Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-07 / 56. szám

BÉKÉS MEGYEI II HOZD MINDEN ÉLŰIT 1990. MÁRCIUS 7., SZERDA POLITIKAI NAPILAP An: 4,30 forint XLY. ÉVFOLYAM 56. SZÁM Hz az igazi barát, aki segíts kezet nyújt Amerikai vendégek Békéscsabán Képünkön a 8 millió Ft-os szállítmány. Dr. Viski Anna ven­déglátó, valamint a vendégek: Anderson asszony és Lám ezredes Fotó: Kovács Erzsébet Tegnap megérkezett Bé­késcsabára a segélyszállít­mány, amelyet az amerikai hadsereg ajándékozott me­gyénk kórházainak. A kül­demény átvételekor jelen volt Ruth M. Anderson ez­redes, az Egyesült Államok (Folytatás a 3. oldalon) Népszámlálás után, választások előtt Aktuális tanácsi feladatok a megyei tanács vb napirendjén Zömében aktuális, napi ta­nácsi feladatokkal foglalko­zott tegnap Békéscsabán, Murányi Miklós tanácselnök vezetésével megtartott ülé­sén Békés Megye Tanácsá­nak Végrehajtó Bizottsága. A napirendek előtt az el­nök tájékoztatta a testület tagjait azokról a tárgyalá­sokról, eseményekről, ame­lyekre az előző végrehajtó bizottsági ülés óta került sor. A legfontosabbakról, mint például az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezetőivel folytatott tárgya­lásról, az Arad és Békés megye közötti együttműkö­dési szerződés aláírásáról la­punkban is hírt adtunk. A tájékoztató után — a napirendnek megfelelően — először az orosz szakos ta­nárok átképzéséről, a szabad idegennyelv-választás első tapasztalatairól tárgyalt a testület. E téma első hallás­ra az Oktatás belügyének tű­nik, ám a vitában a hozzá­szólók éppen arra világítot­tak rá: alapvető társadalmi, gazdasági érdek az ország, a megye jövője szempontjá­ból a nyelvtanulás, a nyelv­tudás. Ennek megfelelően szükséges foglalkozni e lét­érdekünket szolgáló kérdés­sel. Az átképzésen megyénk­ben, általános iskolában ta­nító pedagógusokkal együtt összesen 450-en vesznek részt, és nem csak idegen nyelvet tanító, hanem más szakkal bíró pedagógusok is, mert Békésben egyáltalán az idegen nyelvszakos tanár is nagyon kevés. Nyilvánva­ló, az átképzés szükségmeg­oldás, nem kis teher és fe­lelősség a pedagógus és az iskola számára sem, de el­(Folytatás a 3. oldalon) Telekgerendásun bemutatkozott a zöld párt Tiszta életet, harmonikus világotl A hét elején Telekgeren­dáson mutatkozott be a Ma­gyarországi Zöld Párt, Békés megye 3. számú választóke­rületében induló országgyű­lési képviselőjelöltje, Réthy Zsigmond természetkutató, muzeológus. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa közel 20 éve foglalkozik tudatosan ter­mészet- és környezetvéde­lemmel. Tudományos mun­kássága határainkon túl is elismert. E témakörről 15 könyvet szerkesztett és írt. A választópolgárok előtt a zöld párt megalakulásának szükségességéről és céljairól beszélt. — Közös célunk az embe­ri és természeti értékek ösz­szehangolása. Pártunk új párt, melynek létrehozását az a kényszerhelyzet diktálta, hogy az újonnan szerveződő politikai pártok sem a kör­nyezetvédelmet tekintik el­sődleges céljuknak, hanem a hatalom megszerzését. Ügy érezzük: a pártoknak adott törvényes jogosítványok tá­Megjelent a Választási BBC Megjelent a Választási ABC, a Belügy­minisztérium kiadványa, amely hasznos ismereteket nyújt a választópolgároknak. A kis füzet elöljáróban hangsúlyozza, hogy a szavazáson való cselekvő részvétel alap­vető állampolgári jog, s nem kevésbé je­lentős felelősség a Iközügyek' iránt, s egy­szersmind lehetőség az államhatalomban való közvetlen részvételre. Az említett jog gyakorlása a választópolgár szabad elha­tározásán alapul. A Magyar Köztársaságban választójoga van minden nagykorú magyar állampol­gárnak, aki a választás napján, március 25-éig betölti a 18. életévét, vagy házas­ságkötés folytán nagykorúvá válik. Ezen a napon a választópolgárok két szavazólapot kapnak; az egyiken az egyéni választóke­rület jelöltjeire, a másikon pedig a terü­leti pártlistára lehet szavazni. Előbbi a jelöltek nevét ábécésorrendben tartalmaz­za, valamint az őket jelölő pártok vagy társadalmi szervek megnevezését, illető­leg a független jelölés tényét. A területi listás szavazólap — a kisorsolt sorrend­ben — a pártlisták megnevezését, a je­titek nevét, valamint az esetleges lista- Kapcsolás tényét tartalmazza. Az Ország­gyűlésbe végül is 176 képviselő egyéni vá­lasztókerületben, 152 megyei, fővárosi (te­rületi) listán jut be, míg 58 úgynevezett kompenzációs mandátumot az egyéni és területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok arányában a pártok között osztanak szét. Szavazni kizárólag személyesen, elsősor­ban a választópolgár állandó lakóhelye szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. Az egészségi állapota miatt mozgásában gátolt választópolgárt kérésére a szavazat­számláló bizottság legalább két tagja, az úgynevezett mozgóurnával felkeresi. Aki erre igényt tart, annak ajánlatos ezt idő­ben jelezni a lakóhelye szerinti illetékes tanács vb-titkáránál. Ugyancsak a vb-titkárhoz kell fordulnia annak, aki a kopogtatócédula kézhezvétele után megváltoztatta állandó lakóhelyét. Ebben az esetben igazolást kell kérnie ar­ról, hogy a választók nyilvántartásában szerepelt, s az igazolás alapján az új lakó­helye szerinti tanács vb-titkára vagy a szavazás napján a szavazatszámláló bi­zottság a választópolgárt nyilvántartásba veszi, és szavazhat mind az egyéni válasz­tókerületi jelöltekre, mind pedig a terü­leti listákra. Az a választópolgár, aki csak a választás napján lesz távol állandó lakó­helyétől, szintén kérhet igazolást a lakó­helye tanácsának vb-titkárától, s ideigle­nes tartózkodási helyén szavazhat, de csak a területi listákra. A különböző igazoláso­kat a tanácsok vb-titkárai legkésőbb a szavazást megelőző napon 16 óráig tud­ják kiadni. A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján előbb megállapítja a szavazni kí­vánó személyazonosságát — amihez nem szükséges a kopogtatócédula, csak a sze­mélyi igazolvány —, valamint azt, hogy szerepel-e a választók nyilvántartásában. Ha a szavazásnak nincs akadálya, akkor átadják a szavazónak az előtte lepecsételt szavazólapokat. A választópolgár a sza­vazófülkében szavaz, azaz jelöli be a meg­felelő négyzetbe a „plusz” jelet, majd a szavazólapokat a borítékba teszi, s a lepe­csételt urnába bedobja. gabb lehetőséget teremte­nek. A választópolgárok bi­zalmát elnyerve közvetlenül részt vehetünk a törvény- hozás és a közigazgatás fo­lyamataiban. Alapelvünk az erőszakmentesség mind a társadalom egyes szintjein, mind az emberiség és a ter­mészet közötti kapcsolatban. Mélyreható erkölcsi és kul­turális átalakulást tartunk szükségesnek. A mi értéke­ink: a béke, a kölcsönösség, az egyenjogúság, a tiszta és esztétikus környezet. (Folytatás a 3. oldalon) Mozgalom a családokért A Demokratikus Nőfórum nem politizál, de a nők, a családok terheinek, gond­jainak csökkentését kívánja előmozdítani. Bárki csatla­kozhat a mozgalomhoz vagy annak egy-egy akciójához, s a fórum is javasol jószol­gálati együttműködést, a független, humanitárius szervezetekkel, egyházak­kal. Kormányzati, önkor­mányzati intézkedéseket kezdeményez a családok ér­dekében. Nemrég például, nyílt levélben hívta fel a kormány figyelmét: a nem­zet sorsa függ attól, hogy megfelelően gondoskodnak-e a nőkről, a családokról. Kérték, hogy ne a nők le­gyenek a munkanélküliség első áldozatai. Az esély- egyenlőség adassák meg minden nőnek: az anyasá­got ismerjék el fő hivatás­ként. A családi pótlék fe­dezze a gyermekek nevelte­tésének alapvető költségeit. Tegyék lehetővé, hogy a nők négy-hat órai munkát és bedolgozást vállalhassa­nak. Az egészségügyi ellá­tást pedig ne a pénz hatá­rozza meg. Szügséges len­ne az is, hogy a gyermekek állampolgár jogon részesül­jenek oktatásban. Székelyudvarhely adománya Aradon * Kopjafát avattak a meggyilkolt Tóth Sándor emlékére Békés testvérmegyéjének székhelyén, Aradon tegnap délután felavatták Tóth Sán­dornak, a romániai forra­dalmi események idején hő­si halált halt hódmezővá­sárhelyi taxisofőrnek a kop­jafáját. A avatóünnepségen részt vett a Békéscsaba test­vérvárosából, Székelyudvar­helyről érkezett Szakáll Ká­roly és Szász Viktor is, akik három bútorgyári munka­társukkal — Bartos György- gyel, Pásztor Istvánnal • és Varga Gyulával — készítet­ték el a kopjafát. Szakáll Károlyék még februárban ezzel a tömör kijelentéssel toppantak be az aradi ma­gyar nyelvű napilap, a Je­len szerkesztőségébe: „El­hoztuk munkánkat, szülőhe­lyünk ajándékát”. Nos, a közel két és fél méteres, hagyományos ma­gyar díszítőelemek felhasz­nálásával tölgyfából kifara­gott kopjafa ma már a Ma­ros partján áll, a híd tövé­nél, nem messze a Park Szállótól, amely előtt a se­gélyszállítmányt vivő hód­mezővásárhelyi taxisofőrt halálos lövés érte. Már a kora délutáni órák­ban gyülekezett a később több százra növekvő tömeg, amelynek tagjai virágokat, koszorúkat hoztak maguk­kal. Később Dinnyés József, a romániai körúton lévő pol-beat énekes dalai hang­zottak el, amelyeket a hatá­rainkon túl élő magyarok verseire komponált. Ezt kö­vetően a helyi egészségügyi líceum két tanulója emléke­zett meg Tóth Sándorról, majd Cziszter Kálmán, a Romániai Magyarok Demok­ratikus Szövetsége aradi szervezetének alelnöke, Va­lentin Voicila, a megyei ta­nács elnöke, Ratiu Silviu, aradi városi polgármester méltatta a két nép barátsá­gát, idézte fel a forradalom nehéz napjaiban hazánkból érkezett segítséget, amelynek konkrét adományait Tóth Sándor is hozta. Beszéltek többek között arról: nem az a fontos, hogy valakit Sán­dornak, vagy Alexandernak hívnak, hanem az, hogy az emberek emberek maradja­nak. A díszes kopjafát Hosszú Zoltán, az RMDSZ aradi el­nöke avatta fel. Beszédében utalt arra, hogy nemzetiségi problémák nem voltak, s mint elmondta, biztos ben­ne, hogy nem is lesznek Ara­don. Egyébként szólt ma­gyar nyelvű iskolák megnyi­tásáról is. — Azt akarjuk — mon­dotta —, hogy az aradi jó együttélésünk és együtt- munkálkodásunk országosan is példamutató legyen. Az avatási ünnepség a ko­rábbi Hársfa, de immár Tóth Sándorról elnevezett utcában Dinnyés József da­laival ért véget (vitas zek) Fotó: Fazekas Ferenc A kommunizmus és a szociáldemokrácia között örök ellentét húzódik Beszélgetés dr. Petrasnvits Dnnával Magyarországon már élt a szociáldemokrácia eszmé­je, mígnem 40 évig kénytelen volt Csipkerózsika-álmát aludni. Dr. Petrasovits Annával, a Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt elnökasszonyával, a dévaványai nagygyűlésük után a mai szociáldemokrácia néhány kérdéséről beszélgettünk. (Interjúnk az 5. oldalon.) \

Next

/
Thumbnails
Contents