Békés Megyei Népújság, 1990. március (45. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-06 / 55. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NIPILIP 1990. MÁRCIUS 6., KEDD Ara: 4,30 forint XLV. ÉVFOLYAM 55. SZÁM Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes el­nöke kezdeményezésére és vezetésével hétfőn délután újabb csúcstalálkozó kezdő­dött az Országházban azon tizenkét párt vezetői részvé­telével, amelyek országos lis­tát állíthattak a közelgő vá­lasztásokra. A találkozóra meghívást kapott Németh Miklós, a Minisztertanács el­nöke, Fodor István, az Or­szággyűlés ideiglenes elnö­ke, továbbá a Magyar Hon­védség parancsnoka, a Bel­ügyminisztérium megbízott vezetője, valamint az Or­szágos Választási Bizottság és a BM Választási Iroda szakértői. Első napirendi pontként a résztvevők közös álláspon­tot igyekeznek kialakítani a békés átmenetet veszélyez­tető lépésektől, rendezvé­nyektől és szélsőséges meg­nyilvánulásoktól való tar­tózkodás, illetve az ilyen jelenségek megakadályozása érdekében. Ugyancsak közös nevezőre kívánnak jutni a jelenlegi törvényhozás tevé­kenységével, valamint a szovjet csapatok kivonásá­val összefüggő megállapo­dással kapcsolatban. Mivel az első napirendi pont kapcsán a pártok kép­viselői több kérdést intéz­tek a kormányfőhöz, a ta­nácskozáson szót kért Né­meth Miklós, a Miniszterta­nács elnöke. A szovjet csapatok teljes kivonása kapcsán kijelentet­te: a magyar kormány két éve intenzív tárgyalásokat folytat a szovjet kormány­nyal a csapatok végleges ki­vonásáról, s jelenleg is min­dent megtesz a lehető leg­korábbi csapatkivonás érde­kében. Mint mondotta, az Országgyűléstől februárban kapott felhatalmazás alap­ján a kormánynak köteles­sége e tárgyalások folytatá­sa, illetve lezárása. A szer­ződésnek mindössze egyet­len pontja vitatott: a szov­jet fél szerint a harci egy­ségeket 1991. június 30-ig, a technikát és egyéb anyago­kat 1991. augusztus 31-ig vonják ki teljes egészében hazánk területéről. A ma­gyar kormány pedig azt az álláspontot képviseli, hogy a teljes kivonásnak 1991. jú­nius 30-ig be kell fejeződ­nie. A kormányfő úgy vélte: amennyiben a választások után hivatalba lépő kor­mányra bíznák a megálla­podás megkötését, valószí­nűleg az sem tudna a jelen­leginél közelebbi időpontban megegyezni. Mindenekelőtt azért, mert az új kormány­nak először a programját kell az Országgyűlés elé ter­jeszteni, s számos olyan kérdés is szerepel majd az asztalán, amelyet a jelenle­gi Minisztertanács sürgős teendőként „hagy” utódjára. Németh Miklós reagált a nagy visszhangot keltett pénteki országgyűlési felszó­lalásával kapcsolatos meg­jegyzésekre is. E fórum előtt is megismételte: a sajtó ál­tal puccskísérletnek keresz­telt szervezkedés elhalt, nem voltak olyan tárgyi bi­zonyítékok, konkrétumok, amelyek alapján ügyészségi eljárást lehetett volna indí­tani. Ezért úgy döntött — mivel a „szervezkedés” nem veszélyeztette a békés át­menetet —. nem kelt páni­kot a terv nyilvánosságra hozásával. Az Országgyűlés előtt most azért tett emlí­tést mégis az ecetről, hogy példával is illusztrálja: a titkosszolgálat az átmenet békés jellegének megőrzése érdekében működött, s egy ilyen szervezet sajátos esz­közeire, szakembereire igen­is szükség van. Nagy Lajos, a Nemzetbiz­tonsági Hivatal vezetője ezt követően ismertette a konk­rét ügyben folytatott vizs­gálat menetét, amelyre a kémelhárító szolgálat kapott megbízást. Utalt arra, hogy e vizsgálat során több sze­mély — közöttük két volt MSZMP-tag — telefonját le­hallgatták, ám csak olyan információkhoz jutottak, hogy „mi lenne, ha”. E szán­dék azonban még nem me­rítette ki az alkotmányos rend erőszakos megváltozta­tásának bűncselekményét. A tizenkét párt —-élve a' miniszterelnök által felkí­nált lehetőséggel — egyhan­gúlag úgy döntött: szerdán délelőtt képviselőik ismét összeülnek, hogy meghall­gassák a kormány megbí­zottjainak tájékoztatóját az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet csapatok kivonásáról folytatott eddi­gi tárgyalásokról. E javas­latot azután tette Németh Miklós, hogy a pártok nem jutottak konszenzusra a csa­patkivonás befejezésének időpontját illetően. Gálfi László a színház megbízott igazgatója Nem rajtunk múlott, hogy sajnos csak tegnap értesül­hettek olvasóink a Jókai Színházban történtekről. Ar­ról, hogy a társulat február 23-án, egy művészgyűlés ke­retében dr. Keczer András igazgatótól (32 szavazattal és 3 tartózkodással) megvonta a bizalmat. Február 28-án újabb gyűlés következett, ahol az új igazgatóra szavaz­tak; Gálfi László színmű­vész 32, Tusnádi Márton fő­rendező 21 szavazatot ka­pott. A megyei' tanács művelő­dési osztályának vezetője, Vámos László nyilatkozott tegnap délután arról, hogy a fenntartó tanács március 16-tól egy évre Gálfi Lászlót bízza meg a színház igazga­tói teendőinek ellátásával. — Az előzmények ugye­bár ismertek; az, hogy a tár­sulat kétszer is összeült, hogy a jövőjükről tárgyalja­nak. Ügy látnak jobb ' ki­utat, ha a vezetésben válto­zás következik be. A téma éppen aktuális, mivel most folyik a felkészülés a kö­vetkező évadra is. A művé­szek úgy döntöttek, hogy idős, tapasztalt színész áll­jon a színház élén. Mi ezt értékeltük, és sok szempon­tot figyelembe véve helyet adunk a társulat vélemé­nyének. Gálfi László is tisz­teletben tartja kollégái ál­láspontját és elfogadta az egy évre szóló megbízást — mondta Vámos László. Keczer András további sorsáról megtudtuk, hogy mentesítik igazgatói felada­tainak ellátása alól, de a fenntartó tanács szeretné, ha „34 éves tapasztalatait vala­milyen úton hasznosíthatná a színház javára”. Vámos László hangsúlyozta, hogy „emberséges megoldásra tö­rekszenek”, és ebben part­ner Gálfi László. Tasnádi Mártop főrende­zővel a tanács osztályveze­tője korábban arról egyezett meg, hogy változatlanul ma­rad pozíciójában, és azóta lyabb beszélgetés nem volt. Ami a hosszabb távú meg­oldást illeti, arról majd a pályázat dönt. Nem a tollon tollasodnak Küldöttgyűlés az orosházi áfésznél Az Orosháza és Vidéke Ál lános Fogyasztási és Ér­tékesítő Szövetkezetben meg­határozó kereskedelmi tevé­kenység, így a gazdasági élet nehézségei halmozottan jelentkeztek náluk 1989-ben. A népgazdasági folyamatok­ból adódóan, a pénzszűkítő politika következtében a szövetkezet is nehezen és drágán jutott az árualap fe­dezetét biztosító pénzeszköz­höz. A kínálatban is jelent­keztek hiányosságok, ugyan­akkor a lakossági vásárló­erő csökkenésével is szem­be kellett nézniük. — Mindezek ellenére a tavalyi küldöttgyűlésen jó­váhagyott árbevételi és nye­reségtervünket sikeresen túl­teljesítettük — tájékoztatta a tagságot dr. Tóth Sándor elnök a március 2-án meg­tartott küldöttgyűlésen. A szövetkezet 1989. évi árbevétele 2 milliárd 661 millió forint. Gazdálkodásuk eredménye 54,2 millió forint nyereség. A szövetkezet el­nöke a vendéglátóiparról szólva elmondta, hogy meg­maradt tevékenységük két­arcúsága. Változatlanul a szerződéses üzletek terme­lik a nyereséget, ugyanak­kor az Alföld Szálló és Ven­déglátóipari Kombinát je­lenti a színvonalat, de ezek kevés jövedelmet hoznak. A termeltetés és felvásárlás területén kiemelte a 980 milliós forgalmat, mely kö­zel 60 százalékkal magasabb az előző évinél. — A toliágazaton azonban szerényebb nyereséget ér­tünk el, mintegy 14 millió forintot. A 760 millió forin­amerikai segítség megyénk kórházainak Csillagos sávos felségjellel ellátott hatalmas C 141-es típusú amerikai katonai szállítógép landolt tegnap kevéssel 12 óra előtt Feri­hegyen, amely a Pentagon első segélyszállítmányát hoz­ta Magyarországra. Ruth M. Anderson ezredes, az Ame­rikai Egyesült Államok bu­dapesti nagykövetségének légierő- és védügyi attaséjá­nak szervezésében mintegy félmillió dollár értékű egész­ségügyi felszerelést a Nyu- gat-Németországban állomá­sozó amerikai katonai tá­maszpontokról gyűjtötték össze. Az adakozók szándé­ka szerint az egyszer hasz­nálatos injekcióstűket, köt­szereket, kisebb sebészeti felszereléseket, Kelet-Ma- gyarország kórházainak a közeli napokban juttatják el A repülőgép fogadásán meg­jelent a követség szinte ösz- szes munkatársa, illetve a Magyar Máltai Szeretetszol­gálat képviselői. Békés me­gyét dr. Ferdinandy Kond, a békéscsabai kórház fertő­zőosztályának vezető főorvo­sa és Szedoglavits István, a Magyar Amerikai Baráti Társaság elnöke képviselte. A több teherautónyi szállít­mány ma, a délelőtti órák­ban érkezik a csabai kór­házba, ahol Anderson asz- szony és katonaorvos kísére­te személyesen követi nyo­mon a mintegy 8 tonna^gyó- gyászati eszköz további’sor­sát. A légügyi attasé tájé­koztatása szerint, amennyi­ben a bécsi haderő-csökken­tési tárgyalások az elkövet­kezendőkben is a kedvező irányban haladnak, további jelentős segítségre számítha­tunk „valaha volt fő ellen­ségünktől”. (krausz) Mocskolódtak, azután ütöttek Román nemzetiségű diákokat bántalmaztak Gyulán Most, amikor aggasztó hí­rek érkeznek a határainkon kívül élő magyarokról, saj­nos, nálunk is — teljesen fe­leslegesen és érthetetlenül — nemzetiségellenes meg­nyilatkozásokra és cseleke­detekre ragadtatják néhá- nyan magukat. A napokban a Gyulai Román Gimná­zium néhány tanulóját — akik az iskolából a kollé­giumba tartottak — részeg fiatalok egy csoportja bán­Nyereség Elkészült a gyorsjelentés az állami gazdaságok múlt évi teljesítményéről. Esze­rint a 123 állami nagyüzem 1989-ben csaknem 110 mil­liárd forintos termelési érté­ket állított elő, 12 százalék­kal többet, mint egy évvel korábban. A gazdaságok nyeresége lényegében meg­egyezik az előző évivel, meg­haladja az 5 milliárd forin­tot. Az üzemek közül mind­össze 8-10 a veszteséges, igaz, a nagyobb gazdaságok közül három-négy olyan van, amelyiknek a vesztesége 100 millió forint feletti. A gaz­daságok jövedelmezősége azonban — a magas hitelka­matok és az ipari eredetű anyagok és szolgáltatások árának jelentős emelkedése miatt — tovább romlott. talmazta. A diákoknak elő­ször olyan kijelentéseket kellett eltűrniük, hogy „hü­lye románok”, „miattatok kell dolgoznunk”, „köpünk rátok”. A fenyegetések azon­ban ezzel még korántsem értek véget, ugyanis a ran­dalírozók az egyik negyed­éves fiút megütötték, lelök­ték a földre és rugdosták, úgymond, mert román. Az eseményt átélő diákok még most is izgatottan és keserűen beszélnek a tör­téntekről : — Nemcsak én, de az édesanyám és a nagyma­mám is ezen a földön szüle­tett, és mindvégig becsüle­tesen élt, dolgozott. Nem tu­dom felfogni, miért bánt ■egyeseket, hogy magyaror­szági román vagyok — kez­di K. Z., az egyik szenvedő (Folytatás a 3. oldalon) „Ilyen légkörben dolgozni nem lehel” Bizalmatlansági indítvány a csabai vnntatási főnök ellen Levele! — levele(t) hozott a postás. Bizalmatlansági indít­ványt 315 aláírással. A MÁV Békéscsabai Vontatási Főnök­ségének 850 dolgozója közül ugyanis ennyien követelik Mű­helyi István vontatási főnök távozását. A papirost kézje­gyükkel ellátók lelki állapotára az igen kemény szavakból következtethetünk. Egyebek mellett leírták: nem tudunk, és nem akarunk együtt dolgozni vele tovább, mert vezetési stílusa a legsötétebb ’50-es éveket idézi, hatalmával visszaél, eszközei a megfélemlítés és gazdasági zsarolás, döntései dik­tatórikusak, nem tűri az ellenvélemény-kritikát, a dolgo­zóival szemben használt hangneme megalázó és elfogadha­tatlan. S hogy kívánságuknak nyomatékot adjanak, segítsé­gért fordultak a MÁV vezérigazgatójához, a szegedi igaz­gatóságuk igazgatójához, az ágazati szakszervezetükhöz és a politikai pártokhoz is. (Írásunk az 5. oldalon) tos árbevételhez képest az elért nyereség igen mérsé­kelt. A nyereséges gazdál­kodás érdekében tárgyalá­sokat folytattunk több kül­földi vevővel, valamint a Toll Világszövetség elnöké­vel — mondta dr. Tóth Sán­dor. A tájékoztató végén dr. Tóth Sándor szólt a szövet­kezet által alapított, és ki­lenc gazdasági társaságot tömörítő új kezdeményezés­ről is. A gyűlés a tisztségviselők választásával ért véget, ahol az elnököt, dr. Tóth Sándort és az igazgatóságot a kül­döttek egyhangúlag újravá­lasztották. Cs. I. „A politikát szolgálatnak tekintem” Beszélgetés dr. Antall Józseffel, a Magyar Demokrata Fórum országos elnökével A Magyar Demokrata Fórum 1987 óta következetesen harcol a pártállam lebontásáért, a demokratikus Ma­gyarország megteremtéséért. Akaratuk töretlen. Tagjaik és szimpatizánsaik száma napról napra növekszik. A vá­lasztási kampány első szakasza után szép eredményt mondhat magáénak a párt. Dr. Antali Józseffel, az MDF országos elnökével aktuális politikai kérdésekről beszél­gettünk. (Interjúnk az 5. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents