Békés Megyei Népújság, 1990. április (45. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-18 / 90. szám
1990. április 18., szerda o Akasztóiét rajzoltak az ajtóra 11 legtöbben Székelyföldről jöttek Ruhát hoznak, csigát visznek (Folytatás az 1. oldalról) hisz általában a képzettségüknél alacsonyabb beosztásban tudják foglalkoztatni őket. Nem könnyebb a szakmunkások — lakatosok, esztergályosok, villanyszerelők — helyzete sem, mert ezekben a szakmákban munkaerő-felesleg van. Rendkívül nagy gondot jelent a lakás. Van, aki három, négy, sőt öt gyerekkel vágott neki a világnak. Családdal nem mehetnek munkásszállásra, albérletbe sem szívesen fogadják őket, saját lakásra pedig — ismerve a hazai A napokban felröppent a hír; Boeing 707-es repülőgépeket állított forgalomba a Malév. A nem mindennapi esemény részleteiről — az MTI munkatársának érdeklődésére — Salliai István, a Malév árufuvarozási osztályának vezetője adott tájékoztatást Elmondta: a vállalat szerződést kötött az egyesült államokbeli Buffalo Airways Cargo Vállalattal egy Boeing 707-es repülőgép — személyzettel együtt történő — bérléséről. A gép március 19-én megérkezett Ferihegyre, azóta folyamatosan repül. Az igazviszonyokat — nem gondolhatnak. — Sok a gyerek a szálláson. Iskolába, óvodába nem járnak. Mit csinálnak egész nap? — Ez megoldatlan kérdés. Az udvarunkon jelenleg építkezés folyik, tehát nincs játszótérre alkalmas hely. Talán sikerül nyugdíjas óvónőt és pedagógust szereznünk, aki délelőttönként foglalkozik az 56 különböző korú gyerekkel. — Akad-e, aki visszamegy? — Alig. Többségük azért hagyta ott berendezett lakáság kedvéért azonban el kell mondani, hogy a Boeing üzembeállítását sokkal korábban várták, emiatt több, már megkötött szerződést vissza kellett mondani, ami jelentős presztízsveszteséget okozott a cégnek. A lízingszerződés három hónapra szól, ennek lejárta után azonban a Malév szeretné a repülőgépet megtartani. Ezért a vállalat olyan szándéknyilatkozatot írt alá, mely szerint' további 36 hónapra bérelni kívánja a 707-est. Tárgyalások folynak egy áruszállítási vegyes vállalat létrehozásáról is, sát, rokonait, barátait, mert félti az életét. Mesélik, hogy lépten-nyomon fenyegették őket: akasztófát rajzoltak a lakásuk ajtajára, éjjel dörömböltek az ablakukon, s gyakran munkahelyükön is inzultálták őket. Azt mondják, robbanásig feszült a légkör, _és _ez még rosszabbodhat. Az áttelepülés után legtöbben politikai menedékjogot kapnak. Nagyjából tudják, mi vár itt rájuk, ennek ellenére vállalják a kockázatot. Olyanok is jönnek, akik nemrég még azt mondták: utolsónak hagyják el Erdélyt... amely a gép gazdája lenne. Fontos szempont, hogy a magyar pilóták ezen a gépen megszerezhetik a szükséges gyakorlatot, és letehetik az amerikai légügyi előírásoknak megfelelő vizsgát. A géppel elvileg bárhová szállíthatnak árut; a legfontosabb régió a Távol-Kelet, ezen belül is Szingapúr lesz. A Malév az első kelet-európai légitársaság, amely áruszállító különjáratokat szervez Szingapúrba. A tervek szerint az első időszakban az üzletnek legalább nullszaldósnak kell lennie, később azonban a gép gazdaságos üzemeltetésével, piacszervezéssel és jó propagandával nyereségessé tehető a vállalkozás. (Folytatás az 1. oldalról) olasz—magyar Italcom Kft. megalakítására. Mint Barta Éva, a kft. ügyvezetője elmondta, elsősorban ruhaneműket, bolti berendezéseket, kereskedelmi, technikai felszereléseket szállítanának az oliaszok, s cserébe mezőgazdasági termékeket — például csigát — szeretnének vinni. Nem mellékes, hogy a kisiparosok, kiskereskedők a cég békéscsabai raktárából forintért vásárolhatják majd az Itáliából érkezett termékeket. Czibula Zoltán, a Kisosz Békés Megyei Szervezetének titkára szerint a megye magánkereskedői az országban elsőként teremtettek nagykereskedelmi cégtől független kapcsolatot nyugati partnerrel. A megyei tanács ajánlotta a loverei céget, amely hamarosan meghívta, s április 1-jétől 5-éig vendégül látta a megyei Kisosz 36 tagját. A kiskereskedők sok újat láttak, jó néhány hasznosítható tapasztalatra tettek szert. Jártak például ruházati cégnél', ahol márrak- tárkészletezték a következő tél ruházati termékeit. Ellátogattak fagylaltgyártó üzembe, ahol recepteket is kaptak, bútorüzletbe, ahol 62-féle szövetből készültek az ülőgarnitúrák. A három olasz üzletember mindössze néhány napig tartózkodott megyénkben, s e rövid idő alatt igyekeztek minél több üzletet meglátogatni Békéscsabán és Gyulán. Felmérték, mire van leginkább kereslet, s hamarosan útnak indítják majd az első áruval megrakott kamiont. * * * Együttműködésre törekszik a Békés Tourist és az olasz GI. RO. CACCIA idegen- forgalmi iroda is. Ez ügyben látogatott a napokban Békéscsabára Rampon Luigi, a cég empoli kirendeltségének vezetője, s magával hozott egy 55 tagú turistacsoportot is. Arról tárgyalt a két iroda vezetője, hogyan lehetne vonzó, s lehetőleg olcsó programokat összeállítani az utazást kedvelőknek. Az első olasz turisták két nap alatt sokszínű programból válogathattak: többek közt ellátogattak a békés- szentandrási szőnyegszövőbe, a Gyulai Munkácsy Tsz lovardájába, s gyönyörködhettek a Balassi együttes húsvéti folklórműsorában. G. K. Az olasz kereskedők Békéscsabán megnézték többek közt a Skála emeletén levő magánkereskedők üzleteit és az Ili- butikot Fotó: Kovács Erzsébet G. K. Boeing a Malévnál Húsvéti koncert Szeghalmon Zenés örömhír Hollandiából Viszontlátásra, Schirchadasj! A szeghalmiak és a környező falvak lakosai számára már ismerősen cseng a holland Schirchadasj ifjúsági kórus neve, és megkedvelték jelvényüket is, amely — eredetileg kék köralapon szájában ágat tartó repülő galambot ábrázol. Hogy ez mit is jelent? Paul van Laar, az énekkar menedzsere így magyarázta: a kék kör Isten teremtett univerzumát, a galamb az erőt adó Szentlelket, az ág pedig a békét szimbolizálja. Az énekkar nevéről megtudtuk, hogy héberül új éneket jelent. Húsvét hétfőjén, április 16-án — immár a hatodik magyarországi koncertkörút- juk során — a szeghalmi református templomban adtak két és fél órás nagy sikerű koncertet. A hangverseny előtt a lel kés zi hivatal irodájában Kopár Lilla segítségével — aki egyébként Cegléden llakik, és szívesen tolmácsol a holland vendégeknek — Bert Leeuwis zenekarvezetővel beszélgettünk. Bemutatkozásként elmondta, hogy már 15 évvel ezelőtt is zenét tanított Hollandia Ede városában, azon a főiskolán, ahol ápolók és szociális gondozók felsőfokú képzése folyik, amelynek időközben már az igazgatója lett. Az előadásokon felmerült, hogy a hallgatók esténként ■ szabadi dej ükben is szívesen énekelnének keresztény dalokat, ugyanis ők egyházi intézményben tanulnak. Először az énekkar csupán a hallgatókból állt, de megközelítően már öt esztendeje, hogy néhány végzős is a kórusban maradt, sőt egy részük már nem a városban él, hanem a környező falvakba való. Elsődleges céljuk, hogy Istenről és az evangéliumról énekeljenek, és lehetőleg minél több emberhez, főleg fiatalhoz szóljanak, a nekik megfelelő modern formában. Hogy zenéjüket milyen műfajba lehet besorolni, erről a beszélgetésbe bekapcsolódó Paul van Laar szólt. Ök az úgynevezett gospel zenét művelik. A „gospel” angolul evangéliumot, azaz örömhírt jelent. Ez elvileg megszólalhat a mai könnyűzene valamennyi irányzatában, ők ezek közül a nekik leginkább megfelelőt igyekeznek kiválasztani. A zenekar vezetője befejezésül elmondta, reméli, hogy zenéjük minél több magyar fiatalt megérint, felkelti bennük az Isten iránti érdeklődést, és elindulnak a Teremtő felé. Paul ezt azzal egészítette ki, örülnek, hogy a tavaly tavaszi hangversenyük után ismét Szeghalmon lehetnek. Hálával emlékeznek vissza a lelkes közönségre, akik — bár akkor hallották őket először — megtöltötték a templomot. Erdei István szeghalmi református lelkész szerint az idén még többen, több mint ezren jöttek el. A lelkész a koncert előtt arról szólt, a jövőben minél több hangversenyt szeretnének tartani, ezért az est per- selypénzét az orgona felújítására szánják. A közös imádság után Deák Csabá~ né debreceni református lelkész mutatta be a holland vendégeket, majd az előadás során magyarázatként egy- egy rövid igét, gondolatot fűzött a felcsendült dalokhoz. Emellett — a megértés érdekében — a templomajtóban az énekkar tagjai mindenkinek kezébe adták az énekek magyar szövegét is. A fehér ruhás holland fiatalok megrázó erővel szóltak a hit hiányáról, ennek tragédiájáról, és — mosolyogva. egy-egy néző tekintetét keresve — lélekemelőén a hit örömujjongásáról. A két és fél órás koncert végén, amikor a szeretet összetartó erejéről énekeltek, már nemcsak a kórus tagjai fogták meg magasba emelve egymás kezét. hanem a padokból föl- állva a hallgatók is. Kitörő tapsviharral ünnepelték meg a holland fiatalokat! Szeghalmi gyerekek húsvéti festett tojásokkal ajándékozták meg a vendégeket. A koncert után az énekkar tagjaival szendvics és üdítő mellett a gyülekezeti teremben mód nyílt a beszélgetésre is. A templomból kifelé jövet mindenki csodás élményeiről mesélt. Többen arról beszéltek, hogy a hit örömének csúcspontján valami bizsergés futott rajtuk végig, és remélik, hogy jövőre ismét viszontláthatják, -hallhatják a már szívükbe zárt Schirchadasj-t. (molnár) Az énekkar nyolcvan tagja a szeghalmi református templomban Fotó: OravBZkl Fereno
