ara: 410 forint XLV. ÉVFOLYAM 91. SZÁM Keresik a nemzetiségi kérdés kulcsát!? Interjú Ion Iliescuval, a Nemzeti Megmentési Tanács elnökével Aradon, a városháza kapujában álló több ismerős és ismeretlen fotós, ismerős szervezők gyűrűjében, miután kiszabadultam az első sorban tolongó csábos, ifjú hölgyek, illetve éltesebb matrónák szorításából, akik Ion Iliescut akarták látni, megcsókolni, s egy szál virággal megajándékozni, gondoltam, nagy „baj” nem lehet, hisz’ az ellentábor úgyis a munkahelyeken van. Csakhogy, amint megérkezett az elnök, a nyitott folyosó ösz- szezárult, s nagynehezen vergődött csak be a városházára. Jómagam a „nép tengerén” vagy kétszáz emberrel behömpölyögtem egész a városháza erkélyéig. Erkély-jelenet, virághullás, s végül egy interjú. — Elnök úr! Közismert, hogy a forradalom győzelme után tizenegynéhány nappal az új vezetés teljes körű jogokat ígért a romániai nemzetiségeknek. Hogyan látja ön a nemzetiségi kérdés megoldásának lehetőségeit? Szükséges egy nemzetiségi minisztérium felállítása vagy egy nemzetiségi törvény? Tudjuk, a mi keleteurópai régiónkban több ilyen törtvényt is alkottak az idők során. — Vegyük talán sorra. Elsősorban is én őszintén úgy gondolom, hogy ezeket a problémákat meg kell oldani, és hogy a nemzetiségi kérdés megoldása nem történhet másként, mint demokratikus alapokon. Nekem úgy tűnik, hogy megteremtődnek azok az alapvető politikai előfeltételek, amelyek nyomán az összes etnikumok közötti viszonyok megoldódnak. Ennek objektív alapja van: olyan népességekről van szó, amelyek ezen a földön hosszú évszázadok óta együtt élnek, és az egyszerű emberek közötti kapcsolatban sohasem voltak nehézségek. Meg kell találni a megoldást a politikai, kulturális és más jellegű problémákra, hogy az emberek valóban szabadnak és teljes jogúnak érezzék magukat. Hogy ezt a politikai berendezkedésünkben gyakorlatilag hogyan csinál(Folytatás a 2. oldalon) Haragoszöldre váltott természetvédők A Magyarországi Zöld Párt (MZP) Békés Megyei Csoportja a napokban nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkhöz, melyben — egyetértve a Független Kisgazdapárt elnökének a sajtóban megjelent felvetésével — szorgalmazzák ,a Békés Megyei Tanács elnökének azonnali lemondását. Ebben többek között arra hivatkoznak, hogy a megye tanácsi apparátusának vezetője egyfelől olyan politikai szervezet színeiben indult a képviselőválasztáson, amely teljes vereséget szenvedett, másfelől hivatalba lépését követően nem akadályozta meg a táj roncsolást, a vizek elszennyeződését, sőt, az erőltetett melioráció révén elősegítette a föld kiszáradását. Boross Lászlót, az MZP megyei ügyvezetőjét („civilben” a Természetvédők és Természetbarátok Békés Megyei Egyesületének elnöke) a politikaivá átminősült ügy hátteréről kérdeztük. — Megmondom őszintén, azon „pöccentünk be” — és ezt tartalmazza az általunk beküldött írás 3. pontja is —, hogy a megyei tanács pénzügyi osztályának csoportvezetőjétől kaptunk egy felszólítást, miszerint a Békéscsabai Május 1. Tsz-től szabályos adásvételi szerződéssel megvásárolt póste- leki turistaházról le kell mondanunk. — Nem egészen világos számomra, miről beszél. Milyen alapon szólhat bele a tanács ebbe az ügyletbe? — Arról van szó, hogy korábban romániai menekülteket szállásoltunk el a turistaházban, s ennek fejében a tanács bérleti díjat fizetett nekünk. S az is igaz, hogy a téesz egy ízben tévedésből a megyei tanácshoz küldte a részletfizetési papírt, amit az ki is fizetett. — Érthetetlen, amit mond. — Pedig így történt, s talán most éppen ezt a malőrt akarják meglovagolni. Arról persze mélyen hallgatnak, hogy a menekültek másfél hónappal tovább tartózkodtak Pósteleken, s az arra az időszakra eső bérleti díjat nem fizették ki. — Mit gondol, mire kell a tanácsnak ez a turistaház? — Nem tudja senki. Lehet, hogy csak bosszantani akarnak bennünket. (dányi) Nachwuchs — Milyen szép nap is ez a mai! — sóhajtott egy nagyot Sehonnai, amint kinézett a számára munkahelynek jelöltetett építmény ablakán. Odakint, nem kis dörgéssel és villámlással párosulva, úgy zuhogott az eső, mintha sohasem akarnael- állni; a keményvizűek és keményfejűek örömére dézsából ömlött a lágy víz. Haragszik az Ür? Nem baj, csak a főnök ne jöjjön vissza — monologizált magában hősünk, s felettébb kellemetlen magányát eloszlatandó, úgy döntött, hogy igazolva az ember zoon politikon (társas lény) voltát, társas, mi több „politikusi” érintkezésbe lép a külvilággal. Azonmód kezébe kaparintotta a hozzá legközelebbi helyen megpihenő központi napilapot, s — rögvest kiszúrva a lap fő helyén terpeszkedő gondolatfűzést — bőszen belemerült annak tanulmányozásába. De jaj annak az olvasónak, aki ma vezércikk olvasására fecsérli egyre apadó energiáját! Sehonnai egy darabig emészt- gette a már jól ismert szófordulatokat, mígnem ráfanyalodott a helyi harsonára. Maga elé vette a térség lakosságát évtizedek óta mindenről és mindenben felülmúlhatatlan alapossággal és részletességgel tájékoztató hírlapot, hogy oldjon valamicskét az emlékezés bugyrán. És akkor valami egészen különös történt. Miközben az aznapi lényeg után szimatolva, szemével ösvényt vágott magának a fő-, fel- és alcímek között, ráakadt egy furcsa, kifejezetten idegennek tűnő szóra. Abszolúte nem értve annak jelentését, kénytelen volt átrágni magát az íráson. Az voltaképpen nem szólt más egyébről, mint arról: egyszer volt, hol nem volt, ebben az országban a redakcióhoz szegődött ifjú toliforgatónak valaha nem az ellen kellett naponta megküzdenie, hogy illetéktelen külső erők által befolyásoltas- son. Sokkal inkább azért tartották, hogy a boltokban, vendéglőkben, kávéházakban, karzatokon, meg uram bocsá’, a Parlament folyosóin hírmorzsákat csipegessen fel, s felrobbantsa a másnapi lapban a /maga kis bombáit, netán eleressze a kacsáit. Merthogy úgyis ezt várja az olvasó a hírlapírótól. Ha nagy hal akadt a horogra, a zsenge „utámpótlásfi” hagyta a politika dagadt ruháját másra, a hírlapírásban (és nem másban) megsárgult főszerkesztő ragadott tollat. Ha egynémelyik képviselő úr arra vetemedett, hogy félelmet égessen az új nemzedék leikébe, hogy hideg fejjel be- fűtsön az igazat bátran papírra vetőknek, azok nyugodtan odabújhattak az Osvát Ernők, Ignotusok védőszárnyai alá. Bizton remélhették, sorsuk jó kezekben van; nincs, ki rá merné és tudná tenni a kezét a szerkesztőségben évtizedek alatt felhalmozódott szellemi kincsre. Nachwuchs, nachwuchs — morzsolgatta fogai közt Sehonnai a kulcsszót a dörge- delméken túljutva, és a német szótár után nyúlt. Dányi László II kisgazdapárt ás az MDF közős nyilatkozata A Magyar Demokrata Fórum és a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt szerdán közös nyilatkozatot Juttatott el az MTI-hez. Ebben leszögezik: az MDF és a kisgazdapárt kölcsönösen elfogadja a ■másik párt mezőgazdasági, programvázlatát, mint a koalíciós tárgyalások alapját, és lehetőséget lát azok közös nevezőre hozására. A két párt szükségesnek és nélkülözhetetlennek tartja a tulajdonviszonyok rendezését a magántulajdon erősítését. adatbank Becslések szerint több ezer közalkalmazott kényszerű munkahelyváltozását idézi elő a következő évek politikai, gazdasági, társadalmi szerkezetátalakulása. A sikeres munkaerő-közvetítés érdekében, a Közszolgálati Szakszervezetek Tanácsa egy olyan adatbank létrehozását határozta el, amely felderíti a munkalehetőségeket, és nyilvántartja a munkát keresőket. A számítógépes programok kidolgozására a Magyar Tudományos Akadémia Államkutatási Programirodájának szakembereit kérték fel. Foglalkozni kívánnak az egyéni álláskeresésen és az intézményes munkaerő-közvetítésen túl, szakértők közvetítésével, továbbá az átképzések előkészítésével. illetve a munkaerő-kereslet, -kínálat elemzésével. A szakszervezet szponzorokat és támogatókat keres a program költségeinek csökkentése érdekében. (El)keseritő cukorárak Drágább lett az „édes” élet Nem tudom, hogy kedden egy átlagos vásárlónak menynyire ment fel a cukra, amikor megpillantotta a boltokban az új cukorárakat. Mindenesetre mélyebben a pénztárcájába kellett nyúlnia, hiszen az áremelés miatt jpéldául Békéscsabán, a 100-as ABC-ben egy kilogramm kristálycukrot az eddigi (27,90 forint helyett 37 forintért, egy kilogramm porcukrot pedig 31,60 forint helyett 41,90 forintért kaphat meg. Az áremelés okairól a sarkad i és a mezőhegy esi cukorgyárban érdeklődtünk. — A cukoripar közös álláspontja szerint március elsejével emeltük volna a cukor árát — kezdi Juhász Károly, a SaPkadi Cukorgyár megbízott igazgatója. —■ Február végén azonban' a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumtól, valamint a Kereskedelmi Minisztériumtól olyan kérés érkezett hozzánk, hogy függesszük fel a cukoráremelést a választások végéig, így lett az új időpont április 17. — Mi miatt volt szükség az áremelésre? — A répatermelők 45 százalékos emelést jelentettek be, és ugyanakkor nőtték a szállítási, a csomagolási és az energiaköltségek is. A késleltetett áremelés miatt az • átlagosan 25,2 százalékos termelői árnövekedés még alacsonynak is tűnik, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mi az idén 600 vagon cukrot adtunk el a régi áron. Bihari Lászlótól, a mező- hegyesi cukorgyár igazgatójától megtudtuk, hogy - ha március elsején történik meg az áremelés, akkor annak mértéke 16,5 százalék lett volna. Elsősorban a kiesett idő miatt került sor erre a nagyobb mértékű áremelésre. Az igazgató elmondta még, hogy egy kilogramm kristálycukor termelői ára 30,29 forint, egy kilogramm porcukoré pedig 34,32 forint. Ny. L. Fotó: Fazekas Fereno Értekezlet a kultúráról Hódítanak a giccsözikék A színpadon 20-30 népi táncos fiatal. A produkció remek, kiemelkedő színvonalú. A nézőtéren óriási taps. Szerencsére (?) az csak táncos berkekben ismert, hogy a tánccsizmák lyukasak, hogy az utazási költségre, s a zenekíséretre épphogy ki tudták dekázni a pénzt. Itt tart ma Magyarországon a kultúra. Érzi ezt a Békés Megyei Tanács művelődési bizottsága és a szintén megyei szinten működő művészeti szakbizottság is. Aggódva figyelik, hogy vajon milyen emberek kezébe kerül majd a kulturális tárca. Az ott ülőknek szívügyük lesz-e a kultúra, elismerik-e, hogy ez legalább olyan fontos, mint a gazdaság, s harcolnak-e, kiállnak-e majd ezért igazán? Nem véletlenül tűzte tehát napirendre a megyei tanács júniusban a művészeti mozgalom megyei hely(Folytatás a 3. oldalon) Újabb szünet küvetkezik a bundaügyben \ Botyánszki Pál közkegyelemben részesült Várakozásteli döntés előtt állott a Békés Megyei Bíróság dr. Garami Emil vezette büntetőtanácsa a bundabotrány néven híressé vált megvesztegetési ügyben; három vádlott közkegyelmi kérvényét kellett érdemben elbírálnia. Korábban már hírt adtunk arról: Araczki János, Dénes Lajos, Botyánszki Pál, védőjével egyetemben orvosszakértői vélemény beszerzését kérte annak eldöntésére, hogy személyükre a közkegyelemről szóló törvény rendelkezései alkalmaz- hatók-e. Annus Vince, akire a bíróság hivatalból elrendelte az orvosszakértői vizsgálatot, nem kívánt élni az amnesztia lehetőségével. \ A bírói tanács elnöke tegnap ismertette a szakvéleményt, sőt, meghallgatta dr. Virágos’Kis Erzsébet állandó ’ igazságügyi orvosszakértőt a vitás kélrdések tisztázására. Mérlegelve a tényeket, Botyánszki Pál hatodrendű vádlottal szemben — a közkegyelemről szóló törvény értelmében — megszüntette az eljárást. De vegyük sorjában a részleteket Araczkii János egészség- ügyi állapotáról egyebek mellett megállapítja a szak- vélemény. hogy reumatikus betegségei mellett 1989-ben szívpanaszokkal is orvoshoz fordult: mint kiderült, szív- izomzatának oxigéndús vérellátása nem elégséges. Megfelelő gyógyszerezéssell, dié(Folytatás a 8. oldalon.)